Négyesi Károly
A JÖVŐ KÖNYVTÁRAI
Magyar Elektronikus Könyvtár - Project Gutenberg
(In: CHIP Magazin 1997. szeptember - 9. szám)
Bár már szóltunk ilyenekről, ahogy egyre több résztvevője van a
világméretű elektronikus információs hálózatnak, úgy lesz egyre
fontosabb, hogy az effajta kezdeményezésekről mind többen
tudjanak.
Az elektronikus dokumentumok terjesztése nagyságrendekkel olcsóbb mint a
papíralapúaké. Jelenleg még elég drága felszerelés szükséges az Intemet
eléréséhez és az elektronikus dokumentumok olvasásához, de ha ez már megvan,
akkor az egyes dokumentumokra jutó költség igen alacsony. Az elektronikus
dokumentumokat azonban sokkal nehezebb mozgatni és olvasni, mint a
papíralapúakat. Ez talán megváltozik, mert az MIT Media Labsban sikerült
előállítani egy speciális műanyagot, ami lehet átlátszó vagy fekete, és ezt
az állapotát megtartja, amíg egy csekély áramot kap. Ennek és egy speciális
nyomtatónak a segítségével megoldható, hogy valamit kinyomtassunk,
letöröljük, majd ugyanoda mást nyomtassunk. De ha valaki kissé valószerűbb
példát szeretne a közvetlen hasznosításra, azt is talál: a Microsoft a
tenyérgépek - természetesen a Windows CE alapú tenyérgépek - kapcsán
megemlíti a Project Gutenbergről letölthető elektronikus könyvek olvasását.
Olvassunk,...
Jelenleg még sokkal több papíralapú dokumentum van, mint elektronikus.
Hogy ez még meddig igaz, azt nem lehet tudni, hiszen a Web fejlődésének
üteme minden elképzelést felülmúl. Mindenesetre a papíralapú művek között
vannak szép számmal olyanok, amelyeket értékesnek tartunk. Ezeket a
felsorolt érvek miatt muszáj átültetni elektronikus formába. Az ilyen célú
kezdeményezések közül Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár,
nemzetközileg pedig a Project Gutenberg a legjelentősebb. Bár már
mindkettőről írtunk, CD-inken részleteket is lehoztunk e könyvtárak
anyagaiból, nem szabad elfelednünk, hogy mindkettő fejlődik és folyamatosan
bővül. Ezek a projektek voltaképpen a "Gutenberg-galaxis" átmentését
célozzák. A jelenlegi trendek szerint az ifjúság egyre többet tölt különböző
elektronikus eszközök használatával - és egyre kevesebbet olvasással.
Valójában ezek a tevékenységek nem zárják ki egymást, nyugodtan lehet
olvasni a mai közönséges képernyőkön is. Nagy hasznát láthatja az
elektronikus könyvtáraknak az idősebb korosztály is, akkor is, ha nem
olvasni, hanem kutatni támad kedve. A kutatási munka jelenleg mintegy 90%-át
kitevő lapozgatást megtakaríthatjuk a kereshető szövegek révén, és így a
tényleges elemzésre összpontosíthatunk. S hol másutt találhatnánk meg egy
helyen Dante Isteni színjátékát több nyelven is? Térjünk vissza a
költségekre. Mivel szinte muszáj minden iskolát felszerelni számítógépekkel,
miért ne lehetne ezeken olvasni is? Hosszú távon valószínűleg még olcsóbb
is, mint a papíralapú könyveket megvenni, különösen, ha csak egy-egy részre
van szükség az adott műből.
...de mit?
Nem csak könyvekről van itt szó. A Project Gutenberg könyvtára például
tartalmaz egy MPEG filmet az első holdraszállásról. Ez minden ember számára
érdekes lehet, hiszen az emberiség nagy sikeréről van szó, mégis igen nehéz
lenne másutt elérni. A Magyar Elektronikus Könyvtár is változatos anyagokkal
van tele. Nemcsak klasszikus irodalmi műveket találunk itt, sőt:
határozottan ezek alkotják a kisebbséget. Az 1997. augusztus elsején
frissnek számító anyagok rendkívül szerteágazóak: egyaránt megtalálhatjuk
itt a mai magyar diáknyelv szinonimaszótárát, William Shakespeare: Szeget
szeggel című klasszikus művét és egy VMS alapismeretekről szóló segédletet
is. Mindez nem meglepő; az indexben 1510 bejegyzést találtunk. Ebben 42
regény és regényrészlet, 412 vers, 57 elbeszélés, 11 elbeszélésgyűjtemény,
201 előadás, 148 cikk, 137 tanulmány, 15 szótár, 22 térkép, és még 3 kotta
is szerepel.
* * *
Az elkövetkező években az OCR technológia fejlődésével valószínűleg
tovább gyorsul ez az érdekes és roppant fontos folyamat. Rengeteg kérdést is
felvet mindez. Egy könyvet például képtelenség megváltoztatni, de egy file-t
már könnyű. Az ilyen kérdések azonban nemcsak az elektronikus könyvtárakat
érintik, hanem mindenkit, aki elektronikus dokumentumokkal dolgozik. Vagyis
előbb-utóbb mindenkit.