Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                               Moldován István
                        (istvan.moldovan@lib.bke.hu)

                    ÉLMÉNYEK ÉS BENYOMÁSOK A MAGYAR NETEN

              (In: Magyar tartalom, Soros C3 központ, Bp. 1997.
                       http://www.c3.hu/mt/index.html)

                                1997. október

                                     1.

   A  magyar Internetről készítendő látlelethez kétféle úton állhatnék neki.
Egyrészt  egy  tudományos  dolgozat  stílusának és elvárásainak megfelelően.
Ebben  az  esetben  szigorúan  személytelen  fogalmazási  módban - lehetőleg
többes  szám  harmadik  személyt  vagy  szenvedő  szerkezeteket alkalmazva -
törekedni  kellene  a  látszólagos  objektivitásra,  amelynek nyomán konkrét
példákkal alátámasztott általános kijelentéseket fogalmazhatnék meg, amelyek
úgymond a hazai hálózat jelenlegi fejlettségéről, állapotáról, tendenciáiról
szólhatnának.  A  másik megközelítés, amellyel megpróbálkozom, az inkább egy
esszészerű szubjekív leírás arról, mit láttam, látok az Internet használata,
építése  nyomán.  Ez  utóbbi  megközelítést  azért  is választom, eltekintve
attól,  hogy  ez  könnyebbnek,  kevésbé  felelősségteljesebbnek  tűnik, hogy
igazán  biztos,  tudományos,  objektív  kép  nem  igazán  adható már a hazai
hálózatról - hozzátenném, a világhálózatról még kevésbé.

   Hiszen  egyre  többen  jönnek  rá,  hogy  nem  elég  egy  számítógép, egy
telefonvonal,  egy  modem,  néhány  megfelelő program és egy Internet vonal,
hogy  használjuk,  ki-  és  felhasználjuk  a  hálózat  adta lehetőségeket. A
technikai  feltételek  viszonylag  könnyen  és  gyorsan  megteremthetők és a
szükséges  programok  alapvető használata sem igényel különösen magas szintű
számítástechnikai  jártasságot. No és természetesen az Internet szolgáltatók
egyre  gyakoribb  reklámjai  is  azt  sugallják,  "csak csatlakozz rá és ott
'mindent'   megtalálsz".  Ennek  a  beállításnak  a  téves  voltára  majd  a
későbbiekben  bővebben  szeretnék  kitérni,  a bevezetésben itt mindenesetre
csak  a  már említett személyes használat jellegzetességét említeném. Ez azt
jelenti, hogy ezen az ún. információs szupersztrádán nincsenek igazán fő- és
mellékútvonalak,  hacsak  nem  egy-egy  információs  rendszer látogatóinak a
számát nem tekintjük a "főútvonal" ismérvének. Hogy ki és mit lát, tapasztal
és  főként hogyan használja ezt az új médiumot, az egyelőre nagyon sokban az
egyéni  böngészésen,  személyes  ajánlatokon  és  a  véletlen felfedezéseken
múlik.  A fentiek alapján először néhány szót szeretnék írni, hogy én milyen
"szemüvegen" keresztül látom ezt a szép, új világot.


                                     2.

   A  pályámat  ugyan  végzettségem  alapján  közgazdászként  kezdtem  -  ez
bizonyos  mértékig a hálózattal való viszonyomban újra felmerült - de néhány
év   után   már   egy  könyvtárban,  információ  szolgáltatással  foglalkozó
könyvtárosként   tevékenykedtem,   mint   a   mai   napig  is,  a  Budapesti
Közgazdaságtudományi  Egyetem  Könyvtárában.  A hálózattal való ismerkedésem
kezdetei   még   1989-re  tehetőek,  amikor  az  Információs  Infrastruktúra
Fejlesztési  Programnak  (1)  köszönhetően  könyvtárunk is X.25-ös végpontot
kapott, az érdeklődő kollégák pedig azonosítót a központi szolgáltatásokhoz.
Az  első és legnagyobb hatású találkozást a hálózattal az e-mail jelentette.
A könyvtár kissé zárt légköréből az elektronikus levelezés valami hihetetlen
élményt  jelentett.  Persze  ez sem ment olyan könnyen, hiszen az elején még
nemigen  volt  kivel levelezni. Viszonylag korai élmény volt ezért az első -
nemcsak   számomra,  hanem  Magyarországon  is  az  első  magyar  nyelvű!  -
levelezési  listával,  a  KATALIST-tel (2) találkozni, amelyet Drótos László
indított  még  1991. őszén, a könyvtári automatizálás és a hálózati források
témakörében. A levelezést akkor még az IIF által kifejlesztett ELLA országos
levelező  rendszerben  folyt.  Ennek  azonban  már kapcsolata volt a nyugat-
európai   tudományos  hálózattal,  az  EARN-nel  és  nem  sokkal  később  az
Internettel.  Ez  azt  jelentette,  hogy  már a 90-es évek elején be tudtunk
kapcsolódni   ezeken  a  listákon  keresztül  a  minket  érdeklő  nemzetközi
fórumokra,  ami sokat jelentett mind szakmailag, mind a nyelvtanulás, mind a
hálózati   kultúra   elsajátításának   tekintetében.   FTP-vel  még  nem  is
találkoztunk  de  a  PETRA-nak  nevezett központi fájltranszfer szolgáltatás
segítségével   közösen  építettünk  egy  tematikus  program-  és  dokumentum
gyűjteményt,  ismertük  meg  a  hálózat  alkalmazásának  ezt a fajtáját mind
technikailag  mind  formailag.  Az NIIF pályázatainak köszönhetően 89-90-től
kezdve  jó  néhány  addig  helyben  épített  könyvtári  katalógus, adatbázis
távolról   elérhetővé   vált   a  majdani  TELNET  előzményeként.  Ezeket  a
technikákat  a munkahelyemen inkább kíváncsiságból és érdeklődésből fedeztem
fel,  akkoriban  még kevésbé tudtuk beilleszteni a konkrét munkánkba. Drótos
Lacinak  köszönhetően  -  akivel  a  'virtuális'  ismeretségünk  ugyancsak a
KATALIST  révén  kezdődött  -  nyílt ki előttem a világ. Tőle kaptam az első
külföldi  X.25-ös  címeket és akkoriban tényleg szédítő élmény volt, hogy az
addig  normál, helyi alkalmazásokra használt PC-men hirtelen több száz, több
ezer    km-re   lévő   gépek,   adatbázisok,   távoli   információk   váltak
hozzáférhetővé.  Ezekben  az  "ősidőkben"  volt  az  első  találkozásunk  az
Internettel oly módon, hogy az angol felsőoktatási hálózat már akkor fejlett
és jól kiépített rendszerében, a JANET-ben - X.25- ös hálózaton elérve - egy
nyilvános  TELNET-es  szolgáltatással el tudtunk jutni ahhoz az Internethez,
amelyről  addig  csak a levelezési listákon olvasgattunk. Ezek után érthető,
hogy  kb. 91-ben, amikor az egyetemen megjelent az Internet, minőségében már
nem igazán jelentett újat. Ez az előélet tette lehetővé, hogy már idejekorán
a  hálózati szolgáltatásokkal kezdtem foglalkozni, főként magán a hálózaton.
Például  az  érdekes,  tanulságos  hírek továbbításával, néhány - főként más
könyvtárban  tartott - tanfolyamon a hálózati ismeretek tanításával és olyan
szolgáltatások   kialakításával,  amelyeknek  jó  példáival  már  idejekorán
találkoztunk.  Könyvtárosként  úgy gondoltam, hogy egyfajta segítő, támogató
feladatunk  van/lesz,  a  -  már  akkor látható - információs tömegben olyan
rendszerek,  szolgáltatások  kialakítása,  amelyek  az egyszerű felhasználók
navigálását, tájékozódását könnyíthetik meg, de ezekről majd később, a hazai
hálózat ismertetése kapcsán.

   Munkahelyemen  - és az egyetem egészében - sajnos inkább a hatvanas évek,
már  kissé  elavultnak  tűnő  központi  gép - terminál modelljét támogatták,
könyvtárunkban  VAX  géppel és VT terminálokkal, az egyetemen egy IBM3090-es
nagygéppel  és  3270-es  terminálokkal.  Ebből  következően  a  PC-kkel való
ismerkedés   háttérbe   szorult   és   technikailag   mindig   1-2  lépéssel
elmaradottabb  géppel  tudtam  követni a meglóduló fejlődést. Amíg a 486-sak
voltak  a  fejlettek,  addig egy 386-os PC-vel 1 Mbyte RAM-mal, most, amikor
már  a Pentium, 100 Mhz és min. 8 Mbyte az elterjedő konfiguráció, akkor egy
486-os, 33 Mhz-es és 4 Mbyte RAM-mal bíró géppel dolgozom. A hátrány azonban
mindig  előnyt  is  jelent  egy  más  vetületben.  A terminálos technológiák
következtében  hamar  megismerkedtem a különböző terminálok különbözőségének
problémáival   (pl.   funkcióbillentyűk,  ékezetek),  trükkjeivel.  Sikerült
megismerkedni  alapszinten a DOS mellett a VAX/VMS, a VM/CMS és végül a UNIX
alapelemeivel  -  bár ez utóbbi meglehetős hátrányban volt környezetemben. A
gyengébb  színvonalú  PC  rákényszerített  és megtanított azokra a dolgokra,
hogyan  lehet  minél  egyszerűbben,  hatékonyabban  használni  a hálózatot a
képletöltés   kikapcsolásától   kezdve   a  proxy  szervereken  át  a  hazai
tüköroldalak  használatáig  (3).  Ez  utóbbi  különben  is a hálózat eredeti
kultúrájának  része;  törekvés  a  minél  hatékonyabb  hálózat  használatra,
tekintettel  lenni  a  többi  felhasználóra, a sávszélesség kímélése végett.
Hosszas  DOS  használat  után  tértem át a Windows 3.1-re, bár még felváltva
használom  mindkettőt.  Windows  95-t  szinte  csak mutatóban használtam más
gépeken,  a  könyvtárban szinte még egyáltalán nem fellelhető. Az Interneten
leggyakrabban TELNET-et és Netscape-t használok. Ez utóbbi helyett még sűrűn
hívom elő a jó öreg karakteres Web böngészőt, a LYNX-et - természetesen amíg
a  túl  sok  grafikával  tele nem tömött hostoknál nem kényszerülök grafikus
böngészőre.  Ezenkívül  szinte  naponta  használok  FTP-t  is,  nemcsak szép
grafikusat   (WS_FTP),  de  néha  a  Netscape-t  is  (mert  bizony  egy  Web
böngészővel  ilyet  is  lehet), és normál karaktereset, parancsüzemmódban. A
fentiekből  következik,  hogy  a  push  technológiával, online video-val még
nemigen  volt  szerencsém megismerkedni, de sajnos még hangkártya sincs se a
munkahelyi, se az otthoni gépemben.

   A  munkámból következik, hogy meglehetősen sokat használom az Internetet,
nemritkán   napi  6-8  órát.  A  MEK  révén  sok  hazai  információforrással
találkozom,  amelyeket  alkalmanként  át-átnézek.  Adott  témakutatás  során
konkrét  információt  is  keresek.  Ilyen  esetekben  a statikus információs
források  mellett  sokszor  hatékonyabbnak bizonyul a listákon keresztül egy
másik ember segítségét igénybevenni.

   Talán egy kicsit hosszúra nyúlt a személyes bemutatkozás, de a fentiekből
talán  látszik,  hogy  a  munkahelyemen  a  hálózattal  való ismerkedés és a
használat   szorosan   összefonódott   a   hazai   hálózat   kialakulásával,
fejlesztésével.  Talán  1996.  volt  az a forduló év, amelytől végérvényesen
megszűnt  a  képzetem,  hogy  legalább  nagyjából  belátom-belátni  a  hazai
Internet   többségét.  A  magán-,  a  szélesebb  közszféra  megjelenése  oly
mértékben  növelte  -  az Internethez képest még így is elenyésző nagyságú -
hazai  hálón  lévő  információk  nagyságát,  hogy  egyre  nehezebb  átlátni,
eligazodni  benne. A 'normál' problémán kívül azonban itt hazai hiányosságok
is tapasztalhatóak, amelyre a későbbiekben térek ki bővebben.


                                     3.

   A  fentebb  leírtakból  már kiderül, hogy Magyarországon nem volt annyira
forradalmian   új   dolog  az  Internet,  mintsem  azt  a  tömegkommunikáció
beállította és korántsem Bill Gates hozta el azt a Win95-tel együtt, amint a
televízióból  hallhattuk.  A  96-os  áttörés  lényege  inkább  az volt, hogy
megindultak   a   kereskedelmi   Internet   szolgáltatások  és  az  Internet
Magyarországon  is  elérhetővé  vált az akadémiai szférán kívülről is. Bár a
felmérések  szerint  még  a mai napig is ez a szféra (felsőoktatás, kutatás,
közgyűjtemények)   adja   a   hazai   Internet   felhasználók  többségét.  A
felhasználói  arányokat jövő évtől valószínűleg jelentősen befolyásolja majd
a   Sulinet  program  (Internet  csatlakozás  biztosítása  az  összes  hazai
középiskolába) kibontakozása.

   Bevezetésül nézzük át, hogy az Internet különböző szolgáltatás-típusairól
milyen megállapításokat tehetünk az eddigi tapasztalataink alapján.


       (az elektronikus levelezés avagy e-mail, vagy inkább fénypost)

   Talán  a  mai  napig is a legelterjedtebb és legnagyobb forgalmat jelentő
Internet  alkalmazás,  az  elektronikus levelezés. Mint már említettem, ez a
hálózati szolgáltatás ismert és használt volt már Magyarországon az Internet
megjelenése  előtt  is.  Az  elektronikus  levelezés fejlettebb alkalmazásai
azonban úgy tűnik most vannak igazán csak elterjedőben. A levelezési listák,
amelyek  egy  adott érdeklődési kör alapján szervezik online közösségekbe az
embereket,  nagyjából az elmúlt egy év óta kezdtek igazán megszaporodni. Egy
korai  jó  példa  a  KATALIST  mellett  az  ún.  HIX  újságok.  (5) Nevükkel
ellentétben  ezek a fent ismertetett elektronikus listák típusába tartoznak.
Elindítójuk  egy  fiatal  számítástechnikus,  Hollósi  Józsi  volt,  aki egy
amerikai ösztöndíja kapcsán tapasztalta, hogy milyen információéhségük van a
külföldön   élő   magyaroknak.   Erre  és  az  akkor  már  meglévő  hálózati
technológiára  és  a  listákra  alapozva  szervezte meg azokat a 'beszélgető
fórumokat',  amelyeket  talán már a világ minden táján élő magyarok ismernek
és  használnak  - már akik megismerkedtek ezzel az új eszközzel. A listáknál
is tapasztalható volt azonban az a jelenség, amely a hazai Internet egészére
nagyjából  jellemző. Hiányoznak vagy alig találhatóak olyan kezdeményezések,
amelyek  az eligazodást, navigációt segítik, gyűjtik a különböző információs
csoportokat.  Tavaly  ősz  óta  már  könnyebben  tudnak  ismerkedni ezzel az
eszközzel  az  Internet kezdő tanulói, amióta először a munkahelyemen, utána
ezt a Magyar Elektronikus Könyvtárban is tükrözve elindítottam a magyar vagy
magyar  vonatkozású  levelezési listák gyűjteményét, a HUNLIST-et. (6) Azóta
legfeljebb  egy  magáncég vállalkozott hasonló gyűjtemény összeállítására és
aktualizálására.

   A listagyűjteményekből látszik, hogy hányféle témában kezdik felfedezni a
hazai   Internet   felhasználók  ezt  a  talán  legnagyszerűbb  eszközt.  Az
irodalomtól  a  csillagászatig, a zenétől a filmig jó néhány érdeklődési kör
megtalálhatja   már   a   maga  magyar  nyelvű  virtuális  közösségét.  A  -
természetesen  -  jó  néhány számítástechnikai lista mellett, mára jó néhány
egyéb  könyvtári  jellegű  lista  is  található.  Érdekes  azonban,  hogy  a
felsőoktatás  és  a  tudományos  kutatás,  amely  éppen  az Internet kultúra
szülőhelye   volt,  nálunk  úgy  tűnik  nem  igazán  fedezte  fel  ezeket  a
lehetőségeket. A könyvtárosok mellett és úgy látszik a felsőoktatás oktatóit
is   megelőzve   azonban   kezdenek   aktivizálódni  a  közoktatás  hálózati
felhasználói. 1995. februárja óta nagy népszerűséggel és növekvő forgalommal
működik  a  TANFORUM  lista  (7). Szinte teljesen hiányoznak azonban erről a
palettáról   a   különböző   politikai   és   érdekvédelmi   szervezetek.  A
Felsőoktatási  Dolgozók  Szakszervezetében  néhány  éve  jómagam  tettem egy
óvatos javaslatot, egy szakszervezeti lista elindítására, azonban se ennek a
szakszervezetnek  és  tudomásom  szerint  se  másnak  levelezési listája nem
működik.  Az érdekvédelem és a közös fellépés a meglévő listák forgalmát sem
igen    jellemzi.    Nagyon   sokáig   igazából   az   információközvetítés,
segítségkérés,  -nyújtás  voltak a forgalom fő jellemzői. Szakmai vagy egyéb
viták  már jóval kevesebbszer fordultak és fordulnak elő, szakmai vagy netán
politikai szerveződés szinte egyáltalán. Ritka kivételként említhető, hogy a
tavalyelőtti  felsőoktatási  tandíj bevezetésekor heves felzúdulás történt a
KOZHELY   listán.   Ugyancsak   a   tanárok  listáját  említhetném,  ahol  a
közelmúltban  a  Sulinettel  kapcsolatban  történtek heves felszólalások. Az
általam  ismert  és olvasott listáknál meglehetősen ritkán fordult elő, hogy
valamely  vezetés,  főhivatal  vagy "illetékes elvtársak" nyilatkoztak volna
őket  érintő  és felmerülő kérdésekben - bár elvétve azért találni rá néhány
példát.

   Az  általánosítható  benyomás  mindenképpen  az,  hogy a közösségszervező
Internet  eszközök  használatára  és  hatékonyságára mindenképpen rányomja a
bélyegét  az adott társadalmi-kulturális környezet. Alacsony szerveződési és
kommunikációs   kultúra  esetén  hiába  adottak  a  megfelelő  technikai  és
kommunikációs  eszközök.  Azonban a dolog meg is fordítható. Hiszen a szabad
és   nagy  hatékonyságú  eszközök  elő  is  segíthetik,  elő  is  segítik  a
horizontális  kommunikációt,  a  különböző  társadalmi  csoportok  hálózaton
keresztüli  megszerveződését.  A közeljövőben mindenesetre, a hazai Internet
felhasználók  további  intenzív  növekedésével  szerintem  várható  az ilyen
típusú alkalmazások megjelenése és terjedése is.

   Talán a fentiekből következtethető egy másik érdekes jelenség. A de facto
korlátok  nélküli  hálózati technológia szinte a rendszerváltással egyidőben
jelent meg, amielőtt a véleménynyilvánítás, a magánemberek autonómiája mégha
szinte  észrevehetetlenül  is,  de  korlátozva  volt. Ennek ellenére a hazai
hálózaton  nem  igen  terjedt  el  és  alkalmazzák  a  különböző titkosítási
eljárásokat,  védendő a magánjellegű kommunikációt. Talán arra is utal, hogy
mégsem  voltak olyan mélyen a félelmek, vagy egyszerűen a hálózatot használó
réteg  és  a politikai véleménynyilvánításban aktív réteg meglehetősen eltér
egymástól,  mindenesetre  meglehetősen  ritkán  találkoztam  pl.  PGP-t  (8)
használó hazai felhasználóval.

   Az  elektronikus  levelezést  is  érintő  kérdés,  hogy  a  hálózat hazai
használatában   a  mai  napig  nincsenek  egységes  szabványok  az  ékezetek
kezelésében.  Amíg  a  központi  ELLA  levelező  program  még  biztonságosan
lekezelte  mind  az  ékezetes  karakterek,  mind a bináris dokumentumok (pl.
szövegszerkesztett   anyag,   képi   file)   átvitelét,  addig  az  Internet
alapszabványa  ezt nem tette lehetővé. A SMTP, az eredeti levelező protokoll
7 bites átvitelt határoz meg és ez nem biztosítja a fenti lehetőségeket. Nem
véletlen,  hogy  azok  akik régóta használják ezt a szolgáltatást, többnyire
rutinszerűen   ékezet   nélküli  karaktereket  alkalmaznak  az  elektronikus
levelezésben.  Ez nem csak beidegződött megszokás, de ajánlott óvatosság is.
Aki  látott  már  olyan  ékezetesen megírt elektronikus levelet, amelyet nem
tudott  megfelelően  fogadni a címzett levelező programja, az megérti ezt az
újoncoknak  talán  furcsa  szokást.  A speciális karakterek, bináris anyagok
küldésére  kifejlesztett  MIME  szabványt  nem ismeri még feltétlenül minden
levelező program. De ha ismeri is, az sem biztos, hogy az átvitt és dekódolt
karaktereket  a  címzett  monitora helyesen tudja megmutatni, a nyomtatásról
már  nem  is  beszélve.  A  korábban  elterjedt kódoló szabvány és program a
UUENCODE volt. Mostanság már a MIME az általánosabban használt, amely - ha a
programunk  megfelelően  felismeri  -  lényegében rejtve marad a felhasználó
előtt,  de  ha  mégsem, akkor igencsak megkeserítheti az életünket. Sajnos a
kezdő,  hozzá  nem  értő felhasználók könnyen esnek némely grafikus levelező
programok  (és  fejlesztőik)  csapdájába  és  öt  soros  levelet  is WinWord
dokumentumként,  csatolt  levélben küldenek a megcímzett áldozataik számára.
Leginkább  a  levelezési  listáknál  okoznak  ezek  zavart, hiszen az ezeket
kezelő  programok  többsége nem tudja se az ékezetes, se a bináris leveleket
lekezelni,  ezért  azokat  eredeti,  kódolt  formájukban  továbbítja. Azokat
ezután csak megfelelő segédprogramokkal lehet ismét olvashatóvá tenni, amely
sokszor megkeseríti a kezdő felhasználók életét.

   Nem  véletlen,  hogy a MEK "Ruhatárában" számos ilyen közhasznú programot
(9)  tárolunk,  MIME  és  UUENCODE  kódolókat  valamint univerzális karakter
konvertálót  a  különböző  ékezetes  szabványok  (CWI,  852, Latin 2, repülő
ékezetek, stb.) közötti átváltásra.

   A  hálózat  közelmúltban  elterjedt,  igencsak negatív jelensége a direkt
reklámlevelek   tömege.  Nekem  pár  hónapja  sajnos  már  naponta  érkeznek
kéretlenül  az  e-mail  címeimre.  Addig,  amíg a könyvtári gépemen fogadom,
nézem ezeket a leveleket, inkább csak bosszúságot okoznak, pedig többnyire a
Subject  alapján  olvasatlanul  törlöm  ezeket.  Azok  számára,  akik otthon
fizetik  elő  az  Internetet  és  az  olvasáshoz  előbb  le kell tölteniük a
leveleket  a  levelező szerverről a saját gépükre azoknak a számára ezek már
kéretlen és kellemetlen pluszköltséget okoznak.

   Szerencsére  egyelőre  ezek  a  kéretlen  reklám levelek szinte kizárólag
amerikai vagy más külföldi gépről érkeznek. Csak reménykedhetni lehet abban,
hogy  amire a hazai üzleti szféra is felfedezi ezt a látszólag igen hatékony
direkt  marketing  reklám  eszközt,  addigra  az Internet kiszelektálja ezt,
bebizonyítva alacsony hatékonyságát hasonló módon, ahogyan kezdetben a faxot
próbálták, de ugyancsak sikertelenül felhasználni.


                       (az állomány átvitel azaz FTP)

   Az Internet egy másik "ősrégi" alapszolgáltatása az állományátvitel, azaz
az  FTP.  A  régi  hazai  hálózati  felhasználóknak  ez  a  szolgáltatás sem
jelentett  meglepetést  az  Internet  megjelenésével,  hiszen az IIF X.25-ön
alapuló  PETRA  szolgáltatása lényegében ezt nyújtotta egy központi gépen az
IIF   tagok   számára.  Az  FTP  alapvetően  az  Internet  állomány-átviteli
szabványát  jelenti,  amelynek  segítségével  bármely  Internetbe kötött gép
között  dokumentumokat, programokat, lényegében bármilyen számítógépes file-
okat  lehet  kölcsönösen  mozgatni. Talán kevesen használják ki, de akár egy
munkahelyi  vagy  otthoni  PC-n  egy  FTP  szerver programot elindítva annak
teljes  háttértárolója is elérhetővé tehető és egy kliens programmal nemcsak
oda  tölthetőek  le  programok. Az FTP közkedvelt nyilvános szolgáltatása az
ún,   anonymous   FTP,   amely   esetén  a  szolgáltató  gépek  elkülönített
tárterületén  lévő  állományokat  bárki  elérheti  az  'anonymous' azonosító
megadásával.  Ezek  az  Internet  kultúrára  annyira jellemző szolgáltatások
Magyarországon   is   hamar  elterjedtek  és  mára  jó  néhány  Gigabyte-nyi
nyilvánosan  letölthető  ún.  shareware, freeware vagy public domain program
található  a  hazai  szervereken  is.  Az  Internet kialakulásának gyökereit
jelzik,  hogy  mind  külföldön,  mind  nálunk  ezeknek a szolgáltatásoknak a
túlnyomó  többsége  a  mai  napig  egyetemi  gépeken  található. (10) Mind a
vállalati  hostok,  mind  a  köz-,  államigazgatási  Internet szolgáltatások
kevésbé ismerik és használják ezt az eszközt, sokkal inkább a World-Wide Web
bűvöletében  élve.  Az  akadémiai  szféra  szerverein  azonban rendelkezésre
állnak  mindazon  programok,  amelyekkel  egy komplett Internet szolgáltatás
kialakítható  shareware  programokból,  továbbá  ezernyi  hasznos  program a
legkülönfélébb   operációs  rendszerekre,  amelyekkel  a  hálózatot  kevéssé
ismerők  főként  a  számítástechnikai  lapok  CD-ROM  mellékletein  és egyéb
hasonló CD-s kiadványokban találkozhatnak.

   A   hazai  FTP  kultúra  fontos  jellemzője  az  egészséges  takarékosság
kiszolgálása. Ezt egyik oldalról az ún. tükrözések szolgálják, amelyek révén
adott  hazai  gépeken  a  közismert külföldi programarchívumok teljes, adott
esetben  több száz megabyte-nyi állománya megtalálható napi aktualizálással.
Így  nem  szükséges amerikai gépekről letölteni pl. a McAfee host jól ismert
vírusölőit  vagy a Web böngészők legújabb kiadásait sem. Az egyik legnagyobb
hazai FTP tükrözés éppen az IIF gépén található (11). Sőt, a Simtel archívum
Keith  Petersen  által kifejlesztett, jól használható Web-es keresőfelületét
is  tükrözik  ezen  a  gépen,  amelynek  nemzetközi  tükrözései  között  ott
található  Magyarország  is.  (12)  Azt  hogy  hol,  merre,  milyen  témában
találhatóak  a  hazai  hálózaton  FTP  archívumok, ezidáig a Magyar Honlapon
nyilvántartott  Magyar  FTP szerverek listájából (10) tudja meg leginkább az
érdeklődő.  Az  Internet  kultúra  jó  hazai  példája a soproni Major Zoltán
közkedveltté  vált  kezdeményezése  is,  amelynek  révén  a  magyar  gépeken
található  FTP tükrözések (sőt, a gyűjtemény most már magában foglalja a Web
tükrözéseket is) tematikus listája található. (3)

   Az   FTP   használatban   más  téren  is  elértük  a  nemzetközi  hálózat
színvonalát.  Először  kísérleti jelleggel a BME egyik tanszékén, most pedig
már  üzemszerűen  működik  egy,  csak  hazai  hostokat  indexelő  FTP kereső
szolgáltatás.  (13)  A  szolgáltatás  érdekessége,  hogy a program a Neumann
János  Számítástechnikai Szakközépiskola és Gimnázium szerverén fut, ami azt
is   jelzi,  hogy  a  hazai  szakközépiskolák  már  nemcsak  használják,  de
gazdagítják is a hálózati szolgáltatásokat.

   A  számítástechnika  nagyjai  közül  a  Netscape  cég  programjainak  már
hivatalos hazai tüköroldala van, amelyet az Icon biztosít. (14)

   Ugyan  nem  tartozik  szorosan  az  FTP használatához, de a tükrözés és a
hálózat  "takarékos"  használata  témájánál  érdemes  még megemlíteni néhány
hazai fejlesztést, amelyek azonban már érintik a World-Wide Web világát is.

   Az  egyik ilyen irányú fejlesztés az ún. WWW cache rendszer. (15) Ennek a
technológiának   az  a  lényege,  amely  részint  a  böngészők  helyi  cache
szolgáltatásai   vagy  a  már  említett  FTP  tükrözéseknek.  Azaz  bizonyos
kiszolgáló   programok,   ún.   http   proxy  szerverek  tárolják  a  rajtuk
keresztülmenő  forgalmat.  Azoknak  a  felhasználóknak  a  kliensei, amelyek
felhasználják  ennek  a szolgáltatását, ezután először a tárolt dokumentumok
között  nézik  meg,  nincs-e  már ott a keresett információ. Hiszen a Marsra
szállt  űrjárműről készült fényképeket pár órán belül Magyarországon is több
ezren  nézték meg. Így az átvitel szintén gyorsabb és a mindig szűk átviteli
kapacitásokat kímélően használó lehet. Az NIIF 1995-ben indult projekt 1996.
január  10-től  üzemszerűen  működik. Az akadémiai hálózat cache rendszere 3
szintű  hierarchiát tartalmaz. Több mint húsz szerver működik már Budapesten
kívül  kilenc  vidéki  városban.  A  hierarchia  csúcsán  az  NIIF  központi
számítógépe,  a helka.iif.hu található (amely a 3128-as porton nyújtja ezt a
szolgáltatást).

   Egy  másik hasonló, hálózatot kímélő eljárás az ugyancsak 1996-ban indult
"peering"   rendszer.   Mióta   Magyarországon   már  kereskedelmi  Internet
szolgáltatók  is  nyújtják szolgáltatásaikat, ezek többféle hozzáférési úton
jutnak  el az Internet hálózathoz. Korábban megesett, hogy egy városon belül
egy  kereskedelmi  Internet szolgáltatás felhasználója a szomszéd kerületben
lévő  hazai  forrást csak egy amerikai számítógépen keresztül érte el. 1996.
év  elején  a  Hungarnet és a MATÁV szerződést kötött a legtöbb kereskedelmi
Internet   felhasználóval  arról,  hogy  a  magyar-magyar  irányú  hívásokat
lehetőleg  az  országon  belül  bonyolítsák le és ne engedjék ki az országon
kívül.

   A fentieket összefoglalva a hazai hálózat FTP szolgáltatása nemigen marad
el  a  nemzetközi  színvonaltól, szégyenkezésre nincs okunk. A legfejlettebb
technológiák   megtalálhatóak   már,  amelyek  biztosítják  a  hálózat  mind
hatékonyabb  felhasználását.  A lehetőségek megvannak, most már az a kérdés,
hogy  vajon ezekkel mennyire élnek ténylegesen az Internet felhasználók. Ezt
csak  megfelelő  információ  és  szakmailag hozzáértő oktatás biztosíthatja.
Sajnos nemegyszer volt olyan élményem, hogy kezdő Internetezők Web böngészői
a  fejlesztő  cég  tengerentúli  honlapját  hívják  be  minden indításkor. A
felhasználók sokszor azt sem tudják, hogy ez átállítható a saját intézményük
honlapjára, vagy ennek hiányában földrajzilag közelebb eső honlapra.


                       (távoli terminálelérés, TELNET)

   Ez a szolgáltatás szintén az Internet alapfunkciói közé tartozik. Annyira
régi,  hogy  sok új felhasználó nem is hallott róla, technikai hibának véli,
ha  Web  böngészőjében  egy  olyan  telnet-es kapcsolatra bukkan, amellyel a
böngésző  nem  tud  mit  kezdeni.  A  Telnet  főként távoli gépek interaktív
használatát  biztosítja, jellemző használata az adatbázis lekérdezés. Ezen a
területen   Magyarországon   főként   a   könyvtárak   online   számítógépes
katalógusait  (OPAC - Online Public Access Catalog) említhetném elsőként. Ha
Amerikától  el  is  maradtunk  néhány  évvel  Nyugat-Európától  már  nemigen
tapasztalható  ez  az elmaradás. A könyvtárgépesítés, számítógépes könyvtári
katalógusok  építése  nálunk  már  a  80-as  években elkezdődött. Az X.25-ös
hálózat  megindulásakor,  1989-től  már  egy  tucat  online  katalógus  volt
lekérdezhető.  Mára  ez  a  szám  elérte  a  40-et  és  a  nagyobb egyetemi,
szakkönyvtárak  többsége  fejlett  OPAC-kal  rendelkezik.  Azt  csak szakmai
büszkeségből  jegyzem  meg,  hogy egyre több magyar könyvtár indítja meg Web
szolgáltatását  is,  ami  bizonyítja,  hogy  ezek az intézmények sem akarnak
lemaradni  az  információs  társadalom  kialakulásában. (Csak érdekességként
jegyzem  meg,  hogy  a  közelmúltban számos kisebb vidéki város indított be,
alkalmanként  igazán  színvonalas  Web szervert.) Tehát amikor a hazai sajtó
még éppenhogy csak felfedezte az Internetet 1996. elején és az olvasóknak az
egyik  fantasztikus  jelenségként  az  amerikai  nemzeti  könyvtár  elérését
emlegette,  akkor  már  számos magyar könyvtárra el lehetett (volna) mondani
ugyanezt.

   Könyvtárainkban  4-5 féle adatbázis-kezelő rendszer terjedt el, amelyeket
jellemző  módon  Telnet-tel  lehet  használni,  a szolgáltató gépen távolról
elérve.  Azok az intézmények, amelyek nem rendelkeztek megfelelő szolgáltató
számítógéppel,    szerverrel,    azok   igénybevehették   az   IIF   hasonló
szolgáltatását,   ahol   a   teljes   szövegű   BRS/Search  adatbázis-kezelő
segítségével számos közhasznú magyar adatbázist lehet lekérdezni, mint pl. a
Magyar  Ki  Kicsoda  Adatbázist,  a  Magyarországon forgalomban lévő könyvek
adatbázisát  vagy  a  Hatályos  Szabványok Adatbázisát. Kétségtelen azonban,
hogy   ez  a  rendszer  meglehetősen  nehézkes  és  kezdő  felhasználók  nem
egykönnyen boldogulnak a parancsmódú lekérdező felülettel.

   Jellemző  viszont  a  hazai hálózatra, hogy a könyvtárkatalógusokon kívül
kevés  igazán  színvonalas  adatbázis  található  rajta. Miközben a hálózati
technológia  hihetetlen  sebességgel  tör  előre,  addig  az  egyéb,  magyar
szakadatbázisok  még  mindig  inkább előnyben részesítik a CD-ROM-ot, mint a
hálózatot.  Természetesen ez következik abból is, hogy a magyar nyelv miatt,
szűk  a  felvevő  piac  és kevés adatbázis állítható elő rentábilisan. Ezért
nálunk  nem  igazán  alapult ki olyan információs ipar, amely bibliográfiai,
üzleti információs vagy egyéb szakadatbázisok építésére szakosodott volna. A
különböző szakterületek bibliográfiai adatbázisai, amelyek a folyóiratcikkek
és    a   könyvek   tanulmányszintű   analitikus   feltárásából   készülnek,
Magyarországon  inkább  az  egyetemi  vagy  szakkönyvtárak  keretei  között,
mintsem vállalkozási formában épülnek.

   Egy  másik  apró,  de  jellemző momentum a hazai könyvtári katalógusokkal
kapcsolatban,  hogy erről a szépen fejlődő területről a könyvtári szakma sem
tudott  létrehozni igazán megbízható és teljes körű nyilvántartást. Talán az
egyik  legteljesebb  listát  jelen  tanulmány  szerzője  építi a MEK keretén
belül (16).

   A  könyvtáraknál  maradva  azonban  igazán dicséretes fejlesztésről lehet
beszámolni,  amely  ugyancsak 1996-ban kezdődött. Egy korábbi IIF-es projekt
jelentős  pénzügyi  segítséget  kapott  budapesti  egyetemi könyvtárak által
szervezett  TEMPUS  projekttől,  így  egy éven belül sikerült beindítani egy
nemzetközi színvonalú szolgáltatást, a Közelkat-ot. Ennek megértéséhez tudni
kell,  hogy  a  hálózati  adatbázisok  lekérdezésénél  a  TELNET mellett már
megjelent   a   World-Wide  Web  is.  A  nagy  adatbázis-fejlesztő  cégek  a
közelmúltban   sorra  jelentették  meg  azokat  a  kiegészítéseiket,  melyek
segítségével  adatbázisaik  egy  ún. Web gateway-en át a hálózatról, egy Web
böngészőt  használva is lekérdezhetővé váltak. Így a felhasználónak nem kell
a  kényelmetlenebb,  karakteres  Telnet-et igénybe venni, hanem egy egyszerű
Web  űrlap kitöltésével kérdezheti le az adatbázist. Ez az új technológia is
viszonylag   gyorsan   megjelent   és   terjedőben   van  a  hazai  hálózati
szolgáltatásoknál.

   A  fent  említett  Közelkat,  azonban  ennél  még egy szinttel fejlettebb
szolgáltatásra  képes. Web-en keresztül már néhány éve lekérdezhető volt 1-2
hazai  könyvtári  OPAC,  mint  pl.  a  debreceni  KLTE  vagy  a szegedi JATE
könyvtárának katalógusa. (Sőt, idén egyre több ilyen fejlesztést jelentettek
már   be.)   A   Közelkat  azonban  azt  célozta  meg,  hogy  a  Web-gateway
technológiáját  kiválasztva,  egy  Web-es űrlappal egyszerre több, különböző
könyvtári  rendszer  váljon  lekérdezhetővé.  A  TEMPUS pályázat keretében a
csatlakozott  7  budapesti  könyvtárral  együtt  végül  összesen  jelenleg 9
könyvtári  katalógus  kérdezhető  le egyszerre úgy, hogy ezek mögött önálló,
egymástól  független,  eltérő rendszeren üzemelő adatbázisrendszerek állnak.
(18)   Éppen   ezév   októberében  írt  ki  egy  pályázatot  az  NIIF  hazai
könyvtáraknak,  a  Közelkat  rendszerhez  való  csatlakozására. Ilyen típusú
fejlesztés   meglehetősen  kevés  található  még  a  hálózaton,  igencsak  a
világszínvonalon  állunk  ezzel. Meg kell azonban vallani, hogy lényegében a
hátrányból  kovácsoltunk előnyt és ez is igazán néhány aktív hazai könyvtári
fejlesztőnek   köszönhető.   Könyvtári   rendszereink   együttműködésben  és
kooperációban  maradtak  le  nemcsak  a nyugat-európai, de őszintén meg kell
mondani,  hogy  a  közép-kelet-európai  átlagtól  is. Az egyes könyvtárakban
kiugró   informatikai   fejlesztések  zömében  az  adott  intézményen  belül
maradtak, többnyire elszigetelődve egymástól. A Közelkat jelentette talán az
első  áttörést  az együttműködés irányába. Jelenleg folyik egy másik, átfogó
könyvtári  fejlesztés is, egy magyar osztott katalogizálási rendszer (MOKKA)
kiépítése, amelynek révén 15 könyvtár épít majd egy közös katalógust részint
a könyvtárosok munkájának megkönnyítésére, részint az olvasók hasznára.

   Bizonyítandó,  hogy  a  hazai  könyvtárak  - egyes teljesítményeikkel - a
világszínvonalon  állnak,  még érdemes felhívni a figyelmet a debreceni KLTE
egyetemi  könyvtárának  Internet  szolgáltatásaira. Saját fejlesztéssel ez a
könyvtári  adatbázis  már akkor Web-en keresztül lekérdezhető volt, amikor a
nagyobb amerikai kereskedelmi szolgáltatók (pl. DIALOG) még csak ismerkedtek
ezzel  a  technológiával.  Külön  érdekessége  ennek  a  rendszernek, hogy a
könyvtári    katalógus   már   nemcsak   könyvekről   tartalmaz   másodlagos
információkat, de kisérletképpen elkezdték Internet források katalogizálását
is,   amelyek  a  Web-es  lekérdező  rendszerben  egy  kattintással  fel  is
hívhatóak.  Magyarországon  egyedüli  könyvtárként  csatlakoztak az amerikai
nemzeti  könyvtár  (Library  of  Congress)  és az OCLC ilyen irányú Internet
Cataloging  Project-jéhez.  Szabványos  könyvtári  katalógust üzemeltetnek a
Magyar  Elektronikus  Könyvtárról,  továbbá  nemrégen - az Elsevier kiadóval
együttműködve - több mint 100 nyugati szakfolyóirat komplett teljes szöveges
adatbázis szolgáltatását kezdték meg.

   Az  adatbázis  lekérdezések  Web  irányába  való elmozdulására jó példa a
SZTAKI és az Eunet Internet szolgáltató közös vállalkozása, az Infoház (20).
Ez  a  ritka  hazai  kivételek  közé  tartozik.  A fejlett, Web-es adatbázis
szolgáltatás  előfizetős  céginformációs,  jogi  és  turisztikai  adatbázist
tartalmaz.  Az ugyancsak ebben a rendszerben található könyvadatbázis, amely
a  Magyarországon  forgalomban  lévő  könyvek  és kiadók szinte legteljesebb
adatbázisát tartalmazza, már nyilvánosan és ingyenesen használható.

   Egy  másik  hazai  jó példa a fejlett, Web-es adatbázis szolgáltatásra, a
JURIX  jogszabály-adatbázis  Internet  változata (21). A rendszerváltás után
megnőtt   a   kereslet  a  gyorsan  aktualizált,  jól  kereshető  jogszabály
adatbázisok iránt, de ezek - mint már említettem - inkább CD-ROM-on jelentek
meg.  A JURIX ötvözte a CD-ROM kiadást és az Internet szolgáltatást. Sőt, ez
a  szolgáltatás  talán  az  Internet jövőbeni kereskedelmi szolgáltatásainak
mintájául  is  szolgálhat.  Lényegében  nem  az  elektronikus  információ, a
jogszabályok  szövege  képezi  a  kereskedelmi terméket, hiszen ezek könnyen
másolhatóak,  sokszorosíthatóak.  Sőt,  a  JURIX online rendszerében ezekhez
bárki   könnyen   és   térítésmentesen   hozzáfér.   Előfizetős  azonban  az
adatbázishoz kapcsolódó keresőrendszer, amely megkönnyíti az egyre bővülő és
gyorsan változó jogszabályok tömegében az eligazodást.

   Ugyancsak  jól  használható  jogi anyaggal rendelkezik a Kerszöv Computer
Kft. online szolgáltatása is. (21)

   Összefoglalva  a  TELNET  alkalmazás  és a hazai adatbázisok területén is
tapasztalhatóak a kezdeti időszak jellemzői. Míg egy Web-es alkalmazást akár
egy  hallgató  is  elkészíthet magának - és van is rá sok szép példa - addig
egy  adatbázis  építése és szolgáltatása alapvetően intézményi teljesítményt
igényel - a tartalmától függetlenül. A hazai adatbázis gyártó- és forgalmazó
ipar  talán  a  szűk  piac,  talán a gyors fejlődés következtében nem igazán
tudott  kialakulni. Néhány területen ígéretes eredmények vannak, amelyek azt
mutatják,  hogy  vannak  hozzáértő szakembereink, szellemi téren nem vagyunk
elmaradva a világszínvonaltól. Régóta fejlődő könyvtári adatbázisaink vannak
ezen  a  téren,  amelyek  fejlesztése  sokszor  inkább  intézményi,  mintsem
hozzáértési   probléma   ütközik.  Kereskedelmi  adatbázisaink  valószínűleg
kihagyják  azt  a  periódust,  amelyben  az adatbázisok TELNET-tel, a távoli
gépen  futtatott  felhasználói  programmal  voltak kereshetőek. A viszonylag
megkéső fejlődés azt is eredményezheti, hogy átugornak bizonyos technológiai
lépéseket.  Bár  hozzá  kell tenni, hogy a ma oly divatos Web-es lekérdezés,
még  a  mai  napi  sem tud olyan komplex és hatékony szolgáltatást nyújtani,
mint az adott rendszerek saját lekérdező moduljai.

   Folytathatnám   a  sort  a  többi  Internet  eszköz  hazai  színvonalának
bemutatásával,  ezt  itt  most  mégsem teszem. A World-Wide Web technológiát
inkább  tartalmi  megoldásain  mutatnám  be.  Említésre  méltó azonban, hogy
1993-ban az Internet "sláger", a vezető metainformációs eszköz az ún. Gopher
volt, amely megint jó néhány ma kezdő hálózati felhasználó előtt ismeretlen.
Ez a kliens-szerver eszköz volt az első, amely hierarchikus menürendszerben,
egyszerre  több  szerver  tartalmi  szolgáltatását tudta adott rendszerben a
felhasználó   számára  szolgáltatni,  mielőtt  a  mindent  elsöprő  hálózati
hipertext  meg  nem  jelent. 1993-ban már jó néhány egyetem és kutatóintézet
rendelkezett  ilyen  szerverrel,  sok  rendszergazda kísérletezett ezzel, az
akkor  szinte  forradalmian  új eszközzel. 1993. őszén az IIF pályázatban is
támogatta  ilyen  szolgáltatások  létrejöttét.  Ugyan  a  Web  hamar  magába
olvasztotta   ezt   a   technológiát,   mégis  olyan  minőségi  és  tartalmi
szolgáltatások  születtek ennek alapján, mint a Miskolci Egyetem információs
rendszere (22), a KFKI Gopher szolgáltatása (23), vagy a Magyar Elektronikus
Könyvtár  (24).  Mind  a  rendszergazdák,  mind  a  tartalmi  szolgáltatások
kifejlesztői  már  ezen  a  rendszeren megtanulhatták a később széles körben
elterjedt  Internet  technológiát.  A  Gopher  gyors  tündöklése és háttérbe
szorulása  arra  is  figyelmezteti  a régi, rutinos hálózati felhasználókat,
hogy hosszabb távú szolgáltatásokban gondolkodva (persze mit jelenthet ma az
Interneten  a  "hosszabb  távú" ;-) ne feltétlenül a legújabb, legdivatosabb
technológiára építsenek.


                                     4.

   Az  Internet  sikertörténetté  kétségtelen  a  World-Wide  Web,  annak is
grafikus    felhasználói   programjainak   megjelenésével   vált.   Jellemző
"áthallás",   hogy   amíg  1994-95-ben  a  Web-et  sokan  az  első  grafikus
böngészővel,  a  Mosaic-kal  azonosították,  addig  mára  sokak  számára  az
Internet  szinte  kizárólag  a Web-et jelenti és semmi mást. Jól jellemzi az
Internet  globalitását és a centrum-periféria viszony leépülését, hogy ez az
új  technológia villámgyorsan elterjedt a világon, legalábbis ahol megfelelő
szellemi  kapacitás  volt  ezek  alkalmazására  -  és  úgy  tűnik, ez nálunk
megvolt.  A  hazai  Web  világ egyre bővülő és színvonalas szolgáltatásokkal
várja  a  kezdő felhasználókat. Ebből adódik az a kezdeti kijelentésem, hogy
mára  aktuális  problémává  vált  már  a  hazai hálózaton is a navigáció, az
eligazodás.  A tájékozódás részint a megfelelő információk megtalálása miatt
fontos,  részint  a párhuzamos munkák elkerülése végett. Szerencsére ennek a
problémának  a  megoldására  is már számos hazai fejlesztés hozható fel, bár
kétségtelen,   hogy   navigációt   segítő  szolgáltatásokban  lelhetőek  fel
legjobban  hiányosságaink  a nemzetközi szinthez. Talán ebben is jelentkezik
az  a  probléma,  hogy  amíg  az  Internet  fejlesztése  működik  nálunk egy
intézményen  belül,  főként  lelkes  személyek,  networkerek  által, addig a
hálózatot  szervező,  strukturáló  tevékenységgel,  amelyhez  szervezetek és
támogatás  szükséges,  néhány  jó  példától  eltekintve  alig találkozni. Az
alábbiakban  egyrészt azonban ezeket a jó példákat szeretném bemutatni, ezek
használatára felhívni a figyelmet.


                     (keresők, indexelő szolgáltatások)

   Szinte  a  Web  hazai  megjelenésével  egyidőben kezdték el építeni a BME
Folyamatszabályozási   Tanszékén   a  Hungarian  Homepage-t  vagy  most  már
magyarítva  a  Magyar  Honlapot  (25).  A  honlap  mindig  valamilyen Web-es
szolgáltatás   kiinduló  lapja,  amely  segíti  az  eligazodást,  valamilyen
szempont  szerinti  tartalmat  mutat.  Az  említett  szolgáltatást  azzal az
igénnyel  kezdték  el  építeni,  hogy  ez  a  Magyarország  iránt érdeklődők
kiindulási  pontja  legyen,  akár Bajáról, Répcelakról, akár Sidney-ből vagy
New  York-ból  kezdi  valaki  a  keresést. A szolgáltatás lényegében a hazai
források  legteljesebb  gyűjtőhelye.  Csoportosítási szempontjai a földrajzi
lelőhely és a szolgáltató intézmény típusa. Hasznos kiegészítő szolgáltatása
egy  bejelentő lista, amely nemcsak a HTML oldalakon böngészhető, de e-mail-
ben  megrendelhető.  A  honlapon  olyan,  átfogó magyar információs források
lelőhelyét  lehet  megtalálni,  mint pl. a már említett Magyar FTP szerverek
listáját  (10),  a  HUNLIST  -  magyar  listák  gyűjteményt  (6),  a  Magyar
Elektronikus Könyvtárat (4) vagy a "Festészet Magyarországon" című virtuális
múzeumot  (28).  Igazán  tartalmi  keresésre  azonban  ez a szolgáltatás nem
alkalmas, ezt a szempontot még nem igazán építették bele a mai napig.

   Érdekes  módon a közkedvelt Yahoo-hoz hasonló magyar szolgáltatás 1-2 éve
egy  amerikai  gépen jött létre és nemrégen költözött át a tengerentúlról. A
HUDIR-t  (26)  egy  magáncég  építi  és  a  hasonló  amerikai szolgáltatások
mintájára egy tartalmi struktúrában próbálja meg összegyűjteni a magyar vagy
magyar  vonatkozású  információs  forrásokat,  amelyet  egy  szabad szöveges
kereső   is   támogat.   A   rendszerben   ugyan   jócskán  találni  elavult
hivatkozásokat és némelyik cím mögötti forrás minősége is megkérdőjelezhető,
de kétségtelen, hogy ebben a műfajban ilyen nagyságú szolgáltatással más nem
rendelkezik.   Még   várat  magára  egy  minőségi  szelekción  alapuló,  jól
szervezett  és  aktualizált  igazi magyar Internet forrás adatbázis. Talán a
könyvtári szférában, esetleg a létrejövő Neumann János Digitális Könyvtárban
számíthatunk egy ilyen szolgáltatás kifejlesztésére.

   Nemcsak a Yahoo-nak, de az Altavista-nak is megvan a magyar megfelelője -
azon  kívül,  hogy  a  nagy  nemzetközi  indexelőnek  már  van magyar kereső
felülete  is!  A  HEUREKA  (27)  a  magyar  vagy magyar vonatkozású Internet
források  indexelő  szolgáltatása.  Ez  a  szolgáltatás  arra  is  figyelmet
fordított  -  amely  a  magyar nyelvű adatbázisoknál külön gond - hogy képes
lekezelni  a  magyar  nyelvben előforduló, a számítógépek számára nem mindig
egyértelműen használt magyar karaktereket is.


             (a Magyar Elektronikus Könyvtár és szolgáltatásai)

   Talán az egyik legismertebb hazai szolgáltatásként is említhetem a Magyar
Elektronikus   Könyvtárat   (4).   Ez   a   kezdeményezés   igazi   Internet
sikertörténet,  amely  magán  viseli  mind  az Internet lehetőségeit, mind a
hazai  fejlesztések  gyengéit.  A  MEK  ötlete 1993. őszén született meg. Az
alapszabályában megfogalmazott célkitűzése:

   "A  Magyar  Elektronikus  Könyvtár  (MEK)  célja  az,  hogy összegyűjtse,
katalogizálja és szolgáltassa azokat a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású
dokumentumokat,  melyeknek  számítógépes  formában  való,  nem  üzleti  célú
terjesztése nem tiltott."

   A  két egyéni kezdeményezésből, amelyet Drótos László, a Miskolci Egyetem
Könyvtárában  és  jómagam  a BKE Központi Könyvtárában kezdtünk meg, mára az
egyik  legnagyobb  hazai  Internet  szolgáltatássá  vált  -  noha  az induló
körülmények  lényegében  nemigen  változtak.  1994.  őszén  a kezdeményezést
felkarolta  az IIF és helyet adott neki központi számítógépén, ahol azóta is
található.  A  több,  mint  1600  teljes szöveges gyűjtemény fele klasszikus
szépirodalom,  amely  lassan  lefedi  a NAT ajánlott költőit, íróit, műveit.
Érdekessége,  hogy  a  sokat  emlegetett  távmunkán  alapulva lényegében egy
virtuális  közösség  alkotása a mai napig. Magyarország számos városában, de
külföldön,  Amerikában  is  akadnak  segítők,  akik  szövegeket  visznek be,
fordítanak,  vagy  éppen  programozási  munkával  segítik a munkát, amelyért
lényegében  semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak. A MEK hihetetlen
emberi  erőforrásokat  tudott mozgósítani, bebizonyítva az Internet erejét a
közös munkák szervezésében. A fő célkitűzés az elektronikus formában meglévő
anyagok  összegyűjtésére  vonatkozott. Mára az eredeti szervezők szinte alig
győzik   az   Internetre   kerülő   mind  nagyobb  tömegű,  értékes,  magyar
dokumentumok  begyűjtését,  de  egyre többen (szerzők, kiadók, magánemberek)
közvetlenül juttatnak el műveket a könyvtár részére.

   A   MEK   "kiegészítő"  szolgáltatása  egy  ún.  Virtuális  könyvtár.  Ez
lényegében   a   Yahoo  vagy  a  HUDIR  mintájára  többek  között  tematikus
rendezettségben   a   magyar   szövegarchívumok  elérési  adatait  igyekszik
összegyűjteni,  mintegy  virtuális  katalógusul  szolgálva  a hazai hálózati
forrásoknak.  Ugyancsak  ennek  keretében található meg a már említett hazai
OPAC-ok (16) és levelező listák (6) gyűjteménye.


                            (elektronikus sajtó)

   A hálózaton külön forrástípusként kezelik és Magyarországon is számottevő
mennyiségben  találhatóak  elektronikus folyóiratok, - sajtótermékek. Számos
elektronikus  folyóirat  található  már  magyar  nyelven  is, amelyek vagy a
nyomtatott  sajtó  online  kiadásai,  vagy eredeti formában csak a hálózaton
létező elektronikus periodikák. Az igazi áttörés szintén a múlt évre tehető,
amikor  megjelentek  az első országos napilapok elektronikus kiadásai. (29).
Jellemző,  hogy nemcsak az országos, budapesti kiadású lapoknak jelentek meg
Internet  változatai,  hanem a különböző kisebb-nagyobb megyei lapok, vidéki
újságok  is hálózati kiadással jelentkeztek, jelezve, hogy a magyar Internet
már  régen  nemcsak  Budapesten  készül. A hazai hálózat építőit és olvasóit
jellemzi   ugyancsak,   hogy   az   elektronikus   sajtó  korántsem  csak  a
számítástechnikáról  és  a  hálózatokról  szól. Számos kulturális, irodalmi,
társadalomtudományi  folyóirat  is  található  a  hazai  kínálat  között. De
általában  a  hazai  tartalomra  is jellemző, hogy a társadalomtudományok, a
kultúra képviselői erősen jelen vannak ebben az elektronizált világban.

   A  MEK  Virtuális  könyvtárában  ennek  a  forrástípusnak  a gyűjtését is
elkezdtük  (30), hasonlóan más, számos kereskedelmi Internet szolgáltatóhoz.
Hiszen  a  folyóiratok,  a sajtó közérdekű tartalmat jelent és a színvonalas
tartalom  vonzza  az  egérrel  a  kézben  nagyhatalmú hálózati felhasználót.
Hasonló  színvonalas  elektronikus  folyóirat-gyűjtemény  található  még  az
Internet Hungary Újságosstandján (31).

   Nem  igazán  megoldott  azonban ebben a műfajban az ilyen címgyűjtemények
karbantartása.  Az  Internet egyik nagy problémája a változó szolgáltatások,
változó  címek  dilemmája.  Csak  a  mostani  anyagírás  közben is jó néhány
korábban   begyűjtött   URL   mondott  csődöt,  "A  szolgáltatás  megszűnt!"
hibaüzenetet   kaptam.   Az   elektronikus   sajtó  lelőhelyének  folyamatos
nyilvántartására  már  születtek  tervek  és  elképzelések a hazai könyvtári
szférában  ugyancsak  a  MEK  és a kialakulóban lévő Neumann János Digitális
Könyvtár  házatáján,  azonban  ezek megvalósulása még várat magára. Ugyanígy
megoldatlan  sajnos  ezeknek  az  "eltűnő"  forrásoknak  az  archiválása is,
amelynek  nyomtatott  megfelelőit  akár  100 év múlva is meg lehet találni a
megfelelő   könyvtárakban.   Nemcsak  a  hazai,  de  a  nemzetközi  hálózat,
elektronikus  könyvtárak  is  különféle  útkereséssel próbálják megtalálni a
megoldást az információs társadalomnak erre a problémájára.

   Az  elektronikus  folyóiratok  műfajánál érdemes megemlíteni néhány olyan
kiadványt, amelyek a hazai hálózati kultúra jelentősebbjei közé tartoznak.

   Az  egyik  legrégibb  ilyen  kiadvány  a Drótos László által szerkesztett
Online Híradó tekinthető (32), amelynek első száma még 1990-ben (!) került a
hálózatra.  Az  eredetileg  a  Miskolci  Egyetem  belső,  elektronikus  úton
terjesztett hírlevele a hazai hálózat egyik alapvető forrásává vált. T.i. az
egyetem   belső   hírei   mellett   hálózati   újdonságokról  és  a  hálózat
használatának  alapvető  és  haladó ismereteiről értesülhetnek az olvasói. A
hálózat fejlődését is mutatja, az első időkben az X.25-ös hálózaton elérhető
PETRA-n   archivált  folyóirat  később  átkerült  az  egyetem  saját  Gopher
szerverére, majd később a könyvtár Web szerverére.

   Egy  másik,  mérvadó  hazai  elektronikus  sajtótermék az IDG kiadó által
támogatott  Internetto  (33).  A  hazai  elektronikus újságírás úttörőjeként
megjelenő   folyóirat  számtalan  témában,  magazinszerűen  próbálja  nyomon
követni  a  hazai  társadalmi, kulturális, művészi élet újdonságait. Modern,
lendületes,   menedzserszerű   stratégiájuknak  megfelelően  több  gazdasági
vezetőt,  politikust (köztük a miniszterelnököt) is meginvitáltak interaktív
online stúdiójukba. Valószínűleg részük volt abban, hogy a hazai gazdaság és
politikai szféra lassan elkezdett felfigyelni az Internet jelentőségére.


                            (politika, gazdaság)

   Sajátságosan  szórtak a hazai információforrások a politika és a gazdaság
területén.  A Miniszterelnöki Hivatal (34) viszonylag korán jelentkezett már
Web szerverrel a hálózaton, felismerve a hálózat jelentőségét a politikai PR
területén   is.   A   legszínvonalasabb   és  főként,  leginformatívabb  Web
szolgáltatással   viszont  ezen  a  területen  a  Magyar  Országgyűlés  (35)
rendelkezik,   amely   jól  szerkesztett  rendszerben  nyilvánossá  tette  a
Parlamenti  Információs  Rendszerét.  A  többi államigazgatási szerv azonban
meglehetősen  szórt  képet  mutat.  Az  MKM sok energiát fordított az online
megjelenésre  saját  szerverén,  míg  pl.  a Pénzügyminisztérium csak néhány
információs   anyaggal   jelentkezett  a  Miniszterelnöki  Hivatal  hostján.
Érdekes,  hogy  éppen a gazdasági vonatkozású Minisztériumok fordítottak még
viszonylag   kevés   gondot  arra,  hogy  az  Internet  hálózaton  közhasznú
információkat  szolgáltassanak  az állampolgárok számára. Nem jellemző még a
kormányzat részéről, hogy a hálózat interaktivitását kihasználva ténylegesen
véleményt   gyűjtsön,  esetleg  előzetes  felméréseket  készítsen  különböző
döntési helyzetekben. Pedig a hazai hálózati felhasználók száma mára jócskán
meghaladta  bármelyik  közvéleménykutatási intézet mintavételi csoportjainak
nagyságát.

   A  gazdasági  intézményeink  közül  a  kisebb-nagyobb  cégek nagy számban
igyekeznek  jelen lenni a hálózaton, akár önálló szerverrel, akár valamelyik
Internet szolgáltató adatbázisában (36). Információs kínálatuk változatos, a
néhány soros tájékoztató anyagtól a részletes, mérlegbeszámolóval, vállalati
statisztikával  ellátott  igényes  Web szerverig. Több helyen készül már, de
igazán  megbízható  gyűjteménnyel,  adatbázissal  még nem találkoztam, ami a
hazai vállalatok hálózati forrásait foglalná magában.

   A  hazai  pénzügyi  szféra  viszont  meglehetőségen gyengén reprezentálja
magát  még  az  online  világban.  A  Magyar  Nemzeti Banknak például minden
erőfeszítésem  ellenére  sem  sikerült a nyomára jutnom. Az OTP egy Internet
szolgáltató  szerverén  építgeti  információs  rendszerét (37), nem túl nagy
aktivitással.

   Összefoglalásul  a  nagy  számítástechnikai  cégeken  kívül,  amelyek már
felfedezték,  hogy  számukra  az  Internet milyen kiaknázható lehetőségekkel
rendelkezik, se igazán a gazdasági, se a hazai pénzügyi élet sem ismerte fel
ennek  az  új  médiának  a  jelentőségét.  Talán  nem véletlen, hogy a hazai
közgazdászképzés  fellegvárában  csak elvétve található egy Internet kurzus,
az  is  egy-egy  oktató  magánszorgalmából.  Pl. a jövő pénzügyi, marketing,
vállalatgazdaságtani  szakemberei  tanterveikben nem találkoznak még a világ
gazdasági   életét   is   alaposan   felforgató   Internettel.  A  Budapesti
Közgazdaságtudományi   Egyetem   az   utolsók   között   hozott   létre  Web
szervert (38),  amely   még   mindig   meglehetősen   csak  a  fejlesztgetés
állapotában van.


                                  (oktatás)

   Általánosabban is elmondható azonban, hogy a felsőoktatás, amely elsőként
csatlakozhatott  a világhálózatra, intézményesen alig-alig ismerte fel ennek
a  jelentőségét.  Az  egyetemi  szerverek,  Internet teljesítmények főként a
számítógépközpontokban,  könyvtárakban  vagy a tanszékeken lévő néhány aktív
ember  munkáját,  mintsem  az  intézmények  vezetésének  tudatos információs
politikáját  dícséri.  Sokáig  és  jó  néhány  helyen  még a mai napig sincs
megoldva  a hallgatók Internet használata. De ami a legfőbb hiányosság, hogy
a  felsőoktatás  tanterveiben  a  mai napig nemigen van helye az Internettel
kapcsolatos  ismeretek oktatásának. A legtöbb helyen kielégítőnek tartják az
accountok kiosztását az oktatói és hallgatói gárdának.

   Az IIF nem igazán tartotta feladatának a hálózati oktatás megszervezését,
ennek  ellenére  évek  óta  rendszeresen  szervez  egy  1-3  hetes  hálózati
tanfolyamot  (39).  A  megrendelők  között  könyvtárak,  kutatóintézetek  és
felsőoktatási intézmények is találhatóak.

   Egy másik IIF Internet felhasználói projekt keretében régóta adnak ki ún.
IIF Füzeteket. (40) Ezek a Füzetek az Internet alapvető használatától kezdve
az  egyes  témák,  területek  információs  forrásainak feltárásán át, számos
Internetet  érintő  témával  foglalkoznak.  A  Füzetek elektronikus formában
természetesen mind az IIF Web szerverén, mind a MEK-ben is megtalálhatóak.

   A  felsőoktatással  ellentétben a közoktatás idejében felkészülni látszik
az  Internet  lázra.  Az  MKM  1997-ben elindított Sulinet (41) programjának
keretében  1998.  végéig az összes (közel 900) középiskola hálózatba kötését
célozták  meg.  A  sok  száz  milliós  program  egyik  része  kimondottan  a
középiskolai  tanárok  kiképzéséről  szól.  A különböző oktatási tanfolyamok
pályázatai az idén nyáron zárultak és már el is kezdték a tanárok képzését.

   A  sok pénz mozgósította és felkavarta a hazai köz- és magánszféra számos
szereplőjét. Nagy viharok voltak a fizikai csatlakozást biztosító pályázatok
kiértékelése  kapcsán. Úgy tűnik, a tartalomszolgáltatással foglalkozó része
a  projektnek  is mintha túl sok párhuzamos fejlesztést tartalmazna. A hazai
Internet  korábbi  tartalmi fejlesztéseket biztosító, az Internet kultúráját
hordozó   szereplői,   intézményei   mintha   háttérbe  szorulnának  a  nagy
pénzösszegekért  folyó  öldöklő  versenyfutásban, amelyben a piaci szférának
van nagyobb tapasztalata és hatékonyabb kapcsolati rendszere.

                                   *  *  *

   Végezetül  idézném  egy  kollégámat,  aki  a közelmúltban úgy fogalmazott
"Gutenberg  után  vagyunk  4-5  évvel".  Az  elektronikus  információ  és az
Internet  sok  újdonságot  hozott, aminek társadalmi-gazdasági feldolgozása,
kezelése  már  a  jövő évszázadra-évezredre vár. Rövid dolgozatomban nemigen
tudtam kitérni a hálózat egyéb "anarchista" jelenségeire.

   Hatását  a  szerzői  jogra;  tudniillik  mindenféle digitalizált szellemi
termék  terjesztése hihetetlenül könnyűvé és globálissá vált, amelyet a régi
copyright  felfogás  már  nem tud szabályozni. A könyvkiadás területén talán
még  nem,  de  a  dollármilliárdokat  forgalmazó könnyűzenei ipar végletekig
fogja védeni állásait a digitalizált információ szabad áramlása ellen. Ilyen
középkori   szerepet   próbál   betölteni   a   már   nálunk  is  megjelent,
"Szoftverrendőrségnek" csúfolt BSA szervezete.

   Magyarországon  még  nemigen  tapasztalható a hálózat felforgató hatása a
kereskedelem és a pénzügy terén sem. Pedig a globális világhálózat nem ismer
határokat,  nem  tartja  tiszteletben a vámrendelkezéseket. Azonban csak idő
kérdése, hogy a hazai vállalkozások felfedezzék ezt a lehetőséget és a hazai
szellemi  tőke  -  sajnos  - túl olcsó, hogy ezt kihasználatlanul hagyják. A
hálózat révén még erőteljesebben megindult egyrészt egy know-how nivelláció,
másrészt  a  fejletlenebb  régiók  szellemi  kizsákmányolása. Mindenesetre a
hálózati tartalom révén nemigen kell szégyenkeznünk a világ fejlettebb része
előtt.  Olyan színvonalú hálózati szolgáltatásaink vannak, amelyek megütik a
mércét  bármelyik  amerikai  vagy  nyugat-európai  szolgáltatónál. Úgy tűnik
rengeteg   lelkes  ember  van  itthon  szerte  az  országban,  akik  számára
felszabadító  erővel  bírt  a hálózat lehetőségei. Most érünk a második nagy
szakaszba,  mikor  ezeket  a  kezdeményezéseket szervezeti keretekbe kellene
becsatornázni,  biztosítva  magasabb  szintű  továbbfejlesztésüket. Sajnos a
gazdasági-erkölcsi élet már nincs olyan színvonalon, hogy ezt maradéktalanul
ígérhesse  a  tartalmi  értékeket  felmutatók  számára.  Egy kezdeti szakasz
lassan lezárulni látszik, és lassan megindul egy új, még dinamikusabb, adott
esetben  kegyetlenebb  fejlődési  szakasz,  amelyben  meg  kell  kísérelnünk
megóvni eddigi értékeinket és megfelelni a fejlődés kihívásainak.

                                   *  *  *

              A szövegben említett hazai információs források

 (1) (Nemzeti) Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program - NIIF
     http://www.iif.hu

 (2) KATALIST feliratkozási cím: listserv@listserv.iif.hu,
     levél: subscribe KATALIST sajat nev lista cím: katalist@listserv.iif.hu
     archívum: http://listserv.iif.hu/Archives/katalist.html

 (3) Hazai tüköroldalak
     http://www.iif.hu/tukor

 (4) Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK
     http://www.mek.iif.hu

 (5) HIX listák
     http://www.hu.hix.com

 (6) HUNLIST - magyar listák gyűjteménye
     http://www.mek.iif.hu/MEK/hunlist.htm
     http://www.lib.bke.hu/virtual/hunlist.htm

 (7) TANFORUM - középiskolai tanárok levelezési listája
     Feliratkozási cím: majordomo@sunserv.kfki.hu
     Lista cím: tanforum@sunserv.kfki.hu
     Archívum: gopher://gopher.kfki.hu:70/11/kultura/taninfo

 (8) Pretty Good Privacy (felhasználói leírás - I. rész)
 gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/pgp.hun

 (9) Szöveges állományok konvertálói a MEK-ben (MIME, UUENCODE)
     gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/ruhatar/doswin/convert

(10) Magyar FTP szerverek listája
     http://www.fsz.bme.hu/hungary/ftp.html

(11) IIF FTP tükrözések
     ftp://ftp.iif.hu/pub/mirrors

(12) Simtel tükrözés az IIF gépén
     http://www.simtel.iif.hu

(13) Magyar FTP kereső
     http://kereso.njszki.hu

(14) Hivatalos Netscape mirrorc
     http://www.icon.hu

(15) NIIF WWW CACHE projekt
     http://www.fsz.bme.hu/cache

(16) Magyar könyvtári online katalógusok és Web szerverek
     http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htm
     http://www.lib.bke.hu/opac.html

(17) Az NIIF WWW-n elérhető adatbázisai
     http://www.iif.hu/db

(18) Könyvtárak Közös Elektronikus Katalógusa - Közelkat
     http://www.kozelkat.iif.hu
     http://www.lib.klte.hu/kozelkat
     http://www.sk-szeged.hu/kozelkat

(19) KLTE könyvtár
     http://www.lib.klte.hu

(20) Infoház - könyvadatbázis
     http://infohaz.eunet.hu/konyv/konyv.html

(21) JURIX jogszabálygyűjtemény
     http://www.spiderweb.hu/jurix/jurix.html
     Jogszabályok a Kerszöv Computer Kft. adatbázisában
     http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96

(22) Miskolci Egyetem Gopher rendszer
     gopher://gold.uni-miskolc.hu

(23) KFKI Gopher
     gopher://gopher.kfki.hu

(24) Magyar Elektronikus Könyvtár - Gopher bejárat
     gopher://gopher.mek.iif.hu

(25) Magyar Honlap
     http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage_h.html

(26) HUDIR - magyar Internet források gyűjtemény
     http://net.hu/hudir

(27) Heuréka - magyar Internet kereső
     http://www.heureka.net

(28) Festészet Magyarországon - virtuális múzeum
     http://www.kfki.hu/keptar

(29) Elektronikus sajtó Magyarországon
     Népszabadság - http://www.nepszabadsag.hu
     Magyar Hírlap - http://www.mhirlap.hu
     Magyar Nemzet - http://www.magyarnemzet.hu
     Népszava - http://www.nepszava.hu
     Nemzeti Sport - http://nsport.westel900.net
     Pécsi Sport - Baranya megyei sporth. - http://www.baranyanet.hu/psport
     Békés Megyei Nap - http://www.bekes.hungary.net/nap/bmnap.htm
     Dunántúli Napló - http://www.baranyanet.hu/dn
     Heves Megyei Nap - http://www.sprinternet.hu/~hmnap

(30) Magyar elektronikus folyóiratok a MEK-ben
     gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/virtual/magyar/efolyir

(31) Internet Hungary Újságosstand
     http://dino.euroweb.hu/stand

(32) Online Híradó
     http://www.uni-miskolc.hu/univ/dokument/OH

(33) Internetto
     http://www.idg.hu/internetto

(34) Miniszterelnöki Hivatal
     http://www.meh.hu/defhu.htm

(35) Magyar Országgyűlés
     http://www.mkogy.hu

(36) WWW szerverek cégeknél
     http://www.fsz.bme.hu/hungary/c_com_h.html

(37) Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. - OTP
     http://www.hungary.net/otp/index.htm

(38) Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
     http://www.bke.hu

(39) NIIF Internet tanfolyamok
     http://www.iif.hu/rendezvenyek/tanfolyamok/niiftanf.html

(40) NIIF Füzetek
     http://www.iif.hu/dokumentumok

(41) Sulinet
     http://www.sulinet.hu


                          Egyéb, ajánlott források

                                   Edupage
                   http://www.hungary.com/edupage/magyarul

                         Magyar Közigazgatási Kalauz
                  http://www.kerszov.hu/kalauz/Kalauz.html

                      MKE Elektronikus Könyvtár Szekció
                  http://pollux.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz

                       Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája
                      http://www.oszk.hu/cd/index.html
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2023
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.