FONTOS-E A HŰSÉG?
(Forrás: Gyöngy, 1998/3. szám 4-7. o.)
Tulajdonképpen mi a hűség férfi és nő viszonyában?
Illúzió? Lemondás? Szolgálat? Elkerülhetetlen
szükségszerűség ahhoz, hogy a szerelmi kapcsolat vagy
a házasság működjön? Vagy a hűség fölösleges teherré
vált, amit az ember eldobhat?
A nehezen megválaszolható kérdéssel a pszichológusok is gyakran
foglalkoznak. Jó lenne, ha mindenki - korától függetlenül - elgondolkozna
kicsit az általuk összegyűjtött válaszokon.
Mi a hűség?
Hűségen olyan érett állapotot kell érteni, amely az embert képessé teszi
arra, hogy a kapcsolatait és kötelezettségeit megtartsa. Emellett igazi
összetartozást és felelősségérzést, mély lelki megértést, szellemi
rokonságot és erős akaratot feltételez ahhoz, hogy bármely pár együtt leélje
az életét.
A hűség a fiatalok között nagyon népszerű. Megkérdeztek hatszázkét,
tizenhat-tizenhét éves fiút és lányt. A válaszok alapján a szexuális hűség -
a szerelem és a rokonszenv mellett - a fiatalok egyik legfontosabb és
legértékesebb fogalma. A fiúk hatvanhat, a lányok ötvenkét százaléka
szakítaná meg a kapcsolatot, ha megtudná, hogy a másik fél hűtlen lett;
nyolcvan százalék síkraszállt az abszolút hűség mellett a házasság vagy
tartósabb kapcsolat keretében.
Van különbség a testi és a lelki hűség között?
A válaszok alapján: igen. Ez abban is megmutatkozik, hogy a testi hűség
kifejezést egyáltalán nem használják a lelki hűség ellentéteként. A testi
kapcsolat szexuális vonzalom, és a vágyat fejezi ki. A lelki hűség ennél
sokkal több: ez belső, folytonos egymásért való létezés, talán olyasmi, mint
a lelki rokonság. A hűség - ami barátság keretében is fennállhat - a
kapcsolat alapja lehet. Ha két ember között szexuális téren teljes harmónia
van is (nem érdekli őket harmadik szexuális partner), az még nem jelent
lelki hűséget. A lelki hűségen még nem esik csorba az alkalmi testi
hűtlenség miatt.
Nem mindig könnyű meghatározni, hogy az ember csak szexuális vonzalmat
érez vagy valóban szeret valakit. Még a pszichoanalízisnek sincs biztos
módszere erre.
Talán a következő módon lehet válaszolni rá: ha egy fiatal nő arra a
kérdésre, "el tudná képzelni, hogy az illetőtől gyermeke legyen", igennel
válaszol, akkor biztosan nemcsak testi vonzalomról van szó.
Lehetséges nagy szerelem hűség nélkül?
A nagy szerelem összetett, komplex érzés, barátságból, vonzalomból,
szexualitásból, gyöngédségből és egymásért élésből áll. Ezt a szerelmet nem
lehet összetörni azzal, ha valaki egyszer, némi ital hatása alatt vagy
szabadsága idején "félrelép". Mindenki ki van téve a kísértésnek, de a
hajlama dönt.
Az igazán nagy szerelemhez a testi hűség is hozzátartozik. De még a
legnagyobb szerelemnél is bekövetkezik, hogy öt-tíz, együtt töltött év után
a szexuális vonzalom csökken. Az érzelmek baráti-pajtási formát öltenek, és
a temperamentumos, ösztöneinek élő ember néha más szexuális kapcsolatra is
hajlamos. Ez nem feltétlenül jelent hűtlenséget. Sok ember szerencséjére a
lelki vonzalom az évek során annyira megnő, hogy az egymáshoz tartozás
érzése állandóvá válik.
A hűség jellemvonás?
Nem feltétlenül jellemtelen az, aki képtelen a hűségre. Aki
gyermekkorában nem tapasztalt hűséget, gyakran felnőttként sem képes erre.
Az anyai szeretet, amit a gyermek átél, az első mély benyomás az emberi
hűségről. Ha a gyermek ezt a hűséget nem tapasztalja, felnőttkorban nagyon
nehéz hűségesnek lennie.
Szerencsére a hűséget meg is lehet tanulni. Például, ha a hűségre
képtelen ember azt tapasztalja, hogy a partnere a nehéz időszakban is
ragaszkodik hozzá, ő is megpróbál hűséges lenni. A felnőtt, érett ember
inkább képes hűségre, mint a tapasztalatlan fiatal.
Igaz, hogy a mai nő kevésbé hűséges?
A nő ma is ugyanolyan hűséges vagy hűtlen, mint régen. A különbség csupán
abból adódik, hogy ma az igazi partner kiválasztása előtt több szexuális
kapcsolatra van lehetősége, mint korábban. De ha megtalálja az igazit, akkor
épp olyan hűséges, mint elődei voltak.
Kinek fontosabb a hűség?
A párkapcsolatban évszázadokon át a nőé volt a nagyobb felelősség. Félt a
törvénytelen gyermektől, s ha a férfi elhagyta, a nő nyilvános megvetésnek
volt kitéve. Manapság ez a két tényező elavult.
A közerkölcs azonban még ma is gyakran e túlhaladott nézeteken alapszik.
A leányok korábban válnak felnőtté, mint a fiúk, és a hűség ettől is függ.
És még valami: a lányok erősebben szenvednek a zavaró otthoni viszonyok
miatt, mint a fiúk. A hiányzó szeretetet megpróbálják partnerkapcsolattal
pótolni, ezért ragaszkodnak jobban a hűséghez. Gyakran nagyon fiatalon
vágyat éreznek az egyetlen, a hűséges partner iránt.
Hogyan lehet megtartani a hűséget?
Semmi esetre sem állandóan kérdezgetve: "Ugye, hű vagy hozzám?", illetve:
"Légy hűséges hozzám!" Törekedni kell arra, hogy a partnerrel barátság
alakuljon ki, a közös életet közös célok töltsék meg.
Az ember az idők folyamán megváltozik. Tíz év múltán megváltozik a
partner, és én sem leszek a régi. Ismerem ezt az "új" embert? Ismer a
partnerem engem?
Ami biztos: ameddig a kapcsolat élő, érdekes, a partnernek aligha lesz
kedve "kitörni" azzal, hogy valami újat keressen.
A hűség unalmassá teszi a szerelmet?
A szerelem első szakaszában, amikor a szexualitás van előtérben, a hűség
fizikai szükségesség, unalomról szó sem lehet. Később, amikor a szerelem
inkább baráti hangsúlyt kap, és a szexualitásnak nincs többé olyan
jelentősége, mint az elején, szükséges a közös szellemi érdeklődést
fejleszteni. Ha ez nem történik meg, a szerelem unalomba fulladhat. Ez ellen
pedig küzdeni kell.
Korszerűtlen a hűség?
Miután mindenütt sokat írnak a szexről, különböző fortélyairól, sokakban
olyan benyomás alakulhat ki, hogy a hűség korszerűtlen. De nem kíván-e
mindenki saját magának hűséges társat?
A szerelmes embernek gyötrelmet jelent a hűtlenségnek még a gondolata is.
Manapság a hűséget nagyvonalúan kezelik, és sok minden mást fontosabbnak
tartanak. Ám még ma sem ritka, amikor egy-egy férfi vagy nő lemond a
hűtlenségről - futó, jelentéktelen élményről -, hogy szeretett párjának ne
okozzon fájdalmat.
Fiatalkorban nehezebb hűségesnek lenni?
Igen, mert az igazi szellemi hűség csak bizonyos felnőtt állapotban
lehetséges. A fiatal az igazi élettársat keresi, s ebben a hűség csak
akadályozná. A keresés szakaszában még nem lehet hűséget követelni. A mai
fiatalok szerelmi szakaszát illetően a következő a tapasztalat: ha két
fiatal szereti egymást, szoros barátság alakul ki közöttük, szexuálisan
hűségesek egymáshoz, és ameddig ez az intenzív vonzalom tart, együtt
maradnak.
Huszonéves korukban több ilyen kapcsolatot is átélnek, miközben a jövőre
készülnek, s amikor az anyagi helyzetüket már megalapozták, és az "igazit"
is megtalálták, összeházasodnak, családot alapítanak. Aki azonban már
tizenhat-tizenhét éves korában a fenntartás nélküli hűség mellett kötelezi
el magát, az bizonyára emberi kapcsolatot keres a társában. Ez a korai hűség
utáni vágy arra utal, hogy a családon belüli kapcsolatrendszer nem működött,
és itt a szeretet utáni vágyakozás jelenik meg.
A fiatalok hűségesebbek
Közvélemény-kutatók felmérése szerint a fiatal nők zöme hűséges. Ezt az
alábbi adatokkal támasztották alá. Arra a kérdésre, hogy ha módja nyílna rá,
megcsalná-e a férjét, a 18-29 évesek közül minden második válaszolt igennel;
a 30-44 esztendősök között már hatvanhárom százalék felelt igennel, (s
csupán harminchét százalék állította, hogy soha nem csalná meg a partnerét;
a 45-60 éves korúak között hatvanhat százalék volt az igennel válaszoló.
Ezek szerint a fiatalabbak hűségesebbek, mint ahogy a legutóbbi időben a
közvélemény feltételezte. A negyvenöt és hatvan év közöttieknél viszont csak
minden harmadik nő volt hű a férjéhez.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a nők minden korcsoportban nehezebben
szánják rá magukat a "félrelépésre", mint a férfiak. A legtöbb nő
rendszerint azért csalja meg partnerét, esetleg azért tart szeretőt, mert
valamit nem kap meg otthon, amire viszont égetően szüksége van. Ez a
"valami" nem mindig a szexuális öröm, a válaszok szerint legalább olyan
gyakran a gyöngédség, a figyelem az, amit hiányol otthon a nő. Természetesen
olyan nő is akad, aki a félrelépésével kíván bosszút állni a férjén, esetleg
így akarja ismét felkelteni társa érdeklődését.
A gyerekeket érzékenyen érinti, ha a mama más férfi felé fordul. Azonnal
megérzik és félnek, hogy odavész a biztonságuk, noha a házasság nem megy
azonnal tönkre, amikor a nő megcsalja a férjét. Sőt akadt olyan negyvenkét
éves, példás anya, aki a tudományos elemzés készítésekor állította: amióta
szeretője van, sokkal kiegyensúlyozottabb a házassága is, mert jókedvű, és
boldoggá teszi az érzés, hogy szeretik.
A félrelépők körében készített felmérés arról tanúskodik, hogy a
hűtlenkedő nők negyvennégy százaléka öntudatosabbá, magabiztosabbá válik,
mivel érezheti, hogy van, aki vágyódik utána, akinek éppen rá van szüksége.
Ezt az érzést ugyanis a házasság hosszú évei után nagyon sok férfi nem képes
már nyújtani.
* * *
Esküvő - részletre!
(férf monológ olvasgatás közben)
Mivel a házasság évezredes intézményének számos hibája van, erényét pedig
csak kevesen dicsérik fennhangon, egy élelmes spanyol pár megpróbált valami
újat kitalálni helyette.
A huszonnégy éves hölgy és harmincegy éves partnere már jó ideje együtt
él, mi több, közös gyermekük is született. Szerették volna kapcsolatukat
valahogyan tartósabbá tenni - de mert a hagyományos házasság intézménye
riasztotta őket, kis töprengés után feltalálták hát helyette a házasságot -
részletre!
A közjegyző előtt mindketten nyilatkozatot írtak alá. Ebben kötelezik
magukat, hogy két évig jóban-rosszban együtt fognak élni, és minden
gondjukat-örömüket megosztják egymással. S ha a két év leteltével úgy látják
jónak, akkor meghosszabbíthatják az együttélést - persze ismét csak két
évre...
Zseniális ötlet! - kiáltottam fel hangosan, amikor az egyik külföldi
lapban rábukkantam a hírre. Nemcsak azért, mert jómagam már a harmadik
házasságomban élek, és ha előbb szerzek tudomást az ötletről, talán
másképpen döntök néhány évvel ezelőtt. Inkább az utódaimra gondoltam, annak
örültem, hogy az ő életükben talán beláthatatlan távlatokat nyit ez az új
módi az elavult és korhadó intézmény megreformálása terén.
Hiszen így mégis van szertartás - ami sok hölgynek nagyon fontos -, és
van kötelezettség. Van alkalom az ünneplésre, jöhetnek a vendégek, lehet
évfordulót tartani, neve lesz a gyereknek. Bár nem tudom, a "férjem" és
"feleségem" szó használata jogilag indokolt és megengedhető-e így is? Ennél
fontosabb, hogy az egésznek törvényes takarója van. Talán csak a nagyon
konzervatív, avagy vallásos szülők hiányolhatják a templomi harangszót.
Mindenképpen pozitív, hogy az ilyen együttlét biztosan nem lesz unalmas.
Nem fullad monoton szürkeségbe, hiszen mindkét fél valóban azt akarja, hogy
érdekes, fontos legyen a másik számára. Aki már az első (második) két évben
lankad, aki már nem figyel, aki nem érez és mutat szerelmet, az lesheti a
naptárt! Számolgathatja a napokat. És ha letelt a két év, nem kell
meghosszabbítania a szerződést.
Az a tudat, hogy nem kötelező "örökké" együtt lenni, arra ösztönzi a
feleket, hogy jobban megbecsüljék egymást. Ha nem kell egyazon asszonnyal
hatvanhárom évet leélnem - és nem nyomaszt ez az előrelátható jövő már
huszonhat évesen -, biztosan jobban bánok vele - és ő is velem.
Ha tudom, hogy másfél vagy fél év múlva talán kiesek ebből a jó kis
fészekből, ahol olyan jó dolgom van, mindent megteszek azért, hogy ez ne
következzen be. Éppen a könnyű elveszítési lehetőség az, ami megfogja és
többre, jobbra ösztökéli az embert (főleg a férfiembert).
Vagy csak én hiszem? Nekem mindenesetre tetszik az ötlet. Már várom, hogy
másutt is elterjedjen, s minél több hölgy és férfi véleményét halljam meg.
Akár ön is megírhatja, kedves olvasó, hogy miként vélekedik a "házasság
részletre" elnevezésű, új intézményről!
Mr. Skorpió
* * *
Egész életre választottuk
"A szélben tükrök, vitorlák,
szférák és szüntelen dac,
szerepek vázai közül súgja
egy virág: elhagysz.
Elsápad a hajadban a fű,
tűnődésedben tű vagyok,
létedbe velem fűzd be
a holnapot. "
- A hűség számomra - és a költészetem számára - a legizgalmasabb témák
egyike. Olyan fogalom, ami nemcsak a megcsalást jelenti, sokkal gazdagabb
kategória. Bővebb jelentésréteg rakódik rá, mint általában valamely
fogalomra - kezdi a beszélgetést Kántor Zsolt költő, a Tevan kiadó
igazgatója. - Tizennyolc éve vagyok házas, két gyermekem van. Azt hiszem,
már ez sokat sejtet a hűséghez való viszonyomról. Szerintem a hűtlenség nem
azonos a megcsalással. Én nagyobb hibának érzem, ha társaságban sértőt
mondok a feleségemről, mint ha bókolnék a barátnőjének. Lélekben nagyobb
sebet ejtek rajta. Húszéves kapcsolatban az érzelmek átalakulnak. Nem az a
lényeg, hogy a szerelem elmúlik, mert az sokszor fellángolhat. Ágyban és
ágyon kívül is. Az érett kapcsolatot az tartja össze, ha a partner tud
örülni a másik sikerének, és közösen érnek el valamit. Sírig tartó hűséget
nem ígértünk, "csak" azt, hogy egész életre választottuk egymást. Ha nem
történik nagy robbanás, vihar, ezt meg is lehet tartani. A család, a gyerek
többnyire összekötő kapocs a házasságban. A mi kapcsolatunkban is volt
néhány kitérő, olyan állomás, ami megingatta, de a válás soha nem került
komolyan szóba. Nem megalkudni kell, hanem kompromisszumot kötni. Persze a
lemondás néha fájhat. Ám el kell gondolkodni, hogy mi éri meg. A saját lelki
érzékenység is befolyásolhatja, hogy ki mit tart hűtlenségnek. Az egymásba
vetett bizalomnál nincs fontosabb.
- Mit gondol, meg tudná bocsátani a társa hűtlenségét?
- Ha csak egyetlen botlásról lenne szó, igen. De utána már soha nem
lehetne olyan a kapcsolatunk, mint előtte volt. Elveszteném a bizalmamat. Ha
ő mást választana, és vele szeretne élni, akkor sem mondanám, hogy így is
szeretem a sírig. Nagyon fájna, de lezárnám magamban.
- Költőnél mindig több a kisértés, mint az átlagembernél, hiszen ihletre
van szüksége, és bizonyára sok nő szeretne a "múzsája"lenni, megmaradni az
"örökkévalóságnak"...
- A férfiak többsége realista, racionálisan gondolkodó, és nem veszi
figyelembe, hogy minden nő vágyik a szép szavakra. Én csodálom a hölgyeket,
szeretem őket boldognak látni. Nem esik nehezemre bókolni. Ezért
valamennyien nagyon hálásak. Van olyan szituáció, amikor meginog az ember,
és van bizony olyan öröm, amiről nehéz lemondani. De mérlegelni kell, hogy
mi a fontosabb, a futó kapcsolat vagy a család? Ha szerelmes verset írok,
nem mindegyik szól konkrét személyhez, inkább csak egy-egy ideálhoz. Persze
nagyon jó eljátszadozni a gondolattal, mi lenne, ha...
Szerintem kétféle hűség van. Az egyik a belső indíttatású, ami nagyon
becsülendő. A másik a nyárspolgári hűség, amikor inkább a gyávaság és a
lebukástól való félelem tart vissza valakit attól, hogy félrelépjen. És még
valami: az önmagunkhoz való hűség is lényeges. Az emberek többsége máshogy
viszonyul ahhoz, akiről tudja, hogy párkapcsolatában is hűséges.
Molnár Szeréna
* * *
Házasodni csak azért is!
Bármit mondjanak is a házasság válságáról, évente még mindig hatszázezren
vonulnak oltárhoz Angliában. A hírközlő szervek igyekeznek idejétmúltnak
beállítani a házasság intézményét, ám a valóság másként fest. Az egyik
minapi felmérésben a tizenévesek nyolcvankét százaléka állította, hogy
szándékában áll megnősülni, illetve férjhez menni. A statisztika pedig azt
mutatja, hogy nyolcvan százalékuk meg is teszi.
Penny Mansfield, az Egy + egy Házasságkutató Intézet igazgatója szerint a
házasság - minden ellenkező híresztelés ellenére - ismét divatba jött! "Csak
az időzités változott - mondja. - Az emberek általában igyekeznek későbbre
halasztani a házasságkötés időpontját. Előtte inkább bizonyos ideig együtt
élnek. A férfiak általában harminckét éves korukig várnak a nősüléssel, a
nők pedig átlagosan huszonhét évesen mennek férjhez. Az együttélés
erkölcsileg elfogadottá vált, és a házasságkötést a legtöbben az együvé
tartozás végső megerősitéseként értelmezik."
Társadalmilag, a törvény szempontjából és gazdaságilag is előnyösebb, ha
a nő és a férfi házasságot köt, mint ha csak együtt él. Denise Knowles
házassági tanácsadó szerint "a jó házasság még mindig a boldogság
netovábbja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a férfiak egészségesebbek, ha
házasságban élnek, és ritkábban követnek el bűncselekményt"
A házasélet kezdetét jelölő házasságkötési szertartásnak óriási a
jelentősége. Angliában az átlagos esküvő mintegy tízezer fontba (körülbelül
három és fél millió forint) kerül, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is
hatszáz fontot költenek a párok a menyasszonyi ruhára, kétezer fontot a
nászútra és hétszázat a gyűrűre. A menyasszony és a vőlegény sokféleképpen
esküdhet örök hűséget. Ez a sokféleség nemcsak a bőr színétől, a fajtól és a
vallási hovatartozástól függ. A legtöbben a hagyományos templomi esküvőt
választják. Ám az 1994-ben hozott törvény szinte szabad kezet ad a
házasulandó párnak, hogy az egyéniségének megfelelő helyszínt és módot
válassza a boldogító igen kimondására.