Dimenzió #25

Az örökkévalóság pillanatai

(filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

<<                               Kedves Loránd:

                         AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG PILLANATAI


                                    1998.
 
 
                                     "All those moments will be lost in time
                                      like tears in the rain"
                                                               (Bladerunner)

                                  BEVEZETÉS

   Egy  kicsit zavarban vagyok. Ennek a könyvnek a gondolata évek óta kísért
engem,  sokszor  nekiduráltam  magam,  hogy  most már el kellene kezdeni, ám
sohasem találtam igazán a megfelelő lelkiállapotot. Most sincs meg, de az az
érzésem,  egy  életen  át  várhatnék  rá,  akkor  sem  érezném  magam igazán
felkészültnek  erre.  Persze  ez  a  tépelődés a legkevésbé sem érint Téged,
kedves  Olvasó,  de kérlek, nézd el nekem. Végül is egy kis hordót cipelek a
hónom  alatt,  amire fel fogok állni és levetem előtted az álarcaimat, pedig
arról   sem   vagyok   meggyőződve,   hogy  valóban  szép,  vagy  akár  csak
megtekintésre  is érdemes az, ami alatta van. Egyszerűen úgy érzem, meg kell
tennem,  mert itt van bennem. Nem Neked szól tehát igazán, hanem magamnak, s
ezt  az  önzést kénytelen leszel megbocsátani nekem, már csak azért is, mert
feltett életcélom, hogy a legönzőbb ember legyek a világon.

   Tehát itt találtam magam ma reggel törökülésben egy számítógép képernyője
előtt, ölemben egy billentyűzettel, és próbálok nekifogni leírni azt, amit a
világról,  életről  és  hasonló  apróságokról  gondolok.  Egy kis történetet
kerekítettem  köré,  ami  természetesen részben igaz, mert hiszen csak saját
magamból indulok ki, akármilyen szép a fantáziám, másik része kitalált, mert
néha  egy  szép  mese  többet mond a valóságról, mint egy minden részletében
igaz történet. Másrészt tartozom magamnak azzal, hogy ha már egyszer úgy hat
éve  mesélem  magamnak  ezt  a történetet, hát nem dobom ki. Ezzel szemben a
benne foglalt gondolatokért teljes mértékben vállalom a felelősséget, ez az,
ami  szerint  én  a  magam  számára  érdemesnek  tartok  élni. Nem abszolút,
mindenkire  igaz  dolgok ezek, valamint számomra sem megváltoztathatatlanok,
az elmúlt évek során teltek meg tartalommal a mostani szavak, s remélem, nem
fogom  olyan  gyorsan  befejezni  földi pályafutásomat (a mostanit), hogy ne
legyen időm egyet-kettőt módosítani.

   Három  részre  bontottam ezt az írást. Az első rész a Számadás. Ez készül
bennem   a  leghosszabb  ideje.  Nem  feltétlenül  optimista  végiggondolása
mindannak,  amit  én magam körül a világban látok. Ezzel azt is hozzátettem,
hogy  természetesen  az  én  nézőpontomat tükrözi, tehát ha akarod, nem más,
mint egy kissé elvont ember búcsúja saját józan eszétől.

   A  második  rész  az  Ébredés.  Ismét megjegyzem, a történet kitalált, de
valós   magja   is   van.   Valóban  megtaláltam  Mesteremet,  aki  megfelel
elvárásaimnak.  A  leírtakat  - sajnos - nagyon is komolyan gondolom, kicsit
teátrális ugyan, de az életemet teszem rá.

   A  harmadik  részt  látom  a legkevésbé előre. Néhány gondolati játékomat
szeretném  majd  leírni  benne,  amit  talán  hasznosnak találsz, talán nem.
Tulajdonképpen  itt  és  most szabad kezet adok magamnak abban, hogy bármit,
amit még fontosnak találok, beleszerkesszem ebbe a könyvbe.

   Kicsit  furcsa  most  ez  az  érzés.  Leírtam  ezt  a  pár sort, jelezvén
magamnak,  hogy  elszántam  magam a folytatásra, most már nem tehetem félre.
Lehet,  hogy  napok,  hetek  - atyavilág, hónapok?! - múltán itt oldalhegyek
fognak  állni,  és  esetleg  valaki  el  is olvassa őket... Most is percekbe
került összeszednem magam.

   Fontos   megjegyzés   a   könyvvel   kapcsolatban,  hogy  a  legfontosabb
tulajdonsága    a    zavarosság.   Gondolatok   többé-kevésbé   kitakarított
asztalosműhelye  ez,  ahol  a  saját logikám szerint többé-kevésbé rendezett
módon lógnak a szerszámok a falon. Itt vezetlek körbe, néha, ha jó ötlet jut
az  eszembe,  ki  is faragom. Az összbenyomás valószínűleg enyhe fejfájás és
nagy kavar lehet - bár ki tudja.

   Nem  vállalkozom  arra,  hogy  minden  egyes  részt megmutassak, alaposan
elmagyarázzak,  stb.,  mert  nem  egyezik  a felfogásommal. Hiszem, hogy ami
neked  szükséges mindebből, felismered és hazaviszed - esetleg később megint
visszatérsz  más  holmikért, ami nem kell, minden további nélkül itt hagyod.
Éppen ezért (bár lehet, hogy tévedek), lesznek olyan részek, amelyek kuszák,
érthetetlenek,  sőt  taszítóak  lesznek.  De  a fene egye meg az egészet, ha
nincs  jogod olyan véleményt formálni róla, amilyet csak akarsz. Rühelleném,
ha "igaznak" vagy "hamisnak" tartaná bárki is. Egy esztergakés nem "jó" vagy
"rossz".  Valamire,  valakinek  a kezében használható, de ezáltal a használó
sem  nevezhető  "jónak"  vagy "rossznak". Na. Ez az én tiszteletadásom veled
szemben, nem a fontoskodó általános hang meg a távolságtartó fogalmazás.

   Alighanem  többször fel fog merülni az a kérdés, hogy ezt meg minek írtam
le.  A  válasz:  mert eszembe jutott. A könyv úgy íródik a jelen pillanatban
is,  hogy  eszembe jut egy téma, amit meg szeretnék beszélni magammal. Elő a
gépet  és  írom  befelé, ami jön. Az első olvasója ennek a könyvnek én magam
vagyok, és (nem vicc!) igencsak meglep sok dolog, amit találok benne(m).

   Egyvalamit  garantálok:  "ha hazudok is, legalább őszintén teszem" (Ez az
utóbbi  két  bekezdés  már  utólag került ide, amikor már láttam, hogy semmi
esélyem sincs a szöveg tudatos formálására.)

   Még valami. A stílusért elnézést kérek. Egyrészt néha nem sikerül magam a
fennköltség  hegyek  felett  párázó homályának magasságaiba emelni, ilyenkor
röhögök  vagy  dühöngök. Nem tudom előre, de lehet, hogy néha sor kerül majd
rá.  Másrészt  nem  vagyok  gyakorló  avagy  gyakorlott író, mégis meg fogok
próbálkozni  képek,  érzések  leírásával.  Kérlek, légy irgalmas és belátó -
"nem megy minden elsőre".








                                                                          >>
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező