Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                                Kéri Katalin:
                           Mostar, 1993. augusztus

                       (Félek, félek.
                       Én nem vagyok hős.
                       Erőtlen a karom,
                       Csak félelmem erős.)

                       Egyre lőnek, csak lőnek.
                       A kilőtt rakéták
                       Felvillannak a sötét égen.
                       Tüzijáték is lehetne,
                       Hasonló látvány volt,
                       Az is valaha,
                       Amikor még békét
                       lehellt a nyári éjszaka.

                       Kihaltak, kopárak
                       A széles utcák,
                       Mintha könnyű álmot
                       Aludnának a
                       Vakációzó emberek.
                       Pedig csak most alkonyult,
                       A fájdalom odvába bújt,
                       S szintén nem találnak
                       Senkit a reménytelen reggelek.

                       Érik a szőlő, de a hegyoldal
                       És a múlt derűs nyárutója
                       Elérhetetlenül messze van.
                       Nem cseppen itt a bor,
                       Nem száll többet szüreti dal.
                       Egy falat kenyér csak álom,
                       Itt nincs győzelem, s
                       Sosem lesz diadal.

                       (Félek, félek.
                       Csak a halál erős.
                       Eltűnök, nem találsz többé.
                       Áldozat vagyok, nem hős.)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.