Dimenzió #24

Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -

(szex-pszichológia, szex-szociológia, irodalom, szexualitás)

                                 Bus István:

                            SZERELEM A VILÁGŰRBEN

                 (Forrás: Nők Lapja, 1998/35. szám, 29. o.)

                       Az  ember  fantáziáját  már  a  XX.  század eleje óta
                       izgatta,   hogy   vajon   tényleg  megvalósulhat-e  a
                       történelmi  lépés,  szülőbolygónk  elhagyása.  Miután
                       megvalósult, a témával kapcsolatban ezernyi más dolog
                       is   felébresztette   az  egyszerű  "földi  halandók"
                       kíváncsiságát. Asztaltársaságok népszerű témája, hogy
                       amióta  nők  is  részt  vesznek  közös űrrepüléseken,
                       vajon   sor   kerülhet  a  csillagok  közt,  ebben  a
                       romantikus környezetben pásztorórákra is?

   Feltűnő,  hogy  még  a  sci-fi-regények  szerzői  sem  térnek  ki  a téma
részletezésére.  Egy-egy  űrhajósüldözés vagy lézerpisztolypárbaj után ugyan
kialakulhat némi futó románc, ám röpke pusziknál több nemigen jut a kíváncsi
olvasóknak vagy mozinézőknek. Pedig a téma érdekes, még akkor is, ha nem egy
UFO  erőszakol  meg  egy  enyhén kapatos férfit a kocsmai záróra után, hanem
"csupán" hétköznapi űrhajósok között kerül sor a beteljesedésre. A szexuális
fantáziának  semmi  nem  szab  határt,  és  aki  az extrém helyeket léteslti
előnyben   a   légyotthoz,   annak  a  súlytalanság  állapotában  az  űrhajó
kapcsolótábláján való örömködés lehet a vágyak netovábbja.

   Férfiak  és  nők már 1982 óta repülnek közösen az űrbe: akkor a Szaljut 7
űrállomás  invitálta  meg  az  érkező  Szvetlana Szavickaját, hogy kötényben
szolgálja  fel a vacsorát. Emellett a legénység tagjai közösen használták az
alvóhelyiséget. Mégis, a híresztelések és mende-mondák ellenére, eddig nincs
hivatalos  hír űrszexről. Pláne, hogy egyes források szerint Szavickaját női
mivoltában  is  többször  megalázták  egy  kicsit,  például  amíg  a férfiak
űrsétára  indultak,  vörös szigetelőszalaggal leragasztották a létfontosságú
irányítógombokat, nehogy a nő odanyúlkáljon.

   1992-ben  egy  amerikai házaspár is részt vett egy nyolcnapos űrutazáson,
de  számukra  szándékosan  különböző  napirendet  írtak  elő:  amíg  egyikük
dolgozott,  a  másik  aludt.  Egy orosz kozmonauta házaspár tagjai - Valerij
Rjumin  és Jelena Kondakova - 1995-ben fél évet töltöttek a MIR-űrállomáson,
de nem együtt.

   Férfiak  és nők gondos elkülönítésének - legalábbis ami a szexet illeti -
valószínűleg  több  oka  is  lehetett.  Először  is, az együttlét nem igazán
harmonikus  a  súlytalanság  körülményei  közepette,  s  a  mozgás  is jóval
nehézkesebb, mint földi körülmények között. Mivel az erő-ellenrő törvénye az
űrben  fokozottan  érvényesül,  így  ha  valakit egy kicsit is meglöknek, az
ugyanakkora sebességgel fog továbbhaladni a térben, vagyis "a másik pofont a
fal  adja".  Így  szexuális  együttlétre  a  NASA szakemberei szerint csakis
valamilyen  szűk  hálózsákban  vagy netalán hevederekkel rögzítve kerülhetne
sor,  ez  utóbbi  pedig  szinte  már  kimeríti  a perverzió fogalmát. Az sem
elhanyagolható   szempont,  hogy  az  űrben  korlátozottak  a  tisztálkodási
lehetőségek, s egyáltalán, a higiénia sem igazán földi. Zuhanyozni többnyire
egy  héten  egyszer  lehet,  miközben  a  munka  feszített tempóban és nehéz
körülmények   között   zajlik.  A  MIR-en  pedig  egyszer  már  elromlott  a
szagelszívó...

   A  NASA  reményei  szerint  a következő században ezernapos Mars-utazásra
küldik űrhajósok egy csoportját, akiken egyebek között azt is tanulmányozzák
majd,  hogyan  képes  a súlytalanság körülményei között tartósan együtt élni
férfi  és  nő. A hároméves űrúton ugyanis lehetetlen lenne önmegtartóztatást
elvárni  a  résztvevőktől, vagyis nem lenne helyénvaló csak egynemű csapatot
felküldeni.

   Egy  veterán  orosz  kozmonauta  szerint  ugyan a koedukált űrmisszió nem
kevésbé veszélyes, mint egy csőre töltött fegyvert otthon tartani, de számos
szakértő   úgy   vélekedik,  hogy  a  vegyes  csapat  lélektani  szempontból
működőképesebb,  mint  az  egynemű. Éppen ezért nagy előrelátást igényel egy
ilyen  fajta  Mars-misszió  megtervezése.  Ezt legkorábban 2012-re tervezik,
hat,  különböző  nemzetiségű  űrhajós részvételével. Külön gondot jelenthet,
hogy  az  űrhajósok  még akkor sem érhetnek azonnal vissza, ha betegek, vagy
éppen terhesek, mert csak az út 180 napig tart a Marsra, s természetszerűleg
180 napig vissza is.

   A  nehézségek  ellenére  máris több jelentkező van. Michael Foale, a brit
születésű  amerikai asztronauta - aki majdnem meghalt, amikor a kiöregedett,
tizenkét    éves   MIR   űrállomás   a   múlt   nyáron   összeütközött   egy
szállítóűrhajóval  -  máris  jelentkezne a Mars-utazásra. És az asszonyt sem
szeretné otthon hagyni.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.