iqdepo // Befejező gondolatok (Dimenzió #23)

BEFEJEZŐ GONDOLATOK

Az adatok feldolgozásából sajnos csak ennyi jutott az időmből. Kezdetben
teljesen bizonytalan voltam, tulajdonképpen mit tudok kimutatni a mérési
adataimból.

Számos lehetőségem lett volna még a mérés javítására. Precíz méréshez
szükség lenne gondoskodni a pontos időmérőről. Ezt csupán azzal tudtam
pótolni, hogy az észlelés kezdetekor a számítógép óráját beállítottam,
észlelés végeztével pedig feljegyeztem az eltérést. Általában egy észlelő
nem olyan szerencsés, hogy munkájához atomóra álljon rendelkezésére, azonban
enélkül is bizonyára növelhető a pontosság. Ma már Németországból sugározzák
egy ottani atomóra jeleit, már forgalomba kerültek olyan karórák is amelyek
ennek alapján képesek korrigálni magukat. El lehet gondolkodni ilyen óra
felhasználásáról a mérés során. Ahol észleltem - ha időm és ismereteim
lehetővé tették volna - lehetőségem lett volna arra, hogy egy ilyen óráról
vegyem le a jelet. A késés ellenőrzésére is ezt az órát használtam.

Érdemes lenne megoldani azt is, hogy egy külső óra azonos időközönként
indítaná az egyes adatok mérését. Ekkor folyamatos rögzítés esetén
szükségtelen lenne az idő tárolása minden egyes mérés esetén. Ha pedig
bizonyos szint felett rögzítjük a jeleket, pontosan tudjuk, hogy két adat
között volt-e a vágási szint alatti. Tudományosan is értékelhető eredményhez
─ mint a fentiekből is látszik ─ még rengeteg teendő lenne hátra.

Az adatok szelektálásának módjáról is el kell gondolkodni,
kompromisszumot kötve az észleléshez szükséges memória, az adatok
pontossága, a kiértékeléshez szükséges idő között.

Eleinte sok gondot okozott a megfelelő mérőműszer kiválasztása. Egy
amatőr csillagász számára ez számos problémát vet fel. Nem kis gond a
megfelelő érzékenységű vevőkészülék beszerzése. Nagy szerencsém volt azzal,
hogy egy már összeállított berendezéssel tudtam mérni Tárnokon. Tudni kell
azt is, hogy honnan tudjuk erről a jelet "levenni". A rádiókészülékek
ugyanis csak úgy képesek élvezhető rádióadást közvetíteni, ha a folyton a
vett jel erősségéhez állítják az erősítés mértékét (AGC). Enélkül hol
csökkenne, hol felerősödne a rádió hangereje, ami például a komolyzene
hallgatását élvezhetetlenné tenné. Az így korrigált jel azonban az
észlelőnek nem jó. Szintúgy az sem, hogy a vevőkészülékek mindig arra a
sávra próbálnak ráállni, ahonnan a legerősebb jelet kapják, kismértékben
elkódorogva az eredetileg beállított frekvenciától (AFC). Az antenna
megépítése vagy beszerzése is komoly ismereteket igényel. Számos dologhoz
kell értenie annak, számítógéppel szeretné feldolgozni rádiós
meteorészleléseit. Szükség van az adatok feldolgozásához programozásbeli
jártasságra. Ismernie kell némileg a számítógép belső felépítését. Ismernie
kell az adók elhelyezkedését. Türelemmel kell rendelkeznie a megfelelő
észlelési frekvencia megtalálásához. Ez manapság, amikor az adók száma
rohamosan nő, nem könnyű feladat. És végül ─ a legfontosabb ─ számos dolgot
tudnia kell a meteorokról.

Horváth György jóslata szerint a megjelenő újabb és újabb adók miatt az
észleléshez alkalmatlanok lesznek a műsorvevő készülékek nagy sávszélességük
miatt. A munkához vagy drága kommunikációs vevőkészülékeket kell beszerezni,
vagy ilyeneket építeni, amihez komoly elektronikai szaktudás szükséges.
Megoldás lehetne, ha az IMO (Nemzetközi Meteoros Szervezet) az ilyen jellegű
méréseket támogató speciális amatőr jeladót tartana fenn.

Bízom benne, hogy a leírt nehézségek ellenére egyre többen kezdenek hozzá
ilyen észleléshez ─ talán éppen e dolgozat elolvasása nyomán.

Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók