Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                              ''ASSZONYI PRAKTIKA

   Barnaby részvéttel hallgatta Henriket, a barátját.

   - Borzasztó ez az állandó gyomorfájás. Állandóan böfögök. Nem is  hiszed,
milyen  lehangoló  ez  egy-egy  édes  pásztorórán... - Henrik sokat sejtetőn
elmosolyodott.

   - Dehogynem! Helen különösen allergiás rá. Legalábbis az volt, amíg az én
feleségem volt.

   - Azóta  kicsit  megneveltem - vigyorgott öntelten Henrik. - Sylvia  hogy
van?

   - Jól köszönöm - felelte egy árnyalattal hűvösebben Barnaby.

   - Bűbájos nő! Mindig a legszebb nőket veszed el! Kitűnő ízlésed van!

   - Hasonlít a tiédre. Egyébként nagyon jó gyógyszert tudok emésztési zavar
ellen: Pyropepsinnek hívják, apám is azt szedi - mondta Barnaby.

                                  *   *   *

   Barnabyt otthon izgatottan várta gyönyörű felesége.

   - Hol jártál eddig? - kérdezte az asszony.

   - Henrik szólt, hogy csináljam meg az egész évi kimutatást.

   - Ittjárt az este, és megpróbált kikezdeni velem - sírta el magát a nő.

   Egy  hét  múlva  az  összes  újságban  benne  volt  a  hír: "Tisztázatlan
körülmények közt meghalt Henrik Hobbs. Az ismert tőzsdés hatalmas vagyonát a
felesége és a rokonai mellőzésével barátjára, Phillip Barnabyra hagyta."

                                  *   *   *

   Barnaby idegesen járkált fel-alá a lakásban. Sylvia elgondolkodva nézte:

   - Amióta Henrik meghalt, nagyon megváltoztál - mondta a nő.

   - Minden  okom  megvan rá. Iskolás korunk óta ő volt a legjobb  barátom -
vetette oda foghegyről a férfi.

   - És rád hagyta a vagyonát.

   - Nem  tudtam  róla!  -  szenvedélyesen megrántotta a felesége  karját: -
Esküszöm, nem tudtam róla. Ezért is olyan nehéz most minden...

   - Félsz,   ugye,   gyanakodni  fognak  rád,  ha   kiderül,  hogy   Henrik
gyógyszermérgezésben halt meg? - kérdezte sokatmondó mosollyal Sylvia.

   - Igen... De honnan tudod... - csodálkozott a férje.

   - Nem  vagyok  hülye. Gyanakodtam már régebben is, hogy meg akarod  ölni.
Akkor  döntötted  el,  amikor elmeséltem, hogy ki akart kezdeni velem, igaz?
Amikor  múlt  pénteken  este a patikus barátodnál, Gregnél jártunk, feltűnt,
hogy  a kutyája mindenkit megugatott, csak hozzád dörzsölte oda az orrát. Az
előző  bulinál  pedig  még  majdnem  megharapott. Gondolom, húst adtál neki,
amikor  beszöktél  Greg  laboratóriumába, és a gyógyszert méregre cserélted.
Igaz?

   A férfi megtörten bólintott.

   - És  vasárnap kicserélted Henrik gyógyszerét... És most Henrik  halott -
fejezte be az asszony a történétet.

   - Igen, de én... nem akartam! Nem akartam, hogy meghaljon!

   - Reméltem,  hogy így érzel majd. - A zsebéből kis üveget vett elő,  és a
férje kezébe nyomta. - Itt vannak a kapszuláid. Nem ezektől halt meg.

   - Hogy... honnan tudod? - hitetlenkedett a férfi.

   - Mert ezeket én másnap kicseréltem, miután hazahoztad a laboratóriumból.
Figyeltelek,  és  gyanakodtam  rá,  hogy  valami  őrültséget tervezel. Aztán
csütörtök éjjel, amikor hazajöttél, és levetted a ruhád, megnéztem a zsebét.
Megtaláltam  benne  a  gyógyszeres  üveget. Nem tudtam, mit kezdjek vele. De
amikor  másnap  este  Greg  harapós  kutyája  hozzád dörgölődzött, akkor már
tudtam,  honnan  ismer.  Hazajöttünk,  és kicseréltem az üveget bontatlanra,
amit én hoztam a gyógyszertárból.

   - Hála  Istennek,  hála Istennek! - kapta ölbe a feleségét  Barnaby. - De
akkor ki tette el láb alól?

   - Szerintem a te volt feleséged, Helen. Nem tudta, hogy a végrendelet nem
az ő javára szól. Es észrevette, hogy Henrik már más nő után ácsingózik... -
súgta  kacéran  Sylvia.  -  De  hagyjuk  most  már őket! Mihez kezdünk ennyi
pénzzel? - mosolygott szerelmesen a férjére.
                                                                   A. G. ATA
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.