Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                             ''REPÜLTEK-E ŐSEINK?

   A  kérdés  a  mai  tudós számára nem kérdés, a válasza természetesen nem.
Akadnak  azonban  olyan jelek az őstörténetből és főleg az őskorból, amelyek
mintha  ennek  ellenkezőjére  utalnának.  Az  egyik első ember, aki repült -
ugyan  nem  önszántából -, valószínűleg Gilgames volt. Ő ugyan azt mesélte a
régi  mezopotámiai  eposz  szerint, hogy hatalmas sasmadár ragadta fel, de a
leírás egyes részletei arról győznek meg bennünket, hogy ez csupán metafora.
Mivel az "istenek", azaz a földönkívüliek járművéhez hasonló szerkezetet sem
ő,  sem  a  korabeli  emberek  nem  láttak,  hitük szerint repülni is csak a
madarak  tudtak.  Ezért  nincs  abban semmi csodálatos, hogy Gilgames, a hős
király  is  óriási  sashoz  hasonlította  a  szerkezetet  amely  felemelte a
földről.  Hogy  valóban sor kerülhetett ilyen repülésre (legfeljebb az utast
nem Gilgamesnek hívták), azt néhány jellegzetes leírás bizonyítja. Valakinek
ugyanis valóban fel kellett emelkednie ilyen magasra, hogy láthassa - amiről
az  eposzban is szó van - hogy a föld szélei legörbülnek vagy hogy emelkedés
közben az ember úgy érzi, a lába ólomként elnehezedik.

   E  "tüneteket"  csak  olyan  ember  írhatta  le sok ezer éve, aki maga is
repült. Ezt pusztán fantáziával nem lehet kitalálni.

   A  másik  repülő  ember  a  bibliai Ezékiel próféta lehetett. A rejtélyes
idegenek a repülő szerkezetükkel többször is visszatértek hozzá, és elvitték
magukkal  egészen  távoli  tájakra.  A  "próféta" nem túl pontos, de érthető
technikai  leírást  hagyott  hátra  a szerkezetről. Hogy nem látomásról volt
szó, annak bizonyítéka az, hogy a leírás alapján a szerkezet egyes szellemes
elemeit rekonstruálhatták, sőt az egyikből modern, szabadalmaztatott műszaki
találmány  lett.  Érdekes,  hogy mind az egyház, mind pedig a tudomány a mai
napig  csupán  "víziónak"  tartja mindazt, ami Ezékiellel történt a Krisztus
előtti hatodik században.

   Mások   szerint   ugyan   mindez   valóban   megesett,  de  a  jármű  nem
földönkívülieké,  hanem  közelebbről meg nem határozható, rejtélyes földieké
volt.  Vagyis hőlégballon, amelyet légcsavarral hajthattak a kívánt irányba,
és így huszonnégy óra alatt akár ezer kilométert is megtehetett a szerkezet.
De  a  magyarázók  adósak  maradtak  egy apró információval: kétezer évvel a
Montgolfier fivérek találmánya előtt ki használt volna léghajót a földön?

   Vannak más jelek is. Az egyik ősi perui szentélyben kőbe vésett feliratot
és  rajzot  találtak.  Egyes  kutatók  szerint  a rajz hőlégballont ábrázol,
amelyet légcsavarral lehet hajtani vízszintes irányban.

   A  rajz  korának meghatározása nehézségbe ütközik. A régészek megegyeznek
abban,  hogy ez a Chavin de Huantar-i kultúrához tartozó lelet valamikor Kr.
előtt   800  és  500  között  keletkezhetett.  Most  már  csak  azt  kellene
megfejteni,   volt-e   valami  köze  ennek  a  latin-amerikai  kultúrának  -
Ezékielhez.  Vagyis  a  korabeli Ázsiához. Át tudtak-e kelni az óceán fölött
ilyen,  végső  soron mégiscsak primitív eszközzel 2500 évvel ezelőtt? Amikor
mindeddig  még  a  legmodernebb  technikát  felvonultató  hőlégballonnal sem
sikerült megkerülni a földet!

   Mindenesetre arról a csodaszép szentélyről, amit Ezékielnek megmutattak a
hajó  vezetői,  könnyen  kiderülhet:  éppen  Peruban volt! A Bibliában leírt
épület  mérete  és  külseje  ugyanis  megegyezik azzal a ma már sajnos romos
szentéllyel,  amit  éppen Chavin de Huantar környékén tártak fel a régészek.
Aki  nem  hiszi, hasonlítsa össze a két leírást: a bibliait és a régészekét.
Még  egyes  lépcsők,  falak  leírása  is azonos, nem is szólva arról, hogy a
perui szentély is úgy van tájolva, ugyanolyan tájbéli környezetben épült fel
a maga idejében, mint amit a "vizionáló" légi utas leírt.

   Sokáig azt hitték, Ezékiel izraeli várost és szentélyt ír le. Ám a leírás
egyes  jellemző  részletei  -  a  buja  növényzet  és  halban  gazdag  víz -
semmiképpen nem illik a már akkor is eléggé sivatagos izraeli tájhoz. A buja
növényzet a perui trópusi őserdőre emlékeztet inkább.

   Ahhoz,  hogy ezt elhiggyük, azt is el kell hinnünk, hogy valakik kétezer-
ötszáz  éve  idelátogattak  az  űrből,  és  olykor embereket vittek magukkal
repülni.  Vagy  azt  kellene  elfogadnunk,  hogy  olyan fejlett volt a földi
technika,  hogy már akkoriban is lehetett közlekedni a levegőben. Méghozzá a
kontinensek között is.
                                                               Nemere István
                       (Forrás: Tvr-hét 1999/8. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.