Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                               ''DARWIN ELLENZŐI

   Darwint  és  az  általa  állítólag  felfedezett törvényeket, sőt az egész
evolúciós  elméletet  nagyon  sokan,  sokféleképpen  támadják  manapság.  Az
átlagember  erről  már  csak  azért  sem  tud  szinte semmit, mert az efféle
információt a tudományos népszerűsítő sajtó elhallgatja. Ha pedig közöl egy-
egy  cikket  az evolúció védelmében, netán támadja a szerző könyvét, akkor a
másik  tudósnak nem adatik meg a válasz joga - mint tette ezt nemrégen egyik
napilapunk egy antidarwinista mű kapcsán.

   Darwin  ellenzői  lassan  két évtizede tartoznak szoros szövetségbe. Most
nem  a  teremtéspártiakról  beszélünk  -  bár  köztük is akadnak sokdiplomás
emberek,  akiknek tudományos érveik is vannak a teremtés eszméje mellett! -,
hanem  olyan  tudósokról,  akik  szigorúan tudományos alapon közelítik meg a
kérdést.  Már csak azért is, mert az evolúciót támadók között akadnak Nobel-
díjas természettudósok is!

   A  Darwint  megcáfoló,  érvekkel  hadakozó  és  igencsak  elgondolkoztató
könyvek sorában most nálunk is napvilágot látott egy. (Már nem az első ilyen
témájú  kiadvány  magyar  nyelven.)  Gondolom,  kevesen hallották eddig Siku
Andrea matematikus-fizikus nevét, aki igen otthonos a biológia területén is.
A fiatal tudós olyan könyvet írt Inverz evolúció címmel, amely közérthetően,
röviden  és  hatásosan  foglalja  össze,  miért  nem  lehet  érvényes Darwin
agyonreklámozott elmélete?

   Igazuk  van  azoknak  -  derül  ki  a  műből -, akik szerint ha Darwin ma
jelentkezne   valamelyik   egyetemen   vagy   akadémián,   avagy  tudományos
könyvkiadónál  kéziratával,  egyszerűen  kinevetnék és elkergetnék. Manapság
ugyanis  már  nem  lehet  behatolni  a tudomány sáncai közé ennyire szedett-
vedett, érvekkel és tényekkel alá nem támasztott művel. Igen, bármennyire is
csodálkoznak,  az  evolúció  mellett  igen kevés érv szól, Darwin elmélete a
valóságban nem bizonyosodott be alapja nincs.

   Hogy akkor mégis miért tanítják a világ számos egyetemén, miért állítja a
tudományos  világ,  hogy egész élővilágunk és az ember fejlődése is eszerint
zajlott le? Ez már nem tudományos kérdés inkább az emberek becsaphatóságának
tárgykörébe  tartozik.  Siku Andrea nem fogalmaz ilyen sarkosan, mint én, de
ha elolvassuk könyvét, ez napnál világosabban kiderül belőle.

   A dolgot ott kell kezdeni, hogy Charles Darwin a maga idejében - idestova
százötven  éve  -  alapvetően hibásan kezdte építeni elméletét. Ugyanis volt
egy  prekoncepciója,  vagyis  előre  elképzelt  elmélete,  és ahhoz keresett
tényeket, eseményeket, bizonyítékokat. Így aztán tökéletesen figyelmen kívül
hagyta  az  ettől  eltérő,  netán  ezzel  ellentétes  bizonyítékokat.  Ezért
említettem,  hogy  manapság  ezt  tudományos  szélhámosságnak, mi több egyes
tudáshatalmi fellegvárak kedvenc szavával élve "áltudománynak" bélyegzik.

   Darwin  tehát  csak  azt  vette figyelembe, ami elméletébe beleillett. Az
inverz  evolúcióból  kiderül  az  is,  hogy  némi kisebb csalástól sem riadt
vissza  a  korszak  nagy  alakja.  Amire  azért  is rászorult, mert egyrészt
szorította  a  határidő  (egy  másik  tudós  is  jelentkezett  ugyanezzel az
elmélettel!),   másrészt  Darwin,  nem  lévén  képzett  biológus,  inkább  a
filozófia  felé  ment  el.  Túl  kevés tényt rakott egymás mellé ahhoz, hogy
elméletét  alátámassza.  Ezt  is ritkán emlegetik ma már: a korabeli tudósok
bizony  keményen kritizálták is ezért. Maga is érezte, hogy az egész elmélet
bizonyítatlan,  ezért például az emberi faj eredetéről szóló, még több vitát
kiváltó részt csak tíz-egynéhány évvel később tette hozzá.

   Az  elmélet  akkor  is  ezer  sebből  vérzik,  ha függetlenítjük szerzője
személyétől és munkamódszerétől. Az evolucionistáknak válaszolniuk kellene a
következő kérdésekre:

   1.  Példát  adni  olyan esetekre, amikor egyik faj egy másik fajjá alakul
       át.

   2.  Meg   kellene   határozniuk   magának  az  evolúciós  folyamatnak   a
       mechanizmusát amelyen keresztül az evolúció végbemegy.

   3.  Meg  kell  mondaniuk, most hol tart az evolúció, mely fajok alakulnak
       át, illetve pontosan megadni, hogy a múltban melyik faj melyik fajból
       jött létre.

   Az  előzőekben  arról  írtunk, mennyire elterjedt Darwin "felfedezése" és
elmélete,  amely  szerint  a földön a fajok egymásból fejlődtek ki, és ennek
révén  az  ember  is az állatvilágból emelkedett ki. Pedig igazi bizonyítéka
voltaképpen  nincs, és mint tudományos elmélet nem is áll meg a lábán. Sokat
idéztünk Siku Andrea kutató fenti című, nemrégen megjelent könyvéből.

   Bizony baj van az egész evolúcióval. Nem elég valamit egyetemen tanítani,
illene  be  is bizonyítani. Vegyünk egy példát: az evolucionisták nem tudják
bizonyítani az emlősök kialakulását. Maga Darwin bevallotta hogy erről semmi
bizonyosat  nem  tudunk.  (Akkor miért kellett erre egy elméletet építeni? -
kérdezhetnénk  joggal.) Számos kérdésre Darwin utódai sem tudtak válaszolni.
Lord  Kelvin vagy Jenkins joggal bírálta az elméletet a maga idejében, és ma
is joggal bírálják mások.

   Az evolúció nem tud példát mutatni arra, hogy egyik faj a másikká alakult
át! A kövületek, régi csontok éppen nem ezt bizonyítják. Az átalakulást - ha
lett  volna - fokról fokra láthatnánk. Láthatnánk és bizonyíthatnánk, hogyan
változtak át a fajok egyikből a másikba, mígnem kialakult bármely állat vagy
az  ember  mai  változata. Ezzel szemben csupa olyan példát találunk a valós
világban,  és az ősállatok csontjaiban is, amely változatlan. És ma is élnek
állatok,  amelyek  nemcsak  sok  millió,  de  sok  százmillió  éve  teljesen
változatlanok!

   A  valóság  az  hogy  még  soha  senki  nem  tapasztalta,  hogy egyik faj
átalakult  volna  a  másikba. A fajok a mai napig is stabil, állandó formák.
Egyetlen  biológus  sem látott soha evolúció útján létrejönni magasabb rendű
szervezetet.  Éppen  az  adna  értékes  kutatási területet a tudománynak, ha
beismerné  a  Darwin-féle változat hiteltelenségét. Ugyanis a természetben a
változatlanság sokkal nagyobb tudományos kihívás, mint a folyamatos változás
(amely  lám,  nem  bizonyosodott  be).  Az  állandóság problémája nehezebben
fejthető  meg,  mint  a  változásé.  Hiszen  a  genetikai rendszer állandóan
változik,  miként az ellenőrző rendszer is. Hogyan lehetséges mégis, hogy az
ellenőrző  rendszer  folyamatosan változik, az ellenőrzött pedig évmilliókon
keresztül állandó marad?

   Igaza   volt   annak   a  kutatónak,  aki  nem  habozott  kijelenteni:  a
paleobiológiai   tények   alapján   még   karikatúrát  sem  készíthetünk  az
evolúcióról.  Bizony,  tudományos  körökben  suttogva  terjed az igazság: az
evolúció  összes eddig fellelt bizonyítéka elférne egyetlen biliárdasztalon!
És  nincsenek meg a hiányzó láncszemek, nincs egyetlen bizonyíték arra, hogy
az  egyik  faj  - vagy akár az ember - a másikból alakult volna át ma létező
formájába.

   Ezek  a  hiányok  annyira valóságosak - mondták már sokan -, hogy sohasem
fognak  kiegészülni.  Ugyanis  többé nem fogadható el az olyan érvelés, amit
százötven  éve hallunk az evolucionisták szájából: ami még hiányzik, az majd
hamarosan  előkerül.  Ami  sohasem  létezett,  az  később sem kerülhet elő a
földből.

   Az  evolúciós  mechanizmust senki nem ismeri. Akkor hát milyen tudományos
elmélet  ez?  Sem  a  genetikusok,  sem a molekuláris biológusok nem képesek
megmondani,  mi  hozza  létre  az  új  biológiai  formát. Az erről rendezett
1981-es  római világkonferencián ezt a kutatók kénytelenek voltak bevallani,
de nem nagyon reklámozták a tudományon kívüli világban, a laikusok felé.

   Az  evolúció  híveinek az lenne a kötelességük, hogy megmondják: hol tart
most az evolúció? Mely fajok alakulnak át és mivé? Vagy legalább azt, hogy a
múltban  melyik  fajból  melyik  másik  jött  létre. De rendkívül nevetséges
válaszokat  kapunk  tölük  (írtam  erről  az "Evolúció vagy teremtés?" című,
1992-es    könyvemben),    és   mint   azt   Gopuld,   a   Harvard   Egyetem
evolúcióelmélettel  foglalkozó biológusa (!) le merészelte írni valahol: "Az
átmeneti    formák   rendkívüli   ritkasága   az   őskori   kövületekben   a
paleontológusok  szakmai  titkai  közé  tartoznak.  Az  evolúciós családfák,
amelyek   a   tankönyveinket  díszítik,  csupán  az  ágak  fajtájáról  és  a
csomópontokról tudósítanak, a többi csupán következtetés." Itt az igazság! A
szakmai  berkekben eszerint jól tudják, hogy az evolúciós elmélet hamis, nem
bizonyított  és  nem  is  bizonyítható.  De azért nyugodtan hirdetik, minden
diáknak megtanítják, mintha igaz lenne.

                                                               Nemere István

                    (Forrás: Tvr-hét 1999/17., 18. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.