''Távolság és utazás
==================
Hogyan képzeljük el a csillagközi távolságokat? Napjainkban már
eltekinthetünk az alfa Centaurira induló képzeletbeli vonattól. Mindenki
tudja már, hogy hány nap szükséges a harminc földátmérőnyire lévő Holdra
való repüléshez. A Pioneer-10, amely 1972 márciusában startolt a Jupiterre,
1980-ban ér el az Uránuszig. 1 pc távolságot pedig 80 000 év alatt tesz majd
meg... (1)
Érthető ugyanakkor, hogy a gigantikus csillagászati távolságokat
kilométerekben kifejezni legalábbis nehézkes. Valamivel jobb ennél még a
csillagászati egység (CsE) is. A sztellárasztronómiában elfogadott
távolságegység a parsec (pc) - az elnevezés két szó összevonásából ered:
parallaxis és secundum. A pc távolságra van az a csillag, amelynek
parallaxisa 1 szögmásodperc. A parallaxisból a parsecben kifejezett távolság
igen egyszerűen kiszámítható:
r = 1/ă (pi) pc. A meghatározásból következik, hogy 1 pc = 206 265 CsE.
Egy kiloparsec (kpc) egyenlő 1000 pc. A fényévet kizárólag csak a
népszerűsítő irodalomban használják. 1 pc = 3,259 fényév = 3,08*10+18E cm. A
legközelebbi csillag az alfa Centauri 1,32 pc távolságra van, és parallaxisa
0,752". (2)
Hogyan közelíthet meg az ember egy olyan csillagot, ahonnan a fénysugár
is csak ezer év alatt érkezik el hozzánk? Hiszen egy ilyen út oda-vissza még
a fény sebességével haladó gépen is kétezer évig tartana. Sok emberöltőnek
kellene váltania egymást az ilyen út megtételéig.
A relativitás elmélete szerint azonban, mint minden méréssel kapcsolatos
fizikai mennyiség, az idő is relatív. Ez a relativitás kimutatható módon
akkor jelentkezik, ha két rendszer egymáshoz viszonyított egyenesvonalú
sebessége megközelíti a fény terjedési sebességét. A mai rakétákkal még a
10 km/mp érték körül tartunk. Ezt kellene felfokozni másodpercenként közel
300 000 kilométerre. Ilyen űrhajóban más lenne az idő folyása, számára
megrövidülne a távolság, és kiszámítható, hogy elméletileg akár 10 év alatt
is megtehető egy hasonló út. A 10 év azonban csak a rakétákban ülők számára
10 év, az itthon maradt földiek között ezalatt több mint 2000 év telik el.
Nem nehéz kiszámítani, hogy egyetlen kilogrammos tömeg közel
fénysebességre való gyorsításához kétmilliárd kilogramm tiszta alkoholértéke
szükséges. Ha ez az egy kilogrammos kis űrhajó élőlényt is vinne, a
felgyorsítás ideje közel egy évig tartana. Induláskor tehát magával kellene
vinnie az ehhez szükséges üzemanyagot is. Ez pedig már egymaga kétmilliárd
kg alkohol vagy vele egyenértékű más üzemanyag. Öt-hat év alatt ez a rakéta
egy kilogrammos hasznos teherrel elérné az 1000 fényévre lévő csillagot, s a
közelében fénysebességgel száguldana el. Ha le akarna szállni a csillagon,
sebességének lefékezése ugyanennyi energiát igényelne, mint felgyorsítása
igényelt. A visszainduláshoz ismét annyi és a Földre való leszállásoz ismét
ugyanannyi energiára lenne szüksége. Az induló rakétának tehát mint hasznos
terhet annyi üzemanyagot kellene magával vinnie, amennyi sokszorosan
meghaladja a Föld jelenlegi egész energiakészletét; és az esetben is még
mindig csak egyetlen kilogramm térhetne vissza. Nem sokat segít a problémán
az, ha a közönséges üzemanyag helyett a milliószoros hatásfokú
atomenergiával számolunk. (3)
(1) Jurij Nyikolajevics Jefremov: A világmindenség mélységeiben
(Gondolat, Bp, 1978.) 23. o.
(2) Jurij Nyikolajevics Jefremov: A világmindenség mélységeiben
(Gondolat, Bp, 1978.) 21. o.
(3) Kulin György-Róka Gedeon: A világegyetem
(Gondolat, Bp. 1965.) 139-140. o.