Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                ÉLET A HOLDON

   Sokan  kérdezhetik,  hogy  most  miről  beszélek. Hiszen majdnem mindenki
látta  -  ha  koránál  fogva csak felvételről is - a Holdraszállást. Tudják,
mikor  Neil  Armstrong  a következő mondat kíséretében a Hold porába lépett:
"Kis  lépés egy embernek, de nagy lépés az emberiség számára." Hiszen az egy
halott  bolygó - mondhatnák. Igen, az. Legalábbis a felvételek szerint. Mert
hát  ha például egy idegen civilizáció képviselője a Szaharában szállna le a
Földre,  akkor  ő sem feltételezné, hogy lakott bolygóra érkezett. Ezenkívül
egyes  magas  rangú  tisztek,  akik  most vonultak nyugdíjba a NASA-tól, azt
állítják,  hogy azok a felvételek nem is a Holdon készültek, hanem a nevadai
sivatagban.  Szintén  elgondolkodtató,  hogy a nagy sikerű Hold-programot jó
pár  év  elteltével beszüntették azzal a kifogással, hogy nincsen rá pénz. A
NASA  pedig  igenis kapott volna pénzt - elég tetemeset méghozza - a további
kutatásokra.  Nagyon sok embernek volt egy kiváltképp érdekes feltételezése,
hogy  miért  is  hagyták  abba.  Ezt azért tették, mert rájöttek: a Hold nem
lehet  a  miénk,  ugyanis  az  már  másoké. És ezt nem is minden alap nélkül
feltételezték,  ez  nem  csak pár ufó-mániás őrültnek az agyszüleménye volt.
Lehet  ugyan,  hogy  "az  igazság  odaát  van", de azért néha ki is szivárog
valami   információ  a  kiváncsiskodók  számára.  Így  többek  között  olyan
fényképek,  amelyeken nem csak piramisok - mint például a Marson is -, hanem
űrbázisok is láthaóak a Föld kísérőjének a felszínén. Persze megvan annak az
esélye  is,  hogy  ezek  a  bázisok  földi  eredettel  bírnak,  de  ennek  a
valószínűsége  szinte  a  nullával  egyenlő.  Bár  azért  még nem zárható ki
véglegesen.  A legkézenfekvőbb dolog talán most az lenne, ha megvizsgálnánk,
hogy  adottak-e a természeti körülmények a Holdon az élet kialakulásához. Ez
egy szóval megválaszolható lenne: igen!

   Hiszen  van  egy olyan hőmérséklet, ami még elviselhető számunkra is, s a
Lunar  Prospector  nevű  amerikai  szonda  nemrég  fedezte  fel, hogy a Hold
pólusain jég található. Ezt már eddig is sejtettük. Ám csak sejtettük, mivel
a NASA szokása szerint letagadott mindent, s azt állította, hogy az nem jég,
hanem  szárazjág,  vagyis  fagyott  szén-dioxid,  fagyott  víz helyett. Most
azonban  végre  beismerte,  mint  ahogyan  pár  évvel  később  mindent be is
szokott.  Addig  azonban  makacsul  tagad  mindent.  Ám  most nem ez a téma,
térjünk  hát  vissza  a  holdi élet kutatásához. Mint azt már olvashattuk, a
kellő  feltételek  megvoltak hozzá, sőt, lehet, hogy a jég valamikor még víz
formájában  volt  jelen  a  felszínén.  A  Hold  ugyanis  nem  a Naprendszer
keletkezése  óta  kísérője  Földünknek.  Anyabolygónk gravitációs ereje csak
később  fogta  be,  s  nem  tudjuk,  hogy  addig  hol  tartózkodott, Ám nagy
valószínűség  szerint  egy Nap körüli erősen nyújtott elliptikus pályán. Így
aztán  egy  évszakban  víz  borította  felszínét, egy másikban pedig jég. Ha
pedig  már ezek a feltételek megvannak, akkor biztosan létrejön az élet is a
földi modell szerint. Az már egy teljesen más kérdés, hogy hogyan néznek ki.
Ám  feltételezhetjük, hogy nem nagyon hasonlítanak ránk emberekre, tehát nem
humanoid  típusúak.  A  holdlakókat  (ha  léteztek  egyáltalán) nem úgy kell
elképzelni, mint a sci-fi filmek ufonautáit. Tehát nem kicsi szürke emberkék
nagy  fejekkel.  Talán az ember majd valamikor így fog kinézni a természetes
evolúció  következményeként,  ám  hogy  egy teljesen függetlenül fejlődő faj
ennyire  hasonlítson  ránk,  az  csak  egy hiú ábránd. A természet szereti a
változatosságot,  mint  ahogy  azt  már  a  Földön  is  láthatjuk a sok ezer
különböző  állatfajban,  hát  akkor  kozmikus szinten miért ne így működne a
dolog?  Tehát  olyan  lények  lehetnek  ezek,  amiket mi talán el sem tudunk
képzelni,  mivel  nicsen  viszonyítási  alapunk.  Majd ha találkozunk velük,
meglátjuk milyenek.

   Ám  ha  még  napjainkban  nem is lenne élet a Holdon, húsz éven belül már
bizonyára   lesz.   Az  európai  ESA  ugyanis  a  Lunar  Prospector  sikerén
felbuzdulva  2000-ben  egy  száz  kilós  szondát  akar  fellőni egy Ariane-5
rakétával,  mely  az  Örök  Fény  csúcsán  landolna, a felfedezett jégsapkák
közelében.  Itt  aztán  megvizsgálják a terepet, a jövőben ugyanis egy bázis
építése van tervben, egy előretolt kilövőállomásé, ahonnan a készülőben lévő
interszteláris  szondákat  indítanák.  A  Hold  tulajdonképpen  a  jelenlegi
formájában  lakható, ha egy kicsit felmelegítjük az éghajlatát. Ez kevesebb,
mint  tíz éven belül megoldható az üvegházhatás segítségével. A Holdon olyan
anyagokat  juttatnánk a légkörbe, amelyek ezt a hatást akár ezerszeresére is
fokozzák. Így aztán el kezd olvadni a jég, s tengerek lepik majd el az addig
halott  bolygó  felszínét.  Ezután pedig megkezdődhet a növények telepítése,
melyek  a  lélegzéshez  szükséges  oxigént állítják elő számunkra. Így aztán
tulajdonképpen  már  kész  is van a feladat. Életteret nyertünk az emberiség
számára,  s  ez a túlnépesedés problémájának tükrében nagyon jelentős dolog.
Ám  azért  mindenesetre gondok is fognak adódni a holdlakásból, mivel az ott
születendő  emberek  egyrészt  sokkal  magasabbak  lennének  az  alacsonyabb
gravitáció  miatt,  másrészt  pedig  ugyanezen  okból nem tudnának mozogni a
Földön, örökre ott kellene maradniuk...

                                                           Fillér Ferenc/TFM
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező