Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                                 Fehér Péter
                         informatikai szaktanácsadó
                      Baranya Megyei Pedagógiai Intézet
            (In: Ricomnet'97 konferencia - Pécs, 1997. november)

           AZ INTERNET HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN

                                1. Bevezetés

   Előadásom   témaválasztását   két  dolog  indokolja.  Az  első:  az  1998
szeptemberétől bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltség-
területének  általános  fejlesztési  követelményei között szerepelnek többek
között  a  következők:  "[A  tanuló] ismerje az adatbázisokból, számítógépes
hálózatokból   való   információszerzés  lehetőségét,  módját.",  illetve  a
részletes  követelmények  között a hálózati alapismeretek és az elektronikus
levelezés   ismerete.   Hasonlóképpen   megtalálhatók   ezen   elvárások   a
könyvtárhasználattal  kapcsolatos témakör követelményei között is. A második
ok:  az  idei  tanévnyitó beszédében Magyar Bálint művelődési és közoktatási
miniszter   azzal  a  kijelentéssel  lepte  meg  a  hallgatóságot,  hogy  az
1997/98-as  tanév  végére  az  összes  magyar  középiskolát  bekapcsolják az
Internet  világhálózatába,  majd  ezt  követően  2000-re  az  összes  magyar
települést. [1] Ennek kapcsán a következőkben azt kívánom felvázolni, milyen
reális lehetőséget kínál a hálózat az oktatás, és az abban résztvevő tanárok
és diákok munkájának segítésére.


                           2. Az aktuális helyzet

   1996  őszén a különböző kezdeményezések révén (NIIF, Elköb Project, Soros
Suli-mail  program)  becslésem  szerint  a  középiskolák  mintegy  1/3 része
rendelkezik  valamilyen  szintű  külső  hálózati eléréssel. Az egyes iskolák
lehetőségei és azok kihasználása közötti különbségek széles skálán mozognak,
a  bérelt  vonalon  történő teljes Internet-eléréstől az egygépes, telefonos
"csak  e-mail"-ig. Az új tanévben induló program, amelyet az MM, az NIIF, az
OMFB  és  a  Matáv  támogat,  tulajdonképpen  csak egy lehetőség, amelyet az
iskolák  az anyagi lehetőségeiktől függően tudnak majd kihasználni. A tervek
szerint  az  egyes iskolákat 64 kbites bérelt vonalakkal szerelik fel, amely
már  alkalmas  az  Internet  összes  szolgáltatásának igénybevételére. Jóval
kedvezőtlenebb  a  kép,  ha  az  általános iskolákat vizsgáljuk. Ezekben sok
helyen    a    legalapvetőbb   lehetőségek   is   hiányoznak   ahhoz,   hogy
bekapcsolódhassanak  a  világhálózatba.  (Például  egy 1996 tavaszán készült
felmérés  szerint  Baranya  megyében  a falusi iskolák kb. 25%-ban semmilyen
számítógép nincsen.) Központi támogatás hiányában pillanatnyilag csak lelkes
tanárok  egyéni  kezdeményezéseiről beszélhetünk, ez azonban általánosan nem
oldja  meg a gondokat. Átmeneti megoldásként azonban használhatónak tűnnek a
"virtuális  Internet"  jellegű  kezdeményezések, amelyek hálózati hozzáférés
nélkül, azt mindössze szimulálva oktatják az Internetet [2]. Térjünk át ezek
után az Internet által nyújtott szolgáltatások felhasználásának kérdéseire.


                    3. Alapfok: az elektronikus levelezés

   A  levelezés  a  nagy  kiterjedésű hálózatok legrégibb, legegyszerűbb, de
mind   a   mai   napig   leggyakoribb   alkalmazási   formája.  A  hálózatok
jelentőségének  robbanásszerű növekedése, amely világszerte tapasztalható, a
WWW  csillogó-villogó  csábítása közepette is az e-mail szerepe nem csökken,
sőt,  talán  még  növekedni  is fog. Véleményem szerint ez az az alkalmazási
forma,  amelynek  használatával  meg kell ismertetni minden iskolás tanulót!
Vagyis   legyenek  képesek  elektronikus  levelet  írni,  küldeni,  fogadni,
haladóbb szinten pedig valakinek az elektronikus címét megkeresni. Talán nem
túl  merész  az a jóslat, hogy az ezredforduló táján az elektronikus levelek
mennyisége megközelítheti a hagyományos "csigaposta" forgalmát. Az erre való
felkészülés  nem  haladja  meg  a  NAT  követelményeit,  így teljesítése még
viszonylag  egyszerű  követelményeket  támaszt  az iskolákkal szemben. Helyi
hálózat  esetén  is  elégséges  egy  modem és egy telefonvonal, valamint egy
szolgáltató.  Mivel  a  levelezést  off-line  is lebonyolíthatjuk, így ennek
költsége  (a  beruházás  után) mintegy havi 5000 Ft-ra tehető. Ha a közelben
található  olyan  felsőoktatási  intézmény,  amely hajlandó az alsó, illetve
középfokú intézményeket támogatni, még tovább csökkenhet ez a költség. (Erre
számos  pozitív  példát  láthatunk, de sajnos nem általános a segítőkészség,
hiszen   az   egyetemeknek   semmiféle   érdeke   nem   fűződik  az  iskolák
támogatásához.) A működtetéshez szükséges szakmai tudás elsajátítása még nem
informatika  tanárok esetén is csak pár óra és örömmel tapasztalhatjuk, hogy
már  nem  kizárólag  angol  nyelvű  minden dokumentum. Mit lehet így elérni?
Nézzünk néhány konkrét ötletet:

   -  kapcsolattartás korábbi diákokkal, más iskolák tanulóival;

   -  bekapcsolódás  levelezőlisták életébe; (ilyen levelező listát működtet
      pl.  a  szegedi  Gyakorló  Gimnázium  diákoknak,  vagy a KFKI Hálózati
      Csoportja TANFORUM néven tanároknak, [3] stb.)

   -  előfizetés   elektronikus   folyóiratokra  (pl.  HIX-lapok,   FIZINFO,
      INTERNETTO, stb.)

   -  pályázati  információkhoz  való gyors hozzájutás; (pl. PEG - Pályázati
      Eletronikus Gyorsposta);

   -  közös   project-ekben   való   részvétel   más,  hazai  vagy  külföldi
      iskolákkal;  (Ilyen például a Soros Alapítvány által támogatott I-EARN
      program,  de  léteznek  mások  is.)  Ebben  az esetben még értékesebbé
      válhat   a   kommunikáció  ezen  fajtája,  hiszen  nem  szűkül  le  az
      informatika vagy számítástechnika témakörére, hanem alkalmat adhat más
      szakos  kollégák,  vagy  más  irányú  érdeklődéssel rendelkező tanulók
      bevonására.

   A  fentiekből  már  láthatjuk,  hogy szerény eszközök igénybevételével is
számos  alternatívát  kínál  a  hálózat.  További lehetőségeket ismertetnek,
valamint  néhány esettanulmányt mutatnak be a Drótos László által fordított,
illetve  írt  iskoláknak  szóló  dokumentumok.  [4-5]  Lépjünk  feljebb  egy
lépcsőfokot.


                       4. Középfok: telnet, ftp, www.

   A  középfok  ebben  a címben nem iskolatípusra kíván utalni, hanem haladó
felhasználókra, vagyis például informatika tagozatos, vagy akár csak a tárgy
iránt  komolyabban  érdeklődő  tanulókra.  Számukra  már követelmény lehet a
Hálón  való  önálló  tájékozódás  képességének  elsajátítása,  és  az  ehhez
szükséges  eszközök  használatának ismerete. Bár sokan azt gondolják, hogy a
Telnet  vagy  az  ftp  már  elavult  szolgáltatás,  ez  nem teljesen igaz. A
szörfözés  ugyan  érdekes lehet, de a céltalan böngészés "látványosabb, mint
amennyire  hasznos",  emellett  drága  és időtrabló szórakozás. A gopher- és
ftp-szervereken    felhalmozott    információtömeg   jelentősége   még   nem
elhanyagolható  a WWW-szerverekhez képest. Érdemes továbbá figyelembe venni,
hogy  a  modemes  elérés  esetén  a szörfözés kevéssé élvezhető, a sebességi
problémák  miatt.  Emiatt  ajánlható,  hogy  ezen  a szinten sajátítsák el a
tanulók  a  hálózati  információszerzés más formáit is: ftpmail, gophermail,
keresés archie-val és Veronica-val. Ezen eszközök birtokában gyakorlatilag a
Hálózaton  elérhető  összes  információ megszerezhetővé válik. Természetesen
megfelelő  feltételek  esetén  a  WWW  keresőeszközeit  is  ide  sorolhatjuk
(keresőszerverek,  Alta  Vista, vagy a magyar nyelvű Heuréka, és mások.) Meg
kell   említeni  továbbá,  hogy  a  WWW  jól  hasznosítható  a  nyelvtanulók
számára [6]

   Nem  vitatom,  hogy  rövid  időn  belül  a  WWW túlsúlyba fog kerülni, de
pillanatnyilag  még  megkérdőjelezhető  a  tartalom  minősége.  "Jelenleg  a
hálózat   tartalma  inkább  mennyiségi  es  nem  minőségi  mértékegységekben
fejezhető  ki."  Ezt  a kijelentést egy "nagyon régi" még 1994-ben megjelent
cikkben  tette  egy  neves  Internet-szakértő  [7],  de  sajnos  még  mindig
aktuális.  Ezen  a  téren  nagyon  fontos feladatok állnak még előttünk. Itt
kapcsolódhatunk a legfelsőbb szinthez.


              5. A felsőfok: Web-lapok és tartalomszolgáltatás

   Ahhoz,  hogy  legyenek  szolgáltatások,  hogy  érdemes  legyen böngészni,
nyilvánvalóan   szolgáltatókra   van   szükség.  A  szolgáltatók  pedig  kik
lehetnének  mások, mint maguk a felhasználók, természetesen beleértve ebbe a
közületi  felhasználókat  is, könyvtárakat, múzeumokat, egyetemeket, stb. De
szolgáltathatnak  az  iskolák  is,  ha  van  mit  mondaniuk  a  világnak.  A
nyomtatott   iskolaévkönyvek  és  felvételi  tájékoztatók  mellett  (és  nem
helyett!)   megjelenhetnek  majd  az  iskolákat,  tanulóikat  és  tanáraikat
bemutató WEB-oldalak. Ilyen WEB-oldalt találhatunk például a miskolci Földes
Ferenc  Gimnázium  szerverén  (ffg.uni-miskolc.hu), de egyelőre a gimnáziumi
WEB-oldalak  száma csak 10 körül lehet. Mégis ez lehet az a terület, amely a
legalkalmasabb  a  diákok kreativitásának fejlesztésére. Mivel a HTML- nyelv
elsajátítása  nem  különösebben  nehéz,  így a kezdőlépések után már csak az
egyéni  képességek  szabnak  határt  a lehetőségknek. A diákok számára az is
fontos motiváció lehet, hogy az általuk tervezett oldal(ak) az egész világon
láthatók.

   A  tartalomszolgáltatás azonban számos problémát is felvet. Ki felügyelje
a  szervert  műszaki  szempontból?  Ez  ugyanis már nehezen képzelhető el az
informatikatanárok  szabadidős  tevékenységeként  a  jelenlegi magas óraszám
mellett. Milyen információk kerülhetnek fel a szolgáltató gépekre, vagyis ki
cenzúrázza  a  szolgáltatásokat?  Talán  nem  is  jó a cenzúrázni kifejezés,
azonban valami feleős szerkesztő funkcióra mindenképpen szüksége van iskolák
esetén.  Foglalkozni kell továbbá az információk folyamatos aktualizálásával
is,  különben értelmét veszti az egész rendszer. Nem említettem még a nyelvi
problémákat,  amelyek  többszálúak.  Milyen  nyelven készüljön a honlap/home
page?  Ha honlap, akkor persze magyarul, de ilyenkor a világ számára keveset
mond.  Ha  home-page,  akkor  elég  jó  angol  nyelvtudás  szükségeltetik az
elkészítéshez.  Ezt  a  diákok közös munkával áthidalhatják, de mindenképpen
törekedni kellene a magyar nyelven rendelkezésre álló források növelésére. A
másik  szál  a  stílus,  nyelvhasználat  kérdéseit  veti  fel. Az Internetes
körökben  a  hétköznapitól  eltérő  kommunkáció  miatt  számos mindennapitól
eltérő  formát  használnak. Ilyenek például a smiley-ek, amelyek a különböző
karakterek kombinálásával előálló ábrákkal próbálnak érzelmi töltést vinni a
levelekbe, de ilyenek a különböző ötletes, vagy kevésbé ötletes rövidítések.
Gyakran  előfordul  az is, hogy a levelek hemzsegnek a helyesírási hibáktól,
ami  elég furcsa, hiszen a helyesírás-ellenőrző programok már magyar nyelven
is  rendelkezésre  állnak.  Nem  esett  még  szó  a  belső (iskolai) hálózat
biztonságának    kérdéseiről,   a   hálózati   illemszabályok   betartásával
(betartatásával)  kapcsolatos  gondokról.  Mindezekkel  csupán  érzékeltetni
próbáltam,  mennyivel több nehézséget rejt magában az "Újvilág" felfedezése,
mint  amire először gondolnánk. Intenzív párbeszéddel, közös gondolkodással,
és  mások  tapasztalatainak  megismerésével remélhetőleg megoldhatók lesznek
ezek a gondok.


                                6. Összegzés:

   Az  eddig  elmondottakból azt hiszem nyilvánvaló, hogy valamilyen szinten
mindenki  részesévé  válhat az új informatikai forradalomnak, és "felhajthat
az  információs-szupersztrádára".  Az  első lépések megtétele a legnehezebb,
hiszen  nemcsak  a  technikai  nehézségekkel  és  az  új információkkal kell
megküzdeni,  de  sokszor  az iskolákban jelenlevő bürokratikus nehézségekkel
is.  Mégis  bízom  abban,  hogy  az  ezredfordulóra  minden magyar iskolában
lehetőség  lesz  az  Internet  eredményeinek valamilyen szintű használatára.
Ehhez kérem, kérjük a tanárok és diákok nevében az Önök támogatását.


                            Köszönetnyilvánítás:

   Cikkem  megírásához  számos  kollégám  szolgáltatott információt, ezért a
következőknek  tartozom  köszönettel:  Almási  Pál  (Makó),  Csanádi  Miklós
(Budapest),  Fodor  Zsolt  (Szeged),  Gál  Géza  (Budapest),  Molnár  György
(Budapest).

   Köszönöm továbbá Drótos László (Miskolc) barátom folyamatos biztatását és
tanácsait.


                                  Irodalom

[1]  Az  Internet és a kulturális rendszerváltás - interjú Magyar Bálinttal.
     NÉPSZABADSÁG-VILÁGHÁLÓ, 1996. okt. 21. 25. és 31. old.

[2]  Virtuális  Internet CD-ROM, Panem-McGraw-Hill, 1996., valamint a szerző
     által fejlesztés alatt álló NET-Tréner programcsomag.

[3]  KIRÁLY  PÉTERNÉ - ZIMÁNYI MAGDOLNA: A TANFÓRUM tanári levelezési lista;
     Networkshop '96 előadás, 1996. aug. Debrecen

[4]  J.  SELLERS:  Válaszok  az általános es középiskolai Internet használók
     kérdéseire, 1994. Magyar Elektronikus Könyvtár. Fordító: Drótos László

[5]  DRÓTOS  LÁSZLÓ: A hálózat használata az iskolákban, NIIF füzetek I./14.
     Budapest, 1994.

[6]  DR.  HAJNAL  JUDIT  -  DR.AGÓCS  LÁSZLÓ  -  DR.  VERESS  GÁBOR:  WWW és
     nyelvoktatás, konferenciaelőadás, 1996. Magyar Elektronikus Könyvtár

[7]  PETER  DEUTSCH: Továbbadni és továbbfejleszteni az "Internet-kultúrát",
     1994.  Magyar  Elektronikus  Könyvtár.  Fordító:  Drótos László. A cikk
     eredetije az Internet World 1994. március-áprilisi számában jelent meg.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.