''A fénysebesség a határérték?
============================
Tapasztalati tény, hogy a hajó folyóvízben felfele lassabban, lefele
gyorsabban halad. Minden iskolás gyerek tudja, hogy ha egy hajó sebessége
álló vízben 10 km óránként, olyan folyóban, amelynek áramlási sebessége 4 km
óránként, a hajó felfelé csak 6 km-es, lefelé 14 km-es óránkénti sebességgel
halad. Vagyis a víz sebessége levonódik vagy hozzáadódik a hajó állóvízi
sebességéhez.
Azt is tudjuk, hogy a 30 m másodpercenkénti sebességgel elrúgott labda
10 m/mp sebességű szélben szélirányban 40 m/mp, szél ellenében csak 20 m/mp
sebességgel halad.
Mindez így természetes és logikus.
A fény terjedési sebessége légüres térben és megközelítőleg levegőben is
másodpercenként 300 000 km. A Föld Nap körüli sebessége kereken véve 30 km
másodpercenként.
Ebből a legtermészetesebben az következnék, hogy szemben haladva a
fénnyel 300 000 - 30, vele egy irányban haladva 300 000 + 30 km-es
sebességet kellene észlelnünk.
Amikor ezt a nevezetes kísérletet elvégezték, azt a megdöbbentő eredményt
kapták, hogy a fény sebessége 300 000 km/mp, függetlenül attól, hogy elébe
szaladunk vagy futunk előle.
Azt jelentené ez, hogy a Föld mégsem mozog a térben, nem keringünk a Nap
körül?
Más fizikai kísérletek viszont határozottan igazolták, hogy a Föld Nap
körüli keringési sebessége kereken véve 30 km/mp.
Olyan ellentmondásba keveredtünk, amelyből úgy látszott, nem lehet
kiszabadulni. Mivel a tapasztalt jelenségek nem fértek el a klasszikus
fizikában, bővíteni kellett kereteit, új fizikát kellett teremteni. Ezt az
új fizikát tehát a természet maga kényszerítette ki.
Mit is mond az elvégzett kísérlet alapján ez az új fizika?
Eszerint, ha 100 000 km sebességű űrhajóval a fény irányában haladunk, a
mért fénysebességnek 400 000 km/mp-nek kell lennie, ehelyett az eredmény
300 000 km/mp lesz. A fénnyel megegyező irányban futva 200 000 km/mp
sebességet kellene észlelnünk, de az eredmény ebben az esetben is
300 000 km/mp lesz.
Matematikailag: 300 000 + 100 000 = 300 000, vagy pedig
300 000 - 100 000 = 300 000.
Azt jelentené ez, hogy baj van a matematikánkkal? Nem jelenti azt, csak
arra kényszerít bennünket, hogy olyan matematikát alkossunk, amely a
valóságnak megfelelően írja le a természetet.
Akinek van hozzá türelme, próbálja nyomon követni ezt az újfajta
matematikát.
A 300 000 helyett írjunk c-t, a 100 000 helyett 1/3 c-t. Jelöljük az
1/3 c-t v-vel. Azt, amit kapunk c+v vagy c-v-ből, vagyis az összeadás vagy a
kivonás eredményét jelöljük V-vel. A relativitás értelmében c, v és V között
a következő ősszefüggés áll fenn:
V= (c+v)/1+((c*v)/cý)
Igy ha c-hez hozzáadunk v-t, vagy kivonjuk belőle, az eredmény c lesz.
A klasszikus fizika szerint, ha 0,5 c-hez, vagyis a fénysebesség feléhez
0,5 c-t, fél fénysebességet adunk, az eredmény 300 000 km/mp lesz.
A relativitás szerint - a fenti képletet használva - az eredmény nem c,
tehát nem 300 000, hanem 0,8 c, azaz 240 000 km/mp lesz.
De ha 0,9 c-t adunk 0,9 c-hez, azaz 270 000 km/mp-t adunk 270 000
km/mp-hez, az eredmény 298 350 lesz, tehát így sem érhetjük el a fény
sebességét.
Ezért lett az új fizikában határsebesség a fény terjedési sebessége.
Az itt közölt összefüggés segítségével azt is kiszámíthatjuk, mi az
eredmény, ha háromszoros fénysebességhez hozzáadunk egy fénysebességet. Azt
kapjuk, hogy 3c+c is csak c lenne.
El lehet fogadni ilyen képtelenséget?
Akik elfogadták, megalkották a XX. század tudományát és technikáját, akik
nem fogadják el, mert az emberi értelem megcsúfolását látják benne,
lázadoznak, mint azok, akiknek számára még mindig probléma, hogy forog-e és
kering-e a Föld. (1)
(1) Kulin György: Mit mondanak a csillagok
(Gondolat, Bp. 1976.) 164-167. o.