Toót H. Zsolt
OTTHON IS FELKERESHETJÜK A KÖNYVTÁR OLVASÓTERMÉT
In: Vasárnapi Hírek, 1997. március 16. 13. o.
(Az Interneten az érdeklődők már számítógépes monitorukat nézve
is felkereshetik a Magyar Elektronikus Könyvtár olvasótermeit. A
polcokról a klasszikus vagy a kortárs szépirodalom kötetei
egyaránt leemelhetők. S ez fantasztikus lehetőség. Hisz amíg a
magyar kiadók ma csak pár ezer példányban dobják piacra a
könyveiket, addig az információs szupersztrádára feljuttatott
művek az egész Földön bárhol rátalálhatnak a maguk olvasóira.)
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) története 1993 őszén kezdődött. Az
ötletgazda Drótos László miskolci könyvtáros volt - idézi fel a múltat
Moldován István, az MEK szervezését végző virtuális közösség egyik vezetője,
de ehhez rögtön hozzáteszi: a könyvtár csak 1994 novemberében kapott igazán
hathatós segítséget. Kokas Károly vezetésével akkor indult az Információs
Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) könyvtári projektje, amely végre a
Magyar Elektronikus Könyvtárat is érdemei szerint támogatta - mondja
Moldován István. Az IIF állami fejlesztési programként a könyvtár addig
kialakított, helyi gyűjteményeit azonnal feljuttathatta saját, 150 gigabyte-
os háttértárolóval rendelkező számítógépére, s így 1994 ősze óta a
gyűjtemény már a "http://www.mek.iif.hu" cím alatt érhető el az Interneten.
Az elektronikus könyvtár hasonlít valódi társaihoz. A polcokat böngészve
ezeket a könyveket is ki-ki felnyithatja: helyben is elolvashatja, de haza
is viheti - vagyis saját gépére is átmásolhatja. S hogy honnan gyűlik össze
az anyag? Az MEK felépítői az Internet-kultúrában kialakult virtuális
közösségek jóindulatára hagyatkoznak: hálózaton keresztül kapnak
küldeményeket.
Feltünő viszont, hogy ezt a civil önszerveződést a kultúrpolitika eddig
nem méltányolta. A Nemzeti Kultúrális Alap múlt év őszén például kiírt egy
pályázatot, amely épp a hazai digtális kultúra fejlesztését tűzte ki célul.
Erre a pályázatra az MEK is beadta a támogatási kérelmet, de nem került fel
a nyertesek listájára. A döntés sokak számára érthetetlen volt. Az MEK
szervezőihez később olyan magyarázatok jutottak el, amelyek a Művelődési és
Közoktatási Minisztérium középiskolai Internet-programjának beindulásával
kapcsolták össze a döntést. Az MKM Internet-programja ugyanis óriási üzlet,
s e lehetőség iránt már a nyereségorientált Internet-szolgáltatók is
érdeklődni kezdtek. Egyesek úgy vélik, s ezt az MEK szervezői is
lehetségesnek tartják, hogy az elektronikus könyvtár egyelőre a non-profit
jellegű állami program, az IIF és az MKM Internet-programjában érdekelt,
profitorientált cégek közti pozícióharc áldozata. E lehetőség mellett szól
az a hír is, hogy az MKM létre kívánja hozni a Neumann János Digitális
könyvtárat.
Moldován István szerint ezt a tervet csak üdvözölni lehet. Az MEK
virtuális közössége azonban abban bízik, hogy együttműködés alakul ki az MEK
és a tervezett Neumann János Digitális Könyvtár szervezői között.
Jó lenne ha segíthetnénk - véli Moldován István. De él bennük némi
félelem is. Attól tartanak, hogy az MKM Internet-projektjét végül olyan
cégek valósítják meg, amelyek az elektronikus gyűjtemények létrehozását
döntően számítástechnikai feladatnak tekintik, s esetleg kevésbé figyelnek
arra, hogy művük a hagyományos könyvtárakra is emlékeztessen.
S hogy milyen hatással lesz ez az MEK sorsára? Az a virtuális közösség,
amely az elektronikus könyvtár mögött áll, nem fog szétszéledni - állítja
Moldován István. De a támogatások azért jól jönnének. Most épp a Nemzeti
Kulturális Alap könyvtári szakkollégiumának döntésére várnak. S közben
folyamatosan gyarapítják a könyvtár állományát. Nem múlik el hét, hogy ne
érkezne hozzájuk egy-egy újabb elektronikus levél - egy mai regény vagy vers
szövegével. Az írók közül egyre többen tudják ugyanis, hogy az Interneten
otthonra találva egy mű globális figyelmet kelthet, de egyszersmind
közcélokat is szolgálhat.