Beke László
MAGYAR INTERNET: KÖNYVTÁRAK ÉS MAGYAR MŰVÉSZET
(In: Magyar tartalom, Soros C3 központ, Bp. 1997.
http://www.c3.hu/mt/index.html)
A megfigyelés előzményei és körülményei.
Az Internet-megfigyelés 1997 szeptember végétől október végéig tartott.
Részint otthonról, részint pedig a C3 központ Silicon Műhelyéből volt módom
az Internetre csatlakozni. A megfigyelés többnyire az esti-éjszakai órákban,
illetve a hétvégeken tartott - ezt tette lehetővé meglehetősen zsúfolt
munkabeosztásom. A megfigyelés jelentős részét IV. éves, angol-cseh szakos
egyetemista fiam, Beke Márton végezte el.
Magával az Internettel közelebbről nem régen ismerkedtem meg. Az NIIF
jóvoltából, mint minősített kutató (kandidátus), ez év tavasza óta módom
lett volna alanyi jogon modem segítségével csatlakozni a hálózatra. A
szoftver telepítése egy ESCOM 486 DX2 notebookon azonban nem sikerült
maradéktalanul - elsősorban azért, mert az NIIF által kölcsönzött modemet
nem lehetett csatlakoztatni, másodsorban azért, mert valószínűleg nem volt
megfelelő memória (és bővítési lehetőség sem). Így otthoni használatra egy
Pentium 100-as gépet kellett beszerezni.
Az NIIF munkahelyemnek, a Műcsarnoknak is biztosít Internet hozzáférést.
Itt már 1996 tavasza óta működött internet-kávézó, az ún. "Prótea-terem",
amely lehetőséggel azonban szubjektív okok miatt csak két alkalommal éltem.
Korábban az Internetről csak a médiából, vagy kollégáktól, barátoktól,
ismerősöktől hallottam. (Más kérdés, hogy elméletileg több szakmai
előadásomban, vagy tanulmányomban, cikkemben foglalkoztam az Internet egyes
vonatkozásaival. A pontosság kedvéért megemlítem, hogy legelőször a
Műcsarnokban 1995-96 fordulóján megrendezett "A pillangó hatás" c. kiállítás
alkalmából volt módom megismerkedni az Internet használatával.
Az otthonról való csatlakozás kb. október elejéig igen nehézkes és lassú
volt, hiszen a MATÁV csak ekkor kapcsolta át telefonunkat új digitális
központra. Eddig egy-egy sikeres csatlakozáshoz sokszor akár ötször-tízszer
is kellett próbálkozni, az adatátvitel meglehetősen lassú volt és nem
egyszer fordult elő, hogy böngészés közben a kapcsolat megszakadt. Ezek a
problémák tudomásom szerint gyakorta a kiszolgáló szerver (esetemben a C3-é)
túlterheltségéből, ill. egyéb technikai problémáiból fakadhatnak, ám ennek
ellentmondani látszik az a tény, hogy mióta telefonvonalunk digitális, az
ilyen jellegű problémák száma lecsökkent, szinte megszűnt. Természetesen így
is gyakorta kell várakozni. Különösképpen igaz ez a nagyobb terjedelmű
képek, animációk letöltésénél, egyes szabadon letölthető programok
megszerzése pedig különösen nagy türelmet igényel. (A telefonszámláról nem
is beszélve.) A Netscape Navigator Gold 3.0-s változata (melyet itthon
használok) természetesen lehetővé teszi a képek automatikus letöltésének
kikapcsolását (Options menü, Auto Load Images), de tapasztalataim szerint ez
a legtöbb web-site-ot gyakorlatilag használhatatlanná, vagy legalábbis
élvezhetetlenné teszi.
A C3-ban ezzel szemben jóval gyorsabb a böngészés. A kért homepage
gyakorlatilag azonnal jelentkezik, a képek is hamar letöltődnek. A
sebességet tehát gyakorlatilag a távoli szerver sebessége szabja meg. Persze
problémák itt is akadtak. Először is, miután saját jelszavam a C3-ban nincs,
mindig a jelen lévő teremfelügyelőnek kellett elmagyaráznom, mit is
szeretnék csinálni és jóindulatára kellett hagyatkoznom, hogy lépjen be a
rendszerbe a saját nevén. Ő pedig - teljesen érthető módon - a lelkemre
kötötte, nehogy valamit az ő nevén mentsek le, nehogy valami "rosszat
csináljak". Így aztán kissé szorongva láttam munkához, egészen kb. az ötödik
alkalomig, amikor is az ott lévő felügyelő a felhasználónév rovatba guest-et
gépelt, mire a gép egyáltalán nem kért jelszót. Kár, hogy ezt korábban egyik
szakember sem mondta...
Problémát jelentett számomra az is, hogy többször különféle gépeken
tudtam csak dolgozni. A PC-vel nem volt gondom, hiszen itthon is ilyen
számítógépet használok, ezért ismerem. Viszont a Silicon Műhelyben (és ez
természetes) csak egy PC és egy Macintosh gép van (tudomásom szerint), a
többi pedig Silicon Graphics gép. A Macintoshon nagyon nehézkes volt a
Netscape Navigator használata, a program gyakran hibát jelentett, ilyenkor
újra kellett indítanom a gépet. Mindez oly gyakran fordult elő, hogy inkább
egy másik gépen folytattam a böngészést. A Silicon gépeknek számomra csak
egy hátránya volt, mégpedig az, hogy A Netscape-en kívül mást nem ismerek
rajtuk és így sokszor szokatlan és kicsit nehézkes a kezelésük.
A megfigyelés szempontjai
A feladatom, hogy egy hónapig böngésszek az Interneten, majd pedig erről
írjak, kezdetben egyszerűnek tűnt, ám hamar kiderült, hogy a magyar Internet
mostanra már gyakorlatilag felmérhetetlen. Az a látszat keletkezik, mintha
bárki, aki csak teheti, homepage-et (honlapot, ottlapot, hompédzset stb.)
hoz létre. Az esetek nagy hányadában azonban a hompage-ek elég rossz
minőségűek, csúnyák és gyakorlatilag minimális felhasználható információt
tartalmaznak. Gyakran láthatjuk az első oldalon a látványos "Under
Construction" feliratot, esetleg egy kis animációval illusztrálva, a lapokon
pedig szinte semmit sem találunk. Ez a helyzet általában hónapokig így
marad. Mintha a kezdeti lelkesedés túl hamar hagyna alább. Ezek a csonka
oldalak azután a hálón maradnak és sok bosszúságot okoznak az Interneten
böngészőnek, amikor hasznos vagy érdekes információ reményében odatéved, de
hiába. Más esetekben a homepage-eket már rég törölték az adott szerverről,
ám különféle linkgyűjteményekben még találhatunk utalásokat rájuk. Ilyenkor
jó pár perces hasztalan várakozás után kapjuk meg az üzenetet, hogy "a
megadott oldal nem található". Az előbb leírtakból tehát kitűnik, hogy ha az
egész magyar Internetet akarnánk fölmérni, milyen nehézségekbe ütköznénk.
Becsléseim szerint egyébként a magyar homepage-ek száma mindent egybevetve
lassan tízezer körül lehet. Persze az önálló szerverek száma ennél
lényegesen kisebb.
Mivel tehát előrelátható volt, hogy a magyar téma egészét ma már nem
lehet áttekinteni, a téma szükségszerű leszűkítése szakmai érdeklődésem
irányában történt, és mindinkább a magyar művészetre szorítkozott.
(Természetesen azonnal felmerült a kérdés, hol a határ a "magyar" művészet
és a "nem magyar" művészet között. Előrebocsátva, hogy a kérdést sohasem
kezeltem akadémikus szigorral, meg lehetett különböztetni a "magyar"
művészeti információkat a "magyar vonatkozásúak"-tól, illetve a "külföldiről
magyarul"-tól, a "külföldi magyar"-tól, vagy a "külföldi információ a magyar
művészetről" stb. Kérdés még, hogy milyennek tekinthetjük pl. a Geocities
(http://www.geocities.com) mindenki számára ingyenes homepage-helyet
biztosító amerikai szerveren elhelyezett magyar lapokat, vagy miként
vélekedünk a külföldön élő magyarok által készített és karban tartott
lapokról (a legtöbb ilyen lap, amellyel találkoztam, az Egyesült Államokból
származik). (Szerepel-e egyáltalán az Internet tezauruszában a "hungarica"
fogalma? Lehet-e egyáltalán Internet-tezauruszról beszélni?)
Könyvtárak
Legelőször azonban az Interneten fellelhető magyar könyvtárakkal
kapcsolatos oldalakkal kezdtem. Elsősorban azért tettem így, mert tudomásom
szerint az Internet kezdetei ehhez a témakörhöz kapcsolódnak. Tulajdonképpen
az egész világméretű hálózatot felfoghatjuk úgy, mint egy óriási könyvtárat.
Az Internet legfőbb hasznát is ebben látom: a tudományos kutatómunkát nagy
mértékben elősegítheti (majd), ha távoli adatbázisokhoz, könyvtári
katalógusokhoz és a közelünkben fizikailag nem meglévő könyvekhez juthatunk
hozzá. Mindehhez persze szükség van jó keresőprogramokra, amelyeket jól is
kell tudni használni. Én leginkább az Alta Vistát
(http://altavista.digital.com) használom, amelynek európai tükörszerverén
(http://www.altavista.telia.com) létezik magyar nyelvű verzió is. Bár,
amennyiben jól tudom, ez a kereső az egész Internetet böngészi át és abból
emeli ki a keresett szót, a magyar verzió csak az angolul nem tudóknak segít
a program használatában. Kifejezetten magyar és elég jól használható
keresőprogram a Heuréka (http://heureka.net.hu). Itt is tárgyszóval
kereshetünk és bár nem tudom, hogy a program milyen elven működik, általában
elég jó a találati arány. Igaz, hogy sokszor túl hosszú listát kapunk,
amelyben nem ritkán egy-egy cím akár többször is fel van sorolva. Másik
kifejezetten magyar keresőprogram a HuDir (http://net.hu/Text/hudir). Ez a
program tematikus keresést tesz lehetővé. Listákból kell kiválasztanunk
mindig a mi érdeklődésünkhöz legközelebb álló témakört, ekkor egy újabb
listát kapunk. Ily módon addig folytatjuk a szűkítést, amíg el nem jutunk a
keresett linkgyűjteményhez. Esetemben például a
HuDir:Művészetek:Képzőművészet, ill. a HuDir:Referencia:Könyvtárak
útirányokon tallózva jutottam célba. A program elég jól használható, de a
témakörök megválasztása sokszor nem elég egyértelmű: elég nehéz volt elsőre
eldönteni, hogy például a könyvtárakat a Kikapcsolódás, a Társadalom és
kultúra vagy a Referencia, netalán a Tudomány címszó alatt érdemes-e
keresni. A másik probléma a HuDirral az, hogy - legalábbis nekem úgy tűnik -
nem elég naprakész: sok benne a már megszűnt link, a legújabbak viszont még
nincsenek rajta; sokszor hiányos. Mindazonáltal a magyar képzőművészettel
kapcsolatos kereséseimnek legfontosabb kiindulópontja mégiscsak a HuDir
volt.
A magyar könyvtárak internetes feltérképezését az Országos Széchényi
Könyvtárral (http://www.oszk.hu) tartottam érdemesnek kezdeni. A
bejelentkező oldalon a "szokásos" üzenet fogadott: "Oldalaink kiépítés
alatt." Viszont ugyanitt olvasható és használható a könyvtár által külföldre
(a Gabriel - Gateway to Europe's National Libraries szervezet számára)
készített honlap - angolul. Itt olvashatunk a könyvtár történetéről,
gyűjteményéről, szolgáltatásairól. Megtalálható itt a Magyar Nemzeti
Bibliográfia - Könyvek Bibliográfiájának elektronikus változata, az Írás
tegnap és holnap - Internet folyóirat, valamint a magyar CD-ROMok
diszkográfiája is. A Magyar Nemzeti Bibliográfia nyolc száma olvasható itt,
de sajnos tárgyszavas keresésre nincs mód, így csak böngészni lehet. A
(http://www.oszk.hu/huopac.html) címen az OSZK katalógusának 1991 utáni
részét lehet használni Telneten keresztül. (Itt kell megjegyeznem, hogy ezen
tanulmány írásakor vettem észre, hogy immár működik az OSZK új, magyar
nyelvű honlapja (http://www.oszk.hu/uj/index.html), kiterjedt keresési
lehetőségekkel, bár kissé még hiányosan, kihagyásokkal. Sajnos ennek
alaposabb áttekintésére már nem volt időm.)
A könyvtárak között tovább keresgélve akadtam rá egy figyelemreméltó
kezdeményezésre, a Magyar Elektronikus Könyvtárra (MEK). Ennek elsősorban
még csak gopher-szervere (gopher://gopher.mek.iif.hu) működik, a World Wide
Web szerver (http://www.mek.iif.hu) jelenleg még fejlesztés alatt áll, de
azért használható. A MEK a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési
Program (NIIF, lsd. még http://www.iif.hu) kezdeményezése. Célja, hogy
összegyűjtse, rendszerezze a magyar, ill. kelet-közép-európai tudományos,
oktatási vagy kulturális célra felhasználható elektronikus dokumentumokat.
Periodikákat egyelőre nem gyűjtenek, de ezen kívül gyakorlatilag mindent.
Lektorálással és minőségi ellenőrzéssel sem foglalkoznak. A könyvtárat két
nagyobb részre oszthatjuk, az Olvasóteremre és a Virtuális könyvtárra. Az
Olvasóterem "polcain" rendszerezve található könyvek mind "helyben" vannak a
szerveren, "ott" olvashatóak vagy ZIP formátumban letölthetőek, míg a
Virtuális könyvtár csupán más gépekre tartalmaz utalásokat. Probléma az,
hogy az olvasótermi katalógus nem mindig működik (én sem tudtam megnézni),
valamint, hogy az állomány (egyelőre) igencsak szedett-vedett, hiányos.
Éppen ezért várják "polcgazdák" jelentkezését, akik az állományt bővítenék.
További jelentős honlappal rendelkező könyvtár a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára (http://pernix.bke.hu). A
honlap elég jól karban tartott, jól használható. Sok információt találunk
itt a könyvtár történetéről, állományáról, munkatársairól stb. Használhatunk
online katalógust (akár Telnettel, akár pedig a
http://orion.lib.bke.hu/olibh/login.htm címen), amelyből még azt is
megtudhatjuk, hogy az egyetem melyik könyvtárában található meg az adott
könyv. Fontos még ezen a szerveren, hogy megtalálhatjuk a magyarországi
hálózaton is elérhető könyvtárak teljes listáját és címüket: kb. ötven
könyvtár katalógusában keresgélhetünk a Telnet segítségével. A
http://pernix.bke.hu/virtual/virtlib.html oldalon tulajdonképpen egy
linkgyűjteményt találunk. Főleg közgazdaságtannal, üzleti élettel
kapcsolatos szakkönyvekről, szótárakról, könyvesboltokról, elektronikus
folyóiratokról kaphatunk tájékoztatást. A linkek nagy többsége azonban
külföldi.
A http://lib.elte.hu/index.html az ELTE Egyetemi Könyvtárának homepage-e.
A meglehetősen csúnya és rendezetlen lapokon természetesen olvashatunk a
könyvtár történetéről, szolgáltatásairól, katalógusairól. A katalógusok
egyelőre csak Telneten keresztül érhetőek el. Dolgoznak már egy Dynix-
Horizon rendszeren, ám az adatbázis itt egyelőre még üres. Találhatunk a
homepage-en egy elektronikus könyvet (szerzője Szögi László) és egy
tanulmányt, az ELTE könyvtárainak jegyzékét és nyitvatartásukat. A könyvtár
által szervezett rendezvényekről is olvashatunk, de az utolsó adat (1997
októberében) 1997 áprilisára vonatkozott. A http://lib.elte.hu/sajto.html
címen újságokhoz, periodikákhoz találunk linkeket.
A Magyar Tudományos Akadémiának is van WWW szervere (http://www.mtak.hu),
ám ezen nem találunk mást, mint a könyvtár címét, telefonszámát, illetve
linket a könyvtár OPAC-jához (Online Public Access Catalog) Telneten
keresztül (alpha.mtak.hu vagy w3.mtak.hu).
Még egy jó könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezésről szeretnék
beszámolni. Ez a Könyvtárak Közös Elektronikus Katalógusa (Közelkat;
http://www.kozelkat.iif.hu) szintén az NIIF kezelésében. Ugyanezek az
oldalak megtalálhatók még a http://www.lib.klte.hu/kozelkat és a
http://www.sk-szeged.hu/kozelkat címeken is. Ez a szolgáltatás a debreceni
Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Elektronikus Könyvtár és
még néhány könyvtár katalógusában enged keresgélni. A projekt célja, hogy a
keresésbe minél több könyvtárat be tudjanak vonni. Ha keresést indítunk,
előbb ki kell jelölnünk, mely katalógusokban kívánunk keresni, de sajnos
gyakran előfordul, hogy némelyik szerver nem válaszol.
A többi WWW, OPAC és Gopher szerver felsorolását a
http://pernix.bke.hu/opac.html; http://www.lib.bke.hu/opac.html és a
http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htm címeken találhatjuk.
Művészettel kapcsolatos oldalak
A művészeti témákkal kapcsolatos "feltérképezést" a múzeumokkal kezdtem a
HuDir: Kikapcsolódás:Múzeumok, Galériák, Kiállítótermek listát véve alapul.
Elég sok link van itt, de nagyon sok közülük az olyan, amelyik nem elérhető
(pillanatnyilag vagy végleg).
Meglepő módon először egy külföldi honlappal találtam szembe magam:
http://www.timeout.co.uk:81/TO/Budapest/Guide/museums/museumhead.html. Ez a
Time Out Worldwide City Guides angliai szolgáltatás Budapesttel kapcsolatos
homepage-e. Itt angolul olvashatunk elég sok mindent budapesti múzeumokról
témakörökbe rendezve, de sajnos csak elég kevés intézmény van feldolgozva.
Figyelemreméltó honlapja van viszont a Néprajzi Múzeumnak
(http://www.hem.hu). Természetesen még ez is "fejlesztés alatt" áll, de már
így is nagyon sok mindent találhatunk itt. Elolvashatjuk a múzeumról szóló
alapvető információkat (cím, telefonszám, nyitvatartás, belépők), egy-egy
kiállításról, a múzeum történetéről hosszabb ismertetőt is találhatunk. A
múzeum megvásárolható kiadványai is bemutatásra kerülnek. A dia- és fénykép-
gyűjteményhez tartozó oldalakon virtuális sétát tehetünk a múzeumban Dávid
Ferenc fényképei segítségével. Tanulmányokat, híreket olvashatunk,
fényképeket nézhetünk. Elolvashatjuk A régi világ falun c. könyv bevezetőjét
és megtekinthetünk a képeiből kb. 35-öt. Ugyanitt egy szerényebb méretű
linkgyűjtemény segítségével léphetünk tovább. A Néprajzi Filmstúdió lapjain
jól használható, ismertetőkkel ellátott filmkatalógusban böngészhetünk és
röviden a néprajzi filmezésről is olvashatunk. A Népzenei Gyűjtemény és a
Néprajzi Hangarchívum által gondozott oldalakon különféle hangszerekről,
fonográfokról, gramofonokról találhatunk információkat. Néhány tanulmány és
tematikus mutató is felkerült a szerverre. Meglátogathatjuk ezen kívül a
Nemzetközi Osztály, a Restaurátor Osztály és a könyvtár lapjait is. Külön
figyelmet érdemel a http://base.hem.hu:3000/owa_nrm/owa/wmtg$.startup címen
lévő fejlett keresőprogram, amelynek segítségével a Néprajzi Múzeum
műtárgyai közül keresgélhetünk.
A Magyar Nemzeti Múzeum honlapja (http://origo.hnm.hu) szintén igen sok
hasznos és érdekes információt tartalmaz. Természetesen megismerkedhetünk a
Nemzeti Múzeum történetével, gyűjteményével, ízelítőt kaphatunk az itt
őrzött műkincsekből, megtudhatjuk, milyen időszaki kiállítások látogathatók.
Adatokat találhatunk a múzeum filiáléiról és megnézhetjük a magyarországi
múzeumok - valószínűleg teljes - listáját. Szintén ezen a szerveren kapott
helyet a magyar gőzmozdonyok és repülők honlapja, egy macskákról (?) szóló
homepage. olvasható itt a havonta megjelenő Múzeumi Hírlevél, a Virtuális
Nyilvánosság című informatikai magazin. Tudomást szerezhetünk még a múzeum
híreiről, újdonságairól, kapcsolatairól (ez utóbbit linkgyűjtemény teszi
teljessé).
Valószínűleg csak szűkebb nyilvánosságot érdekel a
http://www.univet.hu/bbb címen található Barátosi Balogh Benedek Expo. A
homepage Barátosi Balogh Benedek által az Ajnu és az Amur vidékén gyűjtött
néprajzi anyagot, az ott élő népeket és magát a gyűjtőt mutatja be.
Bár nem kifejezetten múzeum, még kevésbé művészettel kapcsolatos, mégis
itt akadtam rá a Csodák Palotájára (http://www.mtesz.hu/bsc). Ez a honlap
elég részletesen bemutatja a kiállítást, meg lehet tekinteni egyes
részleteit, videóklipeket lehet nézni. Van itt rejtvény és linkgyűjtemény is
a világ hasonló intézményeihez. Mindenképpen érdekes lehet ez az oldal azok
(de elsősorban a gyerekek) számára, akik kedvelik a tudományos
érdekességeket, látványosságokat, de valamiért nem áll módukban személyesen
is elmenni a Csodák Palotájába.
A következő hely, amire rátaláltam, az Artnet nevű homepage a
http://www.datanet.hu/artnet címen. Ezekről az oldalakról nem nagyon tudtam
kideríteni, hogy ki vagy milyen szervezet gondozásában készültek. Arra is
elég nehéz rájönni, mikor frissítették utoljára. Mindenesetre elég
"elhagyatottnak" tűnnek ezek a lapok. Az Artneten belül továbbléphetünk egy
úgynevezett Művészeti galéria irányába. Itt olvashatnánk az aktuális
budapesti kiállításokról, de sajnos a tavalyi év végével minden megszakad.
Néhány kevéssé ismert magyarországi és külföldi magyar művész is
bemutatkozik, ám az nem derül ki, hogy miért pont ők a kiválasztottak. Mint
ahogyan az sem derül ki, hogy mi alapján került négy galéria a honlapra.
Ezek a Bartók 32 galéria, az ILLÁRIUM Művészeti Galéria, az El Kalászi
Galéria és a Várfok 14, róluk rövid minimális hosszúságú ismertetőket
olvashatunk, kivétel talán ez alól a Várfok 14, ahol képeket és az ott
rendszeresen kiállító művészekről némi információt kaphatunk. Az Artnet
homepage Óhaza című rovata külföldön élő magyarokat kíván tájékoztatni
magyarországi hírekről, kulturális eseményekről, de sajnos nagyon kevés és
régi az információ. Ezen kívül néhány vicc és két hölgy fényképes
társkeresési hirdetései is olvashatók. Az Artnetről összességében tehát
elmondható, hogy meglehetősen igénytelen és nem nagyon éri meg, hogy
fölkeressük.
A következő általam fölkeresett hely a http://www.uni-miskolc.hu:8080
Galeria/index.html, az Első Miskolci Elektronikus Galéria honlapja. Itt
Macskássy Izolda és Feledy Gyula és néhány határon túli magyar művész
művészetével ismerkedhetünk, valamint ellátogathatunk a Lillafüred Galériába
és a Gömöri Műhelybe.
A http://www.sziliciumvolgy.com/inst/pellonisz/hungarian/corvinus.html
homepage-et az amerikai Corvinus Magyar Kultúrcsoport üzemelteti.
Tevékenységük lényegében kimerül a San Francisco környéki magyar
rendezvények ismertetésével.
Érdekes oldal lehetne a http://www.kee.hu/hun/taje/tajtervezesi/kert.html,
amely a Kerttörténeti archívum homepage-e. Sajnos azonban nincs itt más,
csak Magyarország történeti kertjeinek felsorolása települések szerint,
valamint egy ezeket tartalmazó térkép. Mindössze egy-két tételnél találunk
bővebb leírást.
A szegedi East Edge csoport honlapja (http://edge.stud.u-szeged.hu)
merőben más jellegű: betekintést kívánnak nyújtani Magyarország alternatív
kulturális életébe. A homepage azonban nagyon lassú és szerintem - egyelőre
- nagyon kevés adatot tartalmaz.
A http://www.sztaki.hu/gallery/index.hu.html egy mindenképpen érdekes
homepage, de sajnos számomra nem derült ki, hogy ki üzemelteti, tartja
karban. Az indító oldal is meglehetősen kusza, nehéz rajta eligazodni. Ennek
ellenére sikerült Várnai Gyula Anamorfózis című számítógépes installációját
megtekintenem, ill. részt venni benne: egy virtuális lakótelepen lehet
forogni, ide-oda mászkálni.
Az In Site Blues Kulturális Site-ról
(http://www.insite.hu/insite/insite.htm) sem nagyon derül ki, hogy
tulajdonképpen micsoda és hogy ki hozta létre. A Galériában Donát Márk, Iski
Kocsis Tibor és Ian Coulthard műveit nézhetjük meg, a Kávézóban különféle
műfordítási próbálkozásokat vethetünk össze (bárki küldhet be saját
fordítást) és Paul Virilio két művét olvashatjuk nyersfordításban.
Magával az Internettel és annak kulturális és művészeti vonatkozásaival
foglalkozott az 1996-ban és '97-ben megrendezett Internet Galaxis, mely
mindeddig Magyarország talán legkomolyabb Internet, CD-ROM, multimédia stb.
kiállítása és vására. Ezen "kiállítás" anyaga található meg a
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/ig97 címen.
Nagyon jó és (keresője miatt) jól használható a Központi Fizikai
Kutatóintézet szerverén található Web Művészeti Galéria
(http://sunserv.kfki.hu/arthp), amely az 1200 és 1700 közötti európai
festészetből mutat be mintegy 2800 műtárgyat, elég jó minőségű reprodukciók
segítségével és művészéletrajzokkal. A "tárlatvezetés-program" segítségével
ügyes tematikus blokkokat alakíthatunk ki. A magyar művészet vonatkozásában
hasonló összeállítás a http://www.kfki.hu/~arthp/keptar, mintegy 1000 művel
a román kortól a XX. sz. közepéig. A magyar múzeumok közül néhányhoz
eligazítást nyújt a http://www.hungary.net/culture/museum (Hadtörténeti
Múzeum, Kovács Margit Múzeum, Postamúzeum stb.), melynél a szerkesztők
feltehetően teljességre akartak törekedni, de néhány tétel után feladták
vállalkozásukat. A virtuális múzeumok és gyűjteményekre egyébként is
jellemző a koncepciótlanság - nem nagyon lehet kideríteni, hogy milyen
szempontok alapján állították össze őket. Ország Liliről informál és Farkas
István, valamint Paul Hargittai műveiről fog informálni a
http://szocio.szoc.bme.hu:80./olili és a
http://szocio.szoc.bme.hu:80./gallery/faris.html. Feltehetően egy Velencei
Biennáléhoz készült CD derivátumaként jelent meg a hálón néhány Jovánovics
György munkásságára vonatkozó dokumentum
(http://szocio.tgi.bme.hu/jovan/jovahome.html). A témaválasztás
avantgardista frissessége érződik a Gondolat-jel című folyóirat által
használt dASH Virtuális Galériában (http://www.cab.u-
szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.html), ahol többek között Kopasz Tamással
és Botonddal készült interjúk olvashatók, valamint a Magyar Elektronikus
Könyvtár képzőművészeti "polcán", melyről Sylvére Lotringer, Richard
Huelsenbeck és Jean Baudrillard munkáit "emelhetjük le"
(gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/hh/porta/szint/human/kepzomuv).
A legigényesebbek közé tartozik az Éjjeli Őrjárat című internetes
folyóirat (http://www.sztaki.hu/nightwatch). Szerkesztői: Eperjesi Ágnes,
Horányi Attila, Timár Katalin és mások. Kiállítási beszámolóik viszonylag
frissek, az "Eltűnt művek" és a "Van-e élet az Interneten?" kérdésfelvetés
ötletes, a mobil kvázi-háromdimenziós ikonok szellemesek. Pályázat útján ők
is virtuális kiállításokat szeretnének rendezni (a Műcsarnokban, a Ludwig
Múzeumban és a Kiscelli Múzeumban), de ebből még semmit sem lehet látni.
A HuDir segítségével találhatjuk meg az Artpoolt, a különböző művészeti
egyesületeket és társulatokat és a fotóművészet terén eligazító
információkat.
Az Artpool (http://www.artpool.hu) az elsők között kezdett el foglalkozni
az Internet művészi felhasználásával. Fel volt készülve rá a különböző
marginális művészetekkel - így az elektrografikával, a mail arttal, a
networkerek munkájával stb. - való foglalkozás révén is. Vizuális
szempontból is erős a homepage-e, ill. tartalomjegyzéke ("üveggolyók").
Beszámol az "új események"-ről (melyek összeérnek az "On line shows"-szal:
legutóbbiak a Budapesti Őszi Fesztivál kiállításai) és bepillantást
nyerhetünk archívumukba, kiadványaikba és gyűjteményeikbe is. Én voltam a
4563. "látogatójuk".
A magyar művészeti társaságokat és egyesületeket a
http://www.hunpro.hu/mmf/index.html alatt találjuk. Bemutatja magát a Magyar
Képző- és Iparművészek Szövetsége és a többi vele kapcsolatban lévő
egyesület (vezetőség, postacím, néhány soros leírás), szerepel néhány
kiállítás (csak régiek). A galériák közül csak a Vármegye Galéria van jelen.
A HuDir segítségével a fotóról az derül ki, hogy az egyes fotóművészek
felkerülése a lehető legesetlegesebb. A "Portfolio Galéria"
(http://www.geocities.com/Yosemite/8991) listáján szereplő 8-10 név között
Révész Tamás és Tóth István tűnt ismerősnek.
A "Műcsarnok" némi tanulópénz megfizetése árán, érdekes szimbiózisban az
IDG-vel 1996 elején megkezdte a Protea Terem nevű Internet kávéház
működtetését, egyszersmind az Internet Világkiállítás magyar pavilonjaként
funkcionálást. Gyakorlatilag az Internetto gárdája volt az, aki kialakított
egy virtuális "kisföldalatti" vonalat, azon belül "Műcsarnok"
(http://www.idg.hu/expo/mucsarnok/vnsz) és Hősök tere" állomást, melyek
alatt megjelent egy sereg történeti, kultúrtörténeti esszé és képválogatás.
A Virtuális Művészeti Szalon Rényi Péter koncepciója szerint 20 kritikus,
illetve művészettörténész által kiválogatott 20-20 művész alkotásait
összegezte, Kincses Károly neve alat egy meglehetősen kétértelmű aktfotó-
válogatás jelenik meg (később kiderült, hogy ő nem egészen így akarta), a
századforduló magyar művészetet bemutató fejezetet nem tudtam kinyitni stb.
- Több mint egy év után, ma már inkább az lenne aktuális, ha a Műcsarnok
saját anyaggal jelenkezzék. kiállítási programmal és információkkal, esetleg
egy rendszeresen megjelenő Internet-folyóirattal. Jelenleg a homepage
kialakítása folyik.
Az Internetto (http://www.internetto.hu) immár "klasszikusnak" számító
elektronikus folyóirat, mely CD formában is megjelenik. Legutóbb a "friss
hírek"-et, valamint Nyíri Kristóf internet-egyetemének tájékoztatóját
olvastam el benne. Kiválóan szórakoztató a "Zsargon" című, olvasói
levelekből folyamatosan képződő anyag, mely az Internettel kapcsolatban
kialakuló magyar nyelvi folklór napról napra fejlődő tükre.
Elemezni lehetne "kenyéradó gazdánk", a C3 Internet szolgáltatásait
is, itt azonban csak néhány megjegyzésre szorítkozhatunk (http://www.c3.hu).
A bejelentkezési oldal felettébb szellemes, sőt látványos, azonban nem
minden esetben könnyíti meg a mögötte elhelyezkedő anyag azonosítását.
Másfelől talán lehetne törekedni a fontos és a kevésbé fontos információk
arányosítására is. A C3-nak telematikus és "egyszerű" művészettel egyszerre
kellene foglalkoznia. A magam részéről részt vettem az intézmény
konceptuális művészeti akciójában, mely - ha az Internetet nem is, de az -
E-mailt próbálta bevonni a konceptesek interaktivitásába. (Az E-mailnak mint
az Internet speciális szolgáltatásának egyébként érdemes lenne egy külön
vizsgálatot szentelni.)
Végezetül felsorolok még néhány címet, melyen egy-egy, esetleg több
művész kínálja a maga portékáját, rendkívül igénytelenül, vagy éppen
ízléstelenül:
- Árvai Ferenc szobrász:
http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/5775/arvaig
- Alex Jobbagy Ausztráliában élő magyar származású művész honlapja:
http://www.ozemail.com.au/jstart/alexart.html
- Ars Démonium galéria az ELTE Hallgatói Irodában. Itt kizárólag Hargitai
Zsigmond "művei" láthatóak:
http://emc.elte.hu/hargitai/ars
- Boris Vallejo Limában született alkalmazott művész képei, linkek további
Vallejo-oldalakhoz:
http://www.sienet.hu/boris
- Homonna György oldala:
http://www.avasi.c3.hu/hgy.htm
- Magyar Art Crimes, graffiti-festők honlapja:
http://www.inext.hu/graf/index.html
- Morvay László internetes galériája:
http://www.datanet.hu/morvayartgallery
Összegzés helyett: képezzen az imént felsorolt néhány cím átmenetet az
alább következő linkgyűjteményhez.
Linkgyűjtemény
Magyar Elektronikus Könyvtár
gopher://gopher.mek.iif.hu
Magyar Elektronikus Könyvtár
gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/hh/porta/szint/human/kepzomuv
Alta Vista
http://altavista.digital.com
A Néprajzi Múzeum kereső oldala
http://base.hem.hu:3000/owa_nrm/owa/wmtg$.startup
East Edge csoport
http://edge.stud.u-szeged.hu
Art Démonium galéria - Hargitai Zsigmond
http://emc.elte.hu/hargitai/ars
Heuréka - magyar kereső
http://heureka.net.hu
ELTE Egyetemi Könyvtár
http://lib.elte.hu/index.html
ELTE Egyetemi Könyvtár
http://lib.elte.hu/sajto.html
HuDir - magyar kereső
http://net.hu/Text/hudir
Magyar Nemzeti Múzeum
http://origo.hnm.hu
BKE Egyetemi Könyvtárának online katalógusa
http://orion.lib.bke.hu/olibh/login.htm
BKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.hu
BKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.hu/opac.html
BKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.hu/virtual/virtlib.html
Web Művészeti Galéria
http://sunserv.kfki.hu/arthp
BME Galéria
http://szocio.szoc.bme.hu:80./gallery/faris.html
BME Galéria
http://szocio.szoc.bme.hu:80./olili
BME Galéria
http://szocio.tgi.bme.hu/jovan jovahome.html
Alta Vista magyarul is használható tükör szervere
http://www.altavista.telia.com
Artpool
http://www.artpool.hu
Homonna György oldala
http://www.avasi.c3.hu/hgy.htm
C3
www.c3.hu
dASH Virtuális Galéria
http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.html
Artnet
http://www.datanet.hu/artnet
Morvay László Galériája
http://www.datanet.hu/morvayartgallery
Geocities
http://www.geocities.com
Geocities
http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/5775/arvaig
Geocities
http://www.geocities.com/Yosemite/8991
Néprajzi Múzeum
http://www.hem.hu
Webmúzeum
http://www.hungary.net/culture/museum
Magyar Művészet Fórum
http://www.hunpro.hu/mmf/index.html
Virtuális Nemzeti Szalon
http://www.idg.hu/expo/mucsarnok/vnsz
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
http://www.iif.hu
Internet Galaxis
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/ig97
iNTeRNeTTo
http://www.internetto.hu
KÖZös ELektronikus KATalógus
http://www.kozelkat.iif.hu
Magyar online katalógusok
http://www.lib.bke.hu/opac.html
Magyar Elktronikus Könyvtár
http://www.mek.iif.hu
Magyar online katalógusok
http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htm
MTA Könyvtár
http://www.mtak.hu
Csodák Palotája
http://www.mtesz.hu/bsc
Országos Széchényi Könyvtár
http://www.oszk.hu
Országos Széchényi Könyvtár online katalógusok
http://www.oszk.hu/huopac.html
Országos Széchényi Könyvtár új lapja
http://www.oszk.hu/uj/index.html
http://www.ozemail.com.au/jstart/alexart.html
Boris Vallejo
http://www.sienet.hu/boris
KÖZös ELektronikus KATalógus
http://www.sk-szeged.hu/kozelkat
Corvinus Magyar Kultúrcsoport
http://www.sziliciumvolgy.com/inst/pellonisz/hungarian/corvinus.html
MTA SZTAKI Galéria
http://www.sztaki.hu/gallery/index.html
Time Out - Budapest museums
http://www.timeout.co.uk:81/TO/Budapest/Guide/museums/museumhead.html
ELSŐ MISKOLCI ELEKTRONIKUS GALÉRIA
http://www.uni-miskolc.hu:8080/Galeria/index.html
Éjjeli Őrjárat - Művészeti hálófolyóirat
http://www.sztaki.hu/nightwatch