A SZERELEMRŐL (10. levél)
Debrecenben lakom. Már négy éve ismertem a vőlegényem három éve jegyesek
voltunk. A kapcsolatunk azonban nem úgy működött, ahogy kellett volna,
mindketten egyre kevesebb időt töltöttünk otthon. Ekkor kezdtem el a
főiskolán számítógépes levelezésbe kezdeni. Mindennap teremzárásig ültem a
gépteremben... Már az első alkalommal, amikor a gép mellett ültem,
megismerkedtem egy pesti fiúval aki "első szempillantásra" nagyon kedves
volt, és rengeteg közös témánk volt: Mindenről beszélgettünk Forma-1,
utazás, szerelem, vízi túra, iskola... Egyszóvol, nagyon sok mindenben
hasonlítottunk egymásra. Mivel nekem "komoly" kapcsolatom volt, nem
gondolhattunk barátságnál többre. 3 hónapon át leveleztünk így, és egy
fantasztikusan mély barátság, bizalom alakult ki közöttünk. Természetesen
kiváncsiak voltunk mindketten arra, hogy hogyon nézhet ki az a fiú/lány,
akinek a gondolatai, lelkivilága ilyen hosonló. Addig még sosem láttuk
ugyanis egymást.
Aztán jött a nogy találkozós. Olyan volt, mint egy álom. Hihetetlen
érzések törtek fel bennünk, a látvány mindkét részről lenyűgöző volt.
Egyszerűen lebilincseltük egymást... azt hiszem, egy életre...