Dimenzió #27

Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)

(történelem)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                   A MÉLYSÉGBŐL KIÁLTOK FEL HOZZÁD, URAM!

                         (Emlékezés az áldozatokra)

                (Forrás: Szarvas és Vidéke, 1999. január 22.)

   A  130.  zsoltár  sorát idézve kezdte beszédét Demján Sándor, az Ótemplom
segédlelkésze  a  2.  magyar  hadsereg  áldozatainak  ótemetői emlékművénél.
Megemlékezett azokról a katonákról, akik számára a távoli orosz harcmezőkről
már nem volt visszaút. Idézte a zsoltár reményt keltő sorait:" várni kell az
Urat, úgy, ahogy az őrök várják a reggelt.

   Reggele van ennek a magyar népnek. Reggele van! Soha ne legyen sötétsége,
mélysége!  Ne  kiáltson  föl még egyszer 200.000 ember: A mélységből kiáltok
fel  hozzád,  Uram! Ne legyen ennek a hazának még egyszer ilyen nyomorúsága,
ne állítsunk többé ilyen emlékművet!" - zárta beszédét.

   Ezután  Pallagh  László,  az  MDF  megyei elnöke, országgyűlési képviselő
emlékezett a doni katasztrófa áldozataira.

   "55    évnek    kellett    eltelnie   ahhoz,   hogy   Magyarországon   is
megemlékezhessünk,  Oroszországban felállíttathasson az az emlékmű, amellyel
együtt  tudunk  emlékezni  azokra az emberekre, akik életüket áldozták orosz
földön.  Nincs  Magyarországon  egyetlen  család  sem, ahol a rokonságban ne
volna  olyan,  aki  kint  járt,  és  ott  harcolt,  és  valami csoda folytán
hazajöhetett,  rosszabb esetben elesett. 150.000 ember halt meg. 1997 nyarán
volt lehetőség arra, hogy Boldirevka falu közelében föl lehessen állítani az
emlékezés  kapuját,  és  egyhektáros  területen elő lehetett készíteni azt a
helyet,  ahol  össze tudjuk gyűjteni az elesettek földi maradványait, és mód
lehet  arra, hogy a hozzátartozók meglátogathassák, és az emlékezés virágait
elhelyezhessék.   Részt   vehettem  ezen  a  megható  és  szívet  szorongató
ünnepségen.

   Még  egy  emlékművet  állítottak  fel,  amelyet  Novgorod megye Borovicsi
járásában  egy  fogolytábor  temetőjében  helyeztek el: ez kettős kereszt. A
fogolytábor  egykori  lakónak földi maradványait néhol borzalmas körülmények
között  hantoltak  el,  de  volt  olyan  hely, ahol tiszteletben tartották a
sírhantokat. Felállították a magyar, lengyel, német és dán emlékműveket.

   A  legmegdöbbentőbb az volt, amikor megtaláltuk az egykori lövészárkokat.
Megvannak  még  az  árkok,  lehetett látni, hol, hogyan harcoltak a katonák.
Emlékül  hoztam  egy  kis  földet,  a  lövészárokból  egy  szál füvet, és az
emlékműavató zászlóból egy csíkot." - mondta a képviselő.

   Ezután  felolvasta  egy emlékirat előszavát. Az emlékiratot a doni harcok
egyik résztvevője, az előszót a fia írta édesapjáról.

   "...  Nem  volt  hős, és nem is az akart lenni. Áldozat volt, a kegyetlen
sors folytán.

   Áldozatok  sokan  voltak,  amit  igazán érzelmileg akkor éltem át, amikor
szerencsémnek köszönhetően Korotojaknál a Don-kanyarban forgattam. Miközben,
abban  a  lövészárokban  álltam,  amelyikben 55 évvel ezelőtt Apám volt, nem
tudtam  megszólalni.  Esett  az eső. A lövészárokban kinyílt virágokra hulló
esőcseppek könnyekké változtak. Bennük láttam egyszerre az otthon maradottak
bánatát, és a magyar katona, köztük Apám szenvedéseit.

   Szinte  néhány másodperc alatt egy történelmet éltem meg, Apámnak a halál
mesgyéjén megélt történelmét.

   Drámai   látvány   volt,   a  lövészárokból  látott  Don-kanyar  a  fehér
sziklákkal,  előttem  a  meredek  völgy alatt a folyó, távolabb a ködbevesző
végeláthatatlan síkság."

   Az  előszó  felolvasása után Pallagh László bemutatta a Kopjafák a Donnál
c.  könyvet,  amely  az emlékművek bemutatása mellett foglalkozik a korabeli
eseményekkel,  és  egykori  fotókat is közöl. Beszédét a következő szavakkal
zárta:

   "Szükség van az ilyen megemlékezésekre, mert kevés helyen teszik ezt meg.
Szükség  van  azért  is, hogy ne fordulhasson elő többet, ne lehessen többet
háború.  Nagyon sok helyen forrong a világ, közel hozzánk a délszláv háború.
Kell, hogy emlékezzünk, kell hogy elgondolkoztasson bennünket!"

   A  képviselő  emlékbeszéde  után  Darida Sámuel, az orosz frontot megjárt
egykori katona olvasta fel három alkalmi írását.

   Az  emlékezés  végén  a  pártok és társadalmi szervezetek helyezték el az
emlékezés virágait az emlékműnél.

                                   *  *  *

   Az  emlékezők  azután  az  Ótemplom  melletti II. világháborús emlékműhöz
vonultak, és gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.

                                   *  *  *

   Este  Réthy  István  plébános  celebrált  misét  a  katolikus templomban.
Megemlékezett   a   háborúban   elesettekről,   majd  Szent  Margit  napjára
emlékezett.

   Felidézte   a   tatárjárás   kori   Magyarországot,  a  menekülő  királyi
házaspárnak,  IV.  Bélátnak  és feleségének történetét. Születendő leányukat
Isten  szolgálatára  ajánlották,  ha Isten megmenti az országot. Ígéretüknek
eleget  is  tettek,  és  kétéves  leánygyermeküket  kolostorba adták. Ezt az
életmódot  felnőve  Margit önként vállalta. Egész élete az önmegtartóztatás,
és  a szeretet példázata. Ő volt az, aki összebékítette édesapját, és a vele
haragban álló fiát.

   Szent  Margit életének példája akár napjainkra is vonatkoztatható, hiszen
amikor  édesapja  lehetővé  tette,  hogy  elhagyja a kolostort és házasságot
kössön, Margit a kolostori életet választotta: a politikának fölébe helyezte
az Isten szolgálatát.

   "Legyünk   bizalommal   az  új  magyar  ezer  esztendő  iránt!"  -  zárta
szentbeszédét a plébános.

   A  mise  végeztével  Babák  Mihály  polgármester  néhány kedves szóval és
egyegy  szál virággal köszöntötte a doni front egykori résztvevőit: Borgulya
Györgyöt, Csaba Jenőt, Darida Sámuelt, Gajdos Györgyöt és Galó Györgyöt.

   Keveseket köszönthetett már.

                                                                Kutas Ferenc
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező