Ambrus Attila József:
Lassan elfogyok
A világ számodra majd kitárul.
És én,
hányszor fogom megnézni a lépcsőfeljárót?
Hányszor fogom várni a csengőszót?
Hányszor fogok kinézni az ablakon?
Hányszor fogom képzelni árnyadat?...
Kergetem emléked, mint vadat.
A sötétben szívem elárvul.
Kereslek, mégse látlak.
Keresem szemed fényét.
Többé hiába várlak.
Érezném illatod!
Egyedül vagyok.
Szemem lehunyom.
Fejem lehajtom.
Nem lélegzem.
Fáj hiányod.
Nincs időm.
Hol vagy?
Elfogyok!
Zuhanok!
Gyere!
Késő!
Jaj,
ó,
meghalok.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?