Dimenzió #10

Álmodozók - Irodalmi antológia

(irodalom)

                            ''EGY KÜLÖNÖS HALÁLESET

   Kala Pál egy egyszerű ellenzéki politikus volt. Mint máskor, ezen a napon
is  reggel  6-kor  kelt  fel,  megmosakodott,  elszürcsölte  saját készítésű
kávéját,  felöltözött  és  elindult  a párt központi épülete felé. Felesége,
gyermekei  nem  voltak,  egyetlen  rokona  egy idős nagybácsi, aki valahol a
Fehér-, vagy a Kék-Nílus mentén kergette az oroszlánokat.

   Ebben az új napban sem volt semmi különös. Tudta a mai ülések témáit, fel
is  készült a megfelelő beszédekre, melyeket, mint mindig, most is nagy taps
fog  követni.  Ez  volt  életének mindennapos menete, de a monotoság már nem
zavarta.  Mindent  meg  lehet szokni. Sokszor gondolt arra, nem lett volna e
talán  jobb,  ha  megfogadja  szegény  megboldogult édesanyja tanácsát, hogy
menjen  inkább  fogtechnikusnak,  de  ezeket a gondolatokat hamar kiverete a
fejéből.

   Szerda reggel volt. Egy szép tavaszi reggel. Kala Pál jó szokásához híven
ma  is  összezörrent  a  házmesterrel (de mára már csak hagyománnyá vált ez,
igazi  ellentét nem volt köztük), mint minden reggel. Mielőtt kilépett volna
a  kapun,  felvette  kis,  szürke,  egyszerű  kalapját,  hogy  tar üstöke ne
virítson annyira a felkelő Nap fényében. Az ajtót tágra nyitotta, és ebben a
pillanatban  megcsapta  orrát az a jól ismert nagyvárosi benzinbűz, amit nem
cserélt  volna  fel  a  falusi,  általa "parasztinak" titulált levegőre, ami
ugyan  tisztább,  de  koránt sincs benne annyi értékes ásványi anyag, mint a
nagyvárosi levegőben. (Ezen azt hiszem kár lenne vitatkozni.)

   Mikor  kilépett  az  ajtón  egy ember suhant el előtte. Furcsa volt ez az
alak,  de  ez neki ekkor még nem tűnt fel. Fekete bőrkabát volt rajta, kezén
kesztyű, fején télies, mélyen a szemébe húzott kalap. Kala Pálnak mindez fel
sem  tűnt,  saját  gondolataival  volt  elfoglalva.  A  feketekabátos  ekkor
elejtette  az  esernyőjét, éppen Kala Pál előtt, de továbbment. Valószínűleg
észre  sem  vette,  hogy  elhagyta,  morfondírozott  magában hősünk, és mint
ellenzéki politikus és egyben becsületes megtaláló, kötelességének tartotta,
hogy  az  esernyő visszakerüljön a gazdájához. Felvette hát, de mire a férfi
után  nézett  azt  már nem látta. Forgatni, vizsgálgatni kezdte, hátha talál
rajta valami címet, ahova eljuttathatja majd. Aztán összeesett és meghalt...

   Másnap  Olcsó  Áron,  akit  ismerősei  csak schwarz-nak neveztek a fekete
bőrkabátja  miatt,  jelentette főnökeinek, hogy a feladatot teljesítette, és
még  csak  vér  sem folyt. Hát igen, gondolta, a tudomány fantasztikus, csak
egy pár csepp 'A' típusú kontaktméreg és kész, teljesen kész...


                              Schneider Henrik
                                   (Pécs)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.