Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                         ''A TUDOMÁNY MINDENEKFELETT?

   Ezt  a  kérdést pendítette meg nemrégen néhány ismert személy. Úgy vélik,
véget  kell már vetni a világban "elharapózott" ufóláznak, X-aktáknak és más
efféle  "szemétnek".  Gyorsan  hozzáteszem,  hogy  mindez nem Magyarországon
történt,  bár  hasonló  kezdeményezésre  mintegy másfél évtizede itt is volt
példa.   Ám   most  a  Natureben,  a  világ  legjobbnak  tartott  tudományos
folyóiratában  lángolt  fel  a régi vita. Néhányan azt panaszolták, hogy nem
eléggé  népszerű  a  tudomány, és ugyan hol vetélkedhet bármely asztrológiai
műsor  nézettsége  valamely  szűk,  tudományos  témát boncolgató előadással.
Mások  viszont arra világítottak rá, hogy ez a tudomány és a tudósok hibája.
Nálunk hiába várnánk ilyen vélemény nyilvános elhangzására.

   Bizony  a Nature szerkesztői alaposan megrótták a tudósokat mindezért. Az
X-akták  című  filmsorozatról  a világhírű folyóirat azt írta: Nem véletlen,
hogy az emberek szívesen nézik a sorozatot, hiszen az érdekes, feszültséggel
teli, és a problémák, amelyeket felvet, nem mindig állnak távol a mindennapi
élettől.  Majd  ha  a  tudósok  is  képesek  lesznek izgalmasan és érthetően
előadni témájukat a televízióban, akkor felvehetik a versenyt az X-aktákkal.

   Mindez erősen emlékeztet azokra a belharcokra, amelyek nálunk zajlottak a
nyolcvanas  évek  közepén  és  később.  A  magyar  kutatók  sem arról voltak
híresek,  hogy  nyílt  vitában  álltak  volna  ki a velük ellentétes nézetet
vallókkal,  inkább  a  politika  mellé  bújva  lövöldöztek a nem hagyományos
gyógymódok, újszerű eszmék, tények hirdetőire.

   A  brit  vitában  az  egyik  professzor  valamilyen  ellenőrző, jóváhagyó
tudományos intézményt vagy szervet követelt, amely mintegy cenzúrázna minden
tévéműsort   és   újságcikket,   és  csak  azokat  engedné  adásba,  illetve
nyomtatásba, amelyek megfelelnek a tudományos kritériumoknak.

   Ez  is visszaköszön nálunk. A cenzúra követelése itt is régi dolog. Akadt
olyan,  mindig  hatalomközeli  tudós,  aki minősíthetetlen hangon támadta az
"áltudományok"  képviselőit  és  felelős akadémiai tisztségét arra használta
fel,  hogy  tévéműsort tiltatott le, vagy megakadályozta, hogy Kossuth-díjat
kapjon  az a neves tévés személyiség, aki többek között a tudomány által nem
ismert feltalálókat népszerűsített a képernyőn.

   Sajnos, rajta kívül volt még jó néhány hasonszőrű "akadémikus". Azok akik
a  tudományban  bíznak igazán - mint e sorok írója -, kénytelenek azt látni,
hogy  ezen vaskalapos tudósok szerte a világon, így Magyarországon is egyre-
másra  intézik  el,  hogy  tévéműsorokat  levegyenek a képernyőről. Elég, ha
belegondolunk,  hogyan  tűnt  el  a  "Nulladik típusú találkozások" a magyar
televízióból.  Egyetlen országos tévécsatorna sem sugároz már ilyen műsort -
bár a tudományos körök még ma is azt állítják, hogy az effélék elárasztják a
képernyőt.

   Pedig,  mint  arra  a  nyugati  szakértők  is  rámutatnak, ezek a műsorok
növelik  az  emberekben  a  tudományba  vetett  hitet,  és  felhívják a néző
figyelmét,  hogy  mennyi  kérdésre  tud válaszolni a tudomány. Ehhez azonban
olyan  jó  előadók kellenek, mint volt Carl Sagan a csillagászat terén; az ő
műsora  népszerűbb  is volt bármilyen csodagyógyásznál. De a tudósok hibája,
hogy kevés köztük a jó népszerűsítő.

   Így   aztán  nem  csoda,  hogy  a  tudományt  vakon  védők  mindenben  és
mindenkiben  ellenséget  sejtenek.  Betiltani,  betiltani! - kiabálják az X-
akták  című filmsorozatra is. Azt állítják, hogy a sorozatban csupa fantázia
van  nincs  benne szemernyi igazság sem. Csak arról feledkeznek meg, hogy mi
magunk  is  tapasztalhattuk  némelyik  film igaz voltát. Például mindjárt az
egyik  első  X-akták  arról  szólt, hogy szerte a világban itt-ott emberekbe
beültetett   rejtélyes  tárgyakat  találnak  véletlenszerű  röntgenvizsgálat
alkalmával.  Akik  ezt is csak a filmírók fantáziájának tulajdonították, úgy
tettek,  mintha nem tudnák: hasonló eset évekkel az X-akták bemutatója előtt
már  volt  Magyarországon  is.  A  sajtó  fényképes riportban számolt be egy
magyar asszonyban talált inplantátumról...

                                                               Nemere István

                       (Forrás: Tvr-hét 1999/5. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.