Dimenzió #26

Gitta írásai - Kaderják Gitta

(versek, novellák, humor, dokumentációs írások, krimi, rajzok)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              MAGÁNYOSOK KLUBJA

                   (Egy mai társadalmi probléma megoldása)

                     "A reménytelenség lett a kísérője."


   - Köszönöm, hogy meghallgatott, valósággal felüdültem.

   - Ne tegye még le... mondja, csak Jucikáról mit tud?

   - Becsavarodott.

   - Komolyan kérdezem

   - Komolyan mondom. A nővérétől tudtam meg, elaltatták. Nem is tudtam vele
beszélni... Összeroppant.

   - Szegény.

   - Pedig én szívesen megvigasztaltam volna, de nem kellettem neki.

   - Ez érthető, hisz maga jóval fiatalabb nála.

                                  *   *   *

   Mikor   a   vonal   megszakadt   néhány   percig  Jucikával  foglalkoztam
gondolatban.  Hogyan  is  jutott idáig szegény teremtés? Úgy kezdődött, hogy
néhány  évvel  ezelőtt  megpróbálta kijavítani az életét. Az első lépés volt
ezen az úton a válás. Megviselte a vele járó kín, de kibírta. - Még nem késő
-  bizakodott,  talán  helyrehozható  a fiatalkori meggondolatlan lépés. Már
most  több  megfontolással keres majd társat. Igen, társat, mert egyedül nem
jó az embernek. Az évek múlásával bizakodása alábbszállt. Rájött, hogy ezt a
kérdést  lehetetlen megoldani egyedül. Hétköznapjait kitöltötte a munka és a
pihenés.  Hétvégén ránehezedett a magány. A szórakozás teljesen kiiktatódott
az  életéből.  Gyermeke nem volt, barátnői messzire sodródtak a férjhezmenés
után.  Munkatársai  családos  emberek voltak, és fiatalkorúak. Ismert néhány
magányos nőt távolról, de nem tudta, hogyan közeledjen feléjük. A barátságok
többnyire  még a gyermekkorban alakulnak ki. Egyedül még egy moziba sem volt
kedve  elmenni.  Az  utcai  ismerkedésekkel szemben konvenciális ellenérzése
volt.  Életének  két  főtere volt: munkahelye és otthona. E két hely közötti
útvonalon  a reménytelenség lett a kísérője. Elmagányosodott. Arcán új vonás
jelent meg, mit rá a keserű büszkeség rajzolt. Irigység is szegődött mellé a
páros  emberekkel  szemben.  A  vidám  embereket  sem  szerette  már.  Egyre
fáradtabbnak  érezte  magát,  de  titkolta erőtelenségét. Azután sírógörcsök
lepték  meg.  Sajnálta  magát.  Végül  összeroppant.  Kiesett a munkából egy
ember.

   A  magára  maradt emberek száma napjainkban egyre több. Hogy mennyire így
van,  a  válások  statisztikájával  lehet  felmérni.  Korunk új jelensége az
elmagányosodás.  Jucikának  hasonló  sorsú  és korú emberek társaságára lett
volna  szüksége.  Igaz,  problémáit  meghallgatta az édesanyja, de mindenben
megérteni  ő  sem  tudta,  hisz a két generáció közötti szemléleti különbség
nehezen áthidalható. A probléma megoldását én a MAGÁNYOSOK KLUBJÁ-ban látom,
ahová  egyedül  is  elmehet,  aki  szenved a magánytól, ahol társaságra, sőt
társra találhat a magányos, még mielőtt belebetegedne a magányba.

   A  magányosságra  jutott  férfi helyzete - látszata ellenére - nem sokkal
könnyebb.

   A  férfi  egy  ideig  talán  még örül is a szerencsének, hogy a házassági
kötelékeitől  megszabadult.  Szórakozási  láz kapja el. Presszóból presszóba
tér,  ahol  az  alkohollal  próbálja  megelőzni  egy  válás utáni nyomasztó,
sokszor  önváddal, vagy vádaskodással telített gondolatait. Észre sem veszi,
hogy   merül   fokról-fokra   mélyebbre   és  természetszerűleg  zűlött  nők
társaságába.  (Sajnos  napjainkban  még  az  emancipált  nők sem igen tudják
túltenni  magukat  a  társadalom  hagyományos  gondolkodásán, és a presszózó
nőket    illető    előítéleteket   kikerülve,   inkább   otthon   maradnak.)
Következésképpen  a  búját  felejteni  vágyó magányos férfi ilyenformán csak
romlott  nő  társaságába  kerül. Ilyen nő hálójába esni könnyebb, mint abból
kilépni. Következő házassága még rosszabb lesz az előzőnél. Ám lehet, hogy a
házasságot elkerüli, de az alkohol rabja lesz.

   Az  ilyen  buktatókat  és útvesztőket kerülné ki a férfi, ha a MAGÁNYOSOK
KLUB-ját  látogatná,  hol  hasonló  sorsú barátokra, társaságra találna, még
mielőtt belebetegedett a magányosságba.

   Még   ebben  az  évben  egy  átsírt,  magányos  szilveszteréjszaka  után,
felkerestem a miskolci Városi Tanács Művelődési Osztályát, azzal a kéréssel,
hogy  biztosítsanak helyiséget a Magányosok Klubja megalapítására. Tavasszal
az   újságban   nevemre   lettem   figyelmes,  és  egy  számomra  örömteljes
bejelentésre. Fehér Sándorné javaslatára megalakult Miskolcon - az országban
is  első  -  MAGÁNYOSOK  KLUB-ja.  A szervezésből kifelejtettek ugyan, mégis
nagyon boldog voltam, hogy valamit tettem sorstársaimért.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2018
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező