Kéri János:
Pihen a Duna
Kanyargós Dunának
lassú a folyása,
csendesen pihenve
szép álmát alussza.
Nem szalad rajta ár,
ezüst vize fagyott.
Az öböl kiapadt,
sárgák a nádasok.
Sirályok nem járják
vijjogva táncukat,
nem csillog most a víz,
a halak jég alatt.
Alszik a kikötő,
a komp is egyre vár,
nem siklik a vizen
sok kecses uszály.
Néptelen most a part,
várnak a csónakok,
csak tavasszal jönnek
értük a horgászok.
Az öreg Dunának
azért van sok dolga,
befagyott vizének
gyémánt jegét hordja.
Nagyvenyim, 1995. január 17.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?