Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                               Nemere István:

                             A FÖLDGÖMB REJTÉLYE

      (Forrás: TVR hét, 1998. szeptember 7. - 13., 37. szám, 12-13. o.)

   A  Föld gömb alakú; néhány százan ezt látták a saját szemükkel is, amikor
űrhajójukkal  kellő  magasságra fölemelkedtek. És bár a kisgyerek esetleg ma
is megkérdezi: Ausztráliában miért nem esnek le az emberek, hiszen ők fejjel
lefélé  sétálnak  a  földgömb  felületén?, a művelt emberiség számára ez nem
rejtély.

   Akkor  hát  tegyük  fel  a  kérdést  másképpen: mióta nem az? Mert vannak
nyugtalanító  jelek.  A  művelt  vagy magát annak tartó emberiség a középkor
végén,  a  nagy tengeri felfedező utak eredményeként kezdte elfogadni néhány
korábbi tudós föltevését, mely szerint gömb felületén élünk.

   Örményország  vulkáni  hegyes  vidékén  találhatók  Medzamor romjai. Ez a
város a korai fémkohászat és különösen a réz felhasználásának központja volt
-  bizony, már legalább négyezer évvel Krisztus előtt! Itt ezerkétszáz évvel
előbb kezdődött a bronzkor, mint Európában. Medzamor öntöde és kultikus hely
volt  egyszerre,  ahol  a  réz-  és  bronzmaradványok  között a kutatók nagy
döbbenetére  acélfogókat  is  fölleltek.  Az előállításuk módjára máig nincs
magyarázat.

   Minket  azonban  most a környékbeli sziklák érdekelnek. Ezeken nagyon sok
vésést,  rajzot  lehet látni, amelyek sok ezer éve kerültek oda. És lám, mit
ábrázol az egyik rajz?

   A  földgömböt.  Méghozzá  olyan  gömböt,  amely  szemmel láthatóan - és a
rajzoló szándékának megfelelően - az ég csillagai, és egyéb égitestek között
lebeg  a  kozmoszban.  Így hát nem kétséges: ez nem labda, kókusz vagy bármi
más;  ez  a  mi  földünk! Annál is inkább, mert négy emberalak is áll rajta.
Négy  pár  láb  érinti  a  föld  felszínét. De hogyan? Úgy, hogy két alak az
északi  féltekén,  vagyis felül, és kettő a délin, vagyis alul áll... fejjel
lefelé.

   Honnan  tudhatták négy-hatezer évvel ezelőtt az emberek, hogy a Föld gömb
alakú?  Az  ősember  igen racionális volt (másképpen életben sem maradhatott
volna),  az  energiáját  nem  fecsérelte  hiába.  Csak azt rajzolta le, amit
látott,  vagy  amit  akart.  Például  az  őt  körülvevő világot, az elejteni
vágyott vadat stb.

   De  nem  ez az egyetlen ilyen ábrázolás. Észak-Olaszországban és Ázsiában
is  akad  hasonló.  Ráadásul  szóbeli hagyaték is fennmaradt, amely ugyanezt
látszik bizonyítani.

   A  Gilgames-eposz  egyik versében a főhőst gigantikus madár emeli az égbe
(D„niken  és  mások  azt akarták bebizonyítani, hogy ez idegen űrhajó volt).
Számunkra  most  csak az a leírás érdekes, amely szerint az emelkedés közben
az ember úgy érezte, hogy a "lábai hirtelen ólommá váltak". Ez már önmagában
is  érdekes  -  ki  tudhatta  akkor,  hogy  ha a gyorsulás hat az emberre, a
végtagjait  alig  tudja mozdítani? De még a hirtelen emelkedés leírásánál is
árulkodóbb  mondatra  bukkanunk,  amikor azt írja: a tenger pocsolyává lett,
vagyis   egészen   kicsivé   zsugorodott.   "A   föld   szélei  behajlottak,
elgörbültek", folytatódik a vers, és ezen már érdemes elgondolkoznunk.

   A  magasba  emelkedő  ember  tehát  -  a  szerzők  ezt  tudták - a Földet
gömbölyűnek  látja.  Aki  ma  repülőgéppel emelkedik, mondjuk, tízezer méter
magasra,  maga  is  tapasztalja  ezt  a jelenséget, látja a Föld görbületét,
persze még enyhe ívben, hiszen ez a magasság nem igazán jelentős.

   De honnan tudták ezt sok ezer évvel ezelőtt?

   Az  egyiptomiak  is  tudták  mindezt.  A  Holtak könyve 53. fejezetében a
haláltól  félő  ember  egyszer csak azt mondja: "Nehogy a föld másik oldalán
fejjel lefelé vándoroljak...!"

   Ez pedig már több mint célzás. Az egyiptomiak tehát, föltehetően babiloni
közvetítéssel  tudtak  a Föld gömb alakjáról. Ennek tükre lehet ez a mondat.
Az   sincs  kizárva,  hogy  mindez  az  említett  örményországi  Medzamorból
elvándorolt  tudás,  amely Mezopotámián keresztül jutott el Egyiptomba, majd
aztán lassan vándorolt tovább Nyugat felé.

   Mégsem  volna  rá  magyarázat,  honnan ismerhették a Föld gömb alakját az
őseink?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.