Moldován István
(istvan.moldovan@lib.bke.hu)
ÉLMÉNYEK ÉS BENYOMÁSOK A MAGYAR NETEN
(In: Magyar tartalom, Soros C3 központ, Bp. 1997.
http://www.c3.hu/mt/index.html)
1997. október
1.
A magyar Internetről készítendő látlelethez kétféle úton állhatnék neki.
Egyrészt egy tudományos dolgozat stílusának és elvárásainak megfelelően.
Ebben az esetben szigorúan személytelen fogalmazási módban - lehetőleg
többes szám harmadik személyt vagy szenvedő szerkezeteket alkalmazva -
törekedni kellene a látszólagos objektivitásra, amelynek nyomán konkrét
példákkal alátámasztott általános kijelentéseket fogalmazhatnék meg, amelyek
úgymond a hazai hálózat jelenlegi fejlettségéről, állapotáról, tendenciáiról
szólhatnának. A másik megközelítés, amellyel megpróbálkozom, az inkább egy
esszészerű szubjekív leírás arról, mit láttam, látok az Internet használata,
építése nyomán. Ez utóbbi megközelítést azért is választom, eltekintve
attól, hogy ez könnyebbnek, kevésbé felelősségteljesebbnek tűnik, hogy
igazán biztos, tudományos, objektív kép nem igazán adható már a hazai
hálózatról - hozzátenném, a világhálózatról még kevésbé.
Hiszen egyre többen jönnek rá, hogy nem elég egy számítógép, egy
telefonvonal, egy modem, néhány megfelelő program és egy Internet vonal,
hogy használjuk, ki- és felhasználjuk a hálózat adta lehetőségeket. A
technikai feltételek viszonylag könnyen és gyorsan megteremthetők és a
szükséges programok alapvető használata sem igényel különösen magas szintű
számítástechnikai jártasságot. No és természetesen az Internet szolgáltatók
egyre gyakoribb reklámjai is azt sugallják, "csak csatlakozz rá és ott
'mindent' megtalálsz". Ennek a beállításnak a téves voltára majd a
későbbiekben bővebben szeretnék kitérni, a bevezetésben itt mindenesetre
csak a már említett személyes használat jellegzetességét említeném. Ez azt
jelenti, hogy ezen az ún. információs szupersztrádán nincsenek igazán fő- és
mellékútvonalak, hacsak nem egy-egy információs rendszer látogatóinak a
számát nem tekintjük a "főútvonal" ismérvének. Hogy ki és mit lát, tapasztal
és főként hogyan használja ezt az új médiumot, az egyelőre nagyon sokban az
egyéni böngészésen, személyes ajánlatokon és a véletlen felfedezéseken
múlik. A fentiek alapján először néhány szót szeretnék írni, hogy én milyen
"szemüvegen" keresztül látom ezt a szép, új világot.
2.
A pályámat ugyan végzettségem alapján közgazdászként kezdtem - ez
bizonyos mértékig a hálózattal való viszonyomban újra felmerült - de néhány
év után már egy könyvtárban, információ szolgáltatással foglalkozó
könyvtárosként tevékenykedtem, mint a mai napig is, a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárában. A hálózattal való ismerkedésem
kezdetei még 1989-re tehetőek, amikor az Információs Infrastruktúra
Fejlesztési Programnak (1) köszönhetően könyvtárunk is X.25-ös végpontot
kapott, az érdeklődő kollégák pedig azonosítót a központi szolgáltatásokhoz.
Az első és legnagyobb hatású találkozást a hálózattal az e-mail jelentette.
A könyvtár kissé zárt légköréből az elektronikus levelezés valami hihetetlen
élményt jelentett. Persze ez sem ment olyan könnyen, hiszen az elején még
nemigen volt kivel levelezni. Viszonylag korai élmény volt ezért az első -
nemcsak számomra, hanem Magyarországon is az első magyar nyelvű! -
levelezési listával, a KATALIST-tel (2) találkozni, amelyet Drótos László
indított még 1991. őszén, a könyvtári automatizálás és a hálózati források
témakörében. A levelezést akkor még az IIF által kifejlesztett ELLA országos
levelező rendszerben folyt. Ennek azonban már kapcsolata volt a nyugat-
európai tudományos hálózattal, az EARN-nel és nem sokkal később az
Internettel. Ez azt jelentette, hogy már a 90-es évek elején be tudtunk
kapcsolódni ezeken a listákon keresztül a minket érdeklő nemzetközi
fórumokra, ami sokat jelentett mind szakmailag, mind a nyelvtanulás, mind a
hálózati kultúra elsajátításának tekintetében. FTP-vel még nem is
találkoztunk de a PETRA-nak nevezett központi fájltranszfer szolgáltatás
segítségével közösen építettünk egy tematikus program- és dokumentum
gyűjteményt, ismertük meg a hálózat alkalmazásának ezt a fajtáját mind
technikailag mind formailag. Az NIIF pályázatainak köszönhetően 89-90-től
kezdve jó néhány addig helyben épített könyvtári katalógus, adatbázis
távolról elérhetővé vált a majdani TELNET előzményeként. Ezeket a
technikákat a munkahelyemen inkább kíváncsiságból és érdeklődésből fedeztem
fel, akkoriban még kevésbé tudtuk beilleszteni a konkrét munkánkba. Drótos
Lacinak köszönhetően - akivel a 'virtuális' ismeretségünk ugyancsak a
KATALIST révén kezdődött - nyílt ki előttem a világ. Tőle kaptam az első
külföldi X.25-ös címeket és akkoriban tényleg szédítő élmény volt, hogy az
addig normál, helyi alkalmazásokra használt PC-men hirtelen több száz, több
ezer km-re lévő gépek, adatbázisok, távoli információk váltak
hozzáférhetővé. Ezekben az "ősidőkben" volt az első találkozásunk az
Internettel oly módon, hogy az angol felsőoktatási hálózat már akkor fejlett
és jól kiépített rendszerében, a JANET-ben - X.25- ös hálózaton elérve - egy
nyilvános TELNET-es szolgáltatással el tudtunk jutni ahhoz az Internethez,
amelyről addig csak a levelezési listákon olvasgattunk. Ezek után érthető,
hogy kb. 91-ben, amikor az egyetemen megjelent az Internet, minőségében már
nem igazán jelentett újat. Ez az előélet tette lehetővé, hogy már idejekorán
a hálózati szolgáltatásokkal kezdtem foglalkozni, főként magán a hálózaton.
Például az érdekes, tanulságos hírek továbbításával, néhány - főként más
könyvtárban tartott - tanfolyamon a hálózati ismeretek tanításával és olyan
szolgáltatások kialakításával, amelyeknek jó példáival már idejekorán
találkoztunk. Könyvtárosként úgy gondoltam, hogy egyfajta segítő, támogató
feladatunk van/lesz, a - már akkor látható - információs tömegben olyan
rendszerek, szolgáltatások kialakítása, amelyek az egyszerű felhasználók
navigálását, tájékozódását könnyíthetik meg, de ezekről majd később, a hazai
hálózat ismertetése kapcsán.
Munkahelyemen - és az egyetem egészében - sajnos inkább a hatvanas évek,
már kissé elavultnak tűnő központi gép - terminál modelljét támogatták,
könyvtárunkban VAX géppel és VT terminálokkal, az egyetemen egy IBM3090-es
nagygéppel és 3270-es terminálokkal. Ebből következően a PC-kkel való
ismerkedés háttérbe szorult és technikailag mindig 1-2 lépéssel
elmaradottabb géppel tudtam követni a meglóduló fejlődést. Amíg a 486-sak
voltak a fejlettek, addig egy 386-os PC-vel 1 Mbyte RAM-mal, most, amikor
már a Pentium, 100 Mhz és min. 8 Mbyte az elterjedő konfiguráció, akkor egy
486-os, 33 Mhz-es és 4 Mbyte RAM-mal bíró géppel dolgozom. A hátrány azonban
mindig előnyt is jelent egy más vetületben. A terminálos technológiák
következtében hamar megismerkedtem a különböző terminálok különbözőségének
problémáival (pl. funkcióbillentyűk, ékezetek), trükkjeivel. Sikerült
megismerkedni alapszinten a DOS mellett a VAX/VMS, a VM/CMS és végül a UNIX
alapelemeivel - bár ez utóbbi meglehetős hátrányban volt környezetemben. A
gyengébb színvonalú PC rákényszerített és megtanított azokra a dolgokra,
hogyan lehet minél egyszerűbben, hatékonyabban használni a hálózatot a
képletöltés kikapcsolásától kezdve a proxy szervereken át a hazai
tüköroldalak használatáig (3). Ez utóbbi különben is a hálózat eredeti
kultúrájának része; törekvés a minél hatékonyabb hálózat használatra,
tekintettel lenni a többi felhasználóra, a sávszélesség kímélése végett.
Hosszas DOS használat után tértem át a Windows 3.1-re, bár még felváltva
használom mindkettőt. Windows 95-t szinte csak mutatóban használtam más
gépeken, a könyvtárban szinte még egyáltalán nem fellelhető. Az Interneten
leggyakrabban TELNET-et és Netscape-t használok. Ez utóbbi helyett még sűrűn
hívom elő a jó öreg karakteres Web böngészőt, a LYNX-et - természetesen amíg
a túl sok grafikával tele nem tömött hostoknál nem kényszerülök grafikus
böngészőre. Ezenkívül szinte naponta használok FTP-t is, nemcsak szép
grafikusat (WS_FTP), de néha a Netscape-t is (mert bizony egy Web
böngészővel ilyet is lehet), és normál karaktereset, parancsüzemmódban. A
fentiekből következik, hogy a push technológiával, online video-val még
nemigen volt szerencsém megismerkedni, de sajnos még hangkártya sincs se a
munkahelyi, se az otthoni gépemben.
A munkámból következik, hogy meglehetősen sokat használom az Internetet,
nemritkán napi 6-8 órát. A MEK révén sok hazai információforrással
találkozom, amelyeket alkalmanként át-átnézek. Adott témakutatás során
konkrét információt is keresek. Ilyen esetekben a statikus információs
források mellett sokszor hatékonyabbnak bizonyul a listákon keresztül egy
másik ember segítségét igénybevenni.
Talán egy kicsit hosszúra nyúlt a személyes bemutatkozás, de a fentiekből
talán látszik, hogy a munkahelyemen a hálózattal való ismerkedés és a
használat szorosan összefonódott a hazai hálózat kialakulásával,
fejlesztésével. Talán 1996. volt az a forduló év, amelytől végérvényesen
megszűnt a képzetem, hogy legalább nagyjából belátom-belátni a hazai
Internet többségét. A magán-, a szélesebb közszféra megjelenése oly
mértékben növelte - az Internethez képest még így is elenyésző nagyságú -
hazai hálón lévő információk nagyságát, hogy egyre nehezebb átlátni,
eligazodni benne. A 'normál' problémán kívül azonban itt hazai hiányosságok
is tapasztalhatóak, amelyre a későbbiekben térek ki bővebben.
3.
A fentebb leírtakból már kiderül, hogy Magyarországon nem volt annyira
forradalmian új dolog az Internet, mintsem azt a tömegkommunikáció
beállította és korántsem Bill Gates hozta el azt a Win95-tel együtt, amint a
televízióból hallhattuk. A 96-os áttörés lényege inkább az volt, hogy
megindultak a kereskedelmi Internet szolgáltatások és az Internet
Magyarországon is elérhetővé vált az akadémiai szférán kívülről is. Bár a
felmérések szerint még a mai napig is ez a szféra (felsőoktatás, kutatás,
közgyűjtemények) adja a hazai Internet felhasználók többségét. A
felhasználói arányokat jövő évtől valószínűleg jelentősen befolyásolja majd
a Sulinet program (Internet csatlakozás biztosítása az összes hazai
középiskolába) kibontakozása.
Bevezetésül nézzük át, hogy az Internet különböző szolgáltatás-típusairól
milyen megállapításokat tehetünk az eddigi tapasztalataink alapján.
(az elektronikus levelezés avagy e-mail, vagy inkább fénypost)
Talán a mai napig is a legelterjedtebb és legnagyobb forgalmat jelentő
Internet alkalmazás, az elektronikus levelezés. Mint már említettem, ez a
hálózati szolgáltatás ismert és használt volt már Magyarországon az Internet
megjelenése előtt is. Az elektronikus levelezés fejlettebb alkalmazásai
azonban úgy tűnik most vannak igazán csak elterjedőben. A levelezési listák,
amelyek egy adott érdeklődési kör alapján szervezik online közösségekbe az
embereket, nagyjából az elmúlt egy év óta kezdtek igazán megszaporodni. Egy
korai jó példa a KATALIST mellett az ún. HIX újságok. (5) Nevükkel
ellentétben ezek a fent ismertetett elektronikus listák típusába tartoznak.
Elindítójuk egy fiatal számítástechnikus, Hollósi Józsi volt, aki egy
amerikai ösztöndíja kapcsán tapasztalta, hogy milyen információéhségük van a
külföldön élő magyaroknak. Erre és az akkor már meglévő hálózati
technológiára és a listákra alapozva szervezte meg azokat a 'beszélgető
fórumokat', amelyeket talán már a világ minden táján élő magyarok ismernek
és használnak - már akik megismerkedtek ezzel az új eszközzel. A listáknál
is tapasztalható volt azonban az a jelenség, amely a hazai Internet egészére
nagyjából jellemző. Hiányoznak vagy alig találhatóak olyan kezdeményezések,
amelyek az eligazodást, navigációt segítik, gyűjtik a különböző információs
csoportokat. Tavaly ősz óta már könnyebben tudnak ismerkedni ezzel az
eszközzel az Internet kezdő tanulói, amióta először a munkahelyemen, utána
ezt a Magyar Elektronikus Könyvtárban is tükrözve elindítottam a magyar vagy
magyar vonatkozású levelezési listák gyűjteményét, a HUNLIST-et. (6) Azóta
legfeljebb egy magáncég vállalkozott hasonló gyűjtemény összeállítására és
aktualizálására.
A listagyűjteményekből látszik, hogy hányféle témában kezdik felfedezni a
hazai Internet felhasználók ezt a talán legnagyszerűbb eszközt. Az
irodalomtól a csillagászatig, a zenétől a filmig jó néhány érdeklődési kör
megtalálhatja már a maga magyar nyelvű virtuális közösségét. A -
természetesen - jó néhány számítástechnikai lista mellett, mára jó néhány
egyéb könyvtári jellegű lista is található. Érdekes azonban, hogy a
felsőoktatás és a tudományos kutatás, amely éppen az Internet kultúra
szülőhelye volt, nálunk úgy tűnik nem igazán fedezte fel ezeket a
lehetőségeket. A könyvtárosok mellett és úgy látszik a felsőoktatás oktatóit
is megelőzve azonban kezdenek aktivizálódni a közoktatás hálózati
felhasználói. 1995. februárja óta nagy népszerűséggel és növekvő forgalommal
működik a TANFORUM lista (7). Szinte teljesen hiányoznak azonban erről a
palettáról a különböző politikai és érdekvédelmi szervezetek. A
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetében néhány éve jómagam tettem egy
óvatos javaslatot, egy szakszervezeti lista elindítására, azonban se ennek a
szakszervezetnek és tudomásom szerint se másnak levelezési listája nem
működik. Az érdekvédelem és a közös fellépés a meglévő listák forgalmát sem
igen jellemzi. Nagyon sokáig igazából az információközvetítés,
segítségkérés, -nyújtás voltak a forgalom fő jellemzői. Szakmai vagy egyéb
viták már jóval kevesebbszer fordultak és fordulnak elő, szakmai vagy netán
politikai szerveződés szinte egyáltalán. Ritka kivételként említhető, hogy a
tavalyelőtti felsőoktatási tandíj bevezetésekor heves felzúdulás történt a
KOZHELY listán. Ugyancsak a tanárok listáját említhetném, ahol a
közelmúltban a Sulinettel kapcsolatban történtek heves felszólalások. Az
általam ismert és olvasott listáknál meglehetősen ritkán fordult elő, hogy
valamely vezetés, főhivatal vagy "illetékes elvtársak" nyilatkoztak volna
őket érintő és felmerülő kérdésekben - bár elvétve azért találni rá néhány
példát.
Az általánosítható benyomás mindenképpen az, hogy a közösségszervező
Internet eszközök használatára és hatékonyságára mindenképpen rányomja a
bélyegét az adott társadalmi-kulturális környezet. Alacsony szerveződési és
kommunikációs kultúra esetén hiába adottak a megfelelő technikai és
kommunikációs eszközök. Azonban a dolog meg is fordítható. Hiszen a szabad
és nagy hatékonyságú eszközök elő is segíthetik, elő is segítik a
horizontális kommunikációt, a különböző társadalmi csoportok hálózaton
keresztüli megszerveződését. A közeljövőben mindenesetre, a hazai Internet
felhasználók további intenzív növekedésével szerintem várható az ilyen
típusú alkalmazások megjelenése és terjedése is.
Talán a fentiekből következtethető egy másik érdekes jelenség. A de facto
korlátok nélküli hálózati technológia szinte a rendszerváltással egyidőben
jelent meg, amielőtt a véleménynyilvánítás, a magánemberek autonómiája mégha
szinte észrevehetetlenül is, de korlátozva volt. Ennek ellenére a hazai
hálózaton nem igen terjedt el és alkalmazzák a különböző titkosítási
eljárásokat, védendő a magánjellegű kommunikációt. Talán arra is utal, hogy
mégsem voltak olyan mélyen a félelmek, vagy egyszerűen a hálózatot használó
réteg és a politikai véleménynyilvánításban aktív réteg meglehetősen eltér
egymástól, mindenesetre meglehetősen ritkán találkoztam pl. PGP-t (8)
használó hazai felhasználóval.
Az elektronikus levelezést is érintő kérdés, hogy a hálózat hazai
használatában a mai napig nincsenek egységes szabványok az ékezetek
kezelésében. Amíg a központi ELLA levelező program még biztonságosan
lekezelte mind az ékezetes karakterek, mind a bináris dokumentumok (pl.
szövegszerkesztett anyag, képi file) átvitelét, addig az Internet
alapszabványa ezt nem tette lehetővé. A SMTP, az eredeti levelező protokoll
7 bites átvitelt határoz meg és ez nem biztosítja a fenti lehetőségeket. Nem
véletlen, hogy azok akik régóta használják ezt a szolgáltatást, többnyire
rutinszerűen ékezet nélküli karaktereket alkalmaznak az elektronikus
levelezésben. Ez nem csak beidegződött megszokás, de ajánlott óvatosság is.
Aki látott már olyan ékezetesen megírt elektronikus levelet, amelyet nem
tudott megfelelően fogadni a címzett levelező programja, az megérti ezt az
újoncoknak talán furcsa szokást. A speciális karakterek, bináris anyagok
küldésére kifejlesztett MIME szabványt nem ismeri még feltétlenül minden
levelező program. De ha ismeri is, az sem biztos, hogy az átvitt és dekódolt
karaktereket a címzett monitora helyesen tudja megmutatni, a nyomtatásról
már nem is beszélve. A korábban elterjedt kódoló szabvány és program a
UUENCODE volt. Mostanság már a MIME az általánosabban használt, amely - ha a
programunk megfelelően felismeri - lényegében rejtve marad a felhasználó
előtt, de ha mégsem, akkor igencsak megkeserítheti az életünket. Sajnos a
kezdő, hozzá nem értő felhasználók könnyen esnek némely grafikus levelező
programok (és fejlesztőik) csapdájába és öt soros levelet is WinWord
dokumentumként, csatolt levélben küldenek a megcímzett áldozataik számára.
Leginkább a levelezési listáknál okoznak ezek zavart, hiszen az ezeket
kezelő programok többsége nem tudja se az ékezetes, se a bináris leveleket
lekezelni, ezért azokat eredeti, kódolt formájukban továbbítja. Azokat
ezután csak megfelelő segédprogramokkal lehet ismét olvashatóvá tenni, amely
sokszor megkeseríti a kezdő felhasználók életét.
Nem véletlen, hogy a MEK "Ruhatárában" számos ilyen közhasznú programot
(9) tárolunk, MIME és UUENCODE kódolókat valamint univerzális karakter
konvertálót a különböző ékezetes szabványok (CWI, 852, Latin 2, repülő
ékezetek, stb.) közötti átváltásra.
A hálózat közelmúltban elterjedt, igencsak negatív jelensége a direkt
reklámlevelek tömege. Nekem pár hónapja sajnos már naponta érkeznek
kéretlenül az e-mail címeimre. Addig, amíg a könyvtári gépemen fogadom,
nézem ezeket a leveleket, inkább csak bosszúságot okoznak, pedig többnyire a
Subject alapján olvasatlanul törlöm ezeket. Azok számára, akik otthon
fizetik elő az Internetet és az olvasáshoz előbb le kell tölteniük a
leveleket a levelező szerverről a saját gépükre azoknak a számára ezek már
kéretlen és kellemetlen pluszköltséget okoznak.
Szerencsére egyelőre ezek a kéretlen reklám levelek szinte kizárólag
amerikai vagy más külföldi gépről érkeznek. Csak reménykedhetni lehet abban,
hogy amire a hazai üzleti szféra is felfedezi ezt a látszólag igen hatékony
direkt marketing reklám eszközt, addigra az Internet kiszelektálja ezt,
bebizonyítva alacsony hatékonyságát hasonló módon, ahogyan kezdetben a faxot
próbálták, de ugyancsak sikertelenül felhasználni.
(az állomány átvitel azaz FTP)
Az Internet egy másik "ősrégi" alapszolgáltatása az állományátvitel, azaz
az FTP. A régi hazai hálózati felhasználóknak ez a szolgáltatás sem
jelentett meglepetést az Internet megjelenésével, hiszen az IIF X.25-ön
alapuló PETRA szolgáltatása lényegében ezt nyújtotta egy központi gépen az
IIF tagok számára. Az FTP alapvetően az Internet állomány-átviteli
szabványát jelenti, amelynek segítségével bármely Internetbe kötött gép
között dokumentumokat, programokat, lényegében bármilyen számítógépes file-
okat lehet kölcsönösen mozgatni. Talán kevesen használják ki, de akár egy
munkahelyi vagy otthoni PC-n egy FTP szerver programot elindítva annak
teljes háttértárolója is elérhetővé tehető és egy kliens programmal nemcsak
oda tölthetőek le programok. Az FTP közkedvelt nyilvános szolgáltatása az
ún, anonymous FTP, amely esetén a szolgáltató gépek elkülönített
tárterületén lévő állományokat bárki elérheti az 'anonymous' azonosító
megadásával. Ezek az Internet kultúrára annyira jellemző szolgáltatások
Magyarországon is hamar elterjedtek és mára jó néhány Gigabyte-nyi
nyilvánosan letölthető ún. shareware, freeware vagy public domain program
található a hazai szervereken is. Az Internet kialakulásának gyökereit
jelzik, hogy mind külföldön, mind nálunk ezeknek a szolgáltatásoknak a
túlnyomó többsége a mai napig egyetemi gépeken található. (10) Mind a
vállalati hostok, mind a köz-, államigazgatási Internet szolgáltatások
kevésbé ismerik és használják ezt az eszközt, sokkal inkább a World-Wide Web
bűvöletében élve. Az akadémiai szféra szerverein azonban rendelkezésre
állnak mindazon programok, amelyekkel egy komplett Internet szolgáltatás
kialakítható shareware programokból, továbbá ezernyi hasznos program a
legkülönfélébb operációs rendszerekre, amelyekkel a hálózatot kevéssé
ismerők főként a számítástechnikai lapok CD-ROM mellékletein és egyéb
hasonló CD-s kiadványokban találkozhatnak.
A hazai FTP kultúra fontos jellemzője az egészséges takarékosság
kiszolgálása. Ezt egyik oldalról az ún. tükrözések szolgálják, amelyek révén
adott hazai gépeken a közismert külföldi programarchívumok teljes, adott
esetben több száz megabyte-nyi állománya megtalálható napi aktualizálással.
Így nem szükséges amerikai gépekről letölteni pl. a McAfee host jól ismert
vírusölőit vagy a Web böngészők legújabb kiadásait sem. Az egyik legnagyobb
hazai FTP tükrözés éppen az IIF gépén található (11). Sőt, a Simtel archívum
Keith Petersen által kifejlesztett, jól használható Web-es keresőfelületét
is tükrözik ezen a gépen, amelynek nemzetközi tükrözései között ott
található Magyarország is. (12) Azt hogy hol, merre, milyen témában
találhatóak a hazai hálózaton FTP archívumok, ezidáig a Magyar Honlapon
nyilvántartott Magyar FTP szerverek listájából (10) tudja meg leginkább az
érdeklődő. Az Internet kultúra jó hazai példája a soproni Major Zoltán
közkedveltté vált kezdeményezése is, amelynek révén a magyar gépeken
található FTP tükrözések (sőt, a gyűjtemény most már magában foglalja a Web
tükrözéseket is) tematikus listája található. (3)
Az FTP használatban más téren is elértük a nemzetközi hálózat
színvonalát. Először kísérleti jelleggel a BME egyik tanszékén, most pedig
már üzemszerűen működik egy, csak hazai hostokat indexelő FTP kereső
szolgáltatás. (13) A szolgáltatás érdekessége, hogy a program a Neumann
János Számítástechnikai Szakközépiskola és Gimnázium szerverén fut, ami azt
is jelzi, hogy a hazai szakközépiskolák már nemcsak használják, de
gazdagítják is a hálózati szolgáltatásokat.
A számítástechnika nagyjai közül a Netscape cég programjainak már
hivatalos hazai tüköroldala van, amelyet az Icon biztosít. (14)
Ugyan nem tartozik szorosan az FTP használatához, de a tükrözés és a
hálózat "takarékos" használata témájánál érdemes még megemlíteni néhány
hazai fejlesztést, amelyek azonban már érintik a World-Wide Web világát is.
Az egyik ilyen irányú fejlesztés az ún. WWW cache rendszer. (15) Ennek a
technológiának az a lényege, amely részint a böngészők helyi cache
szolgáltatásai vagy a már említett FTP tükrözéseknek. Azaz bizonyos
kiszolgáló programok, ún. http proxy szerverek tárolják a rajtuk
keresztülmenő forgalmat. Azoknak a felhasználóknak a kliensei, amelyek
felhasználják ennek a szolgáltatását, ezután először a tárolt dokumentumok
között nézik meg, nincs-e már ott a keresett információ. Hiszen a Marsra
szállt űrjárműről készült fényképeket pár órán belül Magyarországon is több
ezren nézték meg. Így az átvitel szintén gyorsabb és a mindig szűk átviteli
kapacitásokat kímélően használó lehet. Az NIIF 1995-ben indult projekt 1996.
január 10-től üzemszerűen működik. Az akadémiai hálózat cache rendszere 3
szintű hierarchiát tartalmaz. Több mint húsz szerver működik már Budapesten
kívül kilenc vidéki városban. A hierarchia csúcsán az NIIF központi
számítógépe, a helka.iif.hu található (amely a 3128-as porton nyújtja ezt a
szolgáltatást).
Egy másik hasonló, hálózatot kímélő eljárás az ugyancsak 1996-ban indult
"peering" rendszer. Mióta Magyarországon már kereskedelmi Internet
szolgáltatók is nyújtják szolgáltatásaikat, ezek többféle hozzáférési úton
jutnak el az Internet hálózathoz. Korábban megesett, hogy egy városon belül
egy kereskedelmi Internet szolgáltatás felhasználója a szomszéd kerületben
lévő hazai forrást csak egy amerikai számítógépen keresztül érte el. 1996.
év elején a Hungarnet és a MATÁV szerződést kötött a legtöbb kereskedelmi
Internet felhasználóval arról, hogy a magyar-magyar irányú hívásokat
lehetőleg az országon belül bonyolítsák le és ne engedjék ki az országon
kívül.
A fentieket összefoglalva a hazai hálózat FTP szolgáltatása nemigen marad
el a nemzetközi színvonaltól, szégyenkezésre nincs okunk. A legfejlettebb
technológiák megtalálhatóak már, amelyek biztosítják a hálózat mind
hatékonyabb felhasználását. A lehetőségek megvannak, most már az a kérdés,
hogy vajon ezekkel mennyire élnek ténylegesen az Internet felhasználók. Ezt
csak megfelelő információ és szakmailag hozzáértő oktatás biztosíthatja.
Sajnos nemegyszer volt olyan élményem, hogy kezdő Internetezők Web böngészői
a fejlesztő cég tengerentúli honlapját hívják be minden indításkor. A
felhasználók sokszor azt sem tudják, hogy ez átállítható a saját intézményük
honlapjára, vagy ennek hiányában földrajzilag közelebb eső honlapra.
(távoli terminálelérés, TELNET)
Ez a szolgáltatás szintén az Internet alapfunkciói közé tartozik. Annyira
régi, hogy sok új felhasználó nem is hallott róla, technikai hibának véli,
ha Web böngészőjében egy olyan telnet-es kapcsolatra bukkan, amellyel a
böngésző nem tud mit kezdeni. A Telnet főként távoli gépek interaktív
használatát biztosítja, jellemző használata az adatbázis lekérdezés. Ezen a
területen Magyarországon főként a könyvtárak online számítógépes
katalógusait (OPAC - Online Public Access Catalog) említhetném elsőként. Ha
Amerikától el is maradtunk néhány évvel Nyugat-Európától már nemigen
tapasztalható ez az elmaradás. A könyvtárgépesítés, számítógépes könyvtári
katalógusok építése nálunk már a 80-as években elkezdődött. Az X.25-ös
hálózat megindulásakor, 1989-től már egy tucat online katalógus volt
lekérdezhető. Mára ez a szám elérte a 40-et és a nagyobb egyetemi,
szakkönyvtárak többsége fejlett OPAC-kal rendelkezik. Azt csak szakmai
büszkeségből jegyzem meg, hogy egyre több magyar könyvtár indítja meg Web
szolgáltatását is, ami bizonyítja, hogy ezek az intézmények sem akarnak
lemaradni az információs társadalom kialakulásában. (Csak érdekességként
jegyzem meg, hogy a közelmúltban számos kisebb vidéki város indított be,
alkalmanként igazán színvonalas Web szervert.) Tehát amikor a hazai sajtó
még éppenhogy csak felfedezte az Internetet 1996. elején és az olvasóknak az
egyik fantasztikus jelenségként az amerikai nemzeti könyvtár elérését
emlegette, akkor már számos magyar könyvtárra el lehetett (volna) mondani
ugyanezt.
Könyvtárainkban 4-5 féle adatbázis-kezelő rendszer terjedt el, amelyeket
jellemző módon Telnet-tel lehet használni, a szolgáltató gépen távolról
elérve. Azok az intézmények, amelyek nem rendelkeztek megfelelő szolgáltató
számítógéppel, szerverrel, azok igénybevehették az IIF hasonló
szolgáltatását, ahol a teljes szövegű BRS/Search adatbázis-kezelő
segítségével számos közhasznú magyar adatbázist lehet lekérdezni, mint pl. a
Magyar Ki Kicsoda Adatbázist, a Magyarországon forgalomban lévő könyvek
adatbázisát vagy a Hatályos Szabványok Adatbázisát. Kétségtelen azonban,
hogy ez a rendszer meglehetősen nehézkes és kezdő felhasználók nem
egykönnyen boldogulnak a parancsmódú lekérdező felülettel.
Jellemző viszont a hazai hálózatra, hogy a könyvtárkatalógusokon kívül
kevés igazán színvonalas adatbázis található rajta. Miközben a hálózati
technológia hihetetlen sebességgel tör előre, addig az egyéb, magyar
szakadatbázisok még mindig inkább előnyben részesítik a CD-ROM-ot, mint a
hálózatot. Természetesen ez következik abból is, hogy a magyar nyelv miatt,
szűk a felvevő piac és kevés adatbázis állítható elő rentábilisan. Ezért
nálunk nem igazán alapult ki olyan információs ipar, amely bibliográfiai,
üzleti információs vagy egyéb szakadatbázisok építésére szakosodott volna. A
különböző szakterületek bibliográfiai adatbázisai, amelyek a folyóiratcikkek
és a könyvek tanulmányszintű analitikus feltárásából készülnek,
Magyarországon inkább az egyetemi vagy szakkönyvtárak keretei között,
mintsem vállalkozási formában épülnek.
Egy másik apró, de jellemző momentum a hazai könyvtári katalógusokkal
kapcsolatban, hogy erről a szépen fejlődő területről a könyvtári szakma sem
tudott létrehozni igazán megbízható és teljes körű nyilvántartást. Talán az
egyik legteljesebb listát jelen tanulmány szerzője építi a MEK keretén
belül (16).
A könyvtáraknál maradva azonban igazán dicséretes fejlesztésről lehet
beszámolni, amely ugyancsak 1996-ban kezdődött. Egy korábbi IIF-es projekt
jelentős pénzügyi segítséget kapott budapesti egyetemi könyvtárak által
szervezett TEMPUS projekttől, így egy éven belül sikerült beindítani egy
nemzetközi színvonalú szolgáltatást, a Közelkat-ot. Ennek megértéséhez tudni
kell, hogy a hálózati adatbázisok lekérdezésénél a TELNET mellett már
megjelent a World-Wide Web is. A nagy adatbázis-fejlesztő cégek a
közelmúltban sorra jelentették meg azokat a kiegészítéseiket, melyek
segítségével adatbázisaik egy ún. Web gateway-en át a hálózatról, egy Web
böngészőt használva is lekérdezhetővé váltak. Így a felhasználónak nem kell
a kényelmetlenebb, karakteres Telnet-et igénybe venni, hanem egy egyszerű
Web űrlap kitöltésével kérdezheti le az adatbázist. Ez az új technológia is
viszonylag gyorsan megjelent és terjedőben van a hazai hálózati
szolgáltatásoknál.
A fent említett Közelkat, azonban ennél még egy szinttel fejlettebb
szolgáltatásra képes. Web-en keresztül már néhány éve lekérdezhető volt 1-2
hazai könyvtári OPAC, mint pl. a debreceni KLTE vagy a szegedi JATE
könyvtárának katalógusa. (Sőt, idén egyre több ilyen fejlesztést jelentettek
már be.) A Közelkat azonban azt célozta meg, hogy a Web-gateway
technológiáját kiválasztva, egy Web-es űrlappal egyszerre több, különböző
könyvtári rendszer váljon lekérdezhetővé. A TEMPUS pályázat keretében a
csatlakozott 7 budapesti könyvtárral együtt végül összesen jelenleg 9
könyvtári katalógus kérdezhető le egyszerre úgy, hogy ezek mögött önálló,
egymástól független, eltérő rendszeren üzemelő adatbázisrendszerek állnak.
(18) Éppen ezév októberében írt ki egy pályázatot az NIIF hazai
könyvtáraknak, a Közelkat rendszerhez való csatlakozására. Ilyen típusú
fejlesztés meglehetősen kevés található még a hálózaton, igencsak a
világszínvonalon állunk ezzel. Meg kell azonban vallani, hogy lényegében a
hátrányból kovácsoltunk előnyt és ez is igazán néhány aktív hazai könyvtári
fejlesztőnek köszönhető. Könyvtári rendszereink együttműködésben és
kooperációban maradtak le nemcsak a nyugat-európai, de őszintén meg kell
mondani, hogy a közép-kelet-európai átlagtól is. Az egyes könyvtárakban
kiugró informatikai fejlesztések zömében az adott intézményen belül
maradtak, többnyire elszigetelődve egymástól. A Közelkat jelentette talán az
első áttörést az együttműködés irányába. Jelenleg folyik egy másik, átfogó
könyvtári fejlesztés is, egy magyar osztott katalogizálási rendszer (MOKKA)
kiépítése, amelynek révén 15 könyvtár épít majd egy közös katalógust részint
a könyvtárosok munkájának megkönnyítésére, részint az olvasók hasznára.
Bizonyítandó, hogy a hazai könyvtárak - egyes teljesítményeikkel - a
világszínvonalon állnak, még érdemes felhívni a figyelmet a debreceni KLTE
egyetemi könyvtárának Internet szolgáltatásaira. Saját fejlesztéssel ez a
könyvtári adatbázis már akkor Web-en keresztül lekérdezhető volt, amikor a
nagyobb amerikai kereskedelmi szolgáltatók (pl. DIALOG) még csak ismerkedtek
ezzel a technológiával. Külön érdekessége ennek a rendszernek, hogy a
könyvtári katalógus már nemcsak könyvekről tartalmaz másodlagos
információkat, de kisérletképpen elkezdték Internet források katalogizálását
is, amelyek a Web-es lekérdező rendszerben egy kattintással fel is
hívhatóak. Magyarországon egyedüli könyvtárként csatlakoztak az amerikai
nemzeti könyvtár (Library of Congress) és az OCLC ilyen irányú Internet
Cataloging Project-jéhez. Szabványos könyvtári katalógust üzemeltetnek a
Magyar Elektronikus Könyvtárról, továbbá nemrégen - az Elsevier kiadóval
együttműködve - több mint 100 nyugati szakfolyóirat komplett teljes szöveges
adatbázis szolgáltatását kezdték meg.
Az adatbázis lekérdezések Web irányába való elmozdulására jó példa a
SZTAKI és az Eunet Internet szolgáltató közös vállalkozása, az Infoház (20).
Ez a ritka hazai kivételek közé tartozik. A fejlett, Web-es adatbázis
szolgáltatás előfizetős céginformációs, jogi és turisztikai adatbázist
tartalmaz. Az ugyancsak ebben a rendszerben található könyvadatbázis, amely
a Magyarországon forgalomban lévő könyvek és kiadók szinte legteljesebb
adatbázisát tartalmazza, már nyilvánosan és ingyenesen használható.
Egy másik hazai jó példa a fejlett, Web-es adatbázis szolgáltatásra, a
JURIX jogszabály-adatbázis Internet változata (21). A rendszerváltás után
megnőtt a kereslet a gyorsan aktualizált, jól kereshető jogszabály
adatbázisok iránt, de ezek - mint már említettem - inkább CD-ROM-on jelentek
meg. A JURIX ötvözte a CD-ROM kiadást és az Internet szolgáltatást. Sőt, ez
a szolgáltatás talán az Internet jövőbeni kereskedelmi szolgáltatásainak
mintájául is szolgálhat. Lényegében nem az elektronikus információ, a
jogszabályok szövege képezi a kereskedelmi terméket, hiszen ezek könnyen
másolhatóak, sokszorosíthatóak. Sőt, a JURIX online rendszerében ezekhez
bárki könnyen és térítésmentesen hozzáfér. Előfizetős azonban az
adatbázishoz kapcsolódó keresőrendszer, amely megkönnyíti az egyre bővülő és
gyorsan változó jogszabályok tömegében az eligazodást.
Ugyancsak jól használható jogi anyaggal rendelkezik a Kerszöv Computer
Kft. online szolgáltatása is. (21)
Összefoglalva a TELNET alkalmazás és a hazai adatbázisok területén is
tapasztalhatóak a kezdeti időszak jellemzői. Míg egy Web-es alkalmazást akár
egy hallgató is elkészíthet magának - és van is rá sok szép példa - addig
egy adatbázis építése és szolgáltatása alapvetően intézményi teljesítményt
igényel - a tartalmától függetlenül. A hazai adatbázis gyártó- és forgalmazó
ipar talán a szűk piac, talán a gyors fejlődés következtében nem igazán
tudott kialakulni. Néhány területen ígéretes eredmények vannak, amelyek azt
mutatják, hogy vannak hozzáértő szakembereink, szellemi téren nem vagyunk
elmaradva a világszínvonaltól. Régóta fejlődő könyvtári adatbázisaink vannak
ezen a téren, amelyek fejlesztése sokszor inkább intézményi, mintsem
hozzáértési probléma ütközik. Kereskedelmi adatbázisaink valószínűleg
kihagyják azt a periódust, amelyben az adatbázisok TELNET-tel, a távoli
gépen futtatott felhasználói programmal voltak kereshetőek. A viszonylag
megkéső fejlődés azt is eredményezheti, hogy átugornak bizonyos technológiai
lépéseket. Bár hozzá kell tenni, hogy a ma oly divatos Web-es lekérdezés,
még a mai napi sem tud olyan komplex és hatékony szolgáltatást nyújtani,
mint az adott rendszerek saját lekérdező moduljai.
Folytathatnám a sort a többi Internet eszköz hazai színvonalának
bemutatásával, ezt itt most mégsem teszem. A World-Wide Web technológiát
inkább tartalmi megoldásain mutatnám be. Említésre méltó azonban, hogy
1993-ban az Internet "sláger", a vezető metainformációs eszköz az ún. Gopher
volt, amely megint jó néhány ma kezdő hálózati felhasználó előtt ismeretlen.
Ez a kliens-szerver eszköz volt az első, amely hierarchikus menürendszerben,
egyszerre több szerver tartalmi szolgáltatását tudta adott rendszerben a
felhasználó számára szolgáltatni, mielőtt a mindent elsöprő hálózati
hipertext meg nem jelent. 1993-ban már jó néhány egyetem és kutatóintézet
rendelkezett ilyen szerverrel, sok rendszergazda kísérletezett ezzel, az
akkor szinte forradalmian új eszközzel. 1993. őszén az IIF pályázatban is
támogatta ilyen szolgáltatások létrejöttét. Ugyan a Web hamar magába
olvasztotta ezt a technológiát, mégis olyan minőségi és tartalmi
szolgáltatások születtek ennek alapján, mint a Miskolci Egyetem információs
rendszere (22), a KFKI Gopher szolgáltatása (23), vagy a Magyar Elektronikus
Könyvtár (24). Mind a rendszergazdák, mind a tartalmi szolgáltatások
kifejlesztői már ezen a rendszeren megtanulhatták a később széles körben
elterjedt Internet technológiát. A Gopher gyors tündöklése és háttérbe
szorulása arra is figyelmezteti a régi, rutinos hálózati felhasználókat,
hogy hosszabb távú szolgáltatásokban gondolkodva (persze mit jelenthet ma az
Interneten a "hosszabb távú" ;-) ne feltétlenül a legújabb, legdivatosabb
technológiára építsenek.
4.
Az Internet sikertörténetté kétségtelen a World-Wide Web, annak is
grafikus felhasználói programjainak megjelenésével vált. Jellemző
"áthallás", hogy amíg 1994-95-ben a Web-et sokan az első grafikus
böngészővel, a Mosaic-kal azonosították, addig mára sokak számára az
Internet szinte kizárólag a Web-et jelenti és semmi mást. Jól jellemzi az
Internet globalitását és a centrum-periféria viszony leépülését, hogy ez az
új technológia villámgyorsan elterjedt a világon, legalábbis ahol megfelelő
szellemi kapacitás volt ezek alkalmazására - és úgy tűnik, ez nálunk
megvolt. A hazai Web világ egyre bővülő és színvonalas szolgáltatásokkal
várja a kezdő felhasználókat. Ebből adódik az a kezdeti kijelentésem, hogy
mára aktuális problémává vált már a hazai hálózaton is a navigáció, az
eligazodás. A tájékozódás részint a megfelelő információk megtalálása miatt
fontos, részint a párhuzamos munkák elkerülése végett. Szerencsére ennek a
problémának a megoldására is már számos hazai fejlesztés hozható fel, bár
kétségtelen, hogy navigációt segítő szolgáltatásokban lelhetőek fel
legjobban hiányosságaink a nemzetközi szinthez. Talán ebben is jelentkezik
az a probléma, hogy amíg az Internet fejlesztése működik nálunk egy
intézményen belül, főként lelkes személyek, networkerek által, addig a
hálózatot szervező, strukturáló tevékenységgel, amelyhez szervezetek és
támogatás szükséges, néhány jó példától eltekintve alig találkozni. Az
alábbiakban egyrészt azonban ezeket a jó példákat szeretném bemutatni, ezek
használatára felhívni a figyelmet.
(keresők, indexelő szolgáltatások)
Szinte a Web hazai megjelenésével egyidőben kezdték el építeni a BME
Folyamatszabályozási Tanszékén a Hungarian Homepage-t vagy most már
magyarítva a Magyar Honlapot (25). A honlap mindig valamilyen Web-es
szolgáltatás kiinduló lapja, amely segíti az eligazodást, valamilyen
szempont szerinti tartalmat mutat. Az említett szolgáltatást azzal az
igénnyel kezdték el építeni, hogy ez a Magyarország iránt érdeklődők
kiindulási pontja legyen, akár Bajáról, Répcelakról, akár Sidney-ből vagy
New York-ból kezdi valaki a keresést. A szolgáltatás lényegében a hazai
források legteljesebb gyűjtőhelye. Csoportosítási szempontjai a földrajzi
lelőhely és a szolgáltató intézmény típusa. Hasznos kiegészítő szolgáltatása
egy bejelentő lista, amely nemcsak a HTML oldalakon böngészhető, de e-mail-
ben megrendelhető. A honlapon olyan, átfogó magyar információs források
lelőhelyét lehet megtalálni, mint pl. a már említett Magyar FTP szerverek
listáját (10), a HUNLIST - magyar listák gyűjteményt (6), a Magyar
Elektronikus Könyvtárat (4) vagy a "Festészet Magyarországon" című virtuális
múzeumot (28). Igazán tartalmi keresésre azonban ez a szolgáltatás nem
alkalmas, ezt a szempontot még nem igazán építették bele a mai napig.
Érdekes módon a közkedvelt Yahoo-hoz hasonló magyar szolgáltatás 1-2 éve
egy amerikai gépen jött létre és nemrégen költözött át a tengerentúlról. A
HUDIR-t (26) egy magáncég építi és a hasonló amerikai szolgáltatások
mintájára egy tartalmi struktúrában próbálja meg összegyűjteni a magyar vagy
magyar vonatkozású információs forrásokat, amelyet egy szabad szöveges
kereső is támogat. A rendszerben ugyan jócskán találni elavult
hivatkozásokat és némelyik cím mögötti forrás minősége is megkérdőjelezhető,
de kétségtelen, hogy ebben a műfajban ilyen nagyságú szolgáltatással más nem
rendelkezik. Még várat magára egy minőségi szelekción alapuló, jól
szervezett és aktualizált igazi magyar Internet forrás adatbázis. Talán a
könyvtári szférában, esetleg a létrejövő Neumann János Digitális Könyvtárban
számíthatunk egy ilyen szolgáltatás kifejlesztésére.
Nemcsak a Yahoo-nak, de az Altavista-nak is megvan a magyar megfelelője -
azon kívül, hogy a nagy nemzetközi indexelőnek már van magyar kereső
felülete is! A HEUREKA (27) a magyar vagy magyar vonatkozású Internet
források indexelő szolgáltatása. Ez a szolgáltatás arra is figyelmet
fordított - amely a magyar nyelvű adatbázisoknál külön gond - hogy képes
lekezelni a magyar nyelvben előforduló, a számítógépek számára nem mindig
egyértelműen használt magyar karaktereket is.
(a Magyar Elektronikus Könyvtár és szolgáltatásai)
Talán az egyik legismertebb hazai szolgáltatásként is említhetem a Magyar
Elektronikus Könyvtárat (4). Ez a kezdeményezés igazi Internet
sikertörténet, amely magán viseli mind az Internet lehetőségeit, mind a
hazai fejlesztések gyengéit. A MEK ötlete 1993. őszén született meg. Az
alapszabályában megfogalmazott célkitűzése:
"A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) célja az, hogy összegyűjtse,
katalogizálja és szolgáltassa azokat a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású
dokumentumokat, melyeknek számítógépes formában való, nem üzleti célú
terjesztése nem tiltott."
A két egyéni kezdeményezésből, amelyet Drótos László, a Miskolci Egyetem
Könyvtárában és jómagam a BKE Központi Könyvtárában kezdtünk meg, mára az
egyik legnagyobb hazai Internet szolgáltatássá vált - noha az induló
körülmények lényegében nemigen változtak. 1994. őszén a kezdeményezést
felkarolta az IIF és helyet adott neki központi számítógépén, ahol azóta is
található. A több, mint 1600 teljes szöveges gyűjtemény fele klasszikus
szépirodalom, amely lassan lefedi a NAT ajánlott költőit, íróit, műveit.
Érdekessége, hogy a sokat emlegetett távmunkán alapulva lényegében egy
virtuális közösség alkotása a mai napig. Magyarország számos városában, de
külföldön, Amerikában is akadnak segítők, akik szövegeket visznek be,
fordítanak, vagy éppen programozási munkával segítik a munkát, amelyért
lényegében semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak. A MEK hihetetlen
emberi erőforrásokat tudott mozgósítani, bebizonyítva az Internet erejét a
közös munkák szervezésében. A fő célkitűzés az elektronikus formában meglévő
anyagok összegyűjtésére vonatkozott. Mára az eredeti szervezők szinte alig
győzik az Internetre kerülő mind nagyobb tömegű, értékes, magyar
dokumentumok begyűjtését, de egyre többen (szerzők, kiadók, magánemberek)
közvetlenül juttatnak el műveket a könyvtár részére.
A MEK "kiegészítő" szolgáltatása egy ún. Virtuális könyvtár. Ez
lényegében a Yahoo vagy a HUDIR mintájára többek között tematikus
rendezettségben a magyar szövegarchívumok elérési adatait igyekszik
összegyűjteni, mintegy virtuális katalógusul szolgálva a hazai hálózati
forrásoknak. Ugyancsak ennek keretében található meg a már említett hazai
OPAC-ok (16) és levelező listák (6) gyűjteménye.
(elektronikus sajtó)
A hálózaton külön forrástípusként kezelik és Magyarországon is számottevő
mennyiségben találhatóak elektronikus folyóiratok, - sajtótermékek. Számos
elektronikus folyóirat található már magyar nyelven is, amelyek vagy a
nyomtatott sajtó online kiadásai, vagy eredeti formában csak a hálózaton
létező elektronikus periodikák. Az igazi áttörés szintén a múlt évre tehető,
amikor megjelentek az első országos napilapok elektronikus kiadásai. (29).
Jellemző, hogy nemcsak az országos, budapesti kiadású lapoknak jelentek meg
Internet változatai, hanem a különböző kisebb-nagyobb megyei lapok, vidéki
újságok is hálózati kiadással jelentkeztek, jelezve, hogy a magyar Internet
már régen nemcsak Budapesten készül. A hazai hálózat építőit és olvasóit
jellemzi ugyancsak, hogy az elektronikus sajtó korántsem csak a
számítástechnikáról és a hálózatokról szól. Számos kulturális, irodalmi,
társadalomtudományi folyóirat is található a hazai kínálat között. De
általában a hazai tartalomra is jellemző, hogy a társadalomtudományok, a
kultúra képviselői erősen jelen vannak ebben az elektronizált világban.
A MEK Virtuális könyvtárában ennek a forrástípusnak a gyűjtését is
elkezdtük (30), hasonlóan más, számos kereskedelmi Internet szolgáltatóhoz.
Hiszen a folyóiratok, a sajtó közérdekű tartalmat jelent és a színvonalas
tartalom vonzza az egérrel a kézben nagyhatalmú hálózati felhasználót.
Hasonló színvonalas elektronikus folyóirat-gyűjtemény található még az
Internet Hungary Újságosstandján (31).
Nem igazán megoldott azonban ebben a műfajban az ilyen címgyűjtemények
karbantartása. Az Internet egyik nagy problémája a változó szolgáltatások,
változó címek dilemmája. Csak a mostani anyagírás közben is jó néhány
korábban begyűjtött URL mondott csődöt, "A szolgáltatás megszűnt!"
hibaüzenetet kaptam. Az elektronikus sajtó lelőhelyének folyamatos
nyilvántartására már születtek tervek és elképzelések a hazai könyvtári
szférában ugyancsak a MEK és a kialakulóban lévő Neumann János Digitális
Könyvtár házatáján, azonban ezek megvalósulása még várat magára. Ugyanígy
megoldatlan sajnos ezeknek az "eltűnő" forrásoknak az archiválása is,
amelynek nyomtatott megfelelőit akár 100 év múlva is meg lehet találni a
megfelelő könyvtárakban. Nemcsak a hazai, de a nemzetközi hálózat,
elektronikus könyvtárak is különféle útkereséssel próbálják megtalálni a
megoldást az információs társadalomnak erre a problémájára.
Az elektronikus folyóiratok műfajánál érdemes megemlíteni néhány olyan
kiadványt, amelyek a hazai hálózati kultúra jelentősebbjei közé tartoznak.
Az egyik legrégibb ilyen kiadvány a Drótos László által szerkesztett
Online Híradó tekinthető (32), amelynek első száma még 1990-ben (!) került a
hálózatra. Az eredetileg a Miskolci Egyetem belső, elektronikus úton
terjesztett hírlevele a hazai hálózat egyik alapvető forrásává vált. T.i. az
egyetem belső hírei mellett hálózati újdonságokról és a hálózat
használatának alapvető és haladó ismereteiről értesülhetnek az olvasói. A
hálózat fejlődését is mutatja, az első időkben az X.25-ös hálózaton elérhető
PETRA-n archivált folyóirat később átkerült az egyetem saját Gopher
szerverére, majd később a könyvtár Web szerverére.
Egy másik, mérvadó hazai elektronikus sajtótermék az IDG kiadó által
támogatott Internetto (33). A hazai elektronikus újságírás úttörőjeként
megjelenő folyóirat számtalan témában, magazinszerűen próbálja nyomon
követni a hazai társadalmi, kulturális, művészi élet újdonságait. Modern,
lendületes, menedzserszerű stratégiájuknak megfelelően több gazdasági
vezetőt, politikust (köztük a miniszterelnököt) is meginvitáltak interaktív
online stúdiójukba. Valószínűleg részük volt abban, hogy a hazai gazdaság és
politikai szféra lassan elkezdett felfigyelni az Internet jelentőségére.
(politika, gazdaság)
Sajátságosan szórtak a hazai információforrások a politika és a gazdaság
területén. A Miniszterelnöki Hivatal (34) viszonylag korán jelentkezett már
Web szerverrel a hálózaton, felismerve a hálózat jelentőségét a politikai PR
területén is. A legszínvonalasabb és főként, leginformatívabb Web
szolgáltatással viszont ezen a területen a Magyar Országgyűlés (35)
rendelkezik, amely jól szerkesztett rendszerben nyilvánossá tette a
Parlamenti Információs Rendszerét. A többi államigazgatási szerv azonban
meglehetősen szórt képet mutat. Az MKM sok energiát fordított az online
megjelenésre saját szerverén, míg pl. a Pénzügyminisztérium csak néhány
információs anyaggal jelentkezett a Miniszterelnöki Hivatal hostján.
Érdekes, hogy éppen a gazdasági vonatkozású Minisztériumok fordítottak még
viszonylag kevés gondot arra, hogy az Internet hálózaton közhasznú
információkat szolgáltassanak az állampolgárok számára. Nem jellemző még a
kormányzat részéről, hogy a hálózat interaktivitását kihasználva ténylegesen
véleményt gyűjtsön, esetleg előzetes felméréseket készítsen különböző
döntési helyzetekben. Pedig a hazai hálózati felhasználók száma mára jócskán
meghaladta bármelyik közvéleménykutatási intézet mintavételi csoportjainak
nagyságát.
A gazdasági intézményeink közül a kisebb-nagyobb cégek nagy számban
igyekeznek jelen lenni a hálózaton, akár önálló szerverrel, akár valamelyik
Internet szolgáltató adatbázisában (36). Információs kínálatuk változatos, a
néhány soros tájékoztató anyagtól a részletes, mérlegbeszámolóval, vállalati
statisztikával ellátott igényes Web szerverig. Több helyen készül már, de
igazán megbízható gyűjteménnyel, adatbázissal még nem találkoztam, ami a
hazai vállalatok hálózati forrásait foglalná magában.
A hazai pénzügyi szféra viszont meglehetőségen gyengén reprezentálja
magát még az online világban. A Magyar Nemzeti Banknak például minden
erőfeszítésem ellenére sem sikerült a nyomára jutnom. Az OTP egy Internet
szolgáltató szerverén építgeti információs rendszerét (37), nem túl nagy
aktivitással.
Összefoglalásul a nagy számítástechnikai cégeken kívül, amelyek már
felfedezték, hogy számukra az Internet milyen kiaknázható lehetőségekkel
rendelkezik, se igazán a gazdasági, se a hazai pénzügyi élet sem ismerte fel
ennek az új médiának a jelentőségét. Talán nem véletlen, hogy a hazai
közgazdászképzés fellegvárában csak elvétve található egy Internet kurzus,
az is egy-egy oktató magánszorgalmából. Pl. a jövő pénzügyi, marketing,
vállalatgazdaságtani szakemberei tanterveikben nem találkoznak még a világ
gazdasági életét is alaposan felforgató Internettel. A Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem az utolsók között hozott létre Web
szervert (38), amely még mindig meglehetősen csak a fejlesztgetés
állapotában van.
(oktatás)
Általánosabban is elmondható azonban, hogy a felsőoktatás, amely elsőként
csatlakozhatott a világhálózatra, intézményesen alig-alig ismerte fel ennek
a jelentőségét. Az egyetemi szerverek, Internet teljesítmények főként a
számítógépközpontokban, könyvtárakban vagy a tanszékeken lévő néhány aktív
ember munkáját, mintsem az intézmények vezetésének tudatos információs
politikáját dícséri. Sokáig és jó néhány helyen még a mai napig sincs
megoldva a hallgatók Internet használata. De ami a legfőbb hiányosság, hogy
a felsőoktatás tanterveiben a mai napig nemigen van helye az Internettel
kapcsolatos ismeretek oktatásának. A legtöbb helyen kielégítőnek tartják az
accountok kiosztását az oktatói és hallgatói gárdának.
Az IIF nem igazán tartotta feladatának a hálózati oktatás megszervezését,
ennek ellenére évek óta rendszeresen szervez egy 1-3 hetes hálózati
tanfolyamot (39). A megrendelők között könyvtárak, kutatóintézetek és
felsőoktatási intézmények is találhatóak.
Egy másik IIF Internet felhasználói projekt keretében régóta adnak ki ún.
IIF Füzeteket. (40) Ezek a Füzetek az Internet alapvető használatától kezdve
az egyes témák, területek információs forrásainak feltárásán át, számos
Internetet érintő témával foglalkoznak. A Füzetek elektronikus formában
természetesen mind az IIF Web szerverén, mind a MEK-ben is megtalálhatóak.
A felsőoktatással ellentétben a közoktatás idejében felkészülni látszik
az Internet lázra. Az MKM 1997-ben elindított Sulinet (41) programjának
keretében 1998. végéig az összes (közel 900) középiskola hálózatba kötését
célozták meg. A sok száz milliós program egyik része kimondottan a
középiskolai tanárok kiképzéséről szól. A különböző oktatási tanfolyamok
pályázatai az idén nyáron zárultak és már el is kezdték a tanárok képzését.
A sok pénz mozgósította és felkavarta a hazai köz- és magánszféra számos
szereplőjét. Nagy viharok voltak a fizikai csatlakozást biztosító pályázatok
kiértékelése kapcsán. Úgy tűnik, a tartalomszolgáltatással foglalkozó része
a projektnek is mintha túl sok párhuzamos fejlesztést tartalmazna. A hazai
Internet korábbi tartalmi fejlesztéseket biztosító, az Internet kultúráját
hordozó szereplői, intézményei mintha háttérbe szorulnának a nagy
pénzösszegekért folyó öldöklő versenyfutásban, amelyben a piaci szférának
van nagyobb tapasztalata és hatékonyabb kapcsolati rendszere.
* * *
Végezetül idézném egy kollégámat, aki a közelmúltban úgy fogalmazott
"Gutenberg után vagyunk 4-5 évvel". Az elektronikus információ és az
Internet sok újdonságot hozott, aminek társadalmi-gazdasági feldolgozása,
kezelése már a jövő évszázadra-évezredre vár. Rövid dolgozatomban nemigen
tudtam kitérni a hálózat egyéb "anarchista" jelenségeire.
Hatását a szerzői jogra; tudniillik mindenféle digitalizált szellemi
termék terjesztése hihetetlenül könnyűvé és globálissá vált, amelyet a régi
copyright felfogás már nem tud szabályozni. A könyvkiadás területén talán
még nem, de a dollármilliárdokat forgalmazó könnyűzenei ipar végletekig
fogja védeni állásait a digitalizált információ szabad áramlása ellen. Ilyen
középkori szerepet próbál betölteni a már nálunk is megjelent,
"Szoftverrendőrségnek" csúfolt BSA szervezete.
Magyarországon még nemigen tapasztalható a hálózat felforgató hatása a
kereskedelem és a pénzügy terén sem. Pedig a globális világhálózat nem ismer
határokat, nem tartja tiszteletben a vámrendelkezéseket. Azonban csak idő
kérdése, hogy a hazai vállalkozások felfedezzék ezt a lehetőséget és a hazai
szellemi tőke - sajnos - túl olcsó, hogy ezt kihasználatlanul hagyják. A
hálózat révén még erőteljesebben megindult egyrészt egy know-how nivelláció,
másrészt a fejletlenebb régiók szellemi kizsákmányolása. Mindenesetre a
hálózati tartalom révén nemigen kell szégyenkeznünk a világ fejlettebb része
előtt. Olyan színvonalú hálózati szolgáltatásaink vannak, amelyek megütik a
mércét bármelyik amerikai vagy nyugat-európai szolgáltatónál. Úgy tűnik
rengeteg lelkes ember van itthon szerte az országban, akik számára
felszabadító erővel bírt a hálózat lehetőségei. Most érünk a második nagy
szakaszba, mikor ezeket a kezdeményezéseket szervezeti keretekbe kellene
becsatornázni, biztosítva magasabb szintű továbbfejlesztésüket. Sajnos a
gazdasági-erkölcsi élet már nincs olyan színvonalon, hogy ezt maradéktalanul
ígérhesse a tartalmi értékeket felmutatók számára. Egy kezdeti szakasz
lassan lezárulni látszik, és lassan megindul egy új, még dinamikusabb, adott
esetben kegyetlenebb fejlődési szakasz, amelyben meg kell kísérelnünk
megóvni eddigi értékeinket és megfelelni a fejlődés kihívásainak.
* * *
A szövegben említett hazai információs források
(1) (Nemzeti) Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program - NIIF
http://www.iif.hu
(2) KATALIST feliratkozási cím: listserv@listserv.iif.hu,
levél: subscribe KATALIST sajat nev lista cím: katalist@listserv.iif.hu
archívum: http://listserv.iif.hu/Archives/katalist.html
(3) Hazai tüköroldalak
http://www.iif.hu/tukor
(4) Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK
http://www.mek.iif.hu
(5) HIX listák
http://www.hu.hix.com
(6) HUNLIST - magyar listák gyűjteménye
http://www.mek.iif.hu/MEK/hunlist.htm
http://www.lib.bke.hu/virtual/hunlist.htm
(7) TANFORUM - középiskolai tanárok levelezési listája
Feliratkozási cím: majordomo@sunserv.kfki.hu
Lista cím: tanforum@sunserv.kfki.hu
Archívum: gopher://gopher.kfki.hu:70/11/kultura/taninfo
(8) Pretty Good Privacy (felhasználói leírás - I. rész)
gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/pgp.hun
(9) Szöveges állományok konvertálói a MEK-ben (MIME, UUENCODE)
gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/ruhatar/doswin/convert
(10) Magyar FTP szerverek listája
http://www.fsz.bme.hu/hungary/ftp.html
(11) IIF FTP tükrözések
ftp://ftp.iif.hu/pub/mirrors
(12) Simtel tükrözés az IIF gépén
http://www.simtel.iif.hu
(13) Magyar FTP kereső
http://kereso.njszki.hu
(14) Hivatalos Netscape mirrorc
http://www.icon.hu
(15) NIIF WWW CACHE projekt
http://www.fsz.bme.hu/cache
(16) Magyar könyvtári online katalógusok és Web szerverek
http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htm
http://www.lib.bke.hu/opac.html
(17) Az NIIF WWW-n elérhető adatbázisai
http://www.iif.hu/db
(18) Könyvtárak Közös Elektronikus Katalógusa - Közelkat
http://www.kozelkat.iif.hu
http://www.lib.klte.hu/kozelkat
http://www.sk-szeged.hu/kozelkat
(19) KLTE könyvtár
http://www.lib.klte.hu
(20) Infoház - könyvadatbázis
http://infohaz.eunet.hu/konyv/konyv.html
(21) JURIX jogszabálygyűjtemény
http://www.spiderweb.hu/jurix/jurix.html
Jogszabályok a Kerszöv Computer Kft. adatbázisában
http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
(22) Miskolci Egyetem Gopher rendszer
gopher://gold.uni-miskolc.hu
(23) KFKI Gopher
gopher://gopher.kfki.hu
(24) Magyar Elektronikus Könyvtár - Gopher bejárat
gopher://gopher.mek.iif.hu
(25) Magyar Honlap
http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage_h.html
(26) HUDIR - magyar Internet források gyűjtemény
http://net.hu/hudir
(27) Heuréka - magyar Internet kereső
http://www.heureka.net
(28) Festészet Magyarországon - virtuális múzeum
http://www.kfki.hu/keptar
(29) Elektronikus sajtó Magyarországon
Népszabadság - http://www.nepszabadsag.hu
Magyar Hírlap - http://www.mhirlap.hu
Magyar Nemzet - http://www.magyarnemzet.hu
Népszava - http://www.nepszava.hu
Nemzeti Sport - http://nsport.westel900.net
Pécsi Sport - Baranya megyei sporth. - http://www.baranyanet.hu/psport
Békés Megyei Nap - http://www.bekes.hungary.net/nap/bmnap.htm
Dunántúli Napló - http://www.baranyanet.hu/dn
Heves Megyei Nap - http://www.sprinternet.hu/~hmnap
(30) Magyar elektronikus folyóiratok a MEK-ben
gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/virtual/magyar/efolyir
(31) Internet Hungary Újságosstand
http://dino.euroweb.hu/stand
(32) Online Híradó
http://www.uni-miskolc.hu/univ/dokument/OH
(33) Internetto
http://www.idg.hu/internetto
(34) Miniszterelnöki Hivatal
http://www.meh.hu/defhu.htm
(35) Magyar Országgyűlés
http://www.mkogy.hu
(36) WWW szerverek cégeknél
http://www.fsz.bme.hu/hungary/c_com_h.html
(37) Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. - OTP
http://www.hungary.net/otp/index.htm
(38) Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
http://www.bke.hu
(39) NIIF Internet tanfolyamok
http://www.iif.hu/rendezvenyek/tanfolyamok/niiftanf.html
(40) NIIF Füzetek
http://www.iif.hu/dokumentumok
(41) Sulinet
http://www.sulinet.hu
Egyéb, ajánlott források
Edupage
http://www.hungary.com/edupage/magyarul
Magyar Közigazgatási Kalauz
http://www.kerszov.hu/kalauz/Kalauz.html
MKE Elektronikus Könyvtár Szekció
http://pollux.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz
Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája
http://www.oszk.hu/cd/index.html