Dimenzió #01

Itt és most (Értekezés a térről és időről)

(fizika)

                       ''A fénysebesség a határérték?
                       ============================

   Tapasztalati  tény,  hogy  a  hajó folyóvízben felfele  lassabban, lefele
gyorsabban  halad.  Minden iskolás gyerek  tudja, hogy ha egy hajó sebessége
álló vízben 10 km óránként, olyan folyóban, amelynek áramlási sebessége 4 km
óránként, a hajó felfelé csak 6 km-es, lefelé 14 km-es óránkénti sebességgel
halad.  Vagyis a  víz sebessége levonódik vagy  hozzáadódik a  hajó állóvízi
sebességéhez.
   Azt is tudjuk, hogy a 30 m másodpercenkénti  sebességgel  elrúgott  labda
10 m/mp sebességű szélben  szélirányban 40 m/mp, szél ellenében csak 20 m/mp
sebességgel halad.
   Mindez így természetes és logikus.
   A fény terjedési sebessége légüres  térben és megközelítőleg levegőben is 
másodpercenként 300 000 km.  A Föld  Nap körüli sebessége kereken véve 30 km
másodpercenként.
   Ebből  a  legtermészetesebben  az  következnék,  hogy  szemben  haladva a
fénnyel   300 000 - 30,   vele   egy   irányban  haladva  300 000 + 30 km-es
sebességet kellene észlelnünk.
   Amikor ezt a nevezetes kísérletet elvégezték, azt a megdöbbentő eredményt
kapták,  hogy a fény  sebessége 300 000 km/mp, függetlenül attól, hogy elébe 
szaladunk vagy futunk előle.
   Azt  jelentené ez, hogy a Föld mégsem mozog a térben, nem keringünk a Nap
körül?
   Más  fizikai  kísérletek viszont  határozottan igazolták, hogy a Föld Nap
körüli keringési sebessége kereken véve 30 km/mp.
   Olyan  ellentmondásba  keveredtünk,  amelyből  úgy  látszott,  nem  lehet
kiszabadulni.  Mivel  a  tapasztalt  jelenségek  nem  fértek el a klasszikus 
fizikában,  bővíteni kellett kereteit, új  fizikát kellett teremteni. Ezt az
új fizikát tehát a természet maga kényszerítette ki.
   Mit is mond az elvégzett kísérlet alapján ez az új fizika?
   Eszerint, ha 100 000 km sebességű  űrhajóval a fény irányában haladunk, a
mért fénysebességnek 400 000 km/mp-nek  kell  lennie,  ehelyett az  eredmény 
300 000 km/mp  lesz.  A  fénnyel   megegyező  irányban  futva  200 000 km/mp 
sebességet   kellene  észlelnünk,  de  az  eredmény   ebben  az  esetben  is
300 000 km/mp lesz.
   Matematikailag:   300 000 + 100 000 = 300 000, vagy pedig 
                     300 000 - 100 000 = 300 000.
   Azt jelentené ez, hogy baj van a  matematikánkkal?  Nem jelenti azt, csak
arra  kényszerít  bennünket,  hogy  olyan  matematikát  alkossunk,  amely  a
valóságnak megfelelően írja le a természetet.
   Akinek  van  hozzá  türelme,  próbálja  nyomon  követni  ezt  az  újfajta
matematikát.
   A 300 000 helyett  írjunk c-t, a 100 000  helyett  1/3 c-t.  Jelöljük  az
1/3 c-t v-vel. Azt, amit kapunk c+v vagy c-v-ből, vagyis az összeadás vagy a
kivonás eredményét jelöljük V-vel. A relativitás értelmében c, v és V között
a következő ősszefüggés áll fenn:

                           V= (c+v)/1+((c*v)/cý)

   Igy  ha  c-hez  hozzáadunk v-t, vagy kivonjuk belőle, az eredmény c lesz.
   A klasszikus fizika szerint, ha 0,5 c-hez, vagyis a  fénysebesség feléhez
0,5 c-t, fél fénysebességet adunk, az eredmény 300 000 km/mp lesz.
   A relativitás szerint - a fenti képletet használva - az eredmény  nem  c,
tehát nem 300 000, hanem 0,8 c, azaz 240 000 km/mp lesz.
   De ha 0,9  c-t  adunk  0,9  c-hez,  azaz  270 000 km/mp-t  adunk  270 000
km/mp-hez,  az  eredmény  298 350  lesz,  tehát  így  sem érhetjük el a fény
sebességét.
   Ezért lett az új fizikában határsebesség a fény terjedési sebessége.
   Az itt közölt összefüggés  segítségével  azt  is  kiszámíthatjuk,  mi  az
eredmény, ha háromszoros fénysebességhez  hozzáadunk egy fénysebességet. Azt
kapjuk, hogy 3c+c is csak c lenne.
   El lehet fogadni ilyen képtelenséget?
   Akik elfogadták, megalkották a XX. század tudományát és technikáját, akik 
nem  fogadják  el,  mert  az  emberi  értelem  megcsúfolását  látják  benne,
lázadoznak, mint azok, akiknek  számára még mindig probléma, hogy forog-e és
kering-e a Föld.                                                         (1)


(1)   Kulin György: Mit mondanak a csillagok
       (Gondolat, Bp. 1976.) 164-167. o.

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.