Dimenzió #10

Álmodozók - Irodalmi antológia

(irodalom)

                  ''MIÉRT LETT ÖNGYILKOS A LEGNAGYOBB MAGYAR?

   Éppen reggeliztem, békésen iszogattam a hűs narancslevet, amikor hirtelen
eszembe jutott, hogy a Legnagyobb Magyar öngyilkos lett. Ettől a gondolattól
torkomon akadt a mazsolás kalács és leesett lábamról a bojtos papucs. Lehet,
hogy nincs menekvés?

   Á,  nem lehet, gondoltam magamban, felkapkodtam magamra ruháimat, hátamra
dobtam  a lila hátizsákomat, és a zsebembe tuszkoltam egy jegyzetfüzetet meg
egy kínai porcelántollat. Kiléptem az ajtón, és elhatároztam, hogy nem térek
haza,  amíg nem tudom meg, hogy miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar, és
vajon mi vár ránk, Kisebb Nagy és Egészen Kicsi Magyarokra.

   Rögtön  a  kapuban  elkaptam Józsi bácsit, és meginterjúvoltam söprögetés
közben.  Sajnos,  nem  válaszolt semmi olyat, amit a tinta elbírna, ráadásul
hátbavágott  a  söprűvel,  még  jó,  hogy  a zsákom felfogta az ütést. Utána
kiballagtam  a  buszmegállóhoz,  és  a történtek után annak is örültem, hogy
csak  fél órát késett a busz, és csak másfélszer annyi utas szállt fel, mint
amennyi  állóhely  volt  rajta.  Rögtön  éreztem, hogy eljött az én időm, és
megkérdeztem a mellettem álló fiatal nőt, aki cipője tűsarkát átszúrta az én
cipőmön,  hogy  szerinte  miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar. A lenőtt
hajú  nő  erre  azt  válaszolta,  hogy  fogalma  sincs,  és  jobb trükköt is
kitalálhatnék,  ha  ismerkedni  akarok. A másik oldalamon tülekedő szakállas
férfihoz ezek után szólni sem mertem.
   Alig  vártam,  hogy  leszálljak  a buszról. Sietős léptekkel elindultam a
város  főterére,  mert  eszembe  jutott,  hogy ott mindig sokan téblábolnak.
Megláttam  egy  kisfiút,  aki  a  galambokat  etette. Neki is feltettem nagy
kérdésemet,  mire  azt  válaszolta, hogy tanulta ugyan az iskolában, hogy ki
volt  a  Legnagyobb  Magyar,  de már nem emlékszik rá. Ám az biztos, hogy az
öngyilkosságáról  semmit  nem  hallott.  Talpraesett  kisfiú  volt,  csak 10
forintot  kért  az  információszolgáltatásért,  hogy vehessen még egy csomag
madáreledelt.

   Egészen  elbizonytalanodtam.  Néztem  a  nyüzsgő  embereket, nevetgéltek,
sétálgattak,  veszekedtek,  kutyát  vezetgettek,  és  szemmel  láthatóan nem
gondolkoztak azon, hogy miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar.

   Megkérdeztem  egy  ténfergő  kamcsatkai turistát, aki éppen a templomkapu
kopogtatójának bal alsó felét filmezte. Kicsit törtem a nyelvét, de végül is
megértette  a  kérdésemet.  Azt  válaszolta,  talán  nem  tudta,  hogy  ő  a
Legnagyobb. Ezen egy pillanatig elgondolkoztam, de nem találtam kielégítőnek
a  választ,  úgyhogy  gyorsan  több  nyelven is elköszöntem a kamcsatkaitól.
Hirtelen  elhatározással  átvágtam  a  téren,  és  bementem a Tulipános Láda
Hotelbe. Elvegyültem a halljában whiskyt ivó Rém Fontos Üzletemberek között,
hátha akad valami jegyzetelnivaló.

  Szóba  elegyedtem  az  egyik nagyon kövér áruházlánc-tulajdonossal, akinek
aranyláncon fityegett a zsebórája. Aztán csatlakozott hozzánk egy vörös hajú
nő  kanárisárga  kiskosztümben. Miután megbeszéltük a tőzsdei indexeket és a
devizaárfolyamot, előhozakodtam kérdésemmel, mert róluk úgy láttam, biztosan
tudják, hogy miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar.

   A  piros  hajú  nő  azt  mondta,  ő  nem  hallott  az esetről, mert mióta
megnyitotta  a  magánpatikáját,  se  Tv-t  nem néz, sem újságot nem olvas. A
kövér  férfi  pedig azt mondta, hogy lehetne fontosabb dolgom is, mint ilyen
kérdéseken   töprengeni,   melyek   az   üzletmenet  szempontjából  teljesen
mellékesek.

   Ezen   a   ponton   feladtam.  Búcsúzóul  bekaptam  három  minyont  és  a
hátizsákomba  rejtettem  két  pohár  pezsgőt,  és  a friss tavaszi levegőben
gyalog  indultam haza. Útközben még töprengtem a válaszon, mert úgy éreztem,
létfontosságú  lehet  a  magyarság jövője szempontjából. De amint beléptem a
lakásba,  és  megláttam a konyhában a sok mosatlant, úgy megfájdult a fejem,
hogy  képtelen  voltam  gondolkodni  azon,  hogy  miért  is lett öngyilkos a
Legnagyobb Magyar.


                                    Carry
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.