├»3┐ ▄ ▀ ┐ ▀ ▄ ▀Ý├»0
├»3│ │ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ┬─▄ ▄ │ ▄ ┐ ▄ ▄─┐ ▄─┐ ▄ ┬ ▄ █ ┌─▄ ┌─▄ ┌─▄├»0
├»3█─┤ █ │ █ │ █─┘ █ │ █ █ █─┤ │ █ ▀─┐ ┌─┘ █ │ █ █ ┌─█ │ █ ┌─█├»0
├»3▀ └ ▀─┘ █─┘ ▀─┘ ▀ ┴ ▀ ▀ ▀ └ └─▀ ▀─┘ └─▀ ▀▀ž ▀ ▀ └─▀ └─█ └─▀├»0
├»3▀ ─▀├»0
├»4(Kopernikusz és világképe)├»0
Az előző év májusában volt Kopernikusz halálának és fő művének a
"De Revolutionibus Orbium Coelestium" első kiadásának 452-ik évfordulója.
"Az égi pályák körforgásairól" című munkája indította meg a tudomány
forradalmát, ami elsöpörte az egyház által begyöpösített ptolemaioszi
világképet.
Emlékezzünk meg Kopernikuszról és az általa készített világképről.
Kopernikusz 1473. február 19-én született a lengyelországi Tonunban. Apja
Mikoláj Kopernik, a város jelentős rézkereskedője volt (erre utal a család
neve is koper-cuprum = réz, míg a "nik" a lengyel nyelvben foglalkozást
jelent).
Kopernikusz apjának Mikoláj nevét kapta, később azonban latinos nevét
Nicolaus Copernicust használta, a kiejtés szerint nálunk a Kopernikusz
honosodott meg, így mi is ezt használjuk.
1483-ban édesapja meghalt, így Kopernikusz árvaságra jutott. Neveltetését
nagybátyja, a rendkívül művelt Lucas Watrelrode fromborgi kanonok, későbbi
warmiai püspök vette kézbe.
Ő tette lehetővé Kopernikusznak, hogy 33 éves koráig tanuljon és művelt
humanista legyen, aki jártas nemcsak a teológiában és a latinban, hanem
tudója legyen az orvos- és jogtudománynak, matematikának, csillagászatnak és
a görög nyelvnek.
Kopernikusz először a Krakkói Jagelló Egyetemen tanult 3 évet, ahol
Brudzevski professzor megkedveltette vele az asztronómiát. Ezután
Kopernikusz olasz egyetemekre ment tanulni.
Bolognában jogi tanulmányokat folytatott, itt ismerkedett meg Domenico M.
di Novara csillagász professzorral (aki egyben híres asztrológus volt),
akivel csillagászati észleléseket is végzett. Itt hallott először arról,
hogy egy Kolombusz nevű genovai tengerész nyugatra hajózva eljutott Indiába
és ezzel bebizonyosodott a Föld gömb alakja, ez is hozzájárul ahhoz, hogy
Novara és más csillagászok felismerjék a ptolemajoszi rendszer
fogyatékosságait és az addigi világkép revizióját várják. Később kopernikusz
a Ferrarai Egyetemen tanult, itt szerezte meg a doktori címét egyházjogból.
Római tartózkodása alatt találkozott Leonardo da Vincivel is.
1505 végén hazatért Lengyelországbe, 1512-ig Heilsberg városában élt,
mint nagybátyjának Watzelrode püspöknek a háziorvosa.
Nemcsak nagybátyját kezelte, hanem a többi beteget is.
Mivel Kopernikuszt nagybátyja egyházi pályára szánta, így 1509-ben fromborgi
kanonok lett.
Nagybátyjának 1512-ben bekövetkezett halála után ő intézte a Warmiai
egyházmegye gazdasági ügyeit és rövid ideig az egyházi és politikai
hatalmat is gyakorolta.
1518-ban a német lovagrend csapatai betörtek Warmiába, Olsztyu város
védelmét Kopernikusz vezette és visszaverte a támadást, majd újjáépítette a
várost. Csak az 1520-as évek elején vonulhatott vissza a fromborki vár
"csillagász tornyába", ahol élete hátralévő esztendeiben már csak a
csillagászattal, észlelésekkel és a heliocentrikus rendszer kidolgozásával
foglalkozott.
1513-ban rögzítette a "Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi
mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről" című házi
használatra szánt kézírásos értekezését. Ezt a művét soha nem nyomtatták ki,
azonban kézzel lemásolták és úgy terjesztették.
Kopernikusz híre oda is eljutott, ahol a "Kis Kommentárt" nem olvasták, a
királyi udvarokba, birtokosokhoz. Ennek a hírességének köszönhető, hogy
X. Leó pápa meghívta, hogy vegyen részt a naptárreform kidolgozásában (mint
tudjuk, ezt csak 1584-ben csinálták meg). Azzal utasította vissza, hogy még
nem ismerjük pontosan a Nap és a Hold mozgását.
Ekkor hallott Magellán földkörüli útjáról és a reformáció elkezdődéséről.
A reformáció elterjedése miatt mint hithű katolikus, sokáig habozott, hogy
kiadja-e összefoglaló nagy munkáját, mert tisztában volt azzal, hogy
rendszere nyílt szakítást jelent a Biblia tanításával és ezzel a reformáció
malmára hajtaná a vizet. Végül egy barátjának, Tiedemann Giesének a
rábeszélésére Kopernikusz mégis - márcsak a jobb bolygótáblázatok
összeállításának reményében - rászánta magát, munkájának kiadására és a
kéziratot átadta Giesének, aki azt a következő évben 1543-ban Nürnbergben
Johannes Petreius kiadásában meg is jelentette.
A szerző azonban már nem pillanthatta meg könyvét nyomtatásban.
Kopernikusz, könyvét 1543. május 25-én - halála napján - kapta meg, de
ekkor már nem volt öntudatánál.
Kopernikusz főművében már nemcsak vázlatszerűen, hanem matematikai
rendszerbe foglalva, részleteiben is az észlelésekkel összhangba hozva
ismerteti heliocentrikus rendszerét.
├»5A rendszer hét alaptételre épül:├»0
1. Az égi testeknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk.
2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek, hanem csak a
nehézkedésnek és a Hold mozgásának.
3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség
középpontja, ezért, a Világmindenség középpontja a Nap közelében van.
4. A Nap-Föld távolságának az aránya a csillagos égbolt távolságához képest
kisebb, mint a Föld rádiuszának aránya a Nap távolságához, ugyhogy a
csillagos égbolthoz képest elhanyagolható.
5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észleltünk, nem
olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint
amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta lévő tárgyakkal együtt
naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az
állócsillagok szférája mint a legkülső égbolt mozdulatlan.
6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyeltünk, nem önmagától áll elő, hanem
a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy a Nap körül történik, mint a
többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld.
7. Ami pedig a bolygók mozgásánál, mint direkt és retrográd mozgása látszik,
nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak a Föld mozgása
révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége.
Sajnos Kopernikusz rendszerének volt egy nagy hibája és ez az
idealizáltsága, hogy a bolygók körpályán keringenek. Ezért volt az, hogy a
Kopernikuszi rendszer matematikailag (a számítások szerint) kevésbé volt
pontos, mint a ptolemajoszi rendszer. A harchoz, ami Kopernikusszal
kezdődött és a felvilágosodással végződött (majdnem 200 évig tartott), hogy
a rendszert elfogadják, kétségkívül kellett egy Tycho Brahe, egy Kepler és
egy Galilei. De talán a legnagyobb érdeme Newtonnak volt, aki a miértre is
válaszolt.
Azonban ezzel nem csökken Kopernikusz érdeme és rendszerének újdonsága és
matematikai megalapozottsága.
├»3Hoffmann János├»0