Németh Csaba
ÉPÜL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
(In: Élet és Tudomány, Diákoldal, 1997. március 14. diák-oldal LIV-LV. o.)
Ha azt hallom, könyvtár, egy épületre gondolok, benne sok-sok polccal,
amelyeken katalogizálva, rendszerbe szedve sorakoznak a könyvek. Az internet
virtuális világában azonban nincsenek épületek, se falak, se polcok, se
könyvek. Szerverek, mágnesszalagok és bitek - ezek alkotják az elektronikus
könyvtárakat. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) ötlete Drótos Lászlótól,
a Miskolci Egyetem könyvtári főmunkatársától származik.
- Rájöttünk néhány más könyvtáros kollégámmal együtt, hogy az internet
ugyan remek információforrás, de nagyon nehéz megtalálni benne az
információkat. És a helyzet egyre kétségbeejtőbb, ahogy egyre népszerűbb a
rendszer, és egyre több információ jelenik meg rajta. Úgy gondoltuk,
évszázadok óta a könyvtárosok dolga, hogy elősegítsék az információforrások
közötti tájékozódást illetve, hogy megkönnyítsék az olvasóknak, hogy
megtalálják az őket érdeklő irodalmat. Három éve, amikor a magyar internet
elkezdett kibontakozni, már megkezdtük e könyvtár szervezését. Megpróbáltunk
elébe menni a káosznak, annak, hogy az információk szétszóródjanak a
magyarországi hálózaton. Elkezdtünk szöveges dokumentumokat, elektronikus
újságokat, könyveket, tanulmányokat, előadásokat, sőt szépirodalmi műveket
is gyűjteni. Megpróbáltuk ezeket egységes rendszerben, témák szerint
rendezve elhelyezni, s katalóguscédulával ellátva megjeleníteni a hálózaton.
- Lehet, hogy elmaradott vagyok, de nem tudom elképzelni, hogy a
számítógép monitora előtt ülve valaki elolvassa a Háború és békét... Létezik
ez?
- Hát, tulajdonképpen létezhet... Magam is úgy kaptam kedvet ehhez a
munkához, hogy elkezdtem olvasni az amerikai Project Gutenberg klasszikus
szövegeit, amelyeket feltettek a hálózatra. Nyelvtanulás szempontjából remek
dolog volt hozzáférni a klasszikus angol szövegekhez, és nem kellett őket
drága pénzért megvenni a könyvesboltokban. De hosszabb szöveget az ember nem
szívesen olvas a képernyőről. Nem is igazi konkurensei ezek a nyomtatott
kiadványoknak, az elektronikus változatok más célra jók. Nyersanyagként
használhatók, lehet bennük keresni, a szereplők nevét összegyűjteni,
kinyomtatni, átemelni egyes részeket más dokumentumokba. Vagy például
felolvastathatók, ami a vak emberek számára nagyon fontos lehetőség. Végyül
is csak a fantázia szab határt annak, hogy az ember mire használ egy ilyen
elektronikus kiadást.
- Manapság, amikor a könyvtárak beiratkozási díjai egyre emelkednek, az
elektronikus könyvtár az igen drága számítástechnikai eszközpark fenntartása
mellett hogy tud ingyenes maradni?
- Az elektronikus könyvtár nyilvános és teljesen ingyenes szolgáltatás,
és mindig is az lesz. Egyelőre csekély az anyagi háttér, költségvetésünk
nincs. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) program adja a
technikai hátteret, így korlátlan gépidő és tárolóterület áll
rendelkezésünkre. A dolgozók és a bedolgozók ingyen végzik a munkájukat.
Próbálunk persze pályázni, keressük annak lehetőségét, hogy valamiképpen
honoráljuk azok munkáját, akik tevékenyen hozzájárulnak a könyvtár
építéséhez. Az is nagy előnyünk a hagyományos könyvtárakkal szemben, hogy a
számítógépes eszközök, hálózatok és adathordozók ára folyamatosan csökken,
míg a nyomtatott kiadványoké növekszik. Ha a magyarországi internet-
hozzáférések ára is csökken majd, reméljük, mind többen veszik igénybe a
Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenes szolgáltatásait.
- Tudom, hogy nem szokás, illetve nehéz dolog egy könyvtárból bármit is
az olvasók figyelmébe ajánlani, mégis mire hívná fel a figyelmet?
- A könyvtár még csak most épül, ezért meglehetősen egyenetlen a kínálat.
Van néhány terület, ahol már több száz dokumentumunk van, és vannak olyanok,
amelyeknek a feltöltése még csak most kezdődött meg. Igen gazdag az
internettel kapcsolatos irodalom. Megtalálhatók itt teljes könyvek, oktató-
és konferenciaanyagok. Érdekes továbbá a könyvtárnak a tudománnyal
kapcsolatos kínálata. Említést érdemel a szépirodalmi gyűjtemény: jó néhány
klasszikus magyar költő és író már megtalálható itt. Nemrég került fel
Petőfi Sándor összes verse, és megvan József Attila teljes költészete.
Vannak külföldi szerzők is, természetesen magyar nyelven, például:
Shakespeare, Edgar Allan Poe. Próbáljuk a magyar nyelvű irodalmat, illetve a
műfordításokat terjeszteni a világban, mert a visszajelzésekből tudjuk:
nagyon sokan külföldön úgy férnek hozzá a magyar nyelvű szövegekhez, hogy
ebből a könyvtárból válogatnak.
- A magyar oktatáspolitikában kitüntetett helyre került az a terv, hogy
az internetet bevezessék az általános és középiskolákban. Hogyan kapcsolódik
ehhez a MEK?
- Az általános iskolai tananyaghoz kötődő magyar nyelvű információ még
nagyon hiányos a hálózaton. Nem is tudnék erre példát mondani. Angol nyelvű
anyagok természetesen vannak külföldi gépeken, de ez a korosztály még
nemigen használhatja ezeket. Néhány évet még biztosan várni kell arra, hogy
elegendő magyar nyelvű információ jelenjen meg e felhasználói kör számára.
De azt is hangsúlyozni kell: az internet mindig is úgy fejlődött, hogy maguk
a felhasználók építették. Tehát nem várható, hogy "központilag" valakik
elhelyeznek rajta mindenféle hasznos dokumentumot. A tanároknak és a
diákoknak együtt kell építeniük ezt az információs bázist. Mi a MEK-ben már
gyűjtünk és felviszünk például kötelező olvasmányokat, abban a reményben,
hogy az interneten tömegesen megjelenik az általános és a középiskolai
felhasználói kör, s akkor hasznosítani fogják.