Bárdos Éva:
AZ ÉRINTÉS HATALMA
(Forrás: Voil…, 1998/8. szám, 22-23. o.)
"Az érintés hiánya sokkal súlyosabb lelki
zavarokat okoz, mint a szex hiánya"
(Doris Wolf)
Sokszor van rá alkalom, hogy megérintsük egymást,
mégis gyakran visszariadunk tőle. Milyen kár! Az
érintések ugyanis létfontosságú vitaminok testünknek
és lelkünknek.
Arcunk egymáshoz ért, de nem csókoltuk A meg egymást. És hirtelen egész
másutt voltunk... A bőrünk már nem választott el egymástól, valahogy ...
lebegtünk, lelkünk egybeforrva - Benoite Groult híres regényében az érintés
varázsa köti össze a halász Gauvaint és a művelt George-ot, legyőzve a
közöttük lévő intellektuális és társadalmi szakadékot. Nem véletlenül lett a
könyvből bestseller. Mindannyian ismerjük ugyanis a melegség, a közelség és
az érintés iránti vágyat, azt a vágyat, amely nem a puszta kéjről szól.
A pszichológusok szerint a bőrkontaktus fontosabb a szexnél. "Az értintés
hiánya sokkal súlyosabb lelki zavarokat okoz, mint a szex hiánya - állítja
Doris Wolf német pszichológus. - Sok ember, aki szexuális problémák miatt
kér segítséget, tulajdonképpen csak a gyengédség hiányától szenved." Ezzel a
nézettel nem áll egyedül. Stanley Jones, a coloradói egyetem
kommunikációprofesszora is megerősíti, hogy "a testi kontaktus szükséglete
mindig jelen van, de sajnos ezeket az impulzusokat gyakran elnyomják a
társas élet szabályai". A nyilvánosság előtt egy rövid kézszorítással vagy
puszival jelezzük szimpátiánkat. Stanley Jones megállapította, hogy a nők
naponta mindössze tizenkétszer merik kinyújtani kezüket, hogy valakit
megérintsenek. A férfiak nyolcszor engedelmeskednek az érintés iránti
vágynak. "Touch me, feel me!" - énekelte világgá a hetvenes évek
rockbandája, a The Who a fiatal nemzedék vágyát. Mérsékelt sikerrel.
Angliára és Németországra is igaz, hogy a testnek és léleknek egyaránt jót
tevő érintést túl kevésszer alkalmazzák.
Egy fillér nagyságú bőrfelületen minimum ötven finom idegvégződés vár
stimulálásra. Az érzékeny ujjhegyeinkben és az erogén zónákban (ide tartozik
a láb és a karhajlatok is) még ennél is nagyobb az érzékeny pontok sűrűsége.
Más kultúrákban már régóta hasznosítják ezt a tudást. Balin például fejfájás
ellen nem az Aszpirinra esküsznek, hanem a fejmasszázsra. Japánban az
akupresszúrát vetik be fogfájás, hátfájás vagy feldagadt ízületek ellen.
Thaiföldön gyakorló buddhisták kínálják a gyógymasszázst szentélyekben vagy
kolostorokban.
"Egy finom masszázs az idegpályákon keresztül bírja rá az agyat, hogy
endorfint juttasson a vérbe - magyarázza Russ Beasly, a New York-i Svéd
Masszázs Intézet egyik igazgatója a hatást. - Ezeknek a hormonoknak
köszönhetően kerülünk nyugodt, transszerű állapotba." Ugyanilyen jótékony
hatása van minden intenzív érintésnek. Megfigyelték, hogy műtétre váró
betegeknek sokkal nyugodtabb és rendszeresebb volt a pulzusuk, ha egy
ápolónő fogta a kezüket, vagy simogatta a homlokukat. Általában igaz, hogy
akit valaki gyakran karjába zár, szívéhez szorít. sokkal ritkábban szenved
lelki stressz, félelem vagy frusztráció miatt. A szerelmesek eleinte ezért
szárnyalnak annyira. Naponta ugyanis átlagosan 38,7-szer simogatják és
cirógatják meg egymást, amint egy müncheni pszichológiai kutatás
kiderítette. A leggyakrabban simogatott területek a mell, a hát, a fenék, a
nemi szervek, a kéz és a kar. Ashley Montagu amerikai magatartáskutató
szerint "az érintések vitaminok testünknek és lelkünknek".
A csecsemők és a gyerekek számára különösen fontos a testi kapcsolat. Jó
példa erre egy Steffi nevű kislány, aki az augsburgi klinikán 1140 grammal,
28 hétre született. Tüdőelégtelenség miatt a koraszülött osztályon
tartották, de édesanyja nagyon gyakran látogatta. Ha karjába vette a
kislányt, vagy közvetlen bőrkontaktusba került vele, Steffi légzése szemmel
láthatóan azonnal stabilizálódott. Úgy látszik, jól van, ha érzi édesanyja
testközelségét. A miami és a washingtoni egyetemen végzett másik vizsgálat
keretében koraszülött csecsemőket naponta háromszor negyed órán keresztül
masszíroztak. Ennek eredményeképpen gyorsabban nőttek és súlyuk majdnem
ötven százalékkal többet gyarapodott azokhoz a társaikhoz képest, akik egész
nap az inkubátorban feküdtek. A masszírozott bébiknél az idegrendszer is
hamarabb kifejlődött. Ezek a csecsemők aktívabbak voltak a többi
koraszülöttnél, és élénkebben reagáltak az arcokra vagy a csörgő hangjára.
Átlagosan hat nappal előbb engedték haza őket a kórházból. Emellett azok a
babák, akiket életük első hat hónapjában sokat simogattak, bőven volt részük
testi kontaktusban, szellemileg egyértelműen fejlettebbek voltak azoknál a
társaiknál,. akiket kevesebbet simogattak.
Az amerikai kutatók ezekből a kutatásokból azt a következtetést szűrték
le, hogy az érintések révén bonyolult vegyi anyagok áradnak szét az agyban,
amelyek közvetlenül hatnak a növekedésre és a közérzetre. Ha egy csecsemőt
ezzel szemben túl keveset érintenek meg, akkor másfajta vegyi anyagok
kerülnek a vérbe, amelyek lassítják a növekedést és rossz hatással vannak a
közérzetre. Ugyanezt támasztja alá az a jelenség is, hogy a második
világháborús árvák, akiket ugyan etettek, öltöztettek és iskoláztak,
nélkülözni kényszerültek viszont a gyengéd törődést és a vigasztaló ölelést,
lelkileg és testileg elsorvadtak. Sokan közülük nagyon korán meghaltak.
Harry Narlow amerikai pszichológus tézise szerint az érintés iránti éhség
jóval erősebb, mint a táplálék iránti szükséglet. Kísérleteiben két drótból
készült műanyával nevelt emberszabású majom-kicsinyeket. Az egyiket puha
szőrrel borította be, a másik tar volt, ennek viszont volt egy "tejforrása".
A majom-kicsinyek választhattak. A szőranya nyújtotta vígasztalást
választották, s inkább éheztek.
"Az anyával létrejövő testi kontaktus az az alap, amelynek segítségével a
gyerekek megkezdik környezetük megismerését, és innen indul autonóm társas
lénnyé fejlődésük is" - mondja Helmut Milz orvos és testterapeuta, a
Roseneck Orvosi-Pszichoszomatikai Klinika munkatársa. A mai kutatás számára
tény, hogy azok az emberek, akik gyerekként nem tapasztalták meg a testi
biztonságot, felnőtt korukban inkább elutasítják az érintéseket, általában
kommunikációs gondjaik vannak és kisebbségi érzésekkel küszködnek. Akivel
viszont gyerekkorában megfelelően bántak, később sem utasítja el az
érintést, kevésbé bizalmatlan mások motívumaival és szándékaival szemben,
elégedettebb magával, és testbeszédében nyitott.
Nemcsak örömet, szenvedést, dühöt, birtoklási vagy hatalmi igényeket,
hanem társadalmi rangot is jelezhetünk kézmozdulattal. Elismerése jeléül egy
főnök nyugodt szívvel megveregetheti beosztottja vállát, a fordítottja
azonban kevésbé ajánlatos. Az általános szabály az, hogy aki dominál, az
határozza meg, sor kerül-e az érintésre és hogy az hogyan néz ki. A tudósok
azt is megfigyelték, hogy a vezető beosztásúak az alacsonyabb pozícióban
levőket jóval gyakrabban érintik meg, mint fordítva, ugyanakkor a férfiak
sokkal több alkalommal érintik meg a nők vállát, hátát, kezét vagy karját.
Hogyan társalgunk egymással a mozdulatok nyelvén?
▪ Ha megérintjük egy másik ember karját, ezzel köszönetet fejezünk ki.
▪ Ha valakit csak futólag érintünk meg, szeretnénk felkelteni a
figyelmét, hogy megszólíthassuk, vagy nyomatékot adjunk az éppen
elhangzó szavaknak.
▪ Ha karunkat valakinek a vállára tesszük, ezzel segítő szándékunkat
közöljük.
▪ Ha átkaroljuk a vállát, az már bizalmas gesztus, és anyit tesz: ez az
ember hozzám tartozik.