Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                       ''TÁMADNAK AZ IDEGENEK, VAGY...?

   A  negyvenes  évek  végén,  az ötvenes évek első felében valóságos ufóláz
söpört  végig  nemcsak az Egyesült Államokon, hanem más földrészeken is. Mi,
magyarok  ebből  nem sokat tudhattunk, legfeljebb a Szabad Európa szórványos
és  meglehetősen bizonytalan hangnemű beszámolóiból szerezhettek tudomást az
érdeklődők.  Állítólag  ekkoriban történt a híres roswelli eset is, amelynek
során  a  források  szerint  lezuhant  egy  ufó az USA déli részén, és abban
halott,  idegen  űrhajósokat  is  találtak. Az ügy igazi részleteit a híres-
hírhedt  "boncolásos  film" (1995) ellenére sem hozták nyilvánosságra mind a
mai napig. Pedig nagyon valószínűnek látszik, hogy ott valami történt.

   Tény,  hogy  az  ufók  bekerültek a köztudatba, s már világszerte kezdtek
számolni velük. Akkor is, ha sokfelé tagadták létezésüket, miközben titokban
katonai szakértők és mások különféle stábot hoztak létre kutatásukra. Minden
nagyhatalom vizsgálta a kérdést, és ami még fontosabb; szüntelenül gyűjtötte
az  adatokat.  Csak a hetvenes években derült ki, hogy az angolok, franciák,
oroszok,   amerikaiak  (és  minden  bizonnyal  a  kínaiak  is)  folyamatosan
figyelték  az eseményeket, és a titkosszolgálatok hatalmas adatgyűjtő munkát
végeztek.

   Voltak  összeütközések  is  ez időben. A szakirodalom máig példaértékűnek
tartja Thomas Mantell százados esetét. A huszonöt éves katonai pilótát 1948.
január 7-én kora délután a kis kentuckyi város katonai repülöteréről küldték
fel,  nézze  már  meg  közelebbről  is azokat a fura "repülő csészealjakat",
amelyeket  a  radar  jelez.  Fényözönt  árasztó  ufók szálltak arra. Mivel a
jelenséget  Fort  Knox,  az  Egyesült  Államok  szigorúan  őrzött  kincstára
közelében  tapasztalták,  volt  ok  a nyugtalanságra. Egyes túlbuzgó katonai
jelentésírók   szerint   az   ufók  nyolcvanméteres  átmérőjűek  voltak,  és
"nyilvánvalóan a Szovjetunióból származtak".

   Négy  vadászgép  szállt  fel  azonnal,  Mantell  vette  észre  elsőként a
keresett  tárgyat,  és  feléje  repült.  Tízezer  láb magasságnál is feljebb
szállt  és rádión jelentette, mit lát. Hetven méter átmérőjű, tengelye körül
forgó  gömb - vagy lapított gömb - alakú testet említett, 15 óra 11 perckor.
Aztán  a  diszkosz  szót  használta.  Pilótatársa  is  látta  a  tárgyat, és
jelentette,  hogy  lefotózza.  A  harmadik  pilóta  is jelezte, hogy látta a
tárgyat.  Mantell  közölte  a  földi  irányítással, hogy közelebb akar menni
hozzá,  és  "a  gépem  legalább kétszer gyorsabban repül, tehát mindenképpen
utol  fogom  érni!"  Ekkor  már  több mint tizenegyezer méter magasan szállt
mindenki,  de  Mantell  még  feljebb  igyekezett. Az ismeretlen tárgy vörös,
narancsvörös  színben  pompázott.  Amikor  Mantell  már  csak háromszázötven
méterre  volt  tőle  -  ezt  odalent is látták a radaron -, az ufó távolodni
igyekezett (szándékosan nem használom a "menekül" kifejezést, hiszen a földi
vadászgéptől  aligha  kellett  tartania.  Inkább  csak  el  akarta kerülni a
találkozást).  Mantell  jelezte,  hogy a tárgy negyvenöt fokos szögben, igen
meredeken  felfelé repül. A másik pilóta is látta a fogócskát, így leszólt a
toronynak: "már csak néhány méter, és utoléri...!" 15.18-kor Mantell még azt
jelentette, hogy a tárgy gigantikus méretű és hihetetlenül tud gyorsulni.

   Egyes  források  itt  azt  közlik, hogy ekkor Mantell eltűnt a felhőkben.
Manapság,   amikor   éppen  tizenegyezer  méteres  magasságban  szállnak  az
utasszállító  gépek,  mindenki  akár naponta meggyőződhet róla, hogy abban a
magasságban  már  nincsenek  felhők.  Lehet,  hogy a gép csak a többi pilóta
szeme  elől  tűnt  el, esetleg az ufó által kibocsátott fénycsóvában veszett
nyoma? Ez csak feltételezés.
   A  rádiókapcsolat megszakadt, és több mint egy órán keresztül nem tudták,
mi  történt  Mantell  századossal.  16  óra  után  Madisontól  130 mérföldre
vadászgép  roncsaira bukkantak. Olyan erős robbanás tépte szét a gépet, hogy
a pilóta testéből semmi nem maradt!

   Máig  nem  derült  ki,  hogy valójában mi történt. Azóta sem tettek közzé
egyetlen   elemző   vagy   alaposan   leíró   jelentést.   A   források   is
ellentmondásosak.  Hol  azt  írják,  hogy  a vadászgép az ufó által ionizált
levegőbe kerülve esett szét öklömnyi darabokra, hol meg azt, hogy valamilyen
félelmetes  fegyvert  vetett  be  az idegen hatalom a túlságosan is kíváncsi
pilóta  ellen.  Állítólag  a  roncsok  minden  darabja úgy át volt lyuggatva
mikroszkopikus    nyílásokkal,    akár    a    szita.    Azon   mindenesetre
elgondolkozhatunk:  Mi  oka  lehet,  hogy a hatóságok mindmáig hallgatnak az
ügyről...?
                                                               Nemere István
                       (Forrás: Tvr-hét 1996/22. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.