Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                                   ''ÁRVERÉS

   Hamilton  úr  akkora  sznob volt, hogy a klubján kívül nem is nagyon járt
más   helyre.   Hatalmas,   négyszintes   házban   lakott   Prágától  néhány
kilométernyire. A semmiből előkerült újgazdagokon kívül minden valamirevaló,
befolyásos  polgár rendszeresen megfordult nála. Egy napon aztán megjelentek
a  már  már  kastélynak  is  beillő épület földszinti halljában a Bürokrácia
emberei.

   - Miben  segíthetek  az  uraknak?  -  állította  meg   a  komor   külsejű
hivatalnokokat és a rakodómunkásokat az egyik konyhai kisegítő.

   - A Központi Végrehajtó Hivataltól jöttünk. Feladatunk, hogy  lefoglaljuk
Hamilton úr minden ingó és ingatlan vagyonát.

   - Amennyiben  van  jogerős  végzésük,  ennek  nem látom semmi  akadályát.
Hamilton  úr,  sajnos,  nem  állhat a rendelkezésükre, de meghagyta, hogy ha
szükséges,   mi   is   segítsünk  az  értéktárgyak  elszállításában.  Nagyon
nehezményezné,  ha  bármelyik  antik  bútordarab  vagy festmény rongálódna -
mondta   a   konyhai   kisegítő,   majd   összeterelte   a   ház  valamennyi
alkalmazottját.

   - Ha  az  uraknak  segítségre  lenne szükségük a csomagolásnál,  álljanak
mindenben  a  rendelkezésükre!  -  adta ki az utasítást. - Nem szeretném, ha
csalódást okoznánk szeretett gazdánknak.

   Alig  két  óra  elteltével  teljesen  kiürítették  a  házat. A Bürokrácia
hivatalnokai éppen indulni készültek, amikor a konyhai kisegítő megállította
őket:

   - Szeretném   megkérdezni,   mi   lesz   a   sorsuk    az    elszállított
értéktárgyaknak.

   - Mindent,  amit  lefoglaltunk, árverésre bocsátunk. Ha jól láttam,  igen
értékes  festményék  is  vannak  az  ingóságok  között. Talán fedezik majd a
Hamilton  úr  által  felvett  hatalmas  banki  kölcsön  egy részét. A házzal
egyelőre  nem  tudunk  mit  kezdeni,  de  amint a személyzet utolsó tagja is
elhagyta,   azt   is  árverésre  bocsátjuk.  Ez  a  szabály  -  próbálkozott
emberségesnek és megértőnek látszani a Bürokrácia hivatalnoka.

   A  konyhai  kisegítő  megelégedett  a  kapott  válasszal, és visszament a
házba, hogy felhívja a Brüsszelben tartózkodó Hamilton urat.

   - Uram,  az imént foglalták le a házat és a vagyontárgyakat. Mi legyen  a
személyzettel?

   - Küldje  el  őket  Brüsszelbe! A Hotel National portáján átvehetik  az e
havi bérüket és az új házam pontos címét. Természetesen továbbra is számítok
odaadó  szolgálatukra.  Ön  maradjon  ott, holnap Prágába repülök. Szeretnék
elmenni az árverésre - válaszolta Hamilton úr.

   A  konyhai  kisegítő levette a koszos kötényét, és a szögre akasztotta. A
telefon vezetékét kihúzta a fali csatlakozóból, összetekerte a vezetéket, és
a készülékkel együtt az utazótáskájába tette.

   Amikor  a  személyzel minden tagja indulásra készen várakozott a hallban,
kiadta a Brüsszelből kapott utasítást, és felszállt a Prágába tartó vonatra.

   Az  árverésen minden a megszokott módon zajlott. Az értékes antik bútórok
és  a  híres  festők  képei  elképesztően  magas  áron  keltek  el. A bankok
megnyugodtak,  és  a  Bürokrácia  emberei  boldogok  voltak,  hogy ismét jól
teljesítették rosszul fizetett kötelességüket.

   Mégis Hamilton úr járt a legjobban.

   Amint  visszarepült  Brüsszelbe, és beköltözött újonnan vásárolt hatalmas
házába,  azonnal  hozzákezdett az újabb bankkölcsön felvételéhez. Amikor már
elegendő  pénze  volt  ahhoz, hogy bizonyos idő elteltével ismét lefoglalják
mindenét, a szobájába rendelte a konyhai kisegítőt.

   - Itt  az  ideje  hogy  megdolgozzunk  a pénzünkért! Én kezdem festeni  a
képeket,  te  pedig  láss  hozzá  a  bútorhoz!  Egy  év  múlva  megint jön a
végrehajtó, és nem szeretném, ha a bankok becsapva éreznék magukat.

                                                                  Ted Clever
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.