iqdepo // Néhány észrevétel az észlelési adatokkal kapcsolatban (Dimenzió #23)

            NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL AZ ÉSZLELÉSI ADATOKKAL KAPCSOLATBAN

   Az  egy  órára eső meteorszám kiszámításának két módja lehet. Az első, ha
végignézzük  az  adatokat.  Ez  azonban  rengeteg  munkát  igényel.  A másik
lehetőség,  ha  az  ember programot ír az adatok végignézésére. Ez utóbbihoz
jól  kell ismerni a lehetséges jelalakokat. Ismerni kell azt is, hogy milyen
jelalakok keletkezhetnek egyéb okból.

   A rövidebb meteorok esetén a jel alakját kivehetetlenné tette volna, ha a
mért  idő  függvényében  ábrázolom  az  eltérést,  mivel  az  adatok  néhány
időpontra   szét.   Feltételeztem,   hogy  a  mérések  nagyjából  egyenletes
időközönként   történtek,   így   megtehettem  azt,  hogy  az  adatokat  úgy
ábrázoltam,  hogy az idő tengelyen egyenletes távolságban helyezkedjenek el.
A  tengely  feliratánál  az  eredetileg  mért időpontot tüntettem fel, így a
tengelyeken   az  egymást  követő  időadatok  közötti  különbség  változhat.
Hosszabb   adatsor  esetén  nem  jelent  problémát,  ha  három  négy  azonos
időadattal szereplő jel egymás alatt szerepel a grafikonon.


          













                                  13. ábra
                        Nagy töltéssűrűségű meteorjel



   Nézzük  tehát  milyen  jelalakokat találtam böngészésem során. A meteorok
maximuma  általában  csak  néhány százalékkal haladja meg az alapzajszintet.
Előfordul  azonban,  amelyik  ennek  felét is eléri. Az ábrán látható meteor
igen   nagy  maximuma  van.  Jelalakja  azonban  megfelel  a  szokásos  nagy
elektronsűrűségű  nyomoknak.  Időbe  telik  amíg  eléri  a  maximumát,  majd
fokozatosan csökken a jelszint.

   Vannak  azonban  olyan  meteorok  is,  amelynél  ez a csökkenés nem ilyen
folyamatos,  hanem többször felerősödik, majd lecsökken. Ilyen látható a 14.
ábrán. Elképzelhető, hogy ez ionoszférában fújó szelek következménye.

   A következő 15. ábrán látható jel teljesen  eltér  a  szokásos jeltől.  A
csökkenő  szakasz hosszabb szokott lenni a felfutási szakasznál. Lehet, hogy
nem is meteor okozta ezt az erős jelet.



             













                                  14. ábra
                     Erősen ingadozó erősségű meteorjel



           












                                  15. ábra


   A  16.  ábrán  egy  alacsony  töltéssűrűségű  nyomról  visszaverődött jel
látható.  Ennek  az  időtartama  mindössze harmad másodperc. A két ábrán jól
megfigyelhető  a  kétfajta  meteornyom eltérése. A nagysűrűségű nyom lassabb
felfutású.

   Tudjuk, hogy a nap során változik az ionoszféra állapota. Kíváncsi voltam
rá,  vajon ez megmutatkozik-e az alapzaj változásában? Hogyan változik a nap
folyamán?  Mivel  az  alapzajt  eredetileg  nem  rögzítettem, utólag nyertem
vissza  az  adatot  az észlelésekből. Az alapzajtól való eltérésből és a jel
nagyságából  visszakövetkeztethetünk  az  alapzajra.  Hogy  a lehető legjobb
adatot kapjam, vissza nem tehettem azt meg, hogy az összes adatra átlagoljam
az  így  kapott alapzajszintet, hiszen akkor egy-egy hosszabb meteor döntően
járulna  hozzá  az  átlaghoz,  jelentősen eltorzítva az átlagos szintet. Úgy
jártam  el,  hogy  az  észlelési adatok közül csak azokat vettem figyelembe,
amelyek között legalább 5 perc telt el.

   Az  alapzaj  azonban ─ várakozásaim ellenére ─ nem mutatott jól kivehető,
szabályos  ingadozásokat.  Érdekes  azonban, hogy a harmadik észleléssorozat
esetén  az  alapzaj  szintje  1270 mV körüli szintről 950 mV körülire esett.
Ennek az okát nem tudom.

           












                 16. ábra                         17. ábra
Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
