Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Kéri Katalin:
                              ()

             INTERNETEN KERESZTÜL NEM LEHET EGYMÁSRA KACSINTANI?

                               Szakmai segítő:
                            Ambrus Attila József
                           (       )


           In:  Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában II.,
                         Szerk.: Dr. Vastagh Zoltán,
              JPTE-Tanárképző Intézet, Pécs, 1996. 109-116. o.
                                és átdolgozva
         In: Internet Kalauz, II. évf. 10. szám, (október) 58-60. o.
                           (http://www.ikalauz.hu)


                    I. A harmadik információs forradalom

   Napjainkban   az   emberiség   a   világtörténelem  harmadik  információs
forradalmát  éli.  Bár  az  információáramlás  történetében  fontos megállót
jelentett  a  rádiózás  és  televíziózás  is,  az  írás  és a könyvnyomtatás
feltalálása  után  a  számítógépek  tér-  és  időbeli  korlátokat  leromboló
működése  változtatja  meg  forradalmian a világot. [1] Az 1990-es években a
számítástechnika  szakemberei  a  számítógépek  5.,  sőt  6.  generációjáról
beszélnek  már,  [2]  és  egyértelműen  leszögezik, hogy a XX. század utolsó
évtizede a hálózatoké, amelyek egyre nagyobbak, átfogják az egész Földet, és
gépek millióit kötik össze. [3]

   A  számítástechnikával  kapcsolatos  pedagógiai kutatások nem újkeletűek.
Néhány  évtizeddel  ezelőtt  kezdtek sokasodni azok a tanulmányok, amelyek a
gép  által  segített  (vezérelt)  tanítás  módjait  és eredményeit foglalták
össze.   [4]   Évtizedünkben  is  az  informatika  iránt  érdeklődő  legtöbb
pedagógiai  kutató,  tananyag-  és  multimédia-fejlesztő  erre  a problémára
figyel.  Mivel  a  fejlődés  rendkívül felgyorsult a számítástechnika terén,
valóban   jogos   a   kérdés,   hogy   mennyiben  segíthetik  a  tanulást  a
számítógépek. [5]

   Jelen  tanulmányomban  azonban egy másik kérdésről szeretnék szólni, mely
talán  kevésbé  időszerű  ma  még,  de  a felgyorsult változások óvatosságra
intenek.  Arról szeretnék írni, hogyan függ össze az informatika fejlődése a
gyermekek  és  ifjak kapcsolatainak, kommunikációs formáinak átalakulásával.
Bár  valószínűleg az általános iskolai pedagógusok többsége úgy véli, szinte
felesleges   ilyesfajta   kérdésekről   beszélni,   mégsem   haszontalan  az
előrelátás. A legújabb adatok szerint az Internet multimédiás részét, a WWW-
t  használók  között  a világon kb. 1,5%, Európában kb. 0,5% a 11 és 15 éves
kor közötti felhasználó. [6] (Magyarországi adatokat nem ismerünk.) Ez ugyan
alacsony  arány,  ám  nem  hagyhatjuk  figyelmen  kívül  azt, hogy a hálózat
használóinak  kb.  12%-a  a  következő  korcsoport  (16  és 20 év közöttiek)
köréből  kerül  ki,  és  21-25 éves kor közötti a felhasználók egynegyede. A
másik  tény  pedig  az,  hogy az iskolák számítógépekkel való ellátása gyors
ütemben  halad  előre,  és  egyre  nő  a magánlakásokban levő gépek száma és
kapacitása   is.   Bár  számszerű  jóslásokba  nem  bocsájtkozhatunk,  annyi
mindenképpen  előre  látható, hogy a közeljövőben lényegesen növekedni fog a
gyermekkorú felhasználók köre Magyarországon is.


                         II. Új kommunikációs formák

   A  technikai  fejlődés  olyan új kommunikációs lehetőségeket teremtett az
ezredvég  embere  számára,  amilyenekről  korábban csak a sci-fi irodalomban
olvashattunk.

   1./  Az  elektronikus  levél  (E-Mail)  az olcsó és egyszerű üzenetváltás
        lehetőségét kínálja.

   2./  A  hálózat  segítségével mód nyílik a világ különböző helyein működő
        számítógépek összekapcsolására.

   3./  Tanulók  és kutatók nagy örömére könnyedén megoldható az adatbázisok
        file-ként történő átvitele (FTP), és

   4./  mód  nyílik  a  kontinensek,  városok  stb. közötti üzenetváltásokra
        beszélgetőcsoportok    (discussion    groups)    vagy   hírcsoportok
        (newsgroups)  segítségével,  és ezzel még nem szóltunk valamennyi új
        lehetőségről. [7]

   Ami   témánk  szempontjából,  a  gyerekek  és  ifjak  szokásait  illetően
legfontosabb   ezek   közül,   az   az   "online",   valós   időben  történő
kapcsolattartás.  Azok  a  tizenévesek,  akik  napjainkban  otthon  vagy  az
iskolában  vagy  éppen  a  szaporodó "cyber"-kávéházak egyikében belépnek az
IRC-rendszer    valamelyik    beszélgetőcsatornájába,    másodpercek   alatt
szerezhetnek  maguknak  vadidegen magyar vagy külföldi beszélgetőtársakat. A
rendszer  használata  egyszerű,  valóban  "minden  gyerek  tudja", aki a gép
közelébe  kerül:  néhány  angol parancsszót kell csupán megfelelő sorrendben
begépelni, és máris hozzá lehet szólni bárkinek a gondolataihoz. A képernyőn
szaladó  mondatok  megállíthatóak,  visszahívhatóak  és  lemezre menthetőek.
Gondoljuk  csak  meg,  mekkora  eltérés  ez  hagyományos a levelezéshez vagy
beszélgetéshez  képest,  akár  hátrányait,  akár előnyeit szemléljük! Az IRC
rendszeren belül kialakíthatóak saját beszélgető-csatornák, amelyekre csak a
"megfelelő" személyeket engedi be a csatorna felügyelője.


                          III. Számítógépes újságok

   E  helyen nem a napilapok és magazinok hálózaton át elérhető változatáról
kívánok  szólni,  hanem azokról a fiatalok által programozott, szerkesztett,
írt,   terjesztett   lapokról,  amelyek  csakis  számítógép  képernyőjén  át
olvashatóak, hallhatóak.

   Magyarországon  több  tucatnyi  hosszabb-rövidebb  életű szoftver-magazin
létezik.  [8]  Az  elsők  az  1990-es  évek  elején  keletkeztek.  Általában
elmondható  ezekkel  kapcsolatosan,  hogy  ingyenesen  terjednek,  eleinte a
lemezeket  adták  kézről  kézre  a fiatalok, aztán postai úton küldözgették,
manapság  pedig több már az Interneten keresztül is olvasható. E lapok tehát
nem   kereskedelmi   céllal  készülnek,  inkább  az  ifjúság  egyik  sajátos
önkifejezési  módjának  és  kapcsolatteremtési próbálkozásának tekinthetőek.
13-25 év közötti tanulók (szinte kizárólag fiúk) készítik és olvassák ezeket
a  magazinokat.  A  kezdetben néhány oldalnyi szövegből és képből álló lapok
több esetben tetemes méretűvé nőtték ki magukat a hónapok-évek során, hiszen
a terjedelemnek szinte semmi sem szab határt ma már.

   A  magyar fiatalok körében egyik legismertebb manapság a Terror News című
magazin, mely 2 Megabyte körüli terjedelemben jelenik meg havonta, színes és
mozgó  ábrákkal,  fotókkal  és  zenékkel.  (Általában  1  db.  3,5"  lemezre
tömörítik,  hogy  terjesztése  könnyebb  legyen.) Egészen bizonyos, hogy sok
tanár  megdöbbenne,  és átértékelné véleményét diákjairól, ha néhány órán át
elmélyedne  ezen  vagy  más  újság hasábjain. A fiataloknak ez olyan "szabad
tér",   ahol  bármiről  elmondhatják  a  véleményüket,  korlátozások  nélkül
hozzászólhatnak  az  őket érdeklő különféle témákhoz (nincs cenzúra, semmibe
nem  szólnak  bele  a  felnőttek,  szemben  például egy suli-újsággal...). A
gyerekek  és ifjak magukhoz hasonló korú fiatalokkal kötehetnek ismeretséget
a   gép   segítségével.   A   TN  témakörei  közül  néhány,  bizonyítandó  a
sokszínűségét:   számítógépes   cikkek,  hírek;  humoros  oldalak;  irodalmi
alkotások;  képek,  zeneszámok,  filmkritikák,  és  egy sajátos, sokak által
kedvelt   "rovat",  melynek  címe  (minden  szépítés  nélkül):  "Nők,  szex,
buli".  [9] {A TN sajnálatos módon azóta már megszűnt 1997 második felében a
79 számmal. - ALEX megjegyzése.}

   A  szoftver-újságok  olyan  sokszínűen  és  mélyen  vallanak  a mai tizen
(huszon)  évesek  gondjairól,  életéről, mint semilyen más írott dokumentum.
Aki  nem  találkozott ezen újságokkal, lehet, hogy el sem tudja képzelni, mi
mindent  gondolnak  a  diákok  a  szerelemről,  a  katonaságról,  a  világot
fenyegető  ökológiai és egyéb veszélyekről, a pénzről, az emberi értékekről.
Számítógépes   formában   megírni  a  véleményt  -  ez  valami  teljesen  új
megnyilvánulási  forma a gyerekek számára. Könnyebb (nyelvileg és lelkileg),
mint  szóban  elmondani  valakinek  a  gondokat; szórakoztató, hisz mások is
"ilyeneket"  írnak,  és  önmegvalósítás  is  egyben - még akkor is, ha ennek
értéke  néha  vitatható  és  megkérdőjelezhető. Tudomásul kell vennünk, hogy
tendenciózusan  és  hatványozottan  nő  azoknak  a fiataloknak a száma, akik
órákon át némaságba burkolózva ütik a billentyűzetet és bámulják a monitort,
ám eközben másokkal "beszélgetnek" és új ismereteket szereznek.


                                 IV. Partik

   A   személyes  találkozás,  ismerkedés  fontossága  (egyelőre)  még  alig
veszített  erejéből.  Évtizedünk  végén azonban megfigyelhető, hogy a baráti
(?)    társaságok    úgy    alakulnak    ki,   hogy   egy-egy   számítógépes
beszélgetőcsatorna  résztvevői vagy egy szoftver-újság állandó írói-olvasói-
levelezői   személyesen   is   összeismerkednek.   Ez  gyakorta  úgynevezett
"partikon"  történik,  amely  összejövetelek  külföldön éppoly népszerűek és
elterjedtek,  mint  hazánkban.  A  legnagyobb magyar partikon idegenekkel és
számítógép  segítségével szerzett "ismerősökkel" lehet találkozni, és eszmét
cserélni  a világ dolgairól - persze, elsősorban számítógépes újdonságokról.
Az  országos  partik  kínálnak  lehetőséget  az  önálló  alkotások  (demo-k)
bemutatására,  a  versengésre.  Egyik  népszerű számítógépes magazin szerint
15-25   év  közötti  a  partikra  járók  életkora,  és  általában  péntektől
vasárnapig   gyűlnek   össze  valahol,  Budapesten  vagy  valamelyik  vidéki
városban.   [10]   Újabban  kezdenek  sokasodni  az  "IRC-bulik",  amelyeket
általában  magánlakásokban  rendeznek,  10-12 fő részvételével, akik egy-egy
levelezési csatorna "beszélgetőtársai".


             V. Az új kommunikációs formák előnyei és hátrányai

   Bár  több  felnőtt  szerint  a  fentebb  említett  jelenségek aggasztónak
tűnnek,  azt  nem  lehet  kétségbe  vonni,  hogy a máris felismert hátrányok
mellett  előnyei  is  adódnak  az  új kommunikációs formáknak. Ezek közül az
egyik  feltétlenül  a  sokoldalú  ismeretszerzés.  Ám  előnyök  és hátrányok
egymástól  nem  elválaszthatóak, ezért ebben az esetben is igaz, hogy mindez
káros  is lehet. A sci-fi irodalom kedvelői (így a fiatalok) körében kedvelt
író,  Stanislaw  Lem  például  nemrégiben azt nyilatkozta egy interjú során,
hogy

       "az  ember  nem tud mit kezdeni az információáradattal. Agyunk és
    érzékszerveink   kapacitása   még   mindig   ugyanakkora,   mint   a
    kőkorszakban,  százezer  évvel  ezelőtt.  És  manapság hirtelen ránk
    zúdul ez a roppant információtömeg." [11]

   Pozitív  vonás,  hogy  a  számítógép  új  felhasználási  módjai alkotásra
ösztönöznek,  de  nagyon  is  jogosult  a  pedagógusok  aggodalma a manuális
cselekvés, a sokszínű alkotás térvesztése miatt.

   Ami  a nyelvi következményeket illeti, talán leghosszadalmasabban lehetne
írni  a hatásokról. (Valószínűleg a közeljövőben sokasodni fognak az ezzel a
témával foglalkozó kutatások.) A diáknyelv megfigyelhetően új kifejezésekkel
bővül,  ám  ez  leginkább  az  angol  eredetű (számítástechnikai) szakszavak
beáramlását  és  sokszor elferdített használatát jelenti. [12] A fiataloknak
szóló magazinokban egyre gyakoribbak az ilyesféle mondatok:

       "Ma a swapperek helyét a sysopok veszik át, akik a ma oly divatos
    BBS-eken keresztül importálják/exportálják a scene stuffokat." [13]

   (Nem  csoda,  hogy  a  számítógéphez  nem  értő pedagógusok utolsó csepp,
lelkesedése   is  elszáll,  hogy  számítógéppel  foglalkozzanak...)  Továbbá
teljesen  megoldatlan  az  a probléma, hogy az írásos kommunikáció nem tudja
közvetíteni  a  beszédet  kísérő  különböző  jelzéseket,  [14]  a mimikát, a
testtartást,  a  gesztusokat.  Így  valóban  szinte  bármit lehet írni, ám a
mondanivaló  csak  üggyel-bajjal nyomatékosítható, és az érzelmek kifejezése
meglehetősen nehéz.

   A    számítógépes   kommunikáció   ugyan   egyrészt   segíti   barátságok
kialakulását,  ugyanakkor  fennáll az a veszély, hogy a serdülő tudomást sem
vesz körülötte élő (ülő) kortársairól - legalábbis akkor nem, ha nem értenek
a  géphez  vagy  nem  követik kellő gyorsasággal a számítógépes fejlődést. A
nemek  közötti  kapcsolatoknak  egyértelműen nem kedvez a gép, hiszen lányok
csak  elenyésző számban élnek jelenleg ezen új kommunikációs lehetőségekkel.
Ez  amiatt  is  nagyon  káros  lehet,  mert a nő és a szerelem, mint érték a
kamasz  fiúk  között leértékelődik, hiszen lányokról még szépen beszélni sem
igen  "divat"  fiúk  körében,  nemhogy  írni... A lányok pedig szinte be sem
kapcsolódnak  ezen  újságok,  levelezőcsatornák köreibe, illetve kialakítják
saját köreiket.

   Nagyon káros az a jelenség, amelyről sokat tudnának beszélni számítógépet
rendszeresen  használó  gyerekek  szülei, tanárai, és amellyel kapcsolatosan
megszülettek  már világszerte az első tanulmányok: a gyermekek (és felnőttek
is)  számítógép-függővé  válnak.  Ez  azzal  jár,  hogy mozgásuk szegényebbé
válik,   nem   mennek   ki  a  szabadba,  nem  beszélgetnek,  ezért  szóbeli
kifejezőkészségük alig fejlődik. Gondoljuk csak meg, amikor a számítógép még
nem  volt több, mint információ-szolgáltató és tároló adatbázis, műveleteket
végző  masina,  játéklehetőségek  tárháza,  már akkor is sok gyermek rabjává
vált, éppúgy, mint a televíziónak. Most pedig a számítógép arra is számtalan
lehetőséget  ad,  ami  egykor "fegyver" lehetett vele szemben: barátkozni és
cseverészni lehet valós időben a segítségével!

   Rendkívüli   vonzerőt   gyakorol   a   fiatalabb   korosztályokra  az  új
kommunikációs  formák  mindegyike  amiatt  is,  mert felelősség nélkül lehet
mondani  bármit,  gyakran  mások  (felnőttek,  pl. az apa) felhasználói neve
mögött megbújva. Lehet csúnyán beszélni (egyes újságok és levelező-csatornák
esetében  ez  szinte  "erény"),  és  lehet  füllenteni is, hiszen a levelek,
cikkek  olvasói  gyakorta  több  száz  km-rel  odébb  vannak,  és sosem lesz
lehetőségük ellenőrízni az állítások igazságtartalmát.

   Egy Internettel foglalkozó cikk szerzői szerint

       "a virtuális közösségben tulajdonképpen mesterségesen létrehozott
    személyiségek léteznek." [15]

   Az  Interneten és a szoftver-újságok oldalain nem a megszokott kategóriák
szerint  ítélik  meg  az  embert. Mit sem számít a kinézet, az öltözködés, a
származás,  a  pénz,  hiszen  ezek  nem  is  derülnek  ki  általában  a csak
számítógéppel  kommunikáló  emberekről. A cyber-térben mindenki annyit mutat
meg  magából,  amennyit akar, tetszés szerint elkendőzhet tulajdonságokat és
kitalálhat  magáról  nem  létező  "jellemzőket" - legfeljebb vigyáznia kell,
hogy ne "azonosítsák" egy partin. [16]


                         VI. Mit tehet a pedagógus?

   Semmiképpen  nem  azt,  hogy  tanítványait  (saját gyermekeit) eltiltja a
számítógép  használatától.  Ellenkezőleg.  Azzal kell kezdenie, hogy maga is
leül  a  gép mellé, és megpróbálja megérteni, milyen lehetőségeket hordoz és
milyen veszélyeket rejt a felnövekvő generáció szempontjából az informatika.
Mindez  annál  is  inkább  fontos,  mert  a  gyerekek  egy  része rendkívüli
maradiságnak  tartja,  hogyha  a  "felnőtt"  nem  ért  a géphez. Régimódinak
tartott  felnőttekkel pedig egy kamasz sem fogja megosztani sem számítógépes
sem hétköznapi problémáit.

   A  pedagógus  legfontosabb feladata az, hogy minden erejével és tudásával
megpróbálja   tanítványait   ráébreszteni   a   világ   ezerszínűségére   és
szépségeire, és a számítógépes információszerzés mellett sok más lehetőséget
is  fel  kell  mutatni.  A  közeljövőben  olyan  didaktikai problémák fognak
felmerülni,  amilyenek  korábban egyáltalán nem léteztek. A számítógép akkor
lesz  segítség  és  nem  gát,  ha  a  gyerekeket megtanítjuk gondolkodni, és
ráébresztjük őket a felfedezés, az alkotás örömére.

       "Miért   kellene   a   »zenélés   örömét«  a  »zene  élvezetével«
    helyettesíteni? Miért kellene a gyermeket a természettudományok és a
    matek  »élvezetére«  tanítani,  amikor tulajdonképpen sokkal nagyobb
    örömmel (amellett jobb hatásfokkal) tudna egész világokat alkotni?

       Ami   a   biológiában   és   az  emberiség  más  nagy  tudományos
    rendszereiben   igazán   lényeges,   azt   nem   lehet   gyorspostán
    »kikézbesíteni«. Meg lehet viszont tanítani a diákoknak - amennyiben
    közvetlen  kapcsolatba  hozzuk őket a »létezés nagy láncolatával« -,
    hogy  belsőleg fejlesszék ki magukban azokat a struktúrákat, amelyek
    a  nagy  hatású  eszmék hordozásához szükségesek." - olvashatjuk egy
    amerikai iskolakísérlet tanulságai között. [17]

   A  tanárnak - szülőnek - igazi partnernek kell lenni a gyerekek életében,
ma  sokkal  inkább,  mint  bármikor.  Kisgyerekkortól  úgy  kell  nevelni  a
gyerekeket,  hogy  felnőve  a  számítógépet  ne a világgal azonosnak véljék,
hanem csak egy eszköznek a világ megismeréséhez.

   Talán  kissé  komor  képet  rajzoltam  a  fentiekben,  de  a  helyzet nem
egyszerű,  és  számos  újonnan  felmerült  probléma megoldásra vár. az időnk
pedig  kevés,  hiszen már kopogtat az ajtón a XXI. század új ismeretszerzési
(szórakozási) módja, a virtuális valóság...

       Végezetül álljon itt a cikkben szereplő lemezújságok közül egy
 (moderált!) diskmagazin - a Dimenzió nevű tudományos-ismeretterjesztő újság
             - címe, melyet az érdeklődők on-line is olvashatnak
             (http://nostromo.pte.hu/iqdepo), vagy letölthetik
                    (ftp://nostromo.pte.hu/pub/iqdepo).


                                  JEGYZETEK

 [1]  A harmadik hullám (In: Heti Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 85. o.

 [2]  Pl.: IBM PC XT/AT kezelése (BINOM BT., Bp., 1992.) 10. o.

 [3]  Bakonyi  Géza-Drótos  László-Kokas Károly: Navigáció a hálózaton (IIF,
      Bp., 1994.) 3. o.

 [4]  L. pl.: Walter R. Fuchs: Az új tanulási módszerek (KJK, Bp., 1973.)

 [5]  E  témáról  olvasható  érdekes  tanulmány pl.: alan C. Kay: Oktatás: a
      szellem gépe vagy a gép szelleme (In: Tudomány, 1991. nov.) 88-95. o.

 [6]  Lőke  András:  Felhasználói  statisztika  - A legelésző elit (In: Heti
      Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 61. o.

 [7]  Kisszótár kezdőknek (In: Heti Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 59. o.

 [8]  Pl.: Armed & Deadly, Bad News, Booster, Brain Browse, Censor, Channel,
      Contrast,  CoderMag,  Cult,  D-Mag, Daskmig Illusions, Das Bootsector,
      Death Bringer, Dissonance, Digital Underground Association Mag, Danger
      News  (TN  lopás),  Dimenzió, Free Style, Flash, Fun News, Fusion, The
      Garden   Party,  Genetic  Dreams,  Guide,  Hektor,  Happy  News,  Hoax
      Magazine, Hulladék, Infused Bytez, Imphobia, Infinity, Insane Reality,
      Kendermag,  LBA,  Mental  Scream,  CLI, New World Order, Sanity, Other
      Side,  Pain, Parrot, Perfact magazin, Post Office, Public Incantation,
      Pulse,  Pussy  erotic  magazin,  Radical diskmag, Ruppy News, Runtime,
      Scanline,  Scanner,  Scenial, Sledge Hammer, Solaria, Stuart the Fish,
      Synopsis,  Terror  News, Titanic, Top Secret, Unreal, U.S.Navy, Voxel,
      Yahoo, ZigZag, ...

 [9]  Jelen  tanulmány  szerzőjének számtalanszor megfordult a fejében, hogy
      azok  a felnőtt kutatók, akik a diákéletmóddal, a diákok egészségével,
      a  diákokat  fenyegető  veszélyekkel  foglalkoznak, egyik legfontosabb
      forrásukat nem találják meg, ha nem élnek ezen "újságok" olvasásával.)

[10]  Oravecz  Richard:  A számítógép őrültjei (In: CHIP Magazin, 1996. jún.
      VIII/6.) 76-77. o.

[11]  Az ember a számítógép foglya lesz - Interjú Stanislaw Lemmel (In: CHIP
      Magazin, 1996. ápr. VIII/4.) 20. o.

[12]  A  helyzet  bonyolultságát  ugyanakkor  jól  mutatja az a tény, hogy e
      tanulmány  készítője  sem  tud  eltekinteni bizonyos angol kifejezések
      használatától, hiszen nincs egyértelmű és elterjedt magyar fordításuk.

[13]  Oravecz R. i. m. 76. o.

[14]  Galántai  Zoltán  -  Komáromy Gábor: "Valahol az Interneten mindig ősz
      van" - Netikett vagy anarchia (In: Új Alaplap, 1996. márc.) 4. o.

[15]  Galántai Z. - Komáromy G. i. m. 6. o.

[16]  Hogy  mindez  mennyire  igaz,  bizonyítja az  a tény, hogy a tanulmány
      írója  maga  is  hosszabb  időn  át  volt egyik szoftver-újság állandó
      levelezője,   a   sok   tinédzser   fiú  között  "csak  egy  lány".  A
      legkülönbözőbb  kérdésekkel  és  üzenetekkel  keresték  meg  fiatalok,
      akiknek sejtelmük sem volt, hogy ki is ő valójában.

[17]  Alan C. Kay: Oktatás... i. m. 93. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező