Fehér Péter
informatikai szaktanácsadó
Baranya Megyei Pedagógiai Intézet
(In: Ricomnet'97 konferencia - Pécs, 1997. november)
AZ INTERNET HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN
1. Bevezetés
Előadásom témaválasztását két dolog indokolja. Az első: az 1998
szeptemberétől bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltség-
területének általános fejlesztési követelményei között szerepelnek többek
között a következők: "[A tanuló] ismerje az adatbázisokból, számítógépes
hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját.", illetve a
részletes követelmények között a hálózati alapismeretek és az elektronikus
levelezés ismerete. Hasonlóképpen megtalálhatók ezen elvárások a
könyvtárhasználattal kapcsolatos témakör követelményei között is. A második
ok: az idei tanévnyitó beszédében Magyar Bálint művelődési és közoktatási
miniszter azzal a kijelentéssel lepte meg a hallgatóságot, hogy az
1997/98-as tanév végére az összes magyar középiskolát bekapcsolják az
Internet világhálózatába, majd ezt követően 2000-re az összes magyar
települést. [1] Ennek kapcsán a következőkben azt kívánom felvázolni, milyen
reális lehetőséget kínál a hálózat az oktatás, és az abban résztvevő tanárok
és diákok munkájának segítésére.
2. Az aktuális helyzet
1996 őszén a különböző kezdeményezések révén (NIIF, Elköb Project, Soros
Suli-mail program) becslésem szerint a középiskolák mintegy 1/3 része
rendelkezik valamilyen szintű külső hálózati eléréssel. Az egyes iskolák
lehetőségei és azok kihasználása közötti különbségek széles skálán mozognak,
a bérelt vonalon történő teljes Internet-eléréstől az egygépes, telefonos
"csak e-mail"-ig. Az új tanévben induló program, amelyet az MM, az NIIF, az
OMFB és a Matáv támogat, tulajdonképpen csak egy lehetőség, amelyet az
iskolák az anyagi lehetőségeiktől függően tudnak majd kihasználni. A tervek
szerint az egyes iskolákat 64 kbites bérelt vonalakkal szerelik fel, amely
már alkalmas az Internet összes szolgáltatásának igénybevételére. Jóval
kedvezőtlenebb a kép, ha az általános iskolákat vizsgáljuk. Ezekben sok
helyen a legalapvetőbb lehetőségek is hiányoznak ahhoz, hogy
bekapcsolódhassanak a világhálózatba. (Például egy 1996 tavaszán készült
felmérés szerint Baranya megyében a falusi iskolák kb. 25%-ban semmilyen
számítógép nincsen.) Központi támogatás hiányában pillanatnyilag csak lelkes
tanárok egyéni kezdeményezéseiről beszélhetünk, ez azonban általánosan nem
oldja meg a gondokat. Átmeneti megoldásként azonban használhatónak tűnnek a
"virtuális Internet" jellegű kezdeményezések, amelyek hálózati hozzáférés
nélkül, azt mindössze szimulálva oktatják az Internetet [2]. Térjünk át ezek
után az Internet által nyújtott szolgáltatások felhasználásának kérdéseire.
3. Alapfok: az elektronikus levelezés
A levelezés a nagy kiterjedésű hálózatok legrégibb, legegyszerűbb, de
mind a mai napig leggyakoribb alkalmazási formája. A hálózatok
jelentőségének robbanásszerű növekedése, amely világszerte tapasztalható, a
WWW csillogó-villogó csábítása közepette is az e-mail szerepe nem csökken,
sőt, talán még növekedni is fog. Véleményem szerint ez az az alkalmazási
forma, amelynek használatával meg kell ismertetni minden iskolás tanulót!
Vagyis legyenek képesek elektronikus levelet írni, küldeni, fogadni,
haladóbb szinten pedig valakinek az elektronikus címét megkeresni. Talán nem
túl merész az a jóslat, hogy az ezredforduló táján az elektronikus levelek
mennyisége megközelítheti a hagyományos "csigaposta" forgalmát. Az erre való
felkészülés nem haladja meg a NAT követelményeit, így teljesítése még
viszonylag egyszerű követelményeket támaszt az iskolákkal szemben. Helyi
hálózat esetén is elégséges egy modem és egy telefonvonal, valamint egy
szolgáltató. Mivel a levelezést off-line is lebonyolíthatjuk, így ennek
költsége (a beruházás után) mintegy havi 5000 Ft-ra tehető. Ha a közelben
található olyan felsőoktatási intézmény, amely hajlandó az alsó, illetve
középfokú intézményeket támogatni, még tovább csökkenhet ez a költség. (Erre
számos pozitív példát láthatunk, de sajnos nem általános a segítőkészség,
hiszen az egyetemeknek semmiféle érdeke nem fűződik az iskolák
támogatásához.) A működtetéshez szükséges szakmai tudás elsajátítása még nem
informatika tanárok esetén is csak pár óra és örömmel tapasztalhatjuk, hogy
már nem kizárólag angol nyelvű minden dokumentum. Mit lehet így elérni?
Nézzünk néhány konkrét ötletet:
- kapcsolattartás korábbi diákokkal, más iskolák tanulóival;
- bekapcsolódás levelezőlisták életébe; (ilyen levelező listát működtet
pl. a szegedi Gyakorló Gimnázium diákoknak, vagy a KFKI Hálózati
Csoportja TANFORUM néven tanároknak, [3] stb.)
- előfizetés elektronikus folyóiratokra (pl. HIX-lapok, FIZINFO,
INTERNETTO, stb.)
- pályázati információkhoz való gyors hozzájutás; (pl. PEG - Pályázati
Eletronikus Gyorsposta);
- közös project-ekben való részvétel más, hazai vagy külföldi
iskolákkal; (Ilyen például a Soros Alapítvány által támogatott I-EARN
program, de léteznek mások is.) Ebben az esetben még értékesebbé
válhat a kommunikáció ezen fajtája, hiszen nem szűkül le az
informatika vagy számítástechnika témakörére, hanem alkalmat adhat más
szakos kollégák, vagy más irányú érdeklődéssel rendelkező tanulók
bevonására.
A fentiekből már láthatjuk, hogy szerény eszközök igénybevételével is
számos alternatívát kínál a hálózat. További lehetőségeket ismertetnek,
valamint néhány esettanulmányt mutatnak be a Drótos László által fordított,
illetve írt iskoláknak szóló dokumentumok. [4-5] Lépjünk feljebb egy
lépcsőfokot.
4. Középfok: telnet, ftp, www.
A középfok ebben a címben nem iskolatípusra kíván utalni, hanem haladó
felhasználókra, vagyis például informatika tagozatos, vagy akár csak a tárgy
iránt komolyabban érdeklődő tanulókra. Számukra már követelmény lehet a
Hálón való önálló tájékozódás képességének elsajátítása, és az ehhez
szükséges eszközök használatának ismerete. Bár sokan azt gondolják, hogy a
Telnet vagy az ftp már elavult szolgáltatás, ez nem teljesen igaz. A
szörfözés ugyan érdekes lehet, de a céltalan böngészés "látványosabb, mint
amennyire hasznos", emellett drága és időtrabló szórakozás. A gopher- és
ftp-szervereken felhalmozott információtömeg jelentősége még nem
elhanyagolható a WWW-szerverekhez képest. Érdemes továbbá figyelembe venni,
hogy a modemes elérés esetén a szörfözés kevéssé élvezhető, a sebességi
problémák miatt. Emiatt ajánlható, hogy ezen a szinten sajátítsák el a
tanulók a hálózati információszerzés más formáit is: ftpmail, gophermail,
keresés archie-val és Veronica-val. Ezen eszközök birtokában gyakorlatilag a
Hálózaton elérhető összes információ megszerezhetővé válik. Természetesen
megfelelő feltételek esetén a WWW keresőeszközeit is ide sorolhatjuk
(keresőszerverek, Alta Vista, vagy a magyar nyelvű Heuréka, és mások.) Meg
kell említeni továbbá, hogy a WWW jól hasznosítható a nyelvtanulók
számára [6]
Nem vitatom, hogy rövid időn belül a WWW túlsúlyba fog kerülni, de
pillanatnyilag még megkérdőjelezhető a tartalom minősége. "Jelenleg a
hálózat tartalma inkább mennyiségi es nem minőségi mértékegységekben
fejezhető ki." Ezt a kijelentést egy "nagyon régi" még 1994-ben megjelent
cikkben tette egy neves Internet-szakértő [7], de sajnos még mindig
aktuális. Ezen a téren nagyon fontos feladatok állnak még előttünk. Itt
kapcsolódhatunk a legfelsőbb szinthez.
5. A felsőfok: Web-lapok és tartalomszolgáltatás
Ahhoz, hogy legyenek szolgáltatások, hogy érdemes legyen böngészni,
nyilvánvalóan szolgáltatókra van szükség. A szolgáltatók pedig kik
lehetnének mások, mint maguk a felhasználók, természetesen beleértve ebbe a
közületi felhasználókat is, könyvtárakat, múzeumokat, egyetemeket, stb. De
szolgáltathatnak az iskolák is, ha van mit mondaniuk a világnak. A
nyomtatott iskolaévkönyvek és felvételi tájékoztatók mellett (és nem
helyett!) megjelenhetnek majd az iskolákat, tanulóikat és tanáraikat
bemutató WEB-oldalak. Ilyen WEB-oldalt találhatunk például a miskolci Földes
Ferenc Gimnázium szerverén (ffg.uni-miskolc.hu), de egyelőre a gimnáziumi
WEB-oldalak száma csak 10 körül lehet. Mégis ez lehet az a terület, amely a
legalkalmasabb a diákok kreativitásának fejlesztésére. Mivel a HTML- nyelv
elsajátítása nem különösebben nehéz, így a kezdőlépések után már csak az
egyéni képességek szabnak határt a lehetőségknek. A diákok számára az is
fontos motiváció lehet, hogy az általuk tervezett oldal(ak) az egész világon
láthatók.
A tartalomszolgáltatás azonban számos problémát is felvet. Ki felügyelje
a szervert műszaki szempontból? Ez ugyanis már nehezen képzelhető el az
informatikatanárok szabadidős tevékenységeként a jelenlegi magas óraszám
mellett. Milyen információk kerülhetnek fel a szolgáltató gépekre, vagyis ki
cenzúrázza a szolgáltatásokat? Talán nem is jó a cenzúrázni kifejezés,
azonban valami feleős szerkesztő funkcióra mindenképpen szüksége van iskolák
esetén. Foglalkozni kell továbbá az információk folyamatos aktualizálásával
is, különben értelmét veszti az egész rendszer. Nem említettem még a nyelvi
problémákat, amelyek többszálúak. Milyen nyelven készüljön a honlap/home
page? Ha honlap, akkor persze magyarul, de ilyenkor a világ számára keveset
mond. Ha home-page, akkor elég jó angol nyelvtudás szükségeltetik az
elkészítéshez. Ezt a diákok közös munkával áthidalhatják, de mindenképpen
törekedni kellene a magyar nyelven rendelkezésre álló források növelésére. A
másik szál a stílus, nyelvhasználat kérdéseit veti fel. Az Internetes
körökben a hétköznapitól eltérő kommunkáció miatt számos mindennapitól
eltérő formát használnak. Ilyenek például a smiley-ek, amelyek a különböző
karakterek kombinálásával előálló ábrákkal próbálnak érzelmi töltést vinni a
levelekbe, de ilyenek a különböző ötletes, vagy kevésbé ötletes rövidítések.
Gyakran előfordul az is, hogy a levelek hemzsegnek a helyesírási hibáktól,
ami elég furcsa, hiszen a helyesírás-ellenőrző programok már magyar nyelven
is rendelkezésre állnak. Nem esett még szó a belső (iskolai) hálózat
biztonságának kérdéseiről, a hálózati illemszabályok betartásával
(betartatásával) kapcsolatos gondokról. Mindezekkel csupán érzékeltetni
próbáltam, mennyivel több nehézséget rejt magában az "Újvilág" felfedezése,
mint amire először gondolnánk. Intenzív párbeszéddel, közös gondolkodással,
és mások tapasztalatainak megismerésével remélhetőleg megoldhatók lesznek
ezek a gondok.
6. Összegzés:
Az eddig elmondottakból azt hiszem nyilvánvaló, hogy valamilyen szinten
mindenki részesévé válhat az új informatikai forradalomnak, és "felhajthat
az információs-szupersztrádára". Az első lépések megtétele a legnehezebb,
hiszen nemcsak a technikai nehézségekkel és az új információkkal kell
megküzdeni, de sokszor az iskolákban jelenlevő bürokratikus nehézségekkel
is. Mégis bízom abban, hogy az ezredfordulóra minden magyar iskolában
lehetőség lesz az Internet eredményeinek valamilyen szintű használatára.
Ehhez kérem, kérjük a tanárok és diákok nevében az Önök támogatását.
Köszönetnyilvánítás:
Cikkem megírásához számos kollégám szolgáltatott információt, ezért a
következőknek tartozom köszönettel: Almási Pál (Makó), Csanádi Miklós
(Budapest), Fodor Zsolt (Szeged), Gál Géza (Budapest), Molnár György
(Budapest).
Köszönöm továbbá Drótos László (Miskolc) barátom folyamatos biztatását és
tanácsait.
Irodalom
[1] Az Internet és a kulturális rendszerváltás - interjú Magyar Bálinttal.
NÉPSZABADSÁG-VILÁGHÁLÓ, 1996. okt. 21. 25. és 31. old.
[2] Virtuális Internet CD-ROM, Panem-McGraw-Hill, 1996., valamint a szerző
által fejlesztés alatt álló NET-Tréner programcsomag.
[3] KIRÁLY PÉTERNÉ - ZIMÁNYI MAGDOLNA: A TANFÓRUM tanári levelezési lista;
Networkshop '96 előadás, 1996. aug. Debrecen
[4] J. SELLERS: Válaszok az általános es középiskolai Internet használók
kérdéseire, 1994. Magyar Elektronikus Könyvtár. Fordító: Drótos László
[5] DRÓTOS LÁSZLÓ: A hálózat használata az iskolákban, NIIF füzetek I./14.
Budapest, 1994.
[6] DR. HAJNAL JUDIT - DR.AGÓCS LÁSZLÓ - DR. VERESS GÁBOR: WWW és
nyelvoktatás, konferenciaelőadás, 1996. Magyar Elektronikus Könyvtár
[7] PETER DEUTSCH: Továbbadni és továbbfejleszteni az "Internet-kultúrát",
1994. Magyar Elektronikus Könyvtár. Fordító: Drótos László. A cikk
eredetije az Internet World 1994. március-áprilisi számában jelent meg.