Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                             ''ÁLOM KONTRA VALÓSÁG

   A  reinkarnáció egyes melléktanai azt feltételezik, hogy a lélekvándorlás
az  egyre  magasabb,  felsőbbrendű  dimenziókba való jutás fogalmát foglalja
magában.  Testünknek  szüksége  van az alvásra, hogy kipihenhessük magunkat.
Míg alszunk, agyunk a normális, ébrenléti béta-hullámoknál alacsonyabb alfa-
hullámokat  sugároz.  De  tulajdonképpen  mi  is  az  álom?  "Főleg képszerű
képzetek  kialakulása  az alvás alatti, kritikátlanul összekapcsolt, időt és
teret    tekintetbe    nem    vevő    elképzelések   és   "gondolattöredékek
felsorakoztatása" - írja az Új Magyar Lexikon.

   Nos,  ez  az  említett teóriák szerint nem teljesen igaz. Amikor álmodunk
kilépünk  testünkből  és  ellátogatunk  más,  esetleg számunkra még teljesen
ismeretlen  világokba.  Tehát  amíg  mi egy másik univerzumban tartózkodunk,
addig  a  földi  testünk  nyugodtan  kipihenheti magát. Viszont amikor ébren
vagyunk,  akkor  abban  a bizonyos másik világban alszunk. Ez a feltételezés
maga   után  vonja  azt  a  közvetkeztetést,  hogy  mind  a  két  párhuzamos
univerzumban  van  egy  fizikai  testünk és a valódi, szellemi énünk ide-oda
járkál  közöttük,  mindig  a  friss  testben, tehát soha nem az alvó testben
tartózkodva. Ez eredményezheti életfolyamataink minimumra csökkenését ez idő
alatt.

   Tulajdonképpen az a világ is teljesen ugyanolyan mint a miénk, csak éppen
a napszakok az egymás fordítottjai, s persze az időrendek is megcserélődnek,
hiszen  ott  jóval  többet  kell  aludnunk,  mint  itt.  Ha az egyik testünk
abbahagyná  biológiai  tevékenységét,  -  azaz  "meghalna"  -  akkor azonnal
szükségünk van egy újra abban a dimenzióban, mert különben nem alhatunk, ami
azt  eredményezné,  hogy  túlterhelés  miatt a másik testünk is meghalna. Ha
mind  a  két test egyszerre halna meg, - aminek persze hihetetlenül kevés az
esélye   -   akkor   a   lélek   szabadon   bolyongana   (ezt   nevezzük  mi
szellemjelenségnek)  mindaddig  amíg  mind  a két világban nem talál magának
megfelelő testet - ez akár több évezredig is eltarthat.

   Bizonyára volt már Önnek is olyan álma, amely később többé-kevésbé valóra
is  vált. Ilyenkor az történhetett, hogy kiléptek az "álomvilág" téridejéből
és átjutottak a saját terük jövőjébe, ahol megfigyelhették az elkövetkezendő
napok,   vagy  akár  évek  eseményeit  is.  Ekkor  általában  fáradtan,  nem
kipihenten  ébredünk,  mert  végül  is  a  Földön  voltunk, csak egy későbbi
korban. A másik testünk viszont teljesen frissen ébredhet majd fel, mert nem
került  sor  szokásos  magasságú megterhelésre az ő világában. Ehhez hasonló
dolgok napról-napra, illetve estéről-estére történnek velünk, csak sajnos mi
nem  emlékezünk,  nem  emlékezhetünk  rájuk,  ugyanis ha túl sokat tudnánk a
jövőről,  akkor az megváltoztatná jelenünket, amely szintén kihatással lenne
későbbi  cselekedeteinkre,  így  tehát  nem  az  a  jövő következne be, amit
láttunk. Így nem is járhattunk volna ott álmainkban.

   Az  alvás  tulajdonképpen  energiagyűjtés  és  nagyon  hasonlít  az olyan
meditációs formákra, ahol az emberek elhagyják fizikai testüket, ugyanis itt
szintén felfrissülve, energiával telve "ébrednek fel".

                                                           Fillér Ferenc/TFM
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.