Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

       8. INFRAFOTOTECHNIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A KRIMINÁLTECHNIKAI
                        REKONSTRUKCIÓS VIZSGÁLATOKBAN

   A módszer a gyakorlatban nem egyszerűen csak IR fényben való fényképezést
jelent,  hanem a negatív-pozitív laborálás során olyan képmódosító eljárások
tudatos   végrehajtását   is,   amely   a   kapott  infraképen  elsődlegesen
kontrasztnövekedést képez.

   Általánosabban  fogalmazva,  a  módszer mindazon infraoptikai-fotográfiai
eljárások  egymáshoz  kapcsolódó  láncolata, amely alkalmas kriminalisztikai
analitikai feladatok megoldására.

   Az  okmányokon, okiratokon levő írásokat, nyomatokat és egyéb elemeket az
alaptól  (hordozótól)  elütő  kontrasztjuk  és  színük  teszi  láthatóvá. Az
alaptól eltérő szín és kontrasztviszonyokat az írások, bélyegzőnyomatok stb.
festékanyagának szárazanyaga (általában színezékek, tartósító-töltőanyagok),
biztosítja.   Ezek   a   közvetlen  vizuális  információk  azonban  csak  az
elektromágneses sugárzás viszonylag szűk tartományából származnak. Szakértői
vizsgálatok  során  azonban  gyakorta szükséges, hogy a látható tartományban
közvetlenül kapott információkon kívül a teljes optikai tartomány nyújtotta,
közvetett  módon  beszerezhető  információk  is a rendelkezésünkre álljanak.
Éppen  ezért  bír  különös  jelentőséggel  a fotográfiailag hasznosítható IR
tartomány   (vagyis   a   közeli   -   A   -  tartomány),  krimináltechnikai
rekonstrukciós  vizsgálatokban  való alkalmazása, melyet mindenekelőtt az IR
sugaraknak a már fentebb részletezett tulajdonságai tesznek lehetővé.

   Az  IR  fényben  való vizsgálatokkal az okmányok, okiratok szabad szemmel
nem   látható   részletei   is   láthatóvá  válhatnak,  azaz  ezen  a  módon
krimináltechnikai információkhoz juthatunk.

   A   látható   fényben   azonos   színinger-összetevőjű,   azaz   vizuális
megjelenésük   (világosság,   színérzet,   telítettség)   alapján   el   nem
különíthető,   de  különböző  minőségű  színezőpasztákkal  készített  írások
fotográfiai  képe  IR fényben különbözik egymástól. Leegyszerűsítve: kétféle
eset  lehetséges.  Ha  adott  minőségű  színező pasztával készített írások a
pozitív   képen,  vagy  az  IR  képátalakító  által  monitoron  megjelenítve
láthatóvá  válnak,  fotográfiailag infraaktívnak, amennyiben nem, a vizsgált
írások festékanyagát fotográfiailag inaktívnak tekintjük.

   Az  alapesetek között - a minőségtől függően - számos átmenet lehetséges.
Az    eltérő   aktivitású   írásfestékanyagok   képeit   elemezve   vizuális
összehasonlításra     adnak     lehetőséget.     Objektív    összehasonlítás
természetszerűleg   csak  ugyanazon  felvételi  körülmények  között  készült
felvételek  esetén  lehetséges.  Kétséges  esetekben  további,  már említett
vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik.

   Infraaktivitást   mutatnak   általában   a   grafit-   és   koromtartalmú
íróanyagok,   illetve   festékek,  a  fekete  színű  bélyegzőfestékek  egyes
golyósion  töltőpaszták  és  tinták stb. Az IR fényt jól abszorbeáló anyagok
(lila   színű   bélyegzőfestékek   és  más  számos  íróanyag),  IR  érzékeny
fotóemulzióra  készült  felvételeken,  illetve pozitív képen infraaktivitást
nem mutatnak.

   Így például meg lehet különböztetni hamisított bélyegzőket és aláírásokat
                            
11. sz. ábra az eredetitől, ha más tintát, színanyagokat és tust alkalmazunk. Láthatatlan írások, melyeket különleges oldatokkal készítettek, szintén láthatóvá válnak. Ugyanez érvényes olyan írásokra, melyek természetes okoknál fogva váltak olvashatatlanná. Így például el lehet olvasni azokat a leveleket is, amelyek olvadt vízbe vagy különböző bomlasztó hatású folyadékba kerültek. Borítékban található leveleket is el lehet olvasni IR felvétel segítségével, anélkül, hogy ki kellene nyitni azokat. Így meg lehet állapítani azt is, hogy mi található átragasztott felületek, illetve képek alatt (operatív felhasználás), a 11. sz. ábrán kissé olvashatatlan feliratozású boríték külső része, illetve tartalma látható. Grafittartalmú anyagok, mint például a ceruza, a másolóceruza, koromtartalmú anyagok, mint például a tus, vagy szénpapír, igen nehezen nyelik el az IR sugarat és ennek megfelelően nem hatolnak át rajta. A papír, (a már említett) festékanyagok, bélyegzőtinta ezzel szemben jól átengedik az IR sugarakat. Más íróeszközöknél, mint a golyóstoll, vagy a filctoll, melyek szerves természetűek, a különbségek közöttük minden további nélkül megállapíthatók.
12. sz. ábra Ebből kiindulva a ráeső fényben és átvilágításban sok feladatot is meg tudunk oldani, lehetőség van az íróeszközök anyagának megkülönböztetésére, az írás kiemelésére különböző anyagokkal szemben, a megsárgult, elkopott papírokon lévő írások láthatóvá tételére, aláírások hamisításának kimutatására (12. sz. ábra) A számok átírására látunk jó példát a 13. sz. ábrán.
13. sz. ábra További felhasználási lehetősége van az IR fény felhasználásának a daktiloszkópikus vizsgálatok területén. A lappangó ujjnyomatok láthatóvá tétele korom tartalmú sötét alátéttel. A már említett fluoreszcenciás vizsgálatok és módszereik igen jelentős mértékben használatosak az ujjnyomok illetve lábnyomok előhívásánál. A fluoreszcenciás gerjesztésre jellemzően a sprektum UV kék és zöld tartományát használjuk, amelynek eredményeként sárga, narancs, vörös vagy IR színű kisugárzás keletkezik. A megvilágító fény legnagyobb része nem abszorbeálódik, hanem szétszóródik, vagy visszatükröződik a vizsgált felületről. Ezért a szem vagy a fényképezőgép lencséje elé olyan szűrőt helyezünk, amely a fluoreszcencia fényt átereszti de a megvilágító fényt nem azért, hogy a fluoreszcencia láthatóvá és rögzíthetővé váljék. Az ujjnyomoknak fluoreszcencia vizsgálattal való észleléséhez a tárgyat lézerrel egy szűrővel ellátott lámpával kell megvilágítani. Ahhoz, hogy az ujjnyomok észlelhető fluoreszcenciát mutassanak sokszor nagy energia sűrűség szükséges. A bűnjeleket olyan szűrőn keresztül kell vizsgálni, amely csak a megvilágító fénynél nagyobb hullámhosszakat engedi át. Ha megtaláltuk a legkedvezőbb megvilágítási és vizsgálati körülményeket, az ujjnyomot le kell fényképezni. A kameránál általában más szűrőt kell alkalmazni mint a vizuális vizsgálatnál, amennyiben a film érzékenysége kifejezetten eltér a szem érzékenységétől, mint például az IR-re érzékeny filmeknél. Eleve szükséges a nagyobb hullámhosszú sugárzásoknál pánkromatikus ill. IR-re érzékenyített film alkalmazása. Fegyverhasználat esetén lövési sebeket az emberi testen, vagy por lerakódást a ruházaton is meg lehet jeleníteni IR fényképezéssel. A belövési hely körüli kormos gyűrű láthatóvá válik és adatokat szolgál a lövedék méreteiről. Esetenként sötét ruházaton levő gázolás során keletkezett kerék nyoma IR megvilágításban leképezhetővé válik. Az igazságügyi törvényszéki vizsgálatokban is használják az IR sugárzást a már említett lövés okozta horzsolások megjelenítésétől kezdve az alig látható hegek, forradások, harapásnyomok láthatóvá tételén keresztül a bőr színváltozásainak dokumentálásáig. Meg kell még említenünk a távolról operatív módon elkészülő IR megfigyelésű felvételek kissé még kihasználatlan lehetőségét is. (Őrző berendezések, bűnügyi és katonai megfigyelés.) Véraláfutások, testi sértések nyomai az IR fényben jobban láthatóvá válnak, hosszú idővel az eltűnésük után is kimutathatók. Egy IR felvétel segítségével általában nagy biztonsággal ki lehet mutatni a véraláfutások nyomait akár több évre visszamenőleg is. Tehát ilyen IR felvételeket különösen ajánlott készíteni olyan esetekben amikor gyermekkel való erőszakos viselkedésről van szó, hiszen nem lehet minden esetben közvetlenül a tett után képeket készíteni és ezeken a képeken is csak a legutoljára történt nyomok láthatók. Az IR felvételen azonban kimutatható, hogy történt- e korábban is hasonló cselekedet. Bőrtetoválásokat melyeket mesterséges gyulladással, vagy erős bőrbarnítással a kvarclámpa alatt, vagy diathermil kezeléssel láthatatlanná tettek, szintén kifogástalanul megjelenít az IR felvétel Viszonylag gyakran használatos az IR sugárzás hatásainak a kihasználása különböző kábítószereknek más anyagoktól történő elválasztása esetén. Alkalmanként előfordulhat felhevített testek vizsgálata is a kriminalisztikában, pl. szakértői munkavégzés során. A felhevített testek vizsgálata az általuk kibocsátott hősugarak fényképezésével végezhető. Az alsó hőmérséklet határ 250 ºC, a felső kb. 525 ºC (ez már a láthatóság határa). A 250 ºC alatti hőmérsékleten már kicsi a sugárzás intenzitása az IR film érzékenységi tartományában, érdekességképpen említem meg, hogy már 250 ºC is több órás expozíciós idővel kell számolni. Az ilyen felvételekhez alkalmas infra filmet a lehetséges felső határig (kb. 1400 nm) érzékenyítették. Ezek igen-igen kényesek az ún. fátyol képződésére, ebből következően az eltarthatóságuk nagyon korlátozott. Az alacsonyabb hőmérsékletű emberi test által kisugárzott hősugarak láthatóvá tételéhez orvosi használatra kép átalakító (termográfiai) berendezés szükséges. Ezen hőmérséklet tartomány felső határánál az erős IR sugárzás mellett még látható fény is fellép. A gyengén megvilágított testekről pán kromatikus filmre készült kontraszt szegény képet ezért a jobb kontrasztot adó IR képpel helyettesítjük. A botanikában alkalmazott IR felvételek kiválóan alkalmasak a különböző növényi betegségek kimutatására, mielőtt még ezeket szabad szemmel észlelni tudnánk. Ezek a vizsgálatok hasznosak lehetnek a kriminalisztika vizsgálata során is, például, ha szükség van annak a megállapítására, hogy azonosak-e a növénymaradványok a helyszínen és például a tettes ruházatán. Az IR felvételezés egyik igen fontos alkalmazási területe a festmények vizsgálata. Itt az ibolyántúli ill. az IR módszerrel végzett vizsgálatok kiegészítik egymást. A festményhamisítások gyakoriságára jó példa, hogy az állítólagos Rembrandt képek száma tízszerese a ténylegesen általa festett képek számának, vagy Van Dyck esetében kb. 2000 kép forog a kereskedelemben, pedig kb. csak 70 képet festett. Amennyiben a lakkrétegen való áthatolás mint IR, mint pedig ibolyántúli sugárzással előnyösebb, mint látható fényben, akkor az IR-et kell választani, hiszen az ibolyántúlival ellentétben az IR sugár nem idéz elő fluoreszcenciát, bár alkalmaznak a festmények vizsgálatánál röntgen sugarakat is. A látható fényben való összehasonlítással a valóságban maszk módszerével különbségek hozhatók létre: Két negatívot készítenek (egyiket vörös, másikat IR fénysugarakkal), ezeket kisérletezés útján és különböző passzer jelzések segítségével teljesen azonos méretarányúra kell készíteni. A pozitív maszkot látható fényben készült negatívról készítik.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező