Sajó Yvette
NYOMTATOTT KÖNYVEK HELYETT - INTERNET
In: INTERNET KALAUZ, 1997. szeptember
(http://www.ikalauz.hu/archiv/ran9709.htm)
Az alexandriai könyvtár leégése óta is felbecsülhetetlen értékű
könyvgyűjtemények semmisültek meg, ezért jó dolog, hogy ma nemcsak
hagyományos könyvtárak léteznek. Az Interneten bárki számára nyitva áll a
magyar irodalmi alkotásokat őrző Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), ahol a
klasszikusok mellett a kortárs művek közül is egyre több olvasható.
Andrassew Iván író, újságíró szívesen vállalt közvetítő szerepet a hatalmas
vállalkozásban.
- Hogyan lett a MEK munkatársa?
- Amikor kb. egy évvel ezelőtt beléptem az Internetbe, első dolgom volt,
hogy bementem a Magyar Elektronikus Könyvtárba, sok értékes irodalmi művet
találtam ott. Kérdeztem, hogy a saját könyveimet hogyan vihetném föl? E-
mail-en elküldtem őket és bekerültek a gyűjteménybe. A MEK-et háttérben
dolgozó, kiváló könyvtárosok hozták létre: Moldován István, Drótos László és
Kokas Károly. Megkértek, segítsek meggyőzni a magyar írókat, költőket,
milyen fontos, hogy - a klasszikus irodalom mellett - a modern irodalmi
polcokat is megtöltsük.
- A klasszikus gyűjtemény fokozatosan gyarapszik. Gondolom, nincs ez
másként a kortárs művekkel sem.
- A Magyar Elektronikus Könyvtár a legutóbbi időkig úgy épült, hogy
akinek kedve volt, az szeretetből begépelt, beszkennelt műveket. Óriási
előrelépést jelentett a MEK és az Arcanum Kiadó néhány hónappal ezelőtti
közös vállalkozása. Az Arcanum 17 klasszikus magyar költő összes verseit
megjelentette lemezen, a MEK gyűjteményében található művek
felhasználásával. Cserébe vállalta, hogy fél éven belül az egészet
visszaadja a könyvtárnak - ingyen. Így valamennyi klasszikus magyar költő
versei olvashatók lesznek a MEK-ben, Vörösmartytól József Attiláig.
- A kortárs művek mikorra kerülnek a "polcokra"?
- Ez egy lehetetlen vállalkozás, sohasem lesz teljes a gyűjtemény. Azt
tűztem ki célul, hogy 2000-re a modern magyar irodalom - legalább jelképes
módon - ott legyen. Ha egy költőtől öt vers, egy novellistától 3 novella,
akkor annyi, de mindenképpen kerüljön föl az Internetre. Az írók és költők
lemezen vagy E-mail-en elküldik hozzám a műveiket, én pedig továbbítom a
MEK-be. Szerencsére minden író-csoportosulás megértette, hogy ez miért
fontos, és munkánkat nagyon erősen támogatják. Sok kiadót sikerült már
meggyőznöm, hogy az Internet nem versenytárs. Ha átadják azokat a könyveket,
amelyeket már eladtak, és nem valószínű, hogy újra megjelentetik, akkor azok
felkerülnek az Világhálóra, ahol megjelöljük, melyik kiadótól származnak.
Előzeteseket is szívesen bemutatunk, pl. készülő verseskötetből néhány
költeményt. Később természetesen az egész könyv a könyvtárba kerül. Akárcsak
a színdarabok, amelyeket a színházak homepage-éről kérünk le. A folyóiratok
sajnos még nem értették meg a vállalkozás jelentőségét, ahelyett, hogy
nekünk adnák, három hónapon belül letörlik a megjelent anyagokat. Nem is
gondolnak rá, micsoda kincseket dobálnak a szemétbe. Remélem, hamarosan
megszűnik ez a döbbenetes pazarlás. Ha valamennyi folyóirat, színház és
könyvkiadó átadná az anyagait a gyűjtemény számára, nagyságrenddel növekedne
az Interneten elérhető állomány. Eljön az a pillanat, amikor mindez
intézményesülni fog. Az Írószövetségben és az Írók Társaságában szívesen
bemutatom a MEK-et, és elmondom, mi mindenre nyílik lehetőség az Interneten
keresztül, amiről néhány éve álmodni sem mertünk.
- Egyetért azokkal, akik szerint az Interneten olvasható könyv hamarosan
kiszorítja a papírra nyomtatott műveket?
- Azt hiszem, a következő évtizedben már nem nagyon fog megjelenni magyar
irodalom. Becsülendő, de reménytelen harc folyik a könyvpiacon a
fennmaradásért. Kiváló költőket 300, novellistákat 1000 példányban adnak ki,
így szinte csak a rokonoknak, ismerősöknek jut belőlük. Már az
egyetemistáknak sem, akik a tandíj bevezetése óta nem tudják megfizetni.
Kötelességünk felkészülni arra, hogy valamikor majd csak az Interneten
jelennek meg az írók. Ami engem illet, a következő könyvem már ilyen lesz.
Bár ma még drágának tűnik az Internet-használat, szépen lassan - Nyírő
András szavaival élve - a szegények könyvtára lesz.
- Ön a nemrég alakult első magyar virtuális könyvkiadó, a VirtuArt
szerkesztője. Kiket adnak ki?
- Olyan írókat, költőket, akiknek az első kötete állami vagy egyéb
támogatással megjelent, de a másodikra már nem kapnak pénzt sehonnan sem.
Ezt a hézagot töltjük be azzal a sorozattal, amelynek első darabja nemrég
jelent meg az Internettón. Terveink szerint kéthavonta adunk ki új kötetet,
főleg verseket, mert a költők rosszabb helyzetben vannak. Sohasem használjuk
ki a szerzőinket, nem ingyen kérjük a kéziratokat. A nálunk való megjelenés
semmilyen szerzői jogi következménnyel nem jár, máshol is bármikor
publikálhatók a művek. Az Inter-Európa Bank támogat bennünket, köteteink a
MEK-be kerülnek, amelynek értékes gyűjteménye a jövőben a nemzeti virtuális
könyvtár alapja lehet.
- Milyen számítógépekkel dolgoznak a MEK munkatársai?
- Moldován István és Drótos László 386-os, elavult gépekkel viszik az
Internetre ezt a hatalmas anyagot - könyvtárosi elhivatottságból, ingyen.
Szeretném elérni, hogy legyen olyan cég, amelyik legalább néhány notebook-ot
ad, nem kell a legmodernebb, és a támogató is jól jár, hiszen reklámot kap.
Ez valóban nemzeti érdek.
- Milyen új lehetőségeket ad az Internet egy író számára?
- Az egyikre véletlenül jöttem rá. Leveleim végére mindig odaírtam, hogy
aki kéri, annak szívesen elküldöm az összes írásomat. Gondoltam, talán 30-40
embert, ismerőseimet, barátaimat érdekelheti a dolog. Tévedtem! Eddig 176
levelet kaptam a világ minden tájáról. Fantasztikus, egészen új interaktív
kapcsolat jön létre köztem és olvasóim között. Kínától Amerikáig, Romániától
Svédországig olvassák a magyarok, amit írok, egyre többen. Elküldöm és egy
órán belül választ, kritikát kaphatok rá. Több szakértő-barátom segít az
Interneten keresztül. Mindenféle információt azonnal megkapok tőlük,
bármilyen témában. Kínából már remek ételrecepteket is kaptam...
- 15 millió olvasóra tehet szert - percek alatt!
- Az Interneten keresztül személyes olvasó-réteghez juthatok el, olyan
emberekhez, akik kíváncsiak az írásaimra, hisz ha nem így lenne, lemondanák
"az előfizetést". Öt-tíz év alatt kialakulhat egy rendszer, amelyben minden
alkotó személyes olvasó-táborhoz jut. Egy ismert író művei mindenhová
eljuthatnak. Nem tartom emberellenesnek, ha azon a virtuális felületen, ahol
alkot, könyvesboltot vagy utazási irodát reklámoz, így a támogató cég
legalább az író költségeit fedezni tudja.
- Mit szól John Updike vállalkozásához, aki olvasóival közösen ír regényt
az Interneten?
- "Képregény" c. könyvemhez állandóan hozzászólnak az olvasók, amely az
Internettón és a saját hírlevelemben is megjelenik. A képeket, melyek
alapján a főhős elképzeli nem létező családját, Tettamanti Béla rajzolja.
Amit Updike csinál, jó játéknak tartom, biztos, hogy előbb-utóbb mi is írunk
majd egy virtuális regényt.
- Tettamanti Bélával a Hócipőben is van közös rovatuk. Ön az újság
Internet-főszerkesztője.
- Fantasztikus visszajelzéseket kapok a világ minden tájáról, Emberek
ülnek a munkahelyükön a számítógép előtt és könnyesre röhögik magukat. A
hűvös japánok, svédek persze nem tudják mire vélni a dolgot...
- Az irodalom mellett az Internet mely oldalait lapozza fel a
legszívesebben?
- A festészetet és a zenét nagyon szeretem. Éjszakánként, ha csak
tehetem, bemegyek egy nagy képtárba. Lenyűgöző a látvány, a klasszikus
európai festészet alkotásai mellett 1300 csodálatos magyar kép -
kinagyíthatóan, kiváló minőségben. A zene is nagyon fontos számomra, Weszely
Ernő ír a homepage-emhez muzsikát, új műfajt teremtve.