├»3┌─▄ ▄ ▀Ý ┐ ▀Ý ▀Ý ▀Ý▀Ý ▄├»0
├»3│ █ ┌─▄ ▄─┐ ┬─▄ ┐ ▄ ┐ ▄ ┌─▄ ─█─ ┌─▄ ▄─┐ ▄─┐ │ ▄ ▄ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ▄├»0
├»3│ █ ┌─█ █ │ │ █ │ █ │ █ │ █ █ ┌─█ █─┘ ▀─┐ █─┤ █ ▀─┐ █─┘ █ █ │ █├»0
├»3┴ ▀ └─▀ █─┘ ┴ ▀ └─█ └─▀ └─█ ▀ └─▀ ▀─┘ ▀─┘ ▀ └ ▀ ▀─┘ ▀─┘ ▀ ▀─┘ ▀├»0
├»3▀ ─▀ ─▀├»0
├»4(Napnyugta és kísérőjelenségei)├»0
A napkeltének és a napnyugtának különböző kísérőjelenségei vannak. Ezek
közül a legismertebbet szürkületnek nevezzük. Szürkületen a földfelszín
valamely pontjának világosságát értjük akkor, amikor a Nap legfelső pereme
már letűnt a láthatár szélén (vagy még nem emelkedett a láthatár fölé).
Az átmenetet a nappali világosságból a szürkületbe sokszor nem is
vesszük észre.
A szürkületi világosság (magas- és egyre magasabban lebegő) por-, víz-,
és levegőrészecskéktől származik, amelyeket a már "lenyugodott", illetve a
még "fel nem kelt" Nap sugarai már vagy még megvilágítanak, és ezt a
megvilágítást szórt fény formájában a földfelszínre visszaverik
(reflektálják).
A Nap horizont alatti távolsága szerint megkülönböztetjük a polgári,
navigációs és csillagászati szürkületet.
├»5┌────────────────────────────────────────┐ ├»0A polgári szürkület akkor ér
├»5│ A polgári szürkület tartama (percben) │ ├»0véget, amikor a Nap kb. 6º-kal
├»5│ │ ├»0sűjedt a látóhatár alá, és a
├»5│ É.SZ. III.21. VI.21. IX.21. XII.21.│ ├»0tiszta égbolt világosságánál már
├»5│ 0º 23 24 23 24 │ ├»0nem lehet olvasni. Ennek időtar-
├»5│ 10º 23 25 23 24 │ ├»0tama a földrajzi helytől függ.
├»5│ 20º 24 27 25 26 │ ├»0Az egyenlítőn, ahol a Nap mindig
├»5│ 30º 26 29 27 28 │ ├»0merőlegesen nyugszik, a polgári
├»5│ 40º 28 34 29 32 │ ├»0szürkület időtartama 24 perc.
├»5│ 46º 30 39 30 35 │ ├»0Nálunk a Nap 44º-os szögben kel
├»5│ 50º 32 46 33 39 │ ├»0és nyugszik, ezért a polgári
├»5│ 60º 42 107 43 58 │ ├»0szürkület fél óránál is tovább
├»5│ 65º 50 egész éjjel 49 87 │ ├»0tart (lásd a táblázatot).
├»5└────────────────────────────────────────┘ ├»0Északi vidékeken nyáron a Nap
nem süllyed 6º-nál mélyebbre, az éjszakák világosak maradnak. Polgári
szürkület idején a legfényesebb csillagok láthatók.
A navigációs szürkület akkor ér véget, amikor a Nap 12º-ra süllyedt a
látóhatár alá. A légkörről szóródó fény még ad annyi világosságot, hogy a
tárgyak körvonalai jól láthatók legyenek, navigálni és tájékozódni lehet, és
jó ég esetén végig látható a Sarkcsillag. A navigációs szürkület végétől
lehet csillagászati megfigyeléseket végezni és ekkor tűnik fel a Keleti égen
a Tejút sávja, 5 mg-os csillagok is láthatók.
A csillagászati szürkület után a teljes sötétség akkor áll be, amikor a
Nap 18º-kal süllyed a látóhatár alá. Ez nálunk több, mint 2 óráig tart, az
egyenlítőn 72 percig. Tőlünk északabbra, a 48,5º-on túl, a sötétség már nem
áll be, így jönnek létre a "fehér éjszakák" (Magyarországon ez az
Aggtelek - Telekibánya vonal). Prágában június 2 - július 12.,
Szentpéterváron április 22 - augusztus 21. között vannak fehér éjszakák.
Napnyugta és napkelte másik szép jelensége az alpi fény. Ez akkor jön
létre, amikor a sík területen már lenyugodott a Nap, de a hegycsúcsokat még
megvilágítja. Ilyenkor a hegycsúcsok lángragyúlnak (Alpok, Tátra, Fogarasi
havasok, stb.). Ugyanezen jelenség hozza létre az úgynevezett "világító
felhőket". Igen gyakran a szürkület idején fényes pontként ragyognak a
magasan szálló meterológiai léggömbök, amiket a tudatlan emberek UFO-nak
néznek.
├»5Az alkonyati szürkület folyamatai├»0
┌──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┐
│ Napállás Nyugati égen Keleti égen│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│+5º Sárga esti fény Utolsó közvetlen│
│ besugárzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ +2º Esthajnalpír, narancsvörös A nyugati ég színeinek│
│ sárga, zöld, szürkéskék, kék visszfénye│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ +1º Tűzes pirosság a láthatár fölött Kárminvörös látóhatár│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ 0º 1. szürkületi szegmentum a Földárnyék megjelenése│
│ lenyugodott Nap fölött │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -1º Az alpi izzás│
│ tetőpontja│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -2º-tól -3''º-ig Az 1. bíborfény megjelenése A bíborfény halvány│
│ a Nap fölött visszaverődése│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -4º-tól -5º-ig Legerősebb utóizzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -5º-tól -6º-ig A 2. szürkületi szegmentum 2. szürkületi viszfény│
│ megjelenése │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -6º-tól -7º-ig Az 1. bíborfény eltűnése, a │
│ "polgári szürkület" vége │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -7º-tól -8º-ig A 2. bíborfény megjelenése Gyengébb utóizzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -12º-tól 14º-ig A 2. bíborfény eltűnése Az utóizzás kihamvadása,│
│ az éjszaka kezdete│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -16º-tól -18º-ig A 2. szürkületi szegmentum │
│ eltűnése. A csillagászati │
│ éjszaka kezdete │
└──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┘
Hogy mikor következik be a csillagászati éjszaka, az sokban függ a légkör
páratartalmától.
Ugyanis megfigyelték, hogy amikor a levegő páratartalma 50%-os volt, akkor a
csillagászati szürkület vége már 15,7º-nyi Nap horizont alatti távolságnál
bekövetkezett. 85 %-os páratartalomnál, ugyanez 18,9º-nál következett be.
Tehát leszögezhetjük, hogy a csillagászati szürkület vége -16º és -19º
között áll be.
A napnyugta talán legszebb és legritkább eseménye az úgynevezett
"zöld sugár". Sokáig humbugnak tartottam ezt a jelenséget, hisz nem
találkoztam olyan emberrel aki látta volna, mivel hazánk földrajzi helyzete
miatt a jelenség nem észlelhető. A jelenség lényege az, hogy néha a lenyugvó
Nap korongja, a láthatár alá bukás előtt néhány másodpercre zöld színt ölt.
A tapasztalat azt mutatja, hogy csak akkor figyelhető meg, ha a levegő
tiszta és a horizont vonala élesen kirajzolódik. Ez csak a tengerparton vagy
a tengeren megfigyelhető. Jómagam 1994. július 19-én este 21:30-kor láttam
ezt a jelenséget Götland szigete mellett a tengeren. Épp visszatérőben
voltam Svédországból Lengyelországba. A hajón mindenkit lenyűgözött a
csodaszép naplemente, a csodálatos színek kavalkádja. A tiszta égbolton
feltűnt a szürkület összes folyamata és a fent leírt látvány. 21:21-kor érte
el a Nap a láthatárt, majd a Nap vörös korongja teljesen eltűnt a látóhatár
alatt. Ekkor jelent meg egy zöld korong alakú képződmény a lenyugodott Nap
fölött, ami felerősödött, majd eltűnt. A szép jelenség kb 5-6 másodpercig
tartott. Utána sokáig az alkonyatot és a szépen látható Vénuszt, Jupitert és
a Holdat néztem.
Sajnos nagyon kevés "zöld sugár" észlelést találunk, ezért nagyon
nehéz a sugár természetét és jellemzőit meghatározni. Kétségtelen, hogy a
sugár láthatóságának ideje függ a földrajzi szélességtől. A magasabb
szélességeken a zöld sugár időtartama hosszabb, aminek az a magyarázata,
hogy a magasabb szélességeken a látszólagos nappálya kisebb szöget zár be a
horizont síkjával. A számított értékek kisebbek, mint a megfigyelt
időtartamok. Befolyásolja a sugár időtartamát a Nap deklinációja, igazolni
lehet, hogy a zöld sugár láthatóságának időtartama a tavaszi és az őszi
napéjegyenlőség időpontja körül a legrövidebb, és a nyári, illetve a téli
napforduló táján a leghoszabb.
A ├»3"zöld sugár"├»0 időtartama
├»5┌─────────────────────────────────┐ ├»0
├»5│ É. Sz. A láthatóság időtartama │ ├»0Ezek voltak a napnyugta kísérőjelensé-
├»5│ max. min. │ ├»0gei, remélem minél többen megfigyelitek.
├»5│ 40º 1,2 mp 0,9 mp │ ├»0
├»5│ 45º 1,3 mp 1,0 mp │ ├»0
├»5│ 50º 1,5 mp 1,2 mp │ ├»0
├»5│ 55º 1,8 mp 1,4 mp │ ├»0
├»5│ 60º 2,6 mp 1,6 mp │ ├»0
├»5│ 65º 5,4 mp 2,0 mp │ ├»0
├»5└─────────────────────────────────┘ ├»0
├»3Hoffmann János├»0