iqdepo // 1.2.1 Megfigyelések szabad szemmel (Dimenzió #23)

                     1.2.1 MEGFIGYELÉSEK SZABAD SZEMMEL

   A  csillagászat  története  során  csak az utolsó néhány évszázad óta van
lehetőség   az  égbolt  távcsővel  történő  megfigyelésére.  Minden  korábbi
megfigyelés  szabad  szemmel kellett, hogy történjen. Ma a rádióteleszkópok,
űrtávcsövek  világában  is  sok  hasznos ismeretet szerezhetünk és a tanítás
során számos fizikai és csillagászati vonatkozású jelenséget, törvényt lehet
így bemutatni. (Kulin, 1975 [7])

   - Refrakció vizsgálata a felkelő és lemenő Nap megfigyelése segítségével.

   A  Föld  körül  található légtömeg 90%-a a 20 km magasság alatt van. Ha a
zenit  felé  nézünk, a szemünkbe jutó fény 20 km vastag levegőrétegben halad
át. Vízszintes irányba nézve (a horizont síkjában) a szemünkbe jutó fény kb.
500  km  utat  tesz  meg  a  légkörben,  ezért  ott megtörik és az égitestet
magasabban látjuk, mint ahol valójában van.

   - Miért vörös a lemenő Nap?

   A  Nap  fénye  összetett,  a légkör nem egyformán szórja szét a különböző
hullámhosszú   fényt:  a  rövidebb  hullámhosszú  fényt  a  légköri  por  és
levegőmolekulák jobban szórják, mint a hosszabb hullámhosszú fényt.

   - Fogyatkozások megfigyelése

   Évente  legalább  kettő  és  legfeljebb  hét fogyatkozás figyelhető meg a
Földről.  A  Hold  körülbelül 400-szor közelebb van a Földhöz, mint a Nap. A
Hold  átmérője  is  400-szor  kisebb  a Nap átmérőjénél. Ennek következtében
mindkét   égitestet   megközelítőleg  ugyanakkora  szög  alatt,  ugyanakkora
korongnak  látjuk,  de  a változó távolságok miatt időnként a Hold, máskor a
Nap  látszik nagyobbnak. Fogyatkozás akkor következik be, ha éppen akkor van
újhold  vagy  holdtölte, amikor a Hold azokon a pontokon tartózkodik, ahol a
Hold  pályasíkja metszi a Föld pályasíkját. A Hold keringése folytán havonta
kétszer áthalad ezeken a pontokon, de az áthaladások csak ritkán esnek egybe
az újholddal vagy a holdtöltével.

                           Holdfogyatkozás  akkor következik be, ha a Hold a
                        Föld  árnyékkúpjába  kerül.  Ha  a Hold az árnyékkúp
                        tengelyén  halad  át,  mindig teljes holdfogyatkozás
                        lép föl. Ha a Hold holdtöltekor csak részben kerül a
                        Föld  árnyékkúpjába,  részleges  holdfogyatkozás jön
                        létre.   A   holdfogyatkozás   a   napfogyatkozással
                        ellentétben bárhonnan megfigyelhető.
                                                        
                           Napfogyatkozás   akkor   jön 
                        létre, amikor a Hold a Nap és a
                        Föld  közé  kerül  és  a   Hold
                        árnyékkúpjának egy - legfeljebb 
                        264 km átmérőjű - foltja a Föld
                        felszínére vetődik. Teljes nap-
                        fogyatkozás csak erről  a terü-
                        letről figyelhető meg.

                     1-2. ábra  A fogyatkozások kialakulása
             










                   3. ábra A napfogyatkozás kialakulása

   Amikor  a  Hold földközelben, a Föld pedig naptávolban jár (nyár), a Hold
látszólagos   átmérője   nagyobb   a   Napénál.  Ekkor  jöhet  létre  teljes
napfogyatkozás.  A  jelenség  maximális  időtartama 7.5 perc lehet. A teljes
fogyatkozás zónáján kívül részleges fogyatkozás figyelhető meg.

                                             










                                   4. ábra
                 Részleges, teljes és gyűrűs napfogyatkozás

   Amikor  a  Hold  földtávolban,  a  Föld  napközelben  van  (tél),  a  Nap
látszólagos  átmérője  nagyobb  a  Holdénál,  így  a Hold nem tudja az egész
napkorongot   eltakarni,  és  gyűrűs  napfogyatkozás  jön  létre.  Maximális
időtartama   12.5   perc.   Napfogyatkozáskor   megfigyelhetővé   válnak   a













                                                       5. ábra
                                                       Az 1999 augusztus 
                                                       11-i teljes napfo-
                                                       gyatkozás központi 
                                                       zónája
protuberanciák,  a  napkorona.  A  legközelebbi  teljes napfogyatkozás 1999.
augusztus 11-én lesz. A napfogyatkozásról további információk szerezhetők az
alábbi Internet címeken:

             http://planets.gsfc.nasa.gov/eclipse/eclipse.html
             http://umbra.nascom.nasa.gov/eclipse/990811/rp.html
             http://iphicp1.physik.uni-mainz.de astro/exlipse99
             http://www.shop.de/priv/hp/1123/s
             http://www.boun.edu.tr koeri/eclipse_99
                                                       (Szatmáry, 1997 [15])
Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
