SZERELEM A BIOKÉMIA SZINTJÉN
(Pro Patiente 1995)
Szerelem és erotika, szexepil és szex - ha már nem tudjuk, legalább
magyarázzuk e rejtélyes fogalmakat. Ki-ki vérmérséklete szerint: a költő
versben, a pszichológus a lélektanban, a földhöz ragadt tudós pedig egyszerű
élettani, biokémiai folyamatokban véli megtalálni a választ.
Az orvosok, természettudósok érvei bizony elég nyomósak, ha kétségkívül
nem túl romantikusak is. Az még hagyján, amikor a párkapcsolatok
alakításában a közismert női és férfi nemi hormon (az ösztrogén és
tesztoszteron) mennyiségére és minőségére hivatkoznak. Hisz valóban
értelmetlen volna ezen anyagoknak a nőies vagy férfias külső megjelenésben,
a nemi identitásban betöltött szerepét tagadni.
Az sem túl meglepő, hogy a vegetatív idegrendszer közvetítő anyagainak,
például az adrenalinnak, noradrenalinnak és dopaminnak is döntő szerepet
tulajdonítanak. Amikor szerelmünkhöz érve izzadunk, remegünk, kitágul a
pupillánk - a vegetatív izgalom számos egyéb jeléről nem is beszélve - ezek
az anyagok mérhető mennyiségben kerülnek a keringésbe, szinte "forr a
vérünk"...
Hasonló hatású a szerotonin, amelynek döntő szerepe van más élettani
folyamatokban, például az allergiás válaszban is. De végzetes
leegyszerűsítés volna megunt vagy éppen meggyűlölt partnerünkkel szemben
támadt ellenszenvünket, allergiánkat a szerotonin megemelkedett vérszintjére
fogni...
A szervezetben termelődik az endorfin is - a laikusok boldogsághormonnak
nevezik -, a morfiumhoz hasonlít, csakhogy sokszorta nagyobb a fájdalmat
csillapító hatása. Nos, az endorfin szintje is többszörösére nő
csókolódzáskor, szerelmi aktusnál.
A javíthatatlan realisták a párkapcsolat, a szerelem érzésének tudományos
magyarázatánál nem átallnak az állatvilágra hivatkozni. Szerintük például a
hörcsögök, patkányok, egerek orrában megtalálható speciális "nemi szerv", az
úgynevezett vomeronazális szerv, más néven járulékos szaglóhám, ha
csökevényes formában is, a Homo sapiensben is felfedezhető. Egyesek szerint
az ember - a rágcsálókhoz hasonlóan - e szerve segítségével keresi,
választja ki szexuális partnerét.
A járulékos szaglóhám érzékeli ugyanis a verejtékkel kiválasztódó,
mikroszkopikus mennyiségben termelődő úgynevezett feromont. Ez az anyag - az
agy legősibb területére, a hipotalamuszra hatva - öntudatlanul alakítja,
befolyásolja szexuális viselkedésünket, párkapcsolatunkat.
Igaz vagy nem, egy biztos - az új iránt fogékony üzleti piac azonnal
reagált rá: feromonokat tartalmazó férfi és női kölniket dobtak piacra.
Amerikában, sőt Japánban verejtékillatú fehérneműk gyártásába is kezdtek. Az
alsóneműbe beleszőtt milliónyi mikroszkopikus kapszulából súrlódáskor
szabadul ki a feromon.