Moldován István
(moldovan@pernix.bke.hu)
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára
A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
(Elhangzott: NETWORKSHOP'94 konferencia, Keszthely 1994. április 6-8.)
Tisztelt Hallgatóság!
Ezen a konferencián Önök már hallhattak előadásokat a magyar hálózatok
fejlesztéséről, adatbázisokról és online könyvtári katalógusokról, az
Internetről és a hálózaton való tájékozódásról.
Jelen előadásom ebbe a sorba illeszkedik egy lényeges eltéréssel. Míg az
előző előadások alapvetően ismertető, tájékoztató jellegűek voltak, addig a
következőkben inkább egy programindító, mozgósító előadást szeretnék
tartani.
Előadásomban röviden Drótos László kollégám (Miskolci Egyetem Központi
Könyvtár) project javaslatát szeretném ismertetni kiegészítve azt saját
tapasztalataimmal, véleményemmel, ötleteimmel.
1. Teljes szövegű dokumentumok az Interneten
Ugyan a tisztelt közönség nagy része valószínűleg már többé-kevésbé
járatos az Internet virtuális világában, mégis bevezetőül engedjenek meg
néhány szót a hálózatok jelentőségéről, újdonságáról.
Akik az online világgal már kapcsolatba kerültek, azoknak először a
hálózatokról valószínüleg a bibliográfiai adatbázisok és az online könyvtári
katalógusok (OPAC-ok) jutnak az eszükbe. A világ egyik legnagyobb
számítógépes hálózatán, az Interneten azonban az elmúlt egy-két esztendőben
megjelentek és egyre inkább terjedőben vannak a teljes szöveges dokumentumok
is. Míg a könyvtári katalógusokban csak egy nyomtatott publikáció
bibliográfiai leírását találjuk meg elektronikus formában, addig számtalan
különböző dokumentum teljes szöveggel elérhető a legkülönbözőbb
számítógépeken. Az elektronikus szövegeknek ez az óriási tömege magával
hozta azt az igényt is, hogy ezeket valamilyen módon kezelhetővé,
kereshetővé tegyék.
Ezek az elektronikus dokumentumok alapvetően a szolgáltató számítógépeken
nyilvános filetranszfer (anonymous FTP) szolgáltatással érhetőek el. Azonban
aki már egyszer kiiratta egy ilyen FTP host alkönyvtárában lévő dokumentumok
listáját, az tudja, hogy a különböző érthetetlen fantázianevü file-ok
tömkelegében nincs igazán mód a barátságos eligazodásra. Ha nem tudjuk a
pontos címét, elérési útját és nevét egy dokumentumnak, akkor ezek a
dokumentumgyűjtemények a szabad keresés számára szinte használhatatlanok.
Erre a problémára válaszul fejlődtek ki a közelmúltban azok az ismert
kliens-szerver alapú hálózati programok - WAIS, WWW, Gopher -, amelyek a
különböző számítógépeken szétszórva található elektronikus dokumentumoknak
már egyfajta egységes kezelését tették lehetővé.
Ezeket és más eszközöket felhasználva alakultak ki a hálózaton ismert
nagy elektronikus szövegarchivumok, mint pl. a Gutenberg project, az Online
Book Initiative, az Oxford Text Archivum vagy az inkább szakmai jellegű
Economics Working Paper Archive.
A példaként felsorolt gyűjteményekben a világirodalom klasszikusai,
kézikönyvek és szótárak, tudományos publikációk és cikktervezetek is
megtalálhatóak.
A Gutenberg Project pl. az amerikai Michael S. Hart professzor nevével
fémjelzett vállalkozás. Azt tűzte ki céljául, hogy a 2000. évre 10.000
egyszerű szöveges file-ban tegyen online hozzáférhetővé alapvetően
szépirodalmi és alapvető klasszikus szövegeket. Hart professzor elképzelései
szerint elektronikus szövegarchivumát az ezredfordulón már legalább száz
millió felhasználó fogja használni.
Azonban mind ezen archivumok többségére, mind a hálózati dokumentumokra
általában jellemző, hogy angol nyelven íródtak. Ezen természetesen nem
csodálkozhatunk, hiszen az Internetnek nemcsak a felhasználódi, de a
szolgáltatói is legnagyobb százalékban az Egyesült Államokban találhatóak.
Az Internet azonban dinamikusan fejlődik a nem-angol nyelvű országokban is
Dél-Amerikától kezdve Európán át a Távol-Keletig. Ez azt jelenti, hogy
amilyen arányban hódítják meg a különböző országok a hálózatokat, olyan
arányban fog megjelenni információ a különböző nemzeti nyelveken ezekről az
országokról és országokból.
2. Magyar Gopher szerver szolgáltatások
Az IIF-nek köszönhetően Magyarországon is egyre nagyobb kör számára
érhetőek el a hálózatok alapszolgáltatásai. A számos adatabázis és online
könyvtári katalógus mellett már nálunk is találhatóak online elérhető teljes
szövegű elektronikus dokumentumok. A tavaly szeptemberben meghirdetett
Gopher pályázat ösztönző hatásának köszönhetően, már 10-15 felsőoktatási és
kutatási intézmény indított be Gopher szerver szolgáltatást. Ez igéretes
fejlődés annak a tükrében, hogy 1993. elején még csak a BME és a KFKI
üzemeltetett önálló Gopher szervert Magyarországon.
A magyar Gopher szolgáltatóknál már megjelentek és olvashatóak magyar
nyelvű és egyéb hazai elektronikus dokumentumok, természetesen egyelőre
főleg a hálózatok témakörében. Mindazonáltal a magyar Gopherekre ismereteim
szerint még főként az eseti jelleg a jellemző. Ez abból is következik, hogy
az ilyen tipusú online szolgáltatások még sokkal inkább lelkes
számítástechnikusok és könyvtárosok "magánvállalkozásai" mintsem tudatos
könyvtári szolgáltatáspolitikai fejlesztések. Ezeket a szolgáltatásokat a
hálózatokkal "megfertőzöttek" inkább a munkájuk mellett, után végzik,
fejlesztik. Ebből a szempontból is nagyon hasznos volt az IIF pályázata,
mert talán egy kissé "polgárjogot" adott ezeknek a tevékenységeknek.
Azonban igazán komoly intézményi támogatásra véleményem szerint még egy
ideig nemigen számíthatunk. Ezt a látszólag pesszimista megállapítást a
következőre alapozom. A magyar egyetemi könyvtárak - amelyek az elektronikus
hálózati szolgáltatások gerincét alkothatják - napjainkban a
könyvtárautomatizálás, az integrált könyvtári rendszerek bevezetésének súlya
alatt görnyednek. (Csak példaként említeném, hogy a BKE, a Miskolci Egyetem,
a debreceni KLTE, a szegedi JATE, a Veszprémi Egyetem, a SOTE és a Gödöllői
Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárai mind most vannak az első igazi
integrált könyvtári rendszer bevezetésének szakaszában.)
Már persze csak a "szerencsésebbeknek" vannak ilyen problémáik, a
többségnek egyelőre még nincsenek hasonló gondjaik. Ezért a könyvtárak most
teljes erővel a könyvtárautomatizálás fáradságos problémáira koncentrálnak,
a többségük még csak most tanulja a kezdőlépéseket ezen az úton is.
Ilyen körülmények mellett érthető, hogy a Gopher és társai miért inkább
csak lelkes "magánvállalkozásokban" épülnek.
3. A Magyar Elektronikus Könyvtár (M.E.K.)
Mindezek után elérkeztem előadásom tulajdonképpeni témájához a Magyar
Elektronikus Könyvtár (a továbbiakban M.E.K.) témájához. Az ötlet és a
javaslat - ahogyan már említettem - Drótos László kollégámtól származik, aki
hazai hálózati szakemberek egyik nagy "öregjének" számít. Az ötlet egyébként
a hazai könyvtárosok és hálózati szakemberek elektronikus konferenciáján, a
KATALIST-en "hangzott el" tavaly októberben. A felhivás és az azt követő
reagálások természetesen megtalálhatóak a hálózaton, mind az IIF
filetranszfer szolgáltatása révén, a PETRA KATALIST alkönyvtárában (X.25)
vagy pl. a BME Gopher szerverének KATALIST archivumában.
A javaslat, amely már az IIF hivatalos fórumaira is eljutott, röviden a
következőket tartalmazza.
Az IIF Gopher pályázatához kapcsolódóan országosan kellene megszervezni
és koordinálni a Magyar Elektronikus Könyvtárat. Ennek alapvető célja az
lenne, hogy a hálózatokon teljesszövegű anyagokat tennénk ingyen, bárki
számára elérhetővé, a szerzői jogok tiszteletben tartásával.
A M.E.K. gyűjtököre a magyar nyelvű dokumentumokra, vagy az idegen
nyelvű, de magyar vonatkozású dokumentumokra terjedne ki. A project első
szakaszában az eredeti javaslat szerint a következő három területre kellene
helyezni a hangsúlyt:
- a klasszikus magyar szövegek gyűjtése, amelyek a külföldön élő magyar
nyelven olvasó közönség számára közvetítenék a magyar kultúrát,
- számítógépes programok, eszközök szolgáltatások magyar nyelvű leírásai,
- hazai egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben készülő tudományos
munkák. A későbbiekben bővíteni lehetne a M.E.K. gyűjtőkörét pl.
- kézikönyvekkel, szótárakkal, - konferenciakiadványokkal és minden olyan
dokumentum elektronikus változatával, amelyek a könyvtárakban
előfordulnak. A kereskedelmi termékekről rövid ismertetést, vagy demo
verziókat is elhelyezhetnénk.
A M.E.K. technikailag a jelenleg már működő Gopher szervereken lenne
elérhető, egy közös "Magyar Elektronikus Könyvtár/" menüpont alatt. A
Gopherek kliens-szerver elvét kihasználva tehát a M.E.K. nem bibliográfiai
rekordok, hanem teljes szövegek union katalógusa lehetne. Ezzel talán példát
is mutathatnánk a hazai könyvtári katalógusok ilyen irányú fejlődésének. Az
IIF központi Gopherében lenne a M.E.K. átfogó főmenüje (természetesen
bárhova beköthetően) ami mögött lévő alosztályok és szövegek a különböző
hostokon lennének elosztva.
Az Elektronikus Könyvtár egyik problémája (a sok közül) persze a hazai
felhasználók táborának szűk köre. Számolni kell azonban azzal - legalábbis
őszintén remélem -, hogy ez a kör Magyarországon is gyors ütemben bővülni
fog. Az IIF fejlesztéseinek következtében az egyetemi körben igazán csak
tavaly indult be a hálózatba kapcsolódás folyamata. A technikai bekötés után
azonban még hátra van a "szellemi kapcsolódásé", a hálózat eszközeinek,
lehetőségeinek, kultúrájának megismérése. A külföldi példák alapján azonban
számolni kell azzal, hogy talán nem is olyan sokára az általános iskolák,
középiskolák és egyéb közintézmények is felhasználóként jelentkeznek.
Az Elektronikus Könyvtár azonban semmiképpen sem a papíralapú irodalom
kiváltására szolgál. Azonban egyre inkább figyelembe kell venni azt, hogy
mind a szakirodalom, mind az irott kultúra már elektronikus dokumentumokban,
mint alternatív információhordozó eszközökön is megjelenik.
Akkor amikor a megfelelő nyomtatott irodalomhoz nem tudunk hozzáférni
vagy a gyakran használt és keresett szövegek esetében mind reális
alkalmazási területek a M.E.K. számára. Számos értékes irodalom pl. azért
nem jut el szélesebb körökben, mert nincs hozzá megfelelő nyomdai kapacitás,
kellő pénzügyi forrás stb. Talán elég itt csak példaként megemlítenem az
egyetemi jegyzetkiadás problémás ügyét.
A M.E.K. a Gopherek világában azt is jelentené, hogy a magyar nyelvű
kultúra szerte a világban könnyen hozzáférhető lenne. (Persze a magyar
karakterek azért egy kicsit "izgalmassá" teszik a dolgot, erről majd később,
röviden.)
3.1 Osztályozás
Mivel a Gopher alapvetően egy hierarchikus osztályozási rendszernek felel
meg, rendszerezésben járatos könyvtáros szakemberek segítségével meg kellene
állapodni egy közösen elfogadott fő klasszifikációban. Persze az sem biztos,
hogy egy teljesen új tudományfelosztást kellene kitalálni, meggondolandó
például, hogy a Library of Congress fő osztályozási rendszere nem volna-e
használható erre a célra.
A különböző nagy témakörök a már meglévő Gopher szervereknél
találhatnának gazdára, ahol a mélyebb struktúrálás a helyi Gopher
adminisztrátor(ok) feladata volna.
3.2 Szövegek tárolása
A rövidebb szövegek közvetlen online is olvashatóak volnának, míg a
nagyobb méretűek fejezetekre tagolva vagy tömörítve lennének letölthetőek.
Célszerű volna ezért egy közös tömörítési eljárásban megegyeznünk, amelynek
a programjai szintén letölthetőek lennének a M.E.K. egy alrészéből. Magam
részéről a PKZIP tömörítés látom leginkább megfelelőnek. Részint - persze
főleg a KATALIST-en - ezzel találkozunk leggyakrabban, részint szöveges
file-oknál talán ez a program tudja a legnagyobb sűrűséget elérni.
Feltétlenül fontosnak tartom, hogy tegyünk egy közös ajánlást a Gopher
szöveges dokumentumok maximális nagyságára. Ez mind a szöveges, mind a
tömörített file-oknál fontos. Saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a
szöveges file-oknál valahol 200 kbyte körül kellene meghúzni a felső határt.
Bináris file-ként, csak letölthető formában lehetne rögzíteni a
"nyomdakész" szövegszerkesztővel készült formázott anyagokat is, bár az
egyszerübb, szövegorientáltabb dokumentumokat sima ASCII formában is érdemes
volna rögzíteni.
A közös magyar ékezetes karakterek alkalmazásában már úgy látom
dicséretes fejlődés történt. A Gopherek rendszergazdái már sok fáradságot
fordítottak arra, hogy a felhasználók egységesen tudják olvasni a magyar
karaktereket. Erre az egységesítésre továbbra is oda kell figyelni,
kiterjeszteni minden hazai és később belépő új Gopher szolgáltatásra. (A
Gopher mellett természetesen más hálózati szolgáltatás is elképzelhető, mint
pl. a debreceniek WWW vagy NCSA Mosaic szerver szolgáltatása.)
3.3 A dokumentumok egységes leírása
Minden dokumentum elé egy egységes szabvány szöveget kellene illeszteni,
címmel, szerzővel, forrással stb. Példaként talán kevésbé a könyvtári
címleirás sokrétű és bonyolult szabványát, mint inkább bibliográfiai
adatbázisok leíró rekordstruktúráját kellene tekinteni.
A leíró adatok mellett egy egységes copyright megjegyzésben is meg
kellene állapodni, amely rendelkezik a dokumentum használatáról,
terjesztéséről és amely nélkül a dokumentum egyben és részleteiben sem volna
tovább felhasználható.
3.4 Új tételek
Kellő gyarapodás esetén havonta egy listán nyilvánossá kellene tenni az
új tételeket, mind egy-két nyomtatott folyóiratban mind egy elektronikus
listán közzétennénk.
3.5 M.E.K. lista
A M.E.K.-ben résztvevők számára indítani kellene egy elektronikus listát,
ahol az aktuális technikai és egyéb részletkérdéseket lehetne megbeszélni.
Bár meggondolandó, hogy a BME-n indított POCOK-L lista már talán
felhasználható volna erre a célra.
3.6 Saját tapasztalatok
Mint a BKE Gopher szerverének egyik szervezője, a M.E.K. kapcsán röviden
beszámolhatok kezdeti tapasztalataimról is. Hiszen a Gopherünkben
szerkesztett Elektronikus Könyvtár egyik részében tulajdonképpen már
megtalálhatóak a leendő M.E.K. alapjai főként hálózati irodalomból és egy-
két mutatóban található közgazdasági tanulmányból.
Egyelőre a leggazdagabb gyűjtemény a KATALIST-en "megjelent" hálózati
irodalomból van, amely főként Drótos László fordításaiból áll. Egyelőre a
gyűjtés legnagyobb akadályának a hálózatok, az elektronikus publikálás
ismeretlenségét látom. Hiába sikerült ugyan néha meggyőzni egy-két kollégát,
hogy szerezzen meg kutatóktól tanulmányaik elektronikus változatát, de amig
a kutatók és oktatók nem ismerik és nem használják a hálózatot
kommunikációra és információszerzésre, addig nem lesznek igazán partnerek
egy ilyen vállalkozásban.
Sajnos egyelőre nem tudtam kielégítő és megnyugtató választ adni a
szerzői jogokkal kapcsolatos érdeklődésre sem, amelyet az elektronikus
publikálás kapcsán sűrűn nekem szegeznek. Mindenképpen rögzíteni kell azt
hogy a M.E.K., hogy alapvetően a nyilvános, ingyenes elektronikus irodalom
tárolására és terjesztésére szolgálna. A "példányszám" növeléséből nem lehet
meggazdagodni. Az persze szigorúan kiköthető, hogy e dokumentumok
felhasználásakor pontosan idézzék a forrást, vagy a sokszorosítás csak a
feltüntetett copyright megjegyzéssel történjék.
Az eddig begyűjtött dokumentumoknál többször felmerült az a problémám,
hogy miképpen adjam meg a forráshivatkozást. Az Interneten is csak most
kisérleteznek az URL (Universal Resourse Locator) és az URI (Universal
Resource Identifier) alkalmazásával, amelyek az elektronikus dokumentumok
kizárólagos azonosítását végeznék a hálózaton.
Nagyon fontos, hogy a M.E.K. szervezésébe osztályozásban járatos
könyvtárosokat is bevonjuk, vigyázva a hierarchikus struktúrák
túlbonyolításának a veszélyére. A Gopher leginkább kevés információtömeg
hierarchius osztályozására alkalmas. Egy-egy menüszinten a használhatóság
végett csak korlátozott mennyiségü anyagot célszerü rögzíteni. Találkoztam
ugyan 40-50 oldalas, sőt ennél hosszabb menükkel is, ezek kezelése már
kényelmetlen, behívásuk esetenként időigényes.
Természetesen majd ha azzal a problémával küszködünk, hogy a hatalmas
magyar nyelvű elektronikus dokumentumállományt alig tudjuk kezelni a
Gopherekkel, akkor áttérhetünk más hálózati eszközre, WAIS-ra vagy az
akkorra már kifejlesztett legújabbra.
Időigényes, de hasznos lenne a kialakítandó Elektronikus könyvtárban
egyszerü "index" menüket is létrehozni, ahol cím és szerző szerint tudnánk
gyorsan visszakeresni. Ez különösképpen fontos keresési szempont lenne a
szépirodalmi műveknél.
A Gopherek sokoldalúságát jellemzi, hogy különböző egyéb indexált
visszakeresésnek is teret adnak. Ilyenek pl. a Gopherben feldolgozott
tételek cimeinek indexelt visszakeresése, a szöveges állományok szabad
szöveges visszakeresése. A BME-n kifejlesztett ürlapos visszakeresés,
amelyet a telefonkönyvhöz és a Gopher töltéséhez alkalmaznak szintén
célszerü volna az Elektronikus Könyvtár tételeinek struktúrált
visszakeresésére is alkalmazni.
Már kezdeti gyűjtéseknél is előjöttek az Elektronikus Könyvtár korlátai.
Első megközelítésben inkább csak az egyszerű szöveges anyagokat tudtam fel-
és bedolgozni, sima ASCII file-ok formájában. Ez azt jelenti, hogy minden
ábrát, grafikát használó dokumentum szöveges formában csak részlegesen
szerkeszthető be egy Gopherbe. Ugyan elképzelhető az is, hogy az eredeti
szövegszerkesztő file-t helyezzük el, ezzel viszont az online könyvtár
eredeti használatától tekintünk el. Tudom ugyan, hogy a hálózaton talált
szöveges dokumentumokat alapvetően nem a képernyőről, hanem kinyomtatva
célszerű olvasni (legalábbis annak aki még óvja a szemét), de a
válogatáshoz, böngészéshez nagyon hasznos az elektronikus dokumentumba való
online beleolvasás.
A fentiekben csak azért vázoltam az Elektronikus Könyvtár kialakításának
problémáját, hogy érzékeltessem annak komplexitását. Egyszerre kell
figyelnünk és valamennyire járatosaknak lennünk a dokumentumok elektronikus
rögzítésében, tömörítésében, a Gopherek és egyéb hálózati szoftverek
nyújtotta lehetőségekben, továbbá könyvtárosokként az információk
rendezésében, a visszakereshetőség szempontjainak figyelembevételében. Az
Elektronikus Könyvtár ezért igazi kihívás mind a számítástechnikusok, mind a
könyvtárosok és az informatikus szakemberek részére ismereteik, tudásuk
"közelítésére", egymást kiegészítő alkalmazására.
Az Elektronikus Könyvtárhoz tartozik még egy látszólag idegen, de
véleményem szerint nagyon is fontos dolog, a hálózati oktatás kérdése. T.i.
hiába hosszabbodnak már hazánkban is az üvegkábelek, lesznek behálózva a PC-
k és a nagy számítógépek, ha az ezeket alkalmazók nem tudják, nem ismerik a
hálózat adta lehetőségeket.
Ezért nekünk, akik egyszerre felfedezzük és alkalmazzuk a hálózatot,
fejlesszük a hazai online szolgáltatásokat, nagyon fontos felelősségünk van
az oktatás tekintetében is. Gondolnunk kell arra is, hogy a Magyar
Elektronikus Könyvtár alapvetően az olvasókért kell hogy legyen. Márpedig az
olvasókat is nekünk kell kiképeznünk, nekünk kell felkeltenünk az igényt is
az elektronikus kultúrára.
3.7 A Magyar Elektronikus Könyvtár project
Végül de nem utoljára a javaslat fontos része a projectben az IIF
központi szerepe. Az előző részben utaltam már rá, hogy a hazai
könyvtárakban az online elektronikus információkkal foglalkozók tevékenysége
jelenleg nem tartozik a könyvtárak súlyponti feladatai közé.
A M.E.K. menedzselését a Gopher pályázat folytatásaként egy project
keretében az IIF-nek kellene felvállalnia. Ez a tervet már nemigen lehet
megvalósítani helyi magánkezdeményezésből. Az egyetemi könyvtárakban és a
kutatóintézetekben azonban már most meg lehet találni azt a kis csapatot,
amelyre alapozva megszervezve és koordinálva egy országos vállalkozásként
meg lehetne a M.E.K.-et szervezni.
Az IIF tehetne ajánlásokat a fent említett és még egyéb technikai
kérdésekben. Megszervezhetné a különböző tudományterületek felelőseit, akik
a saját területükön elkezdhetnék az anyagok módszeres gyűjtését. Csakhogy ez
már nem szétszórva, hanem az IIF égisze alatt koordinálva történne. Az IIF
erőforrásaiból ösztönözhetné, jutalmazhatná a projectben tevékenykedőket, a
lelkesedés mellett a hivatalos elismerés ösztönzőerejével is segítve a
vállalkozást, hiszen erre azért mindannyiunknak szükségünk van.
Az információs gazdaság lassan Magyarországon is bontogatja szárnyait és
a piaci szféra valószinüleg nálunk is hamarosan felfedezi magának a
hálózatok sokat igérő világát. Nem szabad azonban hagynunk, hogy a
privatizáció teljes mértékben ellepje a kultúra, az oktatás világát. Meg
kell találnunk azt a határvonalat, ameddig az információkat a köz számára
nyilvánosan elérhetőnek kell tennünk, amely a nyilvános közkönyvtárak
alapvető feladata.
Amint említettem már a világban számos különböző project létezik, amely
elektronikus szövegek gyűjtését és terjesztését tűzte ki célul. Nem ismerek
azonban olyan vállalkozást, amely egy ilyet országos szinten valósított
volna meg. Magyarország kis ország és a hálózatok különösképpen közelhozzák
a világot. Itt a lehetőségünk, hogy példát mutassunk összefogásból,
együttműködésből. Ez úgy látom különösen ráfér a magyar könyvtárügyre.
Bízom benne, hogy ebben a vállalkozásban partnerekre találok azokban,
akiket már megérintett az Internet sajátos levegője. Ennek lényege pedig nem
is igazán az elektronikus információk hatalmas tárháza, hanem a hálózaton
tevékenykedők önzetlen, segítő közössége.
Mire ezt az előadásomat megtartom, remélem már többet tudok majd mondani,
hogy az IIF hol tart a M.E.K. project tervezésében. Ez a program azonban
csak igazán tőlünk és általunk épülhet és fejlődhet.