Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              Fekete I. Csaba:

                            A ZSENIÁLIS SZÉLHÁMOS

       (Forrás: TVR hét, 1998. február 16. - 22., 8. szám, 40-41. o.)

   Alig  emelkedett  föl  a repülőtér betonjáról a gép, az utasok máris azon
törték  a fejüket, mivel üssék agyon az időt, amíg Bostonba érnek. Volt, aki
filmet  nézett,  mások olvasgattak, az ismert hollywoodi filmcsillag pedig a
forgatókönyvében   lapozgatott.   A   turistaosztályon  utazó  Gordon  Price
"professzor  úr"  az ablak mellett ült. Az eredeti neve John Mitchum volt, a
keleti part legzseniálisabb szélhámosaként ismerték.

   - Remek  -  gondolta  elégedetten  -,  félmilliót  sikerült   kihalásznom
"jótékony  célra"  a  gazdagok  pénztárcájából,  nem  is  beszélve a lengyel
atisztokrata  család ékszeréről, amely lent, a csomagtérben lapul. Sajnos, a
segítőkész  kasszafúrót  elfelejtettem  kifizetni...  Elégedetten mosolygott
magában,  aztán  észrevette a kislányt, aki gyermeki ártatlansággal nézett a
bácsira.

   - Jó  reggelt!  -  mondta  a  kislány.  -  Susi  vagyok.  Szeretnék   itt
elüldögélni, ha nincs ellene kifogásod.

   - A mamád tudja, hol vagy?

   - A  mami...  -  kezdte Susi lassan -, a mami már nem él...  A mamám és a
papám autóbalesetben meghalt, most a nagybátyámmal vagyok.

   - Ó,  te  szegény  gyerek... - sóhajtott mély együttérzéssel  Mitchum, és
körülnézett. - Hol ül a nagybácsi?

   - A bácsi nem jött velem, azt mondta, sok a dolga otthon.

   - Csak nem akarod azt mondani, hogy egyedül utazol?

   - De  igen  -  bólintott  Susi.  - A bácsi kihozott a repülőtérre,  aztán
hazament, hogy jól leigya magát.

   John még magához sem tért a meghökkenéstől, amikor a stewardess odalépétt
hozzájuk:

   - Remélem,  uram,  nem  zavarja  a  kislány.  Megígértem neki, hogy  majd
játszom vele, de most rengeteg dolgom van. Ha esetleg terhes önnek...

   - Nem, dehogy! - mosolygott a "professzor". - Susi egyáltalán nem zavar.

   A stewardess megsimogatta Susi haját, bólintott, és továbbment.

   - És ki fog várni Bostonban? - kérdezte kíváncsian John.

   - A  bácsikám  azt  mondta,  a  bátyja  ott lesz, és elvisz a  villánkba.
Csakhogy én ezt nem hiszem.

   Senki sem vár a repülőtéren. Bonifert bácsi meg akar szabadulni tőlem. Ha
részeg,  mindig  azt mondja: "Remélem, nem éred meg a nagykorúságot, édesem,
és akkor végre milliomos leszek..."

   John  alaposan  megnézte  a  kislányt.  Mennyi  lehet  ebből  a  fantázia
szüleménye? Ez a gyerek nem olyan, aki ilyesmit kitalál.

   - Jó volna, ha itt lenne Teddy, a mackóm - sóhajtotta Susi.

   Mitchum   úgy   látta,   itt   az  alkalom,  hogy  megszabaduljon  a  kis
kellemetlenkedőtől.

   - Miért nem mész el érte? Játssz egy kicsit Teddyvel!

   - Sajnos,  nincs nálam. Bonifert bácsi kivette a bőröndből, és egy  doboz
bonbont tett a helyére. A dobozban különben nem is csoki van, hanem óra.

   - Óra?!

   - Hallottam ketyegni. Szóltam is a bácsimnak, de rám förmedt:  "Hallgass,
buta  kölyök!"  Bezárta  a  koffert,  és  feladta.  Most  ott  van valahol a
repülőgép gyomrában.

   John úgy érezte, égnek áll a haja.

   - Ez nem lehet igaz! - gondolta. - Ez a gazember képes megölni mindenkit,
csak hogy gazdag lehessen.

   Már látta maga előtt, amint a gépet szétveti a robbanás...

   Mit  tegyek? - vívódott magában. - Ha hallgatok, mindnyájan meghalunk. Ha
szólok,  átnéznek  mindent,  és  megtalálják  az ékszert. Mindegy, az életem
többet ér! - határozta el magát.

   - Gyere, Susi - fogta meg a lányka kezét -, sétáljunk egyet...

                                  *   *   *

   Fél óra múlva megtörten üldögélt a VIP-utasok részére fenntartott szakasz
utolsó ülésén. Fontosságát a kezére erősített bilincs is hangsúlyozta.

   A legrosszabb mégis az volt, hogy nem értette: a kislány bőröndje helyett
miért  éppen  az  övét vizsgálta át az utaskísérők gyanakvó főnöke. Mégpedig
olyan aprólékosan, hogy az ékszert hiánytalanul megtalálta.

   Ismét  megpillantotta  Susit.  Ezúttal  a  hollywoodi  filmcsillag  mellé
telepedett le.

   - Mi van veled, édesem? - kérdezte a nő, miközben bosszankodva ráncolta a
homlokát.  -  Hol  van  az  a stewardess, aki megígérte, hogy játszik veled?
Mondd, édesem, miért nem tudsz jó kislány lenni, legalább addig, amíg a mama
még egyszer elolvassa ezt a zseniális forgatókönyvet, a Bonifert bácsit...
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező