Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                        3. AZ INFRAVÖRÖS FÉNYKÉPEZÉS

   Az  infravörös  felvételek  készítése különbözik és hasonlít is a látható
fénnyel  történő felvétel létrehozásához. Az emberi szem számára láthatatlan
sugárzással  dolgozni  valódi kihívást jelent, egy kicsit az ismeretlen, egy
kicsit a titokzatos felé.

   Az IR felvételek lehetővé teszik:

   -  a fizikusnak, hogy kutatásai során új ismeretekhez jusson,
   -  a  pedagógusnak,  hogy  a láthatatlan vagy nehezen felfogható tényeket
      áttekintő, izgalmas módon jelenítse meg,
   -  a  technikusnak,  hogy  nyersanyagokat vizsgáljon, vagy anyagokat vagy
      folyamatokat ellenőrizzen,
   -  a  grafikusnak,  fotografikusnak,  fényképésznek,  hogy  egy önmagában
      ismert  dolgot újszerű megjelenítéssel megváltoztasson, és ezáltal egy
      tárgy értékét figyelemfelkeltő módon növelje,
   -  az   ipari   formatervezőnek,   hogy  például  fotografikus   modellek
      segítségével új formákat leljen és találjon ki.


      3.1. Az IR fényképezés készülékei és anyagai

   Az  IR  sugárzás az elektromágneses színképben kb. 760 nm-től kezdődik és
kiterjedése a Hertz-i hullámokig tart.

   Az IR tartományt 3 részre oszthatjuk fel:

                        A = 760 nm - 1500 nm közeli
                        B = 1500 nm - 3000 nm közepes
                        C = 3000 nm felett távoli

   Ezeket   az   elnevezéseket   és  a  határokat  azonban  nem  rögzítették
egyértelműen.

   Az IR fényben történő fényképezés elve egyértelműen a reflexión alapszik,
hiszen  az  elektromágneses  hullámok  esetében a különböző hullámhosszúságú
rezgések   a  fénytörés  alaptörvényeinek  értelmében  különböző  anyagokról
eltérően  verődnek vissza. Az IR fénnyel megvilágított tárgyról visszaverődő
sugarak által kialakított képet rögzítjük. A széleskörű alkalmazást lehetővé
teszi az a tény, hogy a tárgyak anyagi minősége határozza meg az elnyelés és
a  reflexió  mennyiségének  egymáshoz való viszonyát. Következésképpen az IR
fénnyel   megvilágított  tárgyon  lévő  idegen  anyagi  részecskék  eltérően
viselkednek  reflexiós  szempontból  a hordozótól. Ezen felül a hordozó test
anyagának  valamilyen  okból  történő  megritkulása  vagy  sűrűbbé válása is
látható  lesz.  Ezeket  a  viszonyokat  írja  le a Beer-Lambert által hozott
általános csillapítás törvénye:
                               ┌─────────────┐
                               │          -kx│
                               │fi = fi  e   │
                               │       0     │
                               └─────────────┘

               fi ------> az x rétegen áthaladt sugárzási nyaláb
               ┌   ┐
               │fi │ ---> ebbe a rétegbe behatolt nyaláb
               │  0│
               └   ┘
               k -------> a  természetes   csillapítás-mutató  száma,
                          mely magába foglalja  a csillapítás mindkét
                          okát, az elnyelést, a szóródást, ez a réteg
                          egységnyi vastagságra vonatkozik


   Ez  a  törvény  az  áthaladó sugárzás hullámhosszától függően kisebb vagy
nagyobb   pontossággal   közelíti   meg   a   valóságot.   Az   IR  sugárzás
számíthatóságának technikai szempontból igen nagy a jelentősége.


      3.2. Az IR felvételek élesre állítása, objektívek

   IR felvétel bármely műszaki - tudományos fényképezésre alkalmas kamerával
készíthető.    Amennyiben   az   objektívet   nem   speciális   egy   széles
hullámhossztartományhoz   korrigálták   (multispektrál   felvételek),  akkor
ügyelni  kell  a  látható tartomány élesre állított képsíkjának és az IR kép
éles  helyzetének  (mely  az  optimális  film  helyzet)  különbségére. Az IR
fényben  távolabbra  esik a sugarak metszéspontja, így az objektív és a film
síkja közötti - k - képtávolságot nagyobbra kell venni.

   A  multispektrál felvételekre példa a 10. sz. ábrán látható szuperakromát
objektívlencse  a  400  nm  és  1000  nm  közötti hullámhossztartományban jó
korrekciós értékeket mutat.
                                        
10. sz. ábra Így ezzel a szuperakromát lencsével megvalósítható képélesség mértéke - még az ibolyaszínű és IR egyenlő energiájú sugárzás esetén is - eléri a normálobjektívek által, monokromatikus szűrővel produkált képélesség mértékét. A szuperakromát lencsét tehát eredményesen lehet a látható tartományban is használni, különösen a vörös fényre fokozottan érzékeny pánkromatikus filmhez. A többféle hullámhossztartományban készülő felvételek készítésekor használatos, korrigált légi fényképészeti objektív tulajdonsága a kis torzítás, a különböző hullámhosszúságú sugárzások egymással egybevágó képet alkotnak. Az objektív és a film síkja közötti - k - képtávolságot a következő módszerek valamelyikével lehet nagyobbra venni: - az élességet szemre (hozzávetőlegesen) beállítjuk, mégpedig a kívánt mélységélességi tartomány közeli végéhez (nem a közepéhez) - kiszámítjuk a a' képtávolság növekedést Ha egy keskeny IR tartományban nagy nyílású objektívvel dolgozunk, akkor a pontos beállításhoz ismernünk kell a gyújtótávolságot, a nagyítást, valamint az objektív korrekcióját. A képtávolság növekedés hozzávetőlegesen kb. a' = 3 * 10^-3 f, tehát, ha f = 50 m, akkor a' = 0.15 mm. Kritikus esetben célszerű ebből az alapbeállításból kiindulva kis fokozatokban egy-egy felvételt készíteni. Erre azonban igen ritkán van szükség, hiszen az objektív képalkotás hibája az IR tartományban valamivel nagyobb, így már csak ezért is célszerű a rekeszt F = 11-22 értékre leszűkíteni. Az IR, hamis színes filmnél a képalkotásban mindig részt vesz a látható fénysugarak egy tartománya is, ezért az élesre állítás szemmel végezhető, de a rekeszt célszerű leszűkíteni. Az utóbbi években kifejlesztettek újabb speciális objektíveket, melyeket kifejezetten az IR tartomány viszonylatában tökéletesítettek. Ezek előnyei: (1) Fekete-fehér felvételeknél nem kell többé figyelembe venni a fókusz differenciát. A látható fénynél használt távolság beállítás alkalmazható az IR felvételeknél is. (2) Jelentősen javul a színes IR felvételek élessége (3) Az IR felvételekhez tökéletesített objektívek a látható fényben készült felvételek másolatainál is minőségi javulást eredményeznek. Ezek közül néhány: Asahi - Ultra - Achromatic - Takumar 1:4,5/85 mm az objektív a 220 nm és 1000 nm közötti hullámhossz tartományban használható, tehát UV és IR felvételeknél egyaránt Asahi - Ultra - Achromatic - Takumar 1:5,6/300 mm 400 nm és 850 nm közötti tartományban használható Hasselblad Zeiss Sonnar Super Achromat 1:5,6/250mm 400 és 1000 nm közötti tartományban használható Super Avisgan 2. 1:5,6/88mm Universal Avisgan 2. 1:4/150 mm Aviotar 2. 1:4/300 mm tükörobjektívek valamennyi tükörobjektív (távobjektív) hibamentes képet alkot, tehát a tükörreflexes keresővel való vizuális élesség-beállítás IR felvételeknél is megfelel. Bizonyos objektívek, melyeket a gyártó IR objektívnek nevez, csupán képfelvevőcsövekhez vagy termografikus felvételekhez való, nem pedig fényképezéshez. 3.3. IR fényforrások Az IR felvételek készítésekor a fényforrással szemben nem támasztunk különleges követelményeket. A nappali fény elegendő IR sugarat tartalmaz, a hétköznapi izzólámpák (kb. 2700 K - 2850 K), a fotolámpák (3200 K - 3400 K), és a vaku is bocsát ki IR sugarakat, éppen ezért az IR un. hamis színes fényképezésnél elsősorban az utóbbi jön számításba. A fotólámpák fényét először korrekciós szűrővel a nappali fényhez hasonlóvá kell tenni. A gyakorlatban fellelhető IR sugárforrások igen sokfélék. Ebből a széles választékból a továbbiakban csak a hőmérsékleti sugárzókat tekintjük át. Ezt azért lehet ilyen mértékben leszűkíteni, mert ezek a lámpák egyrészt igen jó sugárzók, másrészt egy általános fotóműterem tartozékai. Minden Wolfram- szálas izzólámpa (vákuumos, gázzal töltött) jelentős mértékben sugároz IR fényt. A vákuum izzólámpa maximális sugárzási intenzitása T= 2500 K esetén 1160 nm hullámhossznál van. A gázzal töltött ballonú izzólámpáé pedig T = 3000 K esetében 960 nm hullámhossznál. A légtelenített üvegballonoknál igen körülményes elérni, hogy csak kevés oxigén molekula maradjon vissza. Ez a maradvány idővel az izzószál elégetését okozza, valamint terheli a ballont. Ezen kívül a gázzal töltött ballonú izzólámpák a tápfeszültség szabályozásával több IR összetevőjű fényt bocsátanak ki. Az azonos tápfeszültségű vákuumos és gázzal töltött ballonú izzólámpák energia- eloszlása a következő: Az alábbi táblázatból 10%-os infra sugárzási többlet látható a vákuumlámpa javára. Ez megtévesztő előny, ugyanis a gáztöltésű lámpák üzemi ideje több tízszerese (3000-5000 óra) a vákuum lámpákénak. ┌──────────────┬─────────────────┐ │ vákuum lámpa │ kripton és xenon│ │ │ töltésű lámpa │ ┌──────────────────────────────┼──────────────┼─────────────────┤ │látható sugárzás │ 7% │ 13% │ │IR sugárzás │ 86% │ 76% │ │veszteségek a belső részekben │ 7% │ 2% │ │gáz-veszteségek │ 0% │ 9% │ └──────────────────────────────┴──────────────┴─────────────────┘ Tekintve, hogy a wolframszál minden irányba sugároz, szükséges egy parabolaszerű fényvető. Ezt leginkább alumíniumból készítik el. Ma már vannak olyan megoldások is, hogy az izzó ballonjának belső felületét - melyet előzőleg parabolikusan képeztek ki - ezüstréteggel vonják be, ez tükörként viselkedik. Megfigyelhető, hogy minél több üzemórát teljesített már az izzó, annál több az IR kisugárzása. Ugyanis a használat során az izzószál hőmérséklete csökkenő tendenciájú, így a vörös színösszetevő növekszik. Vannak speciális izzók, melyeket meghatározott hullámhossz kisugárzásra fejlesztettek ki. Ezek az izzók nagyon költségesek. Amennyiben fényszórót alkalmazunk IR sugárzóként, akkor előzőleg el kell távolítani a fényszóróhoz tartozó hideg fényű szűrőt. Továbbá: a hideg fényt tartalmazó halogénlámpák nem igen alkalmasak IR sugárzóknak. 3.4. Az IR-re érzékeny film- és lemezanyagok Az IR felvételhez IR filmre vagy lemezanyagra van szükség, melyeket például az alábbi cégek gyártanak: Agfa-Gevaert, Ferrania, Ilford, Kodak, Veb, Wolfen. A felvevő anyagnak szenzibilizálva kell lennie, ami annyit jelent, hogy a gyártáshoz egy kiegészítő színezőanyag-fürdőt kell beiktatni az emulzió készítése során, hogy a felvevőréteg hosszabb hullámhosszú sugarakra is érzékenyen reagáljon. Ezeket a színanyagokat szenzibilátoroknak nevezik: a fotólemez ezüst-halogén szemcséit abszorpciós képességgel látják el bizonyos spektrumszínekre vonatkozóan és ezáltal növelik a színérzékenységet, vagyis a filmek infra-kromatikussá válnak. Az említett vegyületeket a 30-as években fedezték fel. Az emulzióhoz adagolt cianinok az igen kis energiájú IR sugárzást elnyelik, és az így megnövekedett energiájukat átadják az ezüst-halogenid molekuláknak és így indul meg a fotó-kémiai reakció. Az IR fényképezéssel az IR és látható tartományban helyet foglaló tárgyak különböző színképi tulajdonságait lehet láthatóvá tenni. Ha a színes filmbe egy IR fényre érzékeny réteget építünk be, akkor az IR sugárzást a látható tartományba hozzuk át és színesben érzékelhetjük. Az IR tartománynak csak a látható tartományhoz közvetlenül kapcsolódó része fényképezhető le (780 nm). Az IR Kodak Ektachrome Infrared fordítós film szerkezetének összehasonlítása a hagyományos színes filmével érdekes tanulságokat mutat. Ebben az esetben a kék fényre érzékeny réteg helyét a 800 nm hullámhosszúságú IR fényre érzékenyített réteg foglalja el. A kék színű fénysugarakat sárga színszűrővel kell távol tartani. A színhozzárendelés módja hamis: az IR fényre érzékeny réteghez a zöldeskék szín tartozik. Így az IR fényt erősen visszaverő tárgyfelület (levélzöld - klorofill) a fordítós eljárásra jellemző sárga és bíborszín szubtraktív keverése folytán vörös színű lesz. A fordítós pozitívon tehát a következő színek fognak látszani: ┌──────────────────┬────────────────────┐ │ Sugárzás │ Szín │ ├──────────────────┼────────────────────┤ │ csak IR │ vörös │ │ sárga, IR nélkül │ zöldeskék │ │ sárga, IR-rel │ szürke │ │ zöld, IR nélkül │ kék │ │ zöld, IR-rel │ vöröstől a bíborig │ │ vörös, IR nélkül │ zöld │ │ vörös, IR-rel │ sárga │ └──────────────────┴────────────────────┘ Valamennyi IR film érzékeny a kék és az ultraibolya sugarakra is. A zöld szín iránti érzékenységük csekély. A színes IR film nagy kontrasztgazdagsággal dolgozik. Ezzel és egyéb IR anyagokkal ellentétben pl. a Kodak fekete-fehér IR film kb. a megszokott kontrasztot hozza. Az IR tájképfelvételek különösen kontrasztgazdagoknak hatnak, mivel napsütés és kék ég esetén, úgy az eget, mint a víz felszínét és az összes árnyékot meglepően sötéten adják vissza. Ez tipikus IR jelenség, aminek a film kontraszt-visszaadásához semmi köze. Az IR filmek általában durvább szemcséjűek, mint a megfelelő normál anyagok. A feloldóképességük részben a magas, részben az igen magas érzékenységű filmekéhez hasonlítható. Az IR anyagokat nem szabad sokáig tárolni. Eltarthatóságukat mintegy másfél évre becsülik. A melegre nagyon érzékenyek, az IR filmeket alapvetően hűtőszekrényben kell tárolni, és felhasználás előtt pár órával már szükséges külső hőmérsékleten tartani. (Ellenkező esetben a belső energiát a felmelegedésre használja fel. A felengedésnél nagyon óvatosan kell eljárni. Soha nem szabad fűtőtest, izzólámpa vagy egyéb mesterséges hőforrás hatásának kitenni, mert ezek jelentős energiája tönkreteszi az anyagot. Ha lehet, bontatlan dobozban, nem túl világos helyen kell megvárni, míg a környezet hőmérsékletét átveszi.) Meg kell még említeni, hogy a jelenleg kapható IR filmeket kizárólag sötétben szabad a dobozából kiemelni és a fényképezőgépbe behelyezni, illetve abból kivenni. Gyakran előfordul, hogy minden óvintézkedés ellenére sem kerülhető el, hogy a filmek valamennyi ideig ne legyenek annál melegebb helyen, mint az még megfelelő lenne, ezért ajánlatos a felvételeknél a ténylegesnél 1-3 DIN-nel alacsonyabb érzékenységgel számolni. Néhány IR fényképezéshez használatos film és adataik: - Kodak High Speed Infrared 900 nm-ig, 2481-es típus, 20 felvétel - Kodak Ektachrome Infrared 900 nm-ig, 2443-as típus, 20 felvétel - Sakura Infrared 750 kb. 800 nm-ig, a mélyvörös tartományban nem használható - ORWO az emulzió üveg lemezen van (12db) 9 * 12cm, 700 nm - 1050 nm - Ilford Special Long Range Spectrum üveg és biztonsági hordozó, 400 nm - 800 nm, 9 * 12 cm - 30 * 40 cm, csillagászati használata jelentős 3.5. Az IR felvételeknél használatos szűrők Az IR fényre érzékeny filmeknek az IR sugarakon kívül van egy természetes érzékenysége is az ibolyántúli és ibolyaszínű, elsősorban a kék színű sugarakra, ezért általában szűrőt használnak. A szűrők a fénysugár útjába helyezett (üveg) rétegek. Spektrális átviteli tényezőjük aszerint alakul, hogy a felületükre gőzölgetéssel rávitt bevonatréteg (interferencia szűrő), a hullámhossz szerint milyen mértékben veri vissza a fénysugarakat, illetve a színes szűrőréteg a hullámhossztól függően mennyire nyeli el a fénysugarakat (abszorpciós szűrők). 3.5.1.Abszorpciós (elnyeléses) szűrők Anyagukban festett üvegek, festett zselatinok, vagy üveg-műanyag kombinációk. Meghatározott spektrumtartományban áttetszőek, az összes többi sugarat elnyelik. Ebből kifolyólag, a sugárzási megterhelés alatt felmelegszenek. Olyan szűrőkről van szó, melyet a magas áteresztőképességű hullámhosszúságú tartományból szinte átmenet nélkül kerülnek át rövidhullámú tartományba. Másfelől nem lehetséges, hogy a hosszú hullámhosszú tartományban a nagy áteresztőképesség és a minimális áteresztőképesség között bekövetkező változást érjük el. Ez azt jelenti, hogy a kifejezetten élszűrők például sárga, narancs, vörös és IR szűrők megfelelőek, de azoknál a szűrőknél, melyeknél az elnyelt és áteresztett spektrumtartomány közötti átmenet fokozatosan következik be, erre alkalmatlanok. Az üvegből készült élszűrőknek, hogy a maradék áteresztőképességet kizárjuk, legalább 2 mm erősségűeknek kell lenniük. A zselatinfóliák nem melegedhetnek fel 38 ºC fölé, addig a színezett üvegek 250 ºC-t is kibírnak, tehát fényforrások előtt is alkalmasak. Az új vagy alig használt üveg, illetve műanyag kombinációjú szűrők 100 ºC-ig tartanak ki. Fényképezési célokra - a kedvező ár miatt - abszorpciós szűrőket használnak. 3.5.2. Interferenciás szűrők Az interferenciás szűrők az át nem eresztett sugarakból szinte semmit sem nyelnek el, hanem nagyrészt visszaverik azokat és ebből eredendően a rajtuk keletkező, tükröződő reflexiók pontosan az áteresztett színek komplementer színei lesznek. Ezek fényáteresztő kvarc-, vagy üvegtáblák, melyeket több vékony fémréteggel árnyékolnak le. Minimális a sugárzás elnyelése, tehát a szűrők sohasem melegszenek fel. Az átengedett szín megfakulása nem következhet be. Ezeket a szűrőket tetszés szerint lehet csaknem bármelyik hullámhossztartományban alkalmazni. Rendkívül szűkre határolható be az átengedő spektrumtartomány. Az abszorpciós élek igen meredeken törnek fel minden hullámtartományban. A vonalszűrők 3-12 nm-es, a sávszűrők 20 nm-es, a széles sávszűrők 50 nm-es tartományrészt eresztenek át. Minél keskenyebb az átengedett spektrumtartomány, annál kisebb lesz a természetes sugárzás intenzitása. Általában a lehető legszélesebb áteresztő képességű interferenciás szűrőt válasszuk ki. Az interferenciás szűrők a látható és IR tartományban főleg akkor jönnek számításba, amikor multispektrum felvételekről van szó. Ellenben ha szűk spektrumtartományban kívánunk fekete-fehér IR felvételt készíteni, akkor sokkal kedvezőbb és olcsóbb, ha RG típusú abszorbciós szűrővel dolgozunk, ami a filmanyag érzékenységi határának közelében fekszik. 3.5.3. A szűrők kivitelezése A zselatin szűrők elkészíthetők a teljes spektrumot tekintve. Vékony zselatinfóliát színeznek megfelelő festékkel. Ennek használata nagy körültekintést igényel. Felülete igen kényes, ujjnyom, vagy vízcsepp eltávolíthatatlan nyomot hagy rajta. A felület lágy, ezért a mechanikus szennyeződésekre is érzékeny. Elterjedt szűrőfajta, mert olcsó és nagy belőle a választék. Az üvegből készült szűrők: Tömegében festett szűrők. Planpalarell üveglap, anyagában festve. A teljes színskálát nem tartalmazza, ugyanis az üveg olvadékot kevesebb árnyalatban lehet csak festeni. Tisztítható és mechanikus hatásokra kevésbé érzékeny. A ragasztott szűrők: Két planpalarell üveglap közé fóliát ragasztanak. A teljes zselatin szűrő kinálat elkészíthető. Biztosítani kell a két befoglaló üveglap tökéletes párhuzamosságát. Ez a legdrágább szűrőfajta, de a legjobban használható. Szintén nem kényes mechanikai behatásokra. A szűrők felületét a tükrözés fellépése ellenében ugyanúgy tükrözésmentesítik, mint az objektíveket. A kombinált és interferenciás szűrők optikai viselkedése hasonló a durván polírozott üvegszűrőkéhez. A durvacsiszolás egyébként a legtöbb fényképészeti alkalmazáshoz teljesen kielégítő. A Kodak keret nélküli Wratten szűrőket gyárt (7,6 * 7,6 cm-es, 12,7 * 12,7 cm-es) zselatin fólia formájában. Ezeket könnyedén lehet vágni. Néhány infravörös felvételhez használatos szűrő ┌─────────────┬──────────┬─────────┬────────┬──────────────────────────┐ │ Színe │ Típusa │ Gyártó │ Anyag │ alkalmazás │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │ sárga │ sárga │B+W, Hama│ üveg │ színes IR filmek │ │ │ │ │ │ │ │ sárga │Wratten 12│ Kodak │zselatin│ IR filmek │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │ narancs s. │narancs s.│ K+F │ üveg │ színes IR filmek │ │ │ │ │ │ │ │ narancs s. │Wratten 16│ Kodak │zselatin│ fekete-fehér IR filmek │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │ sötétvörös │sötétvörös│ K+F │ üveg │ IR filmek │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │ sötétvörös │sötétvörös│ Kodak │zselatin│ IR filmek │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │ fekete │ Wratten │ Kodak │zselatin│ standard │ ├─────────────┼──────────┼─────────┼────────┼──────────────────────────┤ │kemény fekete│ RG 1000 │ Schott │ üveg │Tv-hez és nem IR filmekhez│ └─────────────┴──────────┴─────────┴────────┴──────────────────────────┘ A szűrőkkel kapcsolatos tapasztalatok: - A narancsszínű szűrők valamennyi IR filmnél alkalmazhatók és a filmekből a maximális érzékenységet hozzák ki. - A vörös szűrők szintén alkalmazhatók valamennyi IR filmnél. - A nem túl kemény fekete szűrők gyakorlatilag minden ilyen filmnél alkalmazhatók. - A kemény fekete szűrők csak Kodak vörös filmeknél jöhetnek szóba. - Az interferenciás szűrők egészen szűk spektrumtartományok kiemelését teszik lehetővé. A többfajta gyári kivitelezésben forgalomba kerülő IR szűrők, mint abszorbciós szűrőt praktikus kiemelni, a jénai Otto Schott-féle szűrőket. Ezek jelzése a vörös tartományban RG-1-től RG-10-ig terjed. Ezek általában átengedik az egész IR tartományba eső sugarakat, de nem egyenlő hullámhosszúságtól kezdik és nem egyforma fénymennyiségben teszik ezt. Gyakran használatos szűrők: RG7, RGB, RG9. Az RG8-as szűrő 10%-os áteresztő képességű 670 nm-nél 95 olo-os áteresztő képességű 750 nm-nél és 98 %-os 800 nm és 2.000 nm között. Az RG 9-es szűrő 10%-os áteresztő képességű 700 nm- nél, 90%-os 750 nm-nél, 95%-os 800 nm-nél, majd a görbe esni kezd és 10%-os lesz ismét 1.200 nm-nél. 3.6. Fényképezőgépek Az IR fényben történő fényképezés egyáltalán nem igényel speciális fényképezőgépeket. Tulajdonképpen minden fényképezőgép alkalmas bizonyos megszorításokkal. Már említettem, hogy az IR fény áthatoló képessége sokkal nagyobb mint a látható fényé. Ezt figyelembevéve követelményként állítható a fényképezőgépek felé, hogy fémvázasak legyenek, ill. fém zárszerkezettel legyenek ellátva. Amennyiben kihuzatot alkalmazunk figyelni kell a kihuzat anyagára, hiszen ezek védelme is fontos. Általában kecskebőrből, vagy műbőrből készülnek, ezek átengedik az IR sugarat. Ezért a kihuzatot 2 rétegű háztartási alumínium fóliával kell burkolni. Célszerű még, hogy a fényképezőgépen legyen T állás, a hosszú expozíciós idő miatt. 3.6.1. Objektívek Az IR fényképezéshez bármilyen jó minőségű objektív megfelel. Az objektívek felé támasztott követelmény, hogy a monokromatikus fénysugarakat ne torzítsa. Így ne legyen asztigmatizmusa, szférikus abberációja, kóma hatása. Kromatikus szempontból nem szükséges korrigált lencserendszer, ugyanis a felvételi szűrő miatt csak IR sugarak juthatnak át rajta. Ma már ezeket a követelményeket minden normális objektív kielégíti. 3.6.2. Zárfajták Csak fém alkatrészből álló zárszerkezetű gépeket lehet használni, a már említett áthatolóképesség miatt. Mindegy, központi vagy redőnyzáras a gép, lényeg a redőnyzárnál is a fémlamella. 3.6.3. Kazetták A 9 * 12-es negatív méretű gépeknél a lemezt kazettába kell tölteni. Ez a művelet nagy gondosságot igényel, az emulziós felület érzékenysége miatt. Por, egyéb szennyeződés, ujjnyom letörölhetetlen nyomot hagy az emulzión és így a kész negatívon is. Lényeges a fémszerkezetű kazetta használata. A betöltött kazettát nem szabad kitenni sem fény, sem hőhatásnak. Ez a lemez fátyolosodását okozza. 3.7. Az IR felvételek készítésének a technikája 3.7.1. Távolság beállítás Az a kép amelyet az IR sugarak rajzolnak, kissé távolabbra kerül az objektív mögött, mint a látható sugarak által létrehozott kép. Hiszen az IR sugarak kisebb törést szenvednek, tehát az objektív úgyszólván csekély mértékben hosszabbá válik (fókusz differencia). A probléma költséges de elegáns megoldása speciális objektívek, vagy tükörobjektívek használata, melyek a látható és nem látható hullámhossz tartomány vonatkozásában egyaránt korrigálva vannak. A különlegesen hosszú gyújtótávolságú tükörobjektíveknél eleve nincs fókuszdifferencia az IR és a látható fény között. A tükröknél nem jön létre szférikus abberáció. Bizonyos objektívek esetében a szükséges kihuzathossz eléréséhez módszer lehet a távolabbra történő rekeszelés. Tulajdonképpen azonban ez nem megoldás, mivel egyrészt minden lehetséges fénytartalékot ki kell használni és az IR tartományban történő erőteljes rekeszelés miatt fényelhajlás következik be és ez életlenséghez vezet. Ilyen esetben un. diffrakciós gyűrűk alakulnak ki, (némelyik a fényképen is láthatóvá válik) bár parányiak. Különleges esetben fordul elő, hogy ezek nagyfokú életlenséget idéznek elő. A diffrakciós gyűrűk annál nagyobbá válnak, minél jobban zárjuk a blendét, minél nagyobb a sugárzás hullámhossza. Még szerencse, hogy a diffrakciós jelenségeket kisfilmes felvételeknél is csak akkor kell számításba venni, ha levelezőlapnál nagyobb nagyításokat készítünk. A diánál a diffrakciós jelenségek nem kritikusak lényegesen, hiszen a nagyobb nézőtávolság miatt az életlenségek is elhanyagolhatók. Meghatározó még az elhajlás (diffrakció) és a hullámhossz egymáshoz való viszonya. A hullámhossz kétszereződése a diffrakciós gyűrűk átmérőjének kétszereződését váltja ki. Ezekből következik, hogy az IR fényképezésnél lehetőség szerint 16-os még inkább 11-es sőt akár 8-as blendénél szűkebbet nem kellene alkalmaznunk, főleg akkor nem, ha kisfilmes ill. nagyítós és közeli felvételekről van szó. Itt ugyanis a blende valós értékén szabad mérni a diffrakciót, éppen a kihuzat művelése következtében. Tehát IR filmre való közeli felvételeknél a blendét csak 8-ig zárjuk és a nagyítós 1:1 felvételeknél csak 5,6-ig szűkítsük a blendét! Természetesen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az erőteljesebb szűkítés akkor is szükséges, ha ennek következménye enyhe életlenség lesz. Tehát a fókuszdifferencia probléma megoldására más módszereket kell alkalmaznunk (ezek némelyikéről már volt szó az élesség állításnál szóló részben). Létezik egy egyszerű eljárás az élesség beállítás beállítására. Távmérővel vagy tükörreflex keresésével beállítjuk élesre az objektívet. A távolság jellel szemben a skálának egy meghatározott száma látható, mondjuk 3 méter. Ezt a számot fordítsuk a beállított blendére vonatkozó két mélységélesség határjelzése közül arra, amelyik az élességi zóna hátsó lezárását jelenti. 3.7.2. Mélységélesség Lehetőség van a mélységélesség terének a kihasználására is. Amikor nagyobb teret kívánunk élesen befogni, akkor normál esetben az élességet lehetőség szerint pontosan a tér első és második harmadának metszéspontjára állítjuk. IR felvételeknél egyszerűen az élességet állítjuk az élességi tartomány elülső határára. 3.7.3. Kontroll vörös szűrővel A tükörreflexes kamerák esetében a gép elé olyan sötétvörös szűrőt helyezünk, amelyen át a dolgokat még éppen felismerjük. Ezután beállítjuk az élességet. Nagyobb távolságból történő felvételekhez normál esetben akkor is megfelel a vörös szűrővel való beállítás, ha a felvételhez majd fekete szűrőt használunk. 3.7.4. Beállítás fekete szűrővel (Áteresztőképesség kb. 750-770 nm-ig) Ez az igen pontos beállítás különösen a közeli felvételeknél alkalmazható jó eredménnyel. Wratten 87 típusú szűrőt használunk abban a síkban, ahol az objektív áll, elhelyezünk egy 1.000 W-os PF 800 R típusú halogénlámpát. Ennek a nagyfényerejű lámpának az izzószálát a tükörreflex keresőben a szűrőn át is jól láthatjuk. Erre az izzószálra állítjuk be az élességet. 3.7.5. Fekete szűrős borotvapenge eljárás Szinte valamennyi IR filmre való felvételnél alkalmazható 700 nm körüli áteresztő képességű fekete szűrő segítségével. A tárgyra ráhelyezünk egy borotvapengét, ezt egy 1000 W-os halogénlámpával, vagy más igen erős fényforrással elölről a kamera irányából frontálisan megvilágítjuk. Elkezdjük lassan forgatni a borotvapengét. Meglehetős biztonsággal eljutunk egy olyan helyzethez, amikor az enyhén ferdére vágott és ragyogóra csiszolt él a ráeső fényt a gép irányába visszaveri. Ezután a megvilágító élre egy 700 nm-es szűrőn keresztül a tükörreflexes keresővel beállítjuk az élességet. A felvételhez természetesen használhatunk erősebb szűrőt is. Ez egy igen kiváló módszer minden olyan esetben amikor igen precíz élesség beállításra van szükség. 3.7.6. A gyártó által közölt objektívre vonatkozó korrektúra értékek A fókuszdifferencia kiegyenlítésére szolgáló egyik tudományos módszer feltétlenül az, ha a kihuzatot mindig a gyártó által megadott korrektúra értéknek megfelelően hosszabbítjuk meg. Ezt az értéket "hub"-nak vagy skálabeállítási korrektúrának nevezik. A "hub-in mm" kifejezi, hogy az objektív kihuzatát hány mm-rel (vagy annak töredékével) kell meghosszabbítani. Nagy gyújtótávolságok esetén természetesen a mérés nem okoz nehézséget. A rövid gyújtótávolságnál egyszerűbb, ha a távolságot a jelző skálához igazítjuk. A korrektúra adatok legtöbbször csak a végtelen beállításra vonatkoznak IR index: A távolsági jel mellett igen célszerű egy IR index bejölése is. Tegyük fel hogy 50 mm-es objektívünket 20 méterre állítjuk be a végtelen helyett az IR felvétel esetén. Azzal szemben, ahol most a végtelen jele áll, húzzunk egy kis karcolatot, ezután egészen szabályosan állítjuk be az élességet, tovább tekerjük a kapott távolsági értékeket az előbbi karcolásig, és már exponálhatunk is. Bizonyos optikán már gyárilag is bejelölik az IR indexet. 3.7.7. A közeli tartományra vonatkozó korrektúra értékek kiszámítása Teicher szerint a következő módon kell a mindenkori távolságnak megfelelő skála-beállítási értékeket kiszámítani. ┌──────────────────┐ │ 1 │ │ ------- │ │E = h 1 │ │ ------- + --- │ │ f (f+h) a │ └──────────────────┘ a ---> a tényleges távolság az objektumtól mm-ben f ---> a gép gyújtótávolsága h ---> a "hub" mm-ben ("hub" - a kihuzat meghosszabodása az IR felvételekhez való végtelen beállításnál) E ---> a távolsági skálán látható beállítási értékek A gyakorlatban az értékek kiszámítása kizárólag a közeli tartományhoz szükséges. Viszont a legtöbb objektíven éppen erre vonatkozóan nincsenek távolsági értékek bejelölve. Tehát kiesik a képlet használatának előfeltétele. Viszont mivel a közeli és nagyítós tartományban a "hub" (a kihúzat meghosszabbodása) különösen könnyen mérhető. Ezért javasolt a "hub" kiszámítására a közeli tartomány esetén a következő képlet: ┌──────────────────────┐ │ a (b+h) af │ │h = --------- - -----│ │ m a - (f+h) a-f │ └──────────────────────┘ ┌ ┐ │ h │ ---> "hub" (a kihuzat meghosszabodása) a közeli tartományra │ m│ vonatkozóan, └ ┘ h -------> "hub", amely a végtelenre vonatkozik, a -------> a tárgy és az objektív (a blende síkja) közötti távolság f -------> a gyújtótávolság A végtelen a legtöbb objektívnél pontosan ismert, azonban természetesen mindig figyelembe kell vennünk a gyártó adatait is. Ez a képlet ugyanis csak akkor érvényes, ha közgyűrűkkel vagy kihúzható (harmónikás) készülékkel dolgozunk. Előtét lencsék alkalmazása esetén nem használható. Természetesen vannak még módszerek a fókuszdifferencia áthidalására. Megemlítek ezek közül még egyet: A fókuszdifferencia áthidalása "szemüveggel". Ez egy különösen egyszerű módja az IR fényképezésben az élesség- beállításnak, amit csak 60 mm gyújtótávolságú objektíveknél lehet megcsinálni. Itt a fókuszdifferencia előtét lencsével történő korrigálásáról van szó. Az objektív gyújtótávolságát le kell rövidíteni egy konvex lencsével, hasonlóképpen mint amikor a közeli felvételekhez előtét lencsét használunk. Ehhez háromfajta lencsét alkalmazhatunk. ┌────────────────────┬──────────────────────────────┐ │A lencse törőértéke │ Az objektívet az alábbi │ │ (+ dioptria) │ méterjelzésekre kell állítani│ │ │ IR felvételnél │ ├────────────────────┼──────────────────────────────┤ │ 0.5 │ 2 m │ │ 0.25 │ 4 - 5 m │ │ 0.12 │ 8 - 9 m │ └────────────────────┴──────────────────────────────┘ Amennyiben objektívünk beállítás kiegyenlítése majdnem, de mégsem tökéletesen működik, akkor az utolsó finom korrekciót kíséreljük meg világosabb vagy sötétebb szűrővel, vagy esetleg más filmanyaggal elvégezni. 3.8. Az IR anyagok megvilágítása Az IR anyagok megvilágítása nehézkesebb, mint a normál anyagoké. Egy meghatározott érzékenységű IR film helyes megvilágítása összesen négy tényezőtől függ: - az előhívástól, - a szűrőzéstől, - a fénymérőtől, - a sugárzási forrástól. Az előhívásnál a később ismertetett módszerekhez tartjuk magunkat. Ami a szűrőzést illeti természetes, hogy a megvilágításnak annál hosszabbnak kell lennie, minél "sűrűbb" a szűrő. A szűrőzéssel kapcsolatos lehetőségek fentebb már említve voltak. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az álszínes IR filmek érzékenyen reagálnak az áteresztő képesség legcsekélyebb változására is. Az exponálást jelentősen befolyásolja a fényképezendő tárgy megvilágítása. A fénymérő a szemünkhöz hasonlóan érzéketlen az IR sugarakra. Jól lehet nem okozna különösebb nehézséget speciális IR fénymérő előállítása, de mégsem léteznek olyan készülékek, melyek a fényképezés számára értékes spektrum tartományban használhatók lennének. Tehát a sugárzó forrás látható összetevőjéből kell következtetnünk a láthatatlan tartományra. Műfény használata esetén ez nem okoz problémát, mert az összsugárzáson belül a fény IR-el való viszonya nem változik jelentősen. A műfény magas IR összetevője miatt az egyes DIN értékek mindig magasabban állnak mint napfénynél. Mivel az IR sugárzásnak a fényhez való viszonya napközben jelentős változásokon megy át, ezért az exponálási adatokat három különböző fényszituációra lehet vonatkoztatni.: - esti és reggeli napfény, - déli erős napfény, - felhős ég. Amikor a Nap alacsonyan áll, akkor a déli verőfénynél, látható fényhez viszonyítva kétszer annyi IR sugarat bocsát ki. Amikor felhős az ég, akkor a fényérzékenység nagyjából a magasan álló Napon fennálló körülményeknek felel meg. Ebben az esetben az IR sugárzás alapjában véve még valamennyivel gyengébb is, mint azt feltételezhetnénk. Tehát a felhőtakaró lágy sugárzást idéz elő. Beszélnünk kell még az árnyékos területekről is. IR felvételeknél ezek rendszerint mély feketének látszanak, (még jellemző az IR effektus is). Ennélfogva az árnyékban levő objektumokat kb. háromszor - négyszer olyan hosszan kell megvilágítanunk, mint a napfénynél történő fotózásnál. Praktikus "taktika", hogy egy témáról több felvételt célszerű készíteni más- más megvilágítási értékekkel. Vakus felvételek: vakus felvételeknél az optika elé, vagy Wratten filter 25 kerül, vagy a vaku villanófényét takarjuk el ugyanezzel a filterrel. Kivételt képeznek azok a vakuk, melyek el vannak látva egy IR-et átengedő lakkréteggel. A helyes megvilágítás beállítása mindig függ az alkalmazott vakutól, ezért szükséges az előzetes kísérletek lefolytatása. A "sötét- villanófény" és "sötét-fény" alkalmazása: A "sötét- villanófény"-nyel felvételkor semmilyen szűrőt nem használunk az objektív előtt, hanem sokkal inkább a fényforrás szűrőzéséről van szó. Az a régi módszer, hogy a villanólámpa égőjét kenték be sötét-vörös lakkal időközben már túlhaladottá vált. Ma egyszerűen az elektromos vaku fényszóróját fedik be egy Wratten 87-es szűrővel. Betehetjük azonban az izzót egy fekete szűrővel ellátott fényzáró dobozba is. A kevésbé erős fekete szűrők viszont nem képesek a fényt kielégítő módon visszatartani, hanem akkor mindig világosan észrevehető vörös fény jelentkezik. Na nem is annyira a láthatatlan villantásról van szó, hanem sokkal inkább a blendézés nélküli, tehát a zavartalan villanófény elérése a cél, akkor a kevésbé erős fekete szűrő, vagy vörös szűrő is megfelel. Annak is van értelme, ha Kodak filmeknél gyenge szűrőket alkalmazunk, mivel ezáltal nyerünk a blendézésnél (vörös szűrő esetén egy fokozatot, illetve a vaku hatótávolságánál kb. 50%-os növekedést érhetünk el). 3.9. Az IR filmek előhívása Természetesen saját kezű előhívásról lesz szó, de léteznek olyan fotószaküzletek, ahol foglalkoznak IR filmek előhívásával. Az IR filmet csak abszolút sötétben lehet előhívni. Első lépés a megfelelő előhívótípus megválasztása. Lehetőség szerint még használatlan előhívót használjunk. 20 sec.-os legyen az előhívás, tehát az első percben állandóan, majd ezt követően minden 20. másodpercben fordítunk a filmen. Bármelyik előhívótípust is használjuk, mindig gondolnunk kell arra, hogy az IR filmeket csaknem 30%-kal hosszabb ideig kell hívni, és mintegy 50%-kal hosszabb ideig kell fixálni, mint a hagyományos filmeket. Az előhívó kiválasztásakor döntő szempont legyen az, hogy milyen kontrasztot kívánunk elérni. Mindenképpen szükséges, hogy az előhívó edény és az előhívást végző személy teste közé ún. hőszigetelő-terelő lap (fémlap) kerüljön. A hívófürdő mennyiségét is szabályozni kell, úgy, hogy kb. 9 perc alatt ne csökkenjen a hőmérséklete 1 ºC-nál többet. Hiszen hívás közben nem lehet melegíteni a hívót. Az IR filmen tulajdonképpen ugyanolyan ezüstkép keletkezik, mint a hagyományos filmen. Itt azonban az erőteljesebb infraérzékenység miatt kontrasztosabb hatású hívókat kell alkalmazni. A gyakorlatban többfajta hívók közül tudunk választani ugyanazon filmek kidolgozásához. Kodak és Sakura fekete-fehér IR filmek kidolgozása ┌────────────────────────────┬───────────┬────────────────────┐ │ Hívó │Hőmérséklet│ Előhívási idő │ ├────────────────────────────┼───────────┼────────────────────┤ │Tetenal Emofin │ 20 ºC │5 + 5 perc, (Kodak) │ │Tetenal Ultrafin │ 20 ºC │3 + 3 perc, (Sakura)│ │Kodak D76 (normál kontraszt)│ 20 ºC │ 10 perc │ │Kodak D19 (félkontraszt) │ 20 ºC │ 7 perc │ └────────────────────────────┴───────────┴────────────────────┘ Általában a gyártók hívási ajánlást szoktak mellékelni a film kiszereléshez. Érdekes megfigyelni, hogy pl. az eredeti Kodak recept szerint igen gondosan összeállított hívó sem dolgozik olyan minőségben mint az eredeti Kodak kiszerelésű. Kodak Ektachrome Infrared film UKII. hívóval való kidolgozása Színhívó: A szokásos 1 + 3 adalékot vízzel hígítsuk fel. Fehérítő fixáló fürdő: használati utasítás szerint járjunk el. Az 1 liter felhígított hívóban és fél liter fehérítő fixálóban egyidejűleg 1 - 4 színes IR filmet tudunk kidolgozni. ┌──────────────────────┬─────────────────┬─────────────┐ │ Fürdő │ Idő │ Hőmérséklet │ ├──────────────────────┼─────────────────┼─────────────┤ │UKII. színhívó │ 15 perc │ 20 ºC │ │Mosás │átöblítés (rövid)│18 ºC - 22 ºC│ │Fehérítő-, fixálófürdő│ 8 perc │18 ºC - 22 ºC│ │Mosás │ kb. 35 perc │ --- │ └──────────────────────┴─────────────────┴─────────────┘ Kodak D19: 700 ml víz (lágy szűrt, kb. 30 ºC, 2 g metol, 90 g vízmentes nátriumszulfit, 8 g hidrokinon 45 g vízmentes nátriumkarbonát, 5 g kálium bromid, 1000 ml-re kiegészíteni. Fontos az oldódási sorrend. Úgy kell kezdeni, hogy a nátrium szulfit 10%-át oldani először, majd ezután folytatni a metollal. Így lehet elérni azt, hogy a metol kis mértékben sem oxidálódjon. Az oldódási idő változatlan. A vegyszereket az előző teljes feloldódása után szabad csak adagolni. Fontosabb előhívó anyagok és jellemzőik Metol: - lágy előhívó anyag, amely erős alkáliákkal együtt gyorsan, nátriumszulfittal pedig lassan hat, Phenidon: - lágy előhívó anyag, a metolt helyettesíti, nátriumszulfittal is gyorsan hat, önregeneráló tulajdonsága következtében hosszabb ideig megtartja előhívó képességét, Hidrokinon: - erősen fedő hatású előhívó anyag, amely erős alkáliákkal gyorsan hat, mélységi előhívó anyag, amennyiben metollal és phenidonnal együtt használják, akkor csak felületi hívásra alkalmas, Adurol: - tartós, erősen fedő hatású előhívó anyag, amely alkáliákkal könnyen befolyásolható, Glicin: - hosszú hívásidejű, előhívó anyagokkal hígítva alkalmazzák, mélységi előhívó anyag. Annak érdekében, hogy minél használhatóbb negatívot kapjunk a felvétel megszervezésénél figyelni kell arra, hogy a negatív egyes jelentős tulajdonságait melyik fázisban tudjuk legjobban befolyásolni. Ez fokozottan érvényes az IR sugár által készült felvételeknél, mint látni lehet a munka során egészen meglepő eredményeket lehet elérni. Tudvalevő, hogy az expozícióval csak a kép fedettségét lehet szabályozni, a gradációt nem. Tehát egy alulexponált negatív nem lágy, csak vékony, és túlexponált negatív nem kemény, csak fedett. Ebből adódik, hogy egy alulexponált és alul is hívott negatív használhatatlanul üveges lesz. Az eredeti téma árnyalatai, valamint a negatív árnyalatai és az expozíciós idő viszonya adja a fotográfiai jelleg görbét. Hester és Driffield 1890-ben javasolta először, hogy a függőleges tengelyre a denzitást, a vízszintes tengelyre pedig az expozíciós idő logaritmusát célszerű felvenni. Ennek több előnye is van: - a szem, a logaritmikus léptékben növekvő fénysűrűséget lineárisan érzékeli, - a denzitás fogalmában már benne van a logaritmus, ezért célszerű az expozíciót is hasonló léptékben felvenni, - logaritmusos léptékű expozíciókkal a jellemző értékeket igen széles tartományban lehet ábrázolni, A fotográfiai jelleggörbe leglényegesebb része az egyenes szakasz. Az egyenes szakasz meredekségére jellemző adat a gradáció. Ezt az értéket gammának nevezték el. A gradációt (G) az átlag gradiens értékkel fejezzük ki. ┌──────────────┐ │ D - D │ │ 2 1 │ │G = ----------│ │ lgH - lgH │ │ 2 1│ └──────────────┘ ┌ ┐ ┌ ┐ ┌ ┐ ┌ ┐ A │D │ és│D │ a │H │ és │H │ expozíciók által előidézett denzitás. │ 1│ │ 2│ │ 1│ │ 2│ └ ┘ └ ┘ └ ┘ └ ┘ A legnagyobb jelentősége a gradáció-előhívási idő összefüggésének van. Ebből adódóan egy névleges előhívási idő csökkentve lágyulást, illetve növelve keményedést kapunk, a fátyol ezalatt alig változik. Ha pedig nagymértékben növeljük a hívási időt, (a gamma már alig változik), a fátyol rohamosan nő. Ennek a szabályozási lehetőségnek igen nagy a jelentősége, ugyanis ettől a szabad szemmel nem látható objektumok előtűnése várható a negatívon. A különböző eddig már tárgyalt hívókon kívül használhatunk egyszerű phenidonos papírhívót is abban az esetben, ha az eredményt rövid idő alatt kell hozni. Az idő csökkentése akkor lehetséges, ha a felvételezés hibáit kell korrigálni. Ez a hívó gyors, igen erőteljes, kevésbé részletdús negatívot ad. hívási idő 20 ºC-on 2-3 perc. Ez a módszer kizárólag fotótechnikai munkapéldányok készítésére fogadható el. Megfigyelhető hogy bár az ORWO cég R49-es hívást ajánl infrakromatikus negatívjaihoz, D19-es hívóval lényegesen jobb eredmény érhető el. A hívás befejeztével megszakító fürdő következik, mely 20-30%-os ecetsav oldat. A megszakítás másfél perc után befejeződik. A fixálás az ismert fixáló oldatban 3-4 g/l ezüst tartalomig 10 perc. Mosás 15-20 ºC-os szűrt folyóvízben. A vizszennyeződésekre ajánlatos odafigyelni, mert nem kívánt szemcsék tapadhatnak meg a felpuhult emulzióban. A mosás intenzitását fokozni lehet a mosóedényen átáramoltatott levegővel, vagy neutrál gázzal. A mosás időtartama 15-20 perc. Csepptelenítés. A csepptelenítő folyadék (ORWO F905 Netzmittel) a filmen levő vízcseppek felületi feszültségét oldja, így azok nyom nélkül peregnek le a felületről. A csepptelenítés időtartama 1 perc. A szárítás több gondosságot igényel. A 35 mm-es kisfilmek szárítása megegyezik a fekete-fehér filmek szárításával. Ügyelni kell azonban az üveglemezek szárítására. Ezeket a lemezeket maximum 25 ºC-on szabad szárítani portalan körülmények között. Rövidíteni lehet a szárítási időt a levegő nem túl nagy sebességű áramoltatásával. 3.9.1. A papírképek kidolgozása A jó negatívokról a hagyományos fekete-fehér eljárással a kívánságnak megfelelő nagyságú papírképek készíthetők. Tapasztalat szerint egy normál fokozatú IR fényben készült negatívról speciális papírra lehet jó eredményt elérni. Ez főleg okmányok, könyvek esetében áll fenn. A valóban részletes, megfelelő fokozatú, jól érzékelhető papírkép a megszokott normál fényben készült papírképnél jelentősen sötétebb árnyalatú. Ez azért szükséges mert a negatívon levő információ így kerül át a legnagyobb mértékben a papírra. Érdemes a pozitív eljárásnál is különféle papírfokozatra és expozíciós idővel próbákat készíteni, összehasonlítani azokat, ugyanis így lehet csak elérni, vagy jól megközelíteni az információ optimális visszaadását.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2018
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező