1. BEVEZETÉS
"Minden ember mást lát a csillagokban.
A vándoroknak - útmutatók.
Másoknak csak kicsiny tüzek.
A tudós számára - válaszra váró kérdések...
És ezek a csillagok mind némák."
(A. Saint-Exupéry)
A csillagászat mint kultúra és mint tudomány nagy szerepet játszott már
az ókori folyómenti kultúrákban is. Tagadhatatlan, hogy bizonyos területeken
olyan eredményeket értek el a spontán megfigyelés segítségével, amelyek már
messze elébük, a XIX-XX. sz. asztronómiájához vezetnek. Azonban a puszta
szemmel ill. egyszerű eszközökkel végzett vizsgálódások csak korlátozott
megfigyelési lehetőségeket nyújthatnak.
A korlát áttörését a XVII. sz. elején (1608) feltalált távcső jelentette.
Ez az eszköz - túlzás nélkül állíthatjuk - forradalmasította a csillagászati
megfigyeléseket és ezen keresztül az emberiségnek a Világegyetemről
kialakított elképzeléseit. Ez a forradalom azóta sem ért véget, és ma már az
is jól látható, hogy a távcsövek teljesítőképességének a Föld légkörének
zavaró hatása sem szabhat határt. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik a
megfigyelő eszközök légkörön túlra történő telepítése. Erre az utóbbi 40 év,
az "űrkorszak" adott lehetőséget, de az 1980-as évek végétől "alternatív"
megoldásként terjedőben van az ún. adaptív optikát alkalmazó technika, hála
a nagyteljesítményű számítógépek elterjedésének.
Szakdolgozatomban is kiemelkedő szerepet kap a 4. fejezetben bemutatásra
kerülő űrcsillagászat, azaz a légkörön túli megfigyelő eszközök ismertetése
és összefoglalása, a teljesség igénye nélkül. (A 2. és a 3. fejezet a 4.
megalapozásának tekinthető.) Mindenekelőtt azokat az űrtávcsöveket
tárgyalom, melyek az utóbbi 10-15 év folyamán jelentős szerepet játszottak,
illetve jelenleg is üzemelnek. Ezen belül is a Naprendszeren túli
kutatásokra helyezem a hangsúlyt, és nem foglalkozom pl. a Nap
megfigyelésével sem. (Erről évfolyamtársam, Kovács Kornélia készített
szakdolgozatot.) Több helyen kitérek a közeljövőben várható projektekre. Az
eszközök tárgyilagos bemutatásán túl választ adok olyan kérdésekre is, hogy
milyen tulajdonságok megfigyelésére ill. mérésére alkalmasak, és ezen adatok
birtokában milyen új elképzeléseket, elméleteket alakíthatunk ki a
körülöttünk lévő Univerzumról.
Végezetül meg kell említenem napjaink legnagyszerűbb "vívmányát", az
Internetet. Enélkül szakdolgozatomat sem tudtam volna elkészíteni, a
felhasznált irodalom jelentős része a WWW-ről származik. E modern technika
minden csillagászat iránt érdeklődő ember számára lehetővé teszi a
nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférést, így a lehető legfrissebb
információk megszerzését. Terveim közt szerepel jelen szakdolgozatnak Weben
történő publikálása, és ezáltal a minél szélesebb körű ismeretterjesztés.Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?
stag weekends in Budapest