Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                  VÉLEMÉNY

A szakdolgozat címe:       "Az   infravörös   elektromágneses   sugárzás  és
                            alkalmazásának lehetőségei a kriminalisztikában"

Készítés helye:     Janus Pannonius Tudományegyetem, Természettudományi Kar,
                    Kísérleti Fizika Tanszék

Készítés ideje:     1997/98. tanév

Készítette:         Sallai Zoltán III. éves hallgató,

Szolgálati helye:   Borsod megyei Rendőr-főkapitányság,
                    Bűnügyi Technikai Osztály

Jelen vélemény kialakítása:           Kizárólag kriminalisztikai fényképezés
                                      szakterületének szempontjából!

   A  dolgozat  terjedelme  69 oldal, a téma tárgyalása logikusan felépített
vonulatban   történik.   A  szűrőknél  talán  célszerű  lett  volna  röviden
megemlékezni a rendőrségnél rendszeresített S622 villanókészülékekhez a gyár
által készített IR villanófejekről. E kérdéskör elhanyagolható ugyan, hiszen
a  villanás  észrevétlenségének  témakörével  foglalkozik  a dolgozat, tehát
megjegyzésem nem tekinthető hibának, csupán észrevételnek.

   A   készítő   lényeglátását  tükrözi,  hogy  külön  fejezetet  szentel  a
fényképezőgépeknél   e  célra  alkalmazható  zárszerkezeteknek,  valamint  a
távolság   beállításának.   Az   élességállítás   borotvapengés  módszerének
tárgyalása különösen gyakorlatias módon történik.

   A filmek előhívásával foglalkozó résznél, a 40. oldal második bekezdés 3.
sorában  lévő "20 sec" előhívási idő valószínűleg elírás, hiszen a hatóanyag
és  egyéb  tartalomtól  függően  a kidolgozó oldatok hatásideje meglehetősen
eltérő.  Bár  a későbbiekben érzékelhető, hogy ez a "20 sec" valószínűleg az
előhívás közbeni mozgatásra vonatkozik.

   Rendkívül  értékes  momentum,  hogy  az  előhívás közbeni külső hőhatások
kiszűrésére is tesz javaslatot, valamint a jelentősebb előhívó hatóanyagokat
is tárgyalja, tulajdonságaikkal együtt.

   Elírásként értékelem a 43. oldal utolsó sorát, ahol a dolgozat "Hester és
Driffield"   neveit  említi  a  fotográfiai  jelleg-görbékkel  kapcsolatban.
Helyesen Hurter-Driffield görbe.

   Egyébként  az  ezzel kapcsolatos évszám is elírás lehet, a szerző 1890-et
említ,  holott nevezettek 1893-ban szerkesztették az első, gyakorlatilag jól
definiált  feketedési  görbét.  A denzitásgörbét kiválóan, érzékletesen írja
le,  de talán szerencsés lett volna egy ábra erejéig bemutatni, szemléltetni
is. Egyébként nem hiba!

   Az 55. oldalon található cím, "Infrafotótechnikai eljárások alkalmazása a
krimináltechnikai  rekonstrukciós  vizsgálatokban"  szerintem eléggé szűkítő
megjelölés,   holott  a  téma  majdnem  teljeskörűen  kerül  tárgyalásra.  A
rekonstrukció  ugyanis  tudományos  alkalmazásban  a  feltehető eredeti alak
szemléltetése.   A   bűnügyi   szakértői   vizsgálatoknak   ez  valóban  egy
részterülete,   de   nem   az   egészére  jellemző  lényeg.  Ezen  szakértői
vizsgálatokban  a követelmény sokrétűbb, az infravörös technika alkalmazását
tekintve  is.  A német kriminalisztikai irodalom ezért már a század elejétől
megkülönbözteti    a    deskriptív    (leíró)   és   exploráló   (felkutató)
kriminalisztikai fényképészeti felhasználást. Gyakorlatilag ezek a területek
egymástól  nem függetleníthetők, hiszen a szakértői vizsgálatok státuszainak
rögzítése  deskriptív  módszerrel  történik,  ugyanakkor az emberi érzékelő-
képesség   határain   lévő   sajátosságok  feltárása  exploráló  módszereket
feltételez.  Utóbbi  része  lehet  ugyan  a  címben  említett rekonstrukciós
vizsgálat,  de ez meglehetősen szűk megjelölés. A fejezet tartalma egyébként
nem kifogásolható, abban az esetben, ha a címet az előbb általam elmondottak
tudatában értelmezzük.


                                  Összegzés

   Sallai  úr  rendkívül nagy feladatra vállalkozott, és megítélésem szerint
ezt   kiválóan   oldotta   meg.   Ebben   a  terjedelemben  érzékletesebben,
logikusabban és hatékonyabban a téma érzésem szerint nem tárgyalható.

   Az   elkészített   szakdolgozat   egyaránt   használható  tárgyi  témában
kutatómunka  kiindulópontjaként, illetve a bűnügyi szakértők napi munkájának
támogató irodalmaként.

   A  szakdolgozatot - kriminalisztikai fényképezés szakterületét tekintve -
JELESRE (5) javaslom értékelni.


Miskolc, 1998. április 20.

                                                     Töpler Sándor r. őrnagy
                                                          tanszékvezető
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező