Kéri János:
Útjaim
Tél van, járom nehéz utamat.
Az emberi létben sok ilyen akad.
A születés után rögtön jön az első,
Sokat bukdácsol a gyermek, míg felnő.
A kamaszkor útja is rejt sok akadályt,
Felnőttként pedig választani kell irányt.
Oly sok a nehéz út, a bizonytalanság!
Talán járni tanulok újra?
Lábam megbotlik, nem talál az útra.
Szívem akaratát követve indulok,
De lábam nem mozdul, csak botladozok!'
Hiszen talpam alatt rögös az út.
Hiába kiáltok, rajtam más nem segít,
Nekem kell megjárnom életem útjait.
Ki sorsom irányítja, az Úr, majd
megsegít.
Nagyvenyim, 1995. január 4.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?