''MEKKORA VOLT AZ UNIVERZUM?
Stephen Hawking, korunk talán legnagyobb elméje új hipotézissel állt elő.
A sajtóban úgy jelent meg a dolog, mintha az ötlet vadonatúj lenne, pedig
valójában már több, mint húsz éve feltételezik, hogy valójában e modell
szerint történt a világ keletkezése. Na ennyit a sajtóról.
De hát ez nem Stephen Hawking hibája, hanem csak a szakbarbároké, akik
nem törődnek azzal, hogy mit írnak le, csak a pénz meglegyen. Persze ez
szerencsére nem általános jellegű törvényszerűség. Maga a teória arról szól,
hogy az egész univerzum körülbelül tizenkét millió éve egy borsószem
nagyságú anyaghalmaz volt, bár csak egy pillanatig, tehát a lehető legkisebb
időtartamig. Ez felrobbant, s elkezdett tágulni. Az elmélet kimondja azt is,
hogy az univerzum a végtelenségig tágul. Bár Hawking professzor teóriái
általában mindig megállják a helyüket, azt csak a vak nem veszi észre, hogy
most nem ez a helyzet.
Először is kezdjük azzal, hogy miért pont borsószem-, és miért nem
például babszem nagyságú volt az univerzum? Ez valahogy nem jó ebben a
formában. Ráadásul azt lehetetlen ilyen precízen kiszámítani, ha az
univerzum általános tágulását vesszük alapul, hogy egy centiméteres volt-e
ez az anyaghalmaz, vagy talán két centis. Azonkívül pedig nem mondható ki -
mivel semmivel nem támasztható alá -, hogy mért pont ilyen kicsi állpotból
indulunk ki, miért nem egy kisebből, hiszen ezek szerint az is
visszakövethető. Egészen addig, míg el nem jutunk az abszolút nullához.
Szerintem ezért induljunk ki abból, hogy kezdetben nem volt semmi. Ez tűnik
a leglogikusabbnak, mert hát honnan is lett volna bármilyen anyag a világon?
Ez azonban nem zsákutca - mint ahogy az elsőre tűnik -, mert a dolog
kicselezhető.
Mondjuk azt, hogy az univerzum összes anyaga egy nulla dimenziós pontban
koncentrálódott, aminek nem volt kiterjedése. Így ez tulajdonképpen semmi,
ám mégis valami. Ezután jött a Big Bang. Ez a nulldimenziós állapot nem volt
stabil és az anyag szétszóródott. Ám ekkor ez a robbanás nem csak egyszerű
robbanás volt, hiszen akkor még nem is létezett semmiféle térbeli, vagy akár
sík kiterjedés. Tehát az adott dimenzión belül nem léphetett fel egy
robbanás, hanem új dimenziókat hozott létre, melyekben már robbanhatott.
Tehát ezek szerint ez egy dimenziórobbanás, s az anyag nem csak az általunk
ismert három dimenzióban terjed, hanem az ezek után kialakult magasabbakban
is, hiszen a tágulás nem állt meg a harmadik dimenzió kialakulásával.
Miért is állt volna meg? Hogy a mostanra létrejött dimenziók száma
mekkora, még csak tippelni sem tudom, de biztosan jó pár. Ám most térjünk
vissza a Hawking-elmélethez. Ő azt mondta, hogy az univerzum a végtelenségig
tágul. Én sajnos ebben sem tudok egyetérteni vele. Hiszen ő saját maga
mondta, hogy a nulldimenziós állapot (borsószem) csak egy pillanatig, azaz a
legrövidebb időegységig tartott. Ezek szerint kellett lennie valaminek
előtte is. Na de mi történhetett előtte az univerzummal?
Következtessük most ez ki egyszerű logikai alapon. Tágulni nem
tágulhatott, mivel egy adott mennyiségű anyagból tágulás folyamán nem
alakulhat ki egy nulldimenziós anyaghalmaz. Ez ugyanis egy paradoxon lenne,
hiszen ha van kiterjedése az anyagnak, s ráadásul még tágul is, akkor nem
lehet belőle kisebb kiterjedésű anyag. Ugyanolyan sem lehetett, mivel azt
mondja ki az elmélet, hogy csak a legkisebb időegységig volt meg ez az
állapot, s akkor az már több lenne.
Az egyetlen megoldás tehát az maradt, hogy az univerzum a Big Bang, az
ősrobbanás előtt szűkült. Ez megengedett lenne az eddigieket tekintve, sőt
ez az egyedüli logikus megoldás. Ezek szerint az univerzum egy állandó
tágulási-összehúzódási folyamaton megy keresztül, s egyszer majd megint
eljön az az idő, amikor már nem tágul, mint azt jelenleg teszi, hanem megint
elkezd összehúzódni, s végül ismét eléri a nulldimenziós állapotot, hogy egy
óriási robbanással megint elkezdjen tágulni...
Fillér Ferenc/TFM