Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

           Dr. Hajnal Judit - Dr. Agócs László - Dr. Veress Gábor

                             WWW ÉS NYELVOKTATÁS

          (http://educen.dote.hu/~agocs/hun/publicat/nwsh96-1.htm)

                                  Abstract

        The   authors  focus  on  exploiting  new  methods  of  language
     acquisition  with  the  help  of  the  possibilities offered by the
     Internet  and  WWW.  As a new option for computer assisted language
     learning, WWW is considered to be the source of individual learning
     and  problem  oriented  teaching  in  many  other  areas. Expanding
     knowledge  parallelly in informatics and in the English language is
     an  asset. In addition to stepping off point sites for ESL teachers
     and   introducing  some  interesting  examples,  some  criteria  of
     constructing  language  teaching  WWW-pages  of  our  own  are also
     listed.

                                  Szerzők:

                    Dr. Hajnal Judit, 
          Debreceni Orvostudományi Egyetem, Idegennyelvi Lektorátus

                     Dr. Agócs László, 
        Debreceni Orvostudományi Egyetem, Oktatásfejlesztési Központ

                  Dr. Veress Gábor, 
                Debreceni Orvostudományi Egyetem, PET-Centrum

                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+

                          1. Nyelvoktatás a DOTÉ-n

   Az elmúlt években az egyetemi nyelvoktatásban nagy változások figyelhetők
meg.  Jelentősen  növekedett  azoknak  a  hallgatóknak  a száma, akik alapos
nyelvtudással,   nyelvvizsga-bizonyítvánnyal   érkeznek   a  középiskolából.
Azonban  még  mindig  általános  jelenség, hogy az elsajátított nyelv nem az
egyetemen - a szakma nyelveként - jogosan favorizált angol nyelv.

   Így  tehát előfordul, hogy teljesen kezdő vagy éppen középhaladó szintről
elindulva    kell   teljesíteni   az   egyetem   által   előírt   tanulmányi
kötelezettségeket:  pl.  a  DOTÉ-n  a  diploma kiadásához az angol középfokú
nyelvvizsga-bizonyítvány  megszerzését.  Ugyanakkor  a  kiváló nyelvtudással
rendelkező  hallgatók számára sem szakadhat félbe a nyelvtanulás az egyetemi
évek  alatt,  hiszen  egyrészt  a  diplomamunkához, pályamunkákhoz szükséges
szakcikkek  többsége  angol nyelven íródott, másrészt a külföldi ösztöndíjak
elnyeréséhez  is  angol  nyelvű  pályázatot kell írni (CV, motivációs levél,
stb.),  emellett  a  magas pontszámú TOEFL-nyelvvizsga (Test of English as a
Foreign Language) értékes pontokat jelent az elbírálásnál.

   Annak  ellenére,  hogy  a  nyelvvizsga megszerzése a diploma feltétele, a
nyelvórák látogatása nem kötelező. Így teljesen új helyzet van kialakulóban,
ahol a nyelvtanároknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
és  a  diákokkal  szemben  támasztott  követelményekhez.  Meg kell keresniük
azokat az oktatási formákat, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hallgatók
érdekeit.

   Mindezek  következményeként,  mint  a  legtöbb  más tantárgy esetében is,
egyre  inkább  a  probléma-orientált  oktatás  és  az egyéni tanulási formák
kerülnek előtérbe. Az egyéni felkészülés természetesen nem helyettesítheti a
szervezett   formában   történő   oktatást,   de  értelmesen  használva  jól
kiegészítheti   azt.   Ezért   minden   konzultációs  lehetőség  jelentősége
megnövekszik:  legyen  az  orvos, kutató, nyelvtanár vagy éppen informatikai
szakember, és a személyes kapcsolattartási formák mellett kezdenek szélesebb
körben ismertté válni az elektronikus kommunikáció előnyei is.

   Ezen  a  ponton lehet nagy szerepe a nyelvoktatásnak, különös tekintettel
az  angol  nyelvre,  amely az orvostudomány mellett az informatika közvetítő
nyelve  is.  Kár  lenne  kihagyni azt a lehetőséget, amit az informatikai és
nyelvi  ismeretek  párhuzamos  bővítése  kínál:  a  nyelv  és az informatika
elsősorban  eszköz  a szakma minél alaposabb elsajátításához, de a kölcsönös
motiváció   és   transzfer   hatás   mindkét  irányban  működik  és  nagyobb
teljesítményre ösztönöz.


                   2. Számítógéppel segített nyelvoktatás

   A  számítógéppel  segített  nyelvoktatásnak  számos  előnye  ismeretes  a
hagyományos  módszerekkel  szemben.  A  minden esetben autentikus szövegeket
eredeti,   tehát  nem  a  nyelvtanuló  számára  csonkolt  formában,  eredeti
környezetben, esetleg képekkel illusztrálva kapja a diák, amelyhez optimális
esetben  interaktív  módon  közelíthet.  Az  ilyen  típusú  tananyag  szinte
bármikor   hozzáférhető,   nem   kell   alkalmazkodni  tanárhoz,  társakhoz,
csoporthoz   vagy   időponthoz.   A  tanulás  üteme,  intenzitása  egyénileg
szabályozható,  az  egyén tempója és attitűdje szabja meg, hogyan és mennyit
tanul  egy-egy  alkalommal. A nyelvtanulás általában is alkalmas a holt idők
kihasználására,  a számítógép segítségével azonban azt tapasztalhatjuk, hogy
egyrészt  minden  felgyorsul  (pl.  szótár használata), másrészt könnyebben,
gyorsabban  juthatunk  információhoz,  kaphatjuk  meg  a választ a bennünket
érdeklő kérdésekre. Hosszabb-rövidebb időt is érdemes eltölteni a számítógép
mellett,  határt  szinte  csak  az  objektív  lehetőségek  szabnak.  A  nagy
számítógépes  hálózatokra  történt  csatlakozás  révén  hatalmas  mennyiségű
információhoz juthatunk, ami egy sor új problémát vet fel.


             3. A kezdetek: lokális hálózat használata a DOTÉ-n

   A DOTÉ-n tíz éve működnek szeparált Novell hálózatok, ezek közül említést
érdemel  a könyvtári rendszer, amely CD-servereket is tartalmaz, valamint az
oktatásra használt hálózat.

   Bár  speciálkollégiumokat  már  1985  óta tartottunk számítástechnikából,
kötelező  tantárgyként két éve jelent meg a kurrikulumban az informatika (30
óra jut általános ismeretekre és 10 könyvtár-informatikára).

   A  nyelvtanulás  számos  indirekt  formája hozzáférhető a lokális hálózat
segítségével.  Lehetőségek:  ismerkedés  a  többnyire  angol  nyelvű  orvosi
programokkal  (A.D.A.M.  anatómiai  program), könyvtári rendszerek (Medline,
Current   Content),   saját   készítésű   html   anyagok   pl.  anatómiából,
neurológiából.

   Tapasztalataink   szerint   ha   egy   hallgató  például  egy  nyelvtanár
irányításával  már  megtanulta,  hogyan  kell  eligazodnia  egy angol nyelvű
programban  a  Help  segítségével,  akkor  bátrabban fog nekilátni bármelyik
számára  ismeretlen,  de  nélkülözhetetlen  angol  nyelvű  szövegszerkesztő,
adatbáziskezelő, stb. (Word 6.0, Excel, Powerpoint) elsajátításának.

   A lokális hálózat másik előnye, hogy az egyetemünkön a párhuzamosan folyó
magyar  és  angol  nyelvű  oktatás  miatt  a  magyar anyanyelvű hallgatók is
hozzáférhetnek  a  hálózaton  az  angol  program  hallgatói  számára készült
feladatsorokhoz,   minimumkérdésekhez   (anatómia,   élettan),  amely  újabb
motivációt    jelenthet   a   nyelvtanulásban   és   a   szakmai   ismeretek
elsajátításában is.


                4. Újabb lehetőségek: nyitás a nagyvilág felé

   A   DOTE  teljes  területére  kiterjedő  hálózat  két  éve  épült  ki.  A
száloptikás   gerincre   az   intézetek   standard   Ethernet   hálózatokkal
csatlakoznak. Az intézetek nagy részében van saját Novell szerver, a legtöbb
terminál  PC,  kisebb részük X-terminál és Macintosh. A központi szolgáltató
gépek  Unix  alapúak  (Sun,  IBM).  A Novell szerverrel rendelkező intézetek
saját   mail-rendszert   működtetnek.   A   800  diplomásból  500  használja
rendszeresen az elektronikus levelezést.

   A  DOTÉ-n 1995 szeptembere óta reguláris szolgáltalás a hallgatók számára
is  az  e-mail  és az Internet használata. Ezt két Novell (3.12 és 4.0), két
Unix (Sun Classic) és két Linux szerver (Pentium) segíti. A magyar hallgatók
negyedének,  míg  a külföldiek közül majdnem mindenkinek van saját accountja
(mail-boxa).

   Egyetemünkön  egyre  népszerűbb  a  WWW  használata  is, jelenleg öt WWW-
szerver működik:

   * Központi WWW-szerver: http://www.dote.hu
   * az Anatómia Intézet szervere: http://www.anat.dote.hu
   * az Oktatásfejlesztési Központ két szervere: http://www.edu.dote.hu
     és http://www.alfi.dote.hu, valamint a
   * Hallgatói Tanulóközpont két szervere: http://www.gizi.dote.hu és
     http://www.cortex.dote.hu.

      4.1. Információszerzés, adatgyűjtés orvostanhallgatók számára

   Az  orvostanhallgók  számára  sok hasznos információval, adattal szolgáló
Medline  és Current Content 1995 óta hozzáférhető. A szakirodalom folyamatos
követése  ma  már  elképzelhetetlen  az elektronikus lehetőségek megismerése
nélkül,    ehhez    szolgálhat   bevezetőként   a   tudományos   publikációk
követelményeinek  megismerése, nyelvi megformáltságuk elemzése, valamint egy
adott  témához  az  információ  gyűjtése  már  az  egyetemi évek alatt is. A
hallgatók  az  utóbbi  időben  valóban  élnek  ezzel  a lehetőséggel, számos
diplomamunka és tudmányos diákköri dolgozat bizonyítja ezt.

      4.2. Elektronikus levelezés

   Az   elektronikus  levelezés  a  nyelvtanulás  egyik  kedvelt,  közvetett
formájává  válhat,  amelynek  a  kommunikációban betöltött szerepét nem kell
hangsúlyozni. Az elektronikus levelezés a nyelvtanulás olyan szórakoztató és
érdekes   formája,  amely  az  idengennyelvű  írás-  és  olvasási  készségek
fejlesztése mellett lehetővé teszi a hallgatók számára azt is, hogy a nálunk
megszokottól eltérő véleményekkel találkozzanak, új barátokat szerezzenek és
más  kultúrákat  ismerjenek meg. A nyelvoktatás szempontjából igen látványos
eredményeket    lehet   elérni   már   egy-egy   levelezőprogram   alaposabb
megismertetésével,  a  program nyújtotta lehetőségek bemutatásával. A DOTÉ-n
jelenleg  a PMAIL az ELM és a PINE programokat használjuk. Maguk a programok
is részletes használati útmutatókat tartalmaznak, amelyek alapján viszonylag
kevés nyelvi és informatikai ismerettel is el lehet kezdeni a levelezést, és
gyors sikerélményt lehet elérni.

   Amennyiben  sikerül  rászoktatnunk  a hallgatókat helyi szinten az e-mail
használatára,  amint  ez egyetemünkön viszonylag hamar megtörtént, bátrabban
fognak  kapcsolatot létesíteni és fenntartani ilyen módon a világ más részén
is,  mernek  idegen  nyelven  elektronikus  levélben megkeresni egy számukra
ismeretlen szakembert csupán e-mail címe alapján. Erre egyébként számos WWW-
oldalon   kapnak   bíztatást,   sok   szerző  szívesen  veszi,  ha  olvasóik
ötleteikkel, javaslataikkal, kérdéseikkel e-mailben keresik őket.

   A  levelezőprogram  ismertetése  és  némi gyakorlás után a nyelvóra egyik
érdekes  házi  feladataként  lehet  adni  azt, hogy egy közösen kiválasztott
témában  keressenek szakembert, vegyék fel vele a kapcsolatot, tegyék fel az
előzetesen  közösen  megbeszélt  kérdéseket,  majd  a  kapott válaszokat egy
bizonyos  idő  eltelte  után  az  órán  szintén  közösen  lehet  elemezni és
értékelni, mindezt természetesen angol nyelven.

      4.3. E-mail projectek, levelezőcsoportok

   A  WWW-n  sok  helyen találkozhatunk olyan oldallal, amely diákok számára
kínál   levelezési   lehetőségeket.   Innen   elindulva   az   órán  közösen
felderíthetjük,  melyik felel meg az adott nyelvi csoport tudásszintjének és
érdeklődési körének. Ilyen kiindulópont lehet például:

   * Linguistic Funland E-mail Pen-Pal Opportunities for Students:
     http://math.unr.edu/linguistics/teslpnpl.html.
   * Feliratkozhatunk a California State University, Northridge
     által fenntartott Dave's ESL Cafe-ban található ESL Email
     Connection, illetve ESL Student Connection nevű oldalakon a
     nyelvtanulók és nyelvoktatók egyre növekvő listájára:
     http://www.pacificnet.net/~sperling/student.html.
   * The E-mail Key Pal Connection From the Comenius Group:
     http://www.comenius.com.
   * Az International E-mail Tandem Network címe:
     http://www.slf.ruhr-uni-bochum.de.

   Csatlakozhatunk  közösen  valamelyik  nemzetközi  e-mail  projecthez  is,
amelynek   lényege,  hogy  különböző  országok  diákjai  között  létesítenek
kapcsolatot   e-mail  segítségével,  vagy  a  diákok  által  írt  anyagokból
készítenek  gyűjteményt.  A  résztvevők  megbeszélik  a  nyelvtanulás  során
felmerülő   problémákat,   tanácsokat,  ötleteket  adnak  hasonló  projectek
működtetéséhez.   A   nemzetközi  project  egyik  nagy  előnye  az,  hogy  a
nyelvtanuló szembesül azzal a ténnyel, hogy ami neki problémát okoz az angol
nyelvben,  az  nemcsak  számára  nehézség. A magyar hallgató tapasztalataink
szerint  nagyobb önbizalommal mer belekezdeni bármilyen nyelvvel kapcsolatos
tevékenységbe,  ha  látja,  hogy  más nemzetiségű, angolt mint idegennyelvet
tanuló   diákok   kevesebb   tudással  is  bátrabban  vállalkoznak  nehezebb
feladatokra.

   Ilyen projectek folynak jelenleg:

   * Finnországban a Helsinki University of Technology-n: HUT Email
     Writing Project http://www.hut.fi/~rvilmi,
   * Franciaországban az Ecole National Superieure des
     Telecommunications intézetben: a francia diákokat a világ
     számos országval összekapcsoló, több nyelven folyó International
     E-mail Tandem and Forum Project http://www.enst.fr/~benenson/lgv.

      4.4. Az  elektronikus  és  hagyományos  levelezés  nyelvi-stilisztikai
           eltérései

   Az  E-mail  és  a  lassúsága miatt snail-mailnek (csigapostának) nevezett
hagyományos   levelek   nyelvi-stilisztikai  eltérései,  a  nyelvhasználatra
gyakorolt  hatásai  mind  az  angol,  mind a magyar nyelvben külön fejezetet
érdemelnének és elméleti jellegű elemzést igényelnének.

   Gyakorlati    szempontból    megemlíthető    a   hagyományos   levélírási
kritériumokhoz  képest  egyszerűsödő  levélforma,  a  felesleges  formaságok
kerülése,  a  nyelvi kifejezőeszközök egyszerűsödése és egyértelművé válása,
mindez  valószínűleg  a  kommunikáció sebessége miatt alakult ilyen módon. A
gyorsan  megírt,  a  lényegre  koncentráló  elektronikus  levélben nincs idő
felesleges  udvariaskodásra, terjengős kifejezésekre, azonban néhány íratlan
illemszabállyal  célszerű megismertetni diákjainkat, természetesen példákkal
illusztrálva  (pl.  tömör,  lényegretörő  fogalmazás, a subjectnek valóban a
levél  témájára  utaló  leírása, a gyors válaszadás, a terjedelmes aláírások
mellőzése,   stb.).   A   tömör   fogalmazás  iránti  igény  egyik  jeleként
értelmezhetjük   a  mozaikszavak  és  a  rövidítések  használatát,  amit  az
elektronikus   kommunikációval  foglalkozó  egyes  szakemberek  kifejezetten
javasolnak  (pl.  IMHO  =  in  my  humble/honest  opinion,  FYI  =  for your
information,  BTW  =  by  the  way,  stb.  Egy  másik szembetűnő jelenség az
amerikai   angolban   az  Internet  megjelenése  előtt  használatos  játékos
rövidítések  és  mozaikszavak nagymértékű elterjedése is (pl. 4U, de létezik
szerver is így adott néven: Xs4all).

   Minden  nyelvi  szinten ajánlható a közismert smiley-dictionary nyelvórán
történő   közös   feldolgozása,   ugyanis  az  egyes  képecskéknek,  az  ún.
emoticonoknak    megfelelő    szöveges    leírások,   értelmezések   érdekes
véleménykülönbségeket hoznak felszínre.

                    5. A jövő nyelvtanulója: nyelv és WWW

   A  jövőbeli  nyelvtanuló,  aki  már  otthonában  is rendelkezik Internet-
elérési lehetőséggel, és választott hivatása miatt is több órát tölt naponta
a  képernyő  előtt,  a szó valódi értelmében nyelvtanuló, nem tanítani kell,
hanem  irányítani.  Akár  maga  is megkeresi a neki szükséges forrásokat: az
írásos  és  hangzó  tananyagokat,  e-mailen  tartja a kapcsolatot tanárával,
nyelvtanulótársaival   levelezőcsoportokban  osztja  meg  tapasztalatait  és
cseréli ki véleményét.

   A  WWW  előnyei  a  nyelvtanulásban  egyesítik  a  számítógéppel segített
nyelvoktatás  és  az  információs  szupersztráda  kínálta  lehetőségeket.  A
legjelentősebb  előny,  hogy a WWW-n az élő angol nyelvvel találkozhatunk, a
ma leginkább használatos szókincset sajátíthatjuk el. A tankönyvek, de főleg
a  szótárak  természetszerűleg  lemaradásban  vannak,  a  mindennap használt
legújabb   fordulatok   nem   találhatók  bennük.  A  WWW-oldalakat  gyakran
frissítik,  így  nyelvileg  a  legaktuálisabb  anyagok  olvashatók a gyorsan
fejlődő szakterületekről is. Hátrány, hogy könnyű elveszni (csak zárójelben,
találtunk  hasznos tanácsot kezdők számára arra vonatkozóan, mit csináljunk,
ha  elvesztünk:  kétségbeesés  helyett nyomkodjuk a BACK gombot, amíg valami
ismerős  helyre  nem  érünk  vissza,  esetleg  használjuk a HOME gombot :-).
Könnyen  elkedvetlenedhetünk, ha sem angolul nem tudunk, sem a számítógéphez
nem  értünk,  és  önbizalmunk  sincs,  de  ilyenkor  segíthet, hogy a diákok
egymástól is rengeteget tanulhatnak.

   A   WWW   nyelvoktatásban   történő   jelenlegi   felhasználhatóságát   a
következőkben foglalhatnánk össze:

   * információszerzés, az ehhez szükséges lehetőségek és programok
     megismerése mind a nyelvtanárok, mind a nyelvtanulók számára
   * anyaggyűjtés (szakmai jellegű, informatikai és kézikönyvszerűen
     használható anyagok feltérképezése)
   * számítógépes ismeretek oktatása az angol nyelvvel párhuzamosan
   * a nyelvoktatásban közvetlenül használható, letölthető anyagok
     (szoftverek, szövegek, tesztek, irodalmi művek
   * kiindulópontok (starting off sites) megismertetése, ahonnan
     egyénileg lehet tovább keresni

      5.1. Informálódás, adatgyűjtés

   Az   egyik   legelső   feladat  a  nyelvórán  a  browserek  használatának
ismertetése,   a   lehetőségek  bemutatása,  a  parancsok,  leírások  nyelvi
értelmezése   (pl.   Netscape,   Mosaic,  Cello),  a  DOTÉ-n  a  Netscape-et
preferáljuk.  Ezzel  a  tudással  már  el lehet indulni, és számos területen
lehet információt gyűjteni mind a diákoknak, mind pedig a tanároknak.

         5.1.1. Információ: nyelvtanulási lehetőségek

   A  WWW-n  sok  helyen  találkozhatunk  nyelvtanulási  lehetőségekkel. Egy
szemléletében  a miénktől teljesen eltérő közelítés körvonalazódik például a
Boswell   ESL   System   http://www.boswell.com,   vagy  az  ohioi  egyetem
http://www.tcom.ohio.edu/OU_Language/teachers-language-engl.html   intenzív
nyelvtanulást   előnyben   részesítő   Ohio  Program  of  Intensive  English
kurzusainak tanulmányozásával. A kurzusok ismertetői értékes nyelvi anyaggal
szolgálnak a nyelvtanulás alapvető témaköreiben.

   Hasonló   módon  érdemes  nyelvileg  elemezni  néhány  konferencia  WWW-n
közzétett  információs  anyagát,  hiszen  bárki kaphat olyan feladatot, hogy
állítson össze hasonlót a szakterületén. Például egy felhívás nyelvtanárokat
és  informatikai  szakembereket  invitál  a  Foreign  Language Education and
Technology  (FLEAT)  című  konferenciára  (1997. aug. 12-16) a University of
Victoria szervezésében:

   * http://ikra.call.uvic.ca/LangCent/FLEAT/fleat.html

         5.1.2. Ösztöndíj-lehetőségek, állások

   Az  egyetemi  hallgatók  körében  az  egyik  legnépszerűbb tevékenység az
ösztöndíj-lehetőségek  böngészése  a  nagy  amerikai  rendszerek információs
rendszereiből:

   * http://www.yahoo.com/Education.

   Egy  érdekes,  új  típusú  házi  feladat lehet a nyelvórán, hogy a diákok
induljanak   el   a  http://www.yahoo.com/Education/Financial  Aid/-ről,  és
keressenek   képzettségüknek,  illetve  jövőbeli  képzettségüknek  megfelelő
ösztöndíjat,  s  a  keresések  eredménye  a nyelvórán közösen feldolgozható,
összevethető.   Így   amellett,  hogy  nyelvileg  is  hasznos  információkat
szereznek,  megismerkednek  az angol és amerikai egyetemek felépítésével, az
oktatás  szervezettségével,  a  lehetséges  továbbtanulási  formákkal is. Az
angol  felsőoktatási  intézményeket a következő két címről kiindulva érdemes
keresni:

   * http://www.co.uk/colleges.html
   * http://www.niss.ac.uk/education/hefce/index.html

   Érdemes  összevetni  az  amerikai  és  angol  felsőoktatásban használatos
szókincset  is.  A  feladat  nyelvi  szempontú célja tehát, hogy betekintést
nyerjenek  a  téma szókincsébe is, ennek később nagy hasznát vehetik, hiszen
az  ösztöndíjak  esetében  a  pályázati kiírások helyes nyelvi értelmezése a
sikeres   pályázat   egyik  alapfeltétele.  Emellett  az  ilyen  böngészések
eredményeként számos mintaként használható szöveghez juthatunk: konferenciák
meghívói,  felhívás  tudományos  közlemények írására, sok hasznos élő nyelvi
fordulat, amelyek pl. egy CV megírásánál használhatnak.

   De  böngészés közben találkozhatunk olyan érdekes információkkal is, mint
például   a   Translation   Office   in   Vienna   fordítóiroda   hirdetése:
http://www.porzer.co.at/porzer,     amely     számos     nyelven    ajánlja
szolgáltatásait.

   Az  ösztöndíjfelhívásokon kívül állásokról is tájékozódhatunk a következő
oldalakról elindulva:

   * Career Mosaic http://www.careermosaic.com
   * Jobserve http://www.jobserve.com
   * Employment Opportunities http://www.edu/~mfriley/jobguide.html

         5.1.3. Hírek

   Közvetett   módon,  de  akár  közvetlenül  is,  ugyancsak  nyelvtanulásra
alkalmasak  az  elsősorban  jó  nyelvi felkészültségűek számára használható,
több WWW-oldalon fellelhető hírek is. Az olvasási és íráskészség fejlesztése
mellett  szókicsfejlesztésre  is  kiválóan  megfelelhet  egy  olyan feladat,
amelynek  során  ugyanazt a hírt különböző források alapján kell feldolgozni
az   egyes  diákoknak  vagy  kisebb  csoportoknak.  A  nyelvtani  nehézségek
megbeszélése  mellett sor kerülhet arra is, hogy a különböző megközelítésben
tálalt   cikkek  nyelvi,  stilisztikai  eltéréseit  összevessük,  illetve  a
hírforrás  által  megcélzott  értelmezői  közösség  kultúrájába  betekintést
nyerjünk. Csak néhány példa:

   * http://www.cnn.com,
   * http://www.pathfinder.com,
   * http://www.zdnet.com/~zdi/pview/pview.cgi,
   * http://www.nba.com, kosárlabdakedvelőknek.

         5.1.4. Hírcsoportok, levelezési listák nyelvtanároknak

   Mint   bármelyik   más   szakma   képviselőinek,   a  nyelvtanároknak  is
rendelkezésére  állnak  newsgroupok  és  levelezési  listák,  mint például a
sci.lang.usenet  vagy  a  misc.education.language.english.  Rengeteg hasznos
információ   gyűjthető  össze  mind  tartalmi,  mind  nyelvi  szempontból  a
levelezőcsoportok  által közzétett Frequently asked questions fájlból. Angol
nyelvtanárok  számára  készült,  nyelvoktatással  kapcsolatos  adatok gazdag
gyűjteményét  találhatjuk  a  a másodikként említett newsgroup leggyakrabban
feltett kérdésekre adott válaszaiban:

   * http://math.unr.edu/linguistics/mele.faq.html#websites.

   Hasznos és érdekes információkat olvashatunk a nyelvtanárok továbbképzési
(pl.  távoktatás-szerűen)  és  munkavállalási (Békehadtest, önkéntes munkák)
lehetőségeiről,    a    nyelvoktatók    szakmai    szervezeteiről,   szakmai
folyóiratokról,   a  tanárok  és  diákok  levelező  és  hírcsoportjairól,  a
forgalomban  lévő  tankönyvekről,  a nyelvoktatásban használható, Interneten
elérhető  forrásokról,  a  TOEFL-nyelvizsgáról, stb. Véleményt cserélhetünk,
híreket kaphatunk a következő két címen:

   * ESL Exchange: http://www.ed.uiuc.edu
   * Agora Newsletter: http://www.agoralang.com:2410/agoranews_current

      5.2 Anyaggyűjtés: könyvek, szótárak

   A  nyelv-  és  informatikai  oktatás  szempontjából hasznos információkat
lehet   gyűjteni   a   Weben   a   legújabban  használatos  nyelvkönyvekről,
szakkönyvekről is, például a következő címeken:

   * The Internet Bookshop: http://www.bookshop.co.uk
   * The Computer Bookshop: http://www.easynet.co.uk/compbook.html
     (az informatika témájában ajánl könyveket)

   Emellett  a  legtöbb  nagy  könyvkiadó  is jelen van ismertetőjével, sőt,
egyesek kereskedelmi forgalommal is foglalkoznak. Néhány cím:

   * International Language Centres Group (International House):
     http://www.ilcgroup.com/home.html
   * Heinle & Heinle Publishers: http:/www.thomson.com/heinle.html
   * Cambridge University Press: http://www.cup.cam.ac.uk
   * Heinemann ELT: http://www.heinemann.co.uk/heinemann/elt

   Számos   szótár  található  a  Weben,  mivel  ezek  többnyire  egynyelvű,
elsősorban  értelmező  szótárak,  főleg  a haladó nyelvtanulók érdeklődésére
tarthatnak  számot.  A leggazdagabb kínálatot a WWW Virtual Library nyújtja,
ahol  a Webster-szótár mellett amerikai angol szótárt, brit angol - amerikai
angol   szótárt  (UK-US  Dictionary),  műszaki  szótárt  (Technical  English
Dictionary)  és  Thesaurust  is  találhatunk:  http://www.brown.edu.  A WWW
Virtual Library Acronym Servere mozaikszó-szótárt is kínál.

   A fordítóknak nyújthat segítséget The Translator's Home Companion a Human
Language  Pagen:  http://www.rahml.  Említést  érdemel  a kétnyelvű magyar-
angol, angol-magyar szótár:

   * http://hix.mit.edu/cgi-bin/ekezet.html/hix.szotar
   * http://tpri6l.gsi.de/szotar.html.

     5.3. Számítógépes és informatikai ismeretek bővítésére szolgáló anyagok

   A mindennapi gyakorlatban jól használható informatikai ismereteket oktató
anyagok  nagy  számban  találhatók  a  WWW-n.  Ezek  közül  a nyelvórán azok
érdemelnek   figyelmet,   amelyek   a  nyelvi  és  informatikai  ismereteket
párhuzamosan bővítik. Néhány példát kiragadva mindössze:

   * Interactive Internet Language Learning az IRC-ről tájékoztat
     (International Relay Chat, a több csatornán állandóan üzemelő
     csevegőrendszer, amely közvetett módon a beszédkészség és a
     szókincs fejlesztésére is kiválóan alkalmas):
     http://www.babel.uoregon.edu/yamada/interact.html.
   * Teaching with the Web, a University of Wisconsin oldalai a WWW
     oktatásban történő használatát ismertetik:
     http://www.polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/teach.html.
   * HomePage Construction Kit: a saját oldal szerkesztését oktatja:
     http://gnn.com/gnn/netizens/construction.html,
   * a html-szerkesztés rejtelmeibe vezet be a Hypertext Markup
     Language-et magyarázó egyik távoktató program:
     http://www.mcl.dist.maricopa.edu/tut/lessons.html.
   * Kisebb informatikai értelmező szótárakat szógyűjteményeket
     több helyen is találhatunk, a legnagyobb USA hivatalos
     szövetségi szótár tömörítve 5,6 Mbyte nagyságú és letölthető
     a sneffels.its.bldrdoc.gov anonymous ftp-ről, vagy a
     http://www.its.bldrdoc.goc/projects/1037c/1037.htm címről.

   Néhány további fontos informatikai és orvosképzési forrás:

   * American Communication Association WWW:
     http://www.uark.edu/depts/comminfo/www/health.html
   * MBL/NLM Medical Informatics Course: The Internet:
     http://www.nlm.nih.gov/LECTURES.dir
     internet_course.dir/starting_page.html
   * Essential Computing Terms and Definitions for All Computer Users:
     http://www.revenue.com/first/basicdef/terms.htm
   * University of Glasgow Computing Service Documentation:
     http://www.gla.ac.uk/Compserv/Doc
   * Documents & Worksheets for UNIX & PCs:
     http://manuel.brad.ac.uk/help/.docuwork.html
   * (Bob Allison's Home Page) The Web Masters' Page:
     http://gagme.wwa.com/~boba/masters1.html
   * Biomedical Information Communication Center: http://www.ohsu.edu
   * Medical Resources: http://world-health.net/resource.html
   * UT Austin - GSLIS:Biomedical Informatics:
     http://fiat.gslis.utexas.edu/informatics/biomed.html
   * Online Course on Biostatistics (UMKC):
     http://research.med.umkc.edu/tlvbiostat_course_sched.html
   * European University Information Systems:
     http://www.lmcp.jussieu.fr/eunis
   * SilverPlatter Worldwide Library: http://www.silverplatter.com
   * TLTP Central Web page: http://www.icbl.hw.ac.uk/tltp
   * OUP's 'Medicine and the Internet' Home Page:
     http://www1.oup.co.uk/scimed/medint/HOME.html
   * Medical Imaging Internet Resources:
     http://agora.leeds.ac.uk/comir/resources/links.html
   * Medical links page: http://eja.anes.hscsyr.edu/perf/medical_links

   5.4. Közvetlenül nyelvoktatásra szánt anyagok

   A    közvetlenül    nyelvoktatásra    szánt    anyagok    száma    szinte
végeláthatatlannak  tűnik,  ki-ki felkészültsége, tudásszintje, ideje, kedve
és  nem  utolsósorban  hardware  háttere  szerint  válogathat  a  letölthető
szoftverek,   szövegek,   írás-,  olvasási  készséget  fejlesztő  feladatok,
nyelvtani  tesztek,  irodalmi művek, sőt akár graffitik és keresztrejtvények
közül.   A  gazdag  kínálatból  néhányat  ismertetve  kívánjuk  a  figyelmet
felhívni, milyen gazdag lehetőségeket kínál a WWW.

   Nyelvoktató  szofvereket  találhatunk,  illetve  nyelvoktató  szövegekről
kaphatunk információt a következő oldalakon:

   * EL Teaching Software Page (Windows Shareware and Freeware
     International House): http//math.unr.edu/linguistics/teslmat.html/
   * The Electric Library: http://www.elibrary.com/id/2525 címen
     keresgélhetünk az elektronikus könyvtárban is
   * WWW Virtual Library: http://www.brown.edu
   * Language Page: számos különféle nyelvoktató anyagot kínál:
     http://www.villamette.edu/~tjones/Language-Page.html
   * Language Specific Activities: a University of Wisconsin oldalain
     feladatlapokat találhatunk: http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang
   * Challenge: írás- és olvasási készségeket fejlesztő feladatokat
     rejt a cím, az életben problémát, kihívást jelentő témák közül
     választhatunk, s megírhatjuk véleményünket a témáról, illetve
     arról, milyen szerepet játszik az életünkben, jelentkezni lehet:
     http://www.students.uiuc.edu/~-shetz/form.html
   * Language Testing Resources: a University of Survey teszteket kínál:
     http://www.surrey.ac.uk

   CityNet:  Jól  használhatók  nyelvórán a CityNet nevet viselő WWW-oldalak
amelyeken  a  világ különböző országaival ismerkedhetünk meg képek, térképek
és   leírások   segítségével.  Információt  gyűjthetünk  az  egyes  országok
kultúrájáról,   nyelvéről,  oktatásáról,  fontosabb  eseményeiről.  Találunk
adatokat egy külföldi út megszervezéséhez a turizmus és utazás címszó alatt,
és  képet  kaphatunk  az  adott  országban  élő emberek életéről is. Érdekes
feladat  lehet  a  nyelvtanulók  számára egyénileg azonos szempontok alapján
feldolgozni   a   különféle  országokról  szóló  információkat,  és  közösen
elvégezni az összehasonlítást: http://www.city.net/countries

   Dave's  ESL  Cafe:  Egy  másik, nyelvtanulók által kedvelt hely a WWW-n a
California  State  University, Northridge által fenntartott Dave's ESL Cafe:
http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html.  Ezen  az  oldalon számos
WWW-n  végezhető nyelvtanulási tevékenységbe kezdhetünk. A legújabb rész, az
ESL  Quiz  Center  számos témában kínál interaktív feladatokat, a földrajzi,
történelmi   és   tudományos   kérdéseken   kívül  találhatunk  kifejezetten
nyelvtani,  szövegértési,  íráskészséget fejlesztő, szókészlettani, közöttük
külön  szleng-résszel  foglalkozó  feladatokat. Egy, a browserek működéséhez
hasonló keresőoldalt találhatunk a One-Stop ESL Page-en, amely az ESL Cafe-n
kívül  a Yahoo, az InfoSeek, az Open Texts, a WebCrawler, az Alta Vista és a
Galaxy oldalain is keresgél helyettünk. Feltehetjük kérdéseinket a szerzőnek
az  ESL  Question  Page-en, nyelvtanulásra vonatkozó ötleteket, javaslatokat
kaphatunk  más  nyelvtanulóktól  és  tanároktól  az ESL Idea Page-en. Az ESL
Message   Exchange   segítségével  véleményt  cserélhetünk  a  világ  minden
tájékáról   bejelentkező   diákokkal   és  tanárokkal.  Megismerkedhetünk  a
nyelvtanulók     számára    legfontosabb    linkekkel,    amelyeket    külön
csoportosítottak  tanárok  és diákok számára, és az ESL Student Links és ESL
Teacher  Links  oldalaihoz  hozzátehetjük  saját  kedvenc  nyelvtanuló  WWW-
oldalaink   linkjét.   Közvetlenül   feliratkozhatunk  egy  nyelvtanulók  és
nyelvtanárok  számára  fenntartott  levelezőlistára  az ESL Email Connection
segítségével.  Olvashatunk  angolt  idegennyelvként  tanuló diákok által írt
graffitiket, és elküldhetjük sajátunkat is:

   * http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html.

   Természetesen saját magunk is kereshetünk további anyagokat, ha bármelyik
kiindulópontról téma szerint keresünk.

      5.5. Anyagok magasabb szintű nyelvtudással rendelkezők számára

   Magasabb   szintű   nyelvtudással   rendelkezőknek  szépirodalmi  műveket
(Gutenberg  project),  illetve azok nyelvtanuláshoz feldolgozott változatait
ajánlja a WWW.

   * Literature from many countries (több ország irodalmából
     találhatunk anyagokat: http://www.xs4all.nl/~pvessel/country.html
   * Yahoo Linguistics and Language Resources List:
     http://www.yahoo....Human Languages
   * Virtual Library, Language Section:
     http://www.willamette.edu/~tjones/languages
     www_Virtual_Library_Language.html

      5.6. Egyéb nyelvek nyelvoktatásra szánt anyagai

   Említést érdemel néhány WWW-oldal, amely más nyelvekhez ugyan, de érdekes
anyagokat  rejt. A világ minden nyelvéhez találhatunk már oktató anyagokat a
WWW-n. Néhány kiindulópont:

   * Foreign Language Teaching Resources:
     http://babe.uoregon.edu/yamada/forlang.html
   * Bilingual Education and ESL Resources. Washington State University:
     http://www.educ.wsu.edu/esl/esl.html
   * Computer Aided Language Instruction Group, University of Arizona,
     multimédia anyagokhoz mutat linkeket és különleges fontok is
     találhatók: http://cali.arizona.edu
   * Virtual Library, Language Section:
     http://www.willamette.edu/~tjones/languages
     www_Virtual_Library_Language.html
     nyelvek szerinti abc-rendben böngészhetünk a világ szinte összes
     nyelvének oktatóprogramjai, nyelvleckéi, szótárai és könyvei között

   Magyar nyelvet oktató program is létezik a következő címeken:

   * Hungarian Language Course:
     http://www.sas.upenn.edu/~arubin/hungarian.html
   * Learn (Medical) Hungarian:
     http://www.gizi.dote.hu/~hajnal/learnhu.html


  6. Saját készítésű nyelvoktató anyagok szerkesztésének néhány kritériuma

   Előbb-utóbb  a  legtöbb  oktatással foglalkozó szakember elérkezik arra a
pontra,  hogy  saját készítésű anyagait, szélesebb érdeklődésre igényt tartó
gyűjtéseit   szeretné   másokkal   megosztani.  Felmerül  a  kérdés,  milyen
kritériumok   alapján   szerkesszünk  saját  WWW-oldalakat.  Ma  már  számos
technikai   megoldás  kínálkozik  html-formátum  készítésére,  és  bizonyára
könnyen  találunk  olyan  szervert  is,  amelyen  a  szakember  segítségével
elhelyezhetjük anyagainkat.

      6.1. Általános tartalmi kérdések

   Néhány  tartalmi  jellegű  kérdés  feltétlenül  említést  érdemel. A WWW-
oldalak  az  elképzelhető  legszélesebb  nyilvánosságra tarthatnak igényt. A
potenciális   olvasók   száma   elméletileg   végtelen,   mégis   azt   kell
feltételeznünk,   hogy   az   anyag   témája  miatt  gyakorlatilag  egy  jól
körvonalazható  rétegre  szűkül  ez a közönség. Ezért első lépésként érdemes
eldönteni,  milyen  olvasói-felhasználói  rétegnek  szánjuk  anyagainkat, és
azokat megcélozni mind tartalmi, mind szerkesztési szempontból.

   Azonban minden WWW-oldal ugyanakkor mégis ennél több embernek szól, ezért
az  anyag  összeállításánál  nem szabad megfeledkeznünk (és általában nem is
szoktak)   a   kezdőkről,   az   érdeklődőkről   és   az   adott   szakmában
tájékozatlanokról  sem.  Nem  felesleges  udvariasság a nyitó oldalon kicsit
bőbeszédűbben,  közérthetően  elmagyarázni,  akár  egy leíró jellegű linkkel
kapcsoltan, hogy mire számíthat az olvasó a következő oldalon, hiszen a WWW-
nek  megvan  az a remek tulajdonsága, hogy csak azt és annyit olvas belőle a
felhasználó,  amennyire  valóban  szüksége  van.  Amint azt legtöbb amerikai
eredetű WWW-oldalon tapasztalhatjuk, mindig a legtájékozatlanabb felhasználó
szemszögéből  érdemes  az  oldalt  szerkeszteni,  a  rutinosabbak legfeljebb
továbblapoznak.   Potenciális   felhasználóink   érdekében  célszerű  ezt  a
megoldást  választani  az  egyes oldalak bevezető leírásainál is. Tény, hogy
valamennyivel  nagyobb  munkát  jelent  a több magyarázat megfogalmazása, az
első  megfontolásra  talán  feleslegesnek tűnő linkek létrehozása a kiinduló
oldalakon,  ám  az  egyre  szaporodó mennyiségű anyag miatt erre feltétlenül
szükség van.

      6.2. Kapcsolatfelvételi lehetőség biztosítása

   Mindenképpen   fontos   az   oldal  szerzőjével  való  kapcsolatfelvételi
lehetőség  biztosítása, a legtöbb nyitóoldalon szerepel manapság a szerző e-
mail    címe,    amelyre   rákattintva   általában   megjelenik   valamelyik
levelezőprogram,  és  az olvasó közvetlen kapcsolatba léphet a szerzővel. Ez
nemcsak  figyelmesség  az  oldal  szerkesztőjétől, nemcsak formális módon az
olvasó  egyenrangú  partnernek  tekintése,  hanem  sokszor  valóban  hasznos
javaslatokat, tanácsokat kaphatunk olvasóinktól. Eszükbe juthat olyasmi, ami
a  szerző  figyelmét  esetleg  elkerülte,  új szempontokat vethetnek fel, és
amire  a legtöbb oldalon kifejezett kérést is találunk az anyag szerkesztője
részéről, a témához kapcsolódó újabb WWW-oldalak címét is összegyűjthetjük a
felhasználók segítségével.

      6.3. A Learn (Medical) Hungarian nyelvoktató anyag

   A Learn (Medical) Hungarian nyelvoktató anyag elsősorban a Magyarországon
tanuló  külföldi orvostanhallgatóknak készült, tehát viszonylag szűk réteget
céloz  meg.  Célja,  hogy  a  hallgatók  minél  sikeresebben boldoguljanak a
betegekkel  történő  kommunikáció  során,  a  betegkikérdezések alkalmával a
klinikai,   elsősorban   a  hosszas  kérdezősködést  igénylő  belgyógyászati
gyakorlatokon.  Az  anyag  erős  középhaladó  szintű  nyelvi előképzettséget
tételez,  így  természetesen  nem  tér  ki az alapvető nyelvtani szerkezetek
magyarázására.  Az  egyes részek azonban nyelvtani szempontból értelmezik az
adott  alakot.  A  magyar  nyelv  iránt érdeklődők is találhatnak érdekes és
hasznos nyelvi szerkezeteket a hétköznapi nyelvre vonatkozóan az orvos-beteg
viszony és a köznapi magyar orvosi nyelvhasználat témaköreiben.

   Az  anyag többéves gyűjtőmunka eredménye, amelyet a szerző a szakirodalom
tanulmányozása  mellett  a  klinikai  gyakorlatokon  szakorvosok,  magyar és
külföldi  hallgatók  segítségével gyűjtött össze és a szakorvosokkal történő
konzultációk  után  rendszerezett.  A  kérdéssorozatok  nagy  része  nemcsak
nyelvórán,  hanem  a  gyakorlatokon  is  hallgatókkal kipróbált anyag, amely
tapasztalataink szerint nyelvileg működőképesnek és hasznosnak bizonyult.

   Szerkezeti  felépítése  a  következő:  A  szakorvosok,  szakterületek  és
betegellátással  foglalkozó  intézmények  listáját  a  belgyógyászati kórlap
alapján  történő  anamnézisfelvétel  követi. A legfontosabb kérdések mellett
közvetlenül  olvasható  az  angol  fordítás  is.  Egy  másik  változatban  a
kérdésekre    adott   lehetséges   válaszokat   találhatjuk,   ez   a   rész
szótárhasználatot  igényel.  Az anamnézisfelvétel a szülészetben használatos
leggyakoribb  kérdésekkel  egészül  ki. A leggyakoribb betegségek hétköznapi
elnevezéseit,   amelyek   angol  megfelelői  is  szerepelnek,  a  betegségek
általános  elnevezései,  az  azokkal kapcsolatos igei alakok és a betegségek
nevei  előtt  leggyakrabban  álló melléknevek követik. A panaszok és tünetek
között  néhány  alapbetegség  sajátossága szerepel egyrészt leíró jelleggel,
másrészt  a  beteg  szavaival  elmondva  is.  Ez utóbbi szövegek, illetve az
ezeket  követő két tipikus magyar betegség, a magas vérnyomás és a májzsugor
részletesebb leírása szótárhasználatot igényel.

   A   gyógyszerelésre   vonatkozó   alapkérdések,   a  gyakori  gyógyszerek
elnevezései,  formái  és  mellékhatásai,  valamint  a  gyógyszerek szedésére
vonatkozó  utasítások  mindkét  nyelven  szerepelnek.  A  kérdésekre  kapott
lehetséges  válaszokból  is  kaphatunk  ízelítőt.  A beteg vizsgálata közben
adott utasításokat a szokásos egyes szám harmadik személyű alakok mellett az
udvarias  tessék-szerkezetekben  is  megtalálhatjuk,  természetesen az angol
megfelelőkkel  együtt. Ezt a fizikális vizsgálat közben elhangzó információt
adó  és  együttműködésre  felszólító  kifejezések  követik  két  nyelven.  A
függelék  rész  feladatlapokat tartalmaz (például a fordítások között vannak
zárójelentések,   gyógyszerismertetők   is,   de   találhatunk   hagyományos
feladatokat is), amelyekkel a diákok próbára tehetik tudásukat.


                7. Javaslatok a WWW-n található nyelvoktatást
                    segítő anyagok ésszerű használatához

   Nem  lehet  kétséges  tehát,  hogy  a  WWW  kiváló  lehetőségeket kínál a
nyelvtanulásra  is.  Azonban  a  sokszor  egymástól igen távol lévő helyekre
történő,  esetleg  a  csupán  önmagáért  való, cél nélküli kalandozás néhány
jelentős kérdésre hívja fel a figyelmet.

   Minden  Internet-használó  közös  felelősségére  kell  gondolnunk  akkor,
amikor  feladatokat  adunk  ki,  hogy  lehetőleg  minél  ésszerűbben,  minél
hatékonyabban használjuk a hálózatot. A nyelvtanulás címszó alatt elkövetett
böngészés  sok  felesleges  időt  és  energiát  is  lefoglalhat,  sok szabad
kapacitást  is  leköthet,  ha nem tervezzük meg okosan a munkát. Célszerűnek
látszik  az  informatikai,  lehetőleg  hálózatkezelésben  járatos  szakember
segítségét  igénybe  venni  már  a  tervezés  fázisában  is  minden  WWW-vel
kapcsolatos  tevékenység  bevezetése  előtt.  Csak  a  szakember döntheti el
ugyanis, hogy mekkora leterheltséget képes például egy nyelvtanár okozni egy
nem  racionálisan  átgondolt, nem az ésszerűség határain belül mozgó feladat
megválasztásával.  Nem kell szégyellni segítséget kérni, hiszen mindannyiunk
közös   érdekéről,   a   hálózat  nyújtotta  lehetőségek  minél  értelmesebb
kihasználásáról van szó.


                     8. Irodalomjegyzék: kiindulópontok

   A  következő  WWW-oldalakról  elindulva  saját magunk is böngészhetünk és
gyűjthetünk további anyagokat:

   * Angol egyetemek: http://www.niss.ac.uk/education/hefce/index.html
   * Angol főiskolák: http://www.co.uk/colleges.html
   * Autonomy and Independence in Language Learning:
     http://www.hku.hk/engctr/autonomy/satrs.html
   * Bilingual Education and ESL Resources. Washington State University:
     http://www.educ.wsu.edu/esl/esl.html
   * Cambridge University Press: http://www.cup.cam.ac.uk
   * Career Mosaic http://www.careermosaic.com
   * CELIA ESL Shareware: http://www.latrobe.edu.au/gse/celia/sl/sl.html
   * Challenge: http://www.students.uiuc.edu/~-shetz/form.html
   * CityNet: http://www.city.net/countries
   * Comenius Group: http://www.comenius.com
   * Computer Aided Language Instruction Group, University of Arizona,
     http://cali.arizona.edu
   * Computer Bookshop: http://www.easynet.co.uk/compbook.html
   * Dave's ESL Cafe: http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html
   * Doc's Education Resource Page: http://www.pixi.com/~cram
   * E-mail Key Pal Connection From the Comenius Group:
     http://www.comenius.com
   * EFL Web: http://www.u-net.com/eflweb
   * EL Teaching Software Page (Windows Shareware and Freeware
     International House): http//math.unr.edu/linguistics/teslmat.html/
   * Electric Library: http://www.elibrary.com/id/2525
   * Employment Opportunities http://www.edu/~mfriley/jobguide.html
   * English for Science and Technology:
     http://www.cibnor.conacyt.mx/est/activity.html
   * ESL Exchange: http://www.ed.uiuc.edu
   * ESL Sites on teh Web: http://www.ed.uiuc.ed
   * Foreign Language Teaching Resources:
     http://babe.uoregon.edu/yamada/forlang.html
   * Frizzy University Network (FUN): http://thecity.sfsu.edu/~funweb
   * Heinemann ELT: http://www.heinemann.co.uk/heinemann/elt
   * Heinle & Heinle Publishers: http:/www.thomson.com/heinle.html
   * HomePage Construction Kit:
     http://gnn.com/gnn/netizens/construction.html
   * Hungarian Language Course:
     http://www.sas.upenn.edu/~arubin/hungarian.html
   * HUT Email Writing Project http://www.hut.fi/~rvilmi
   * Interactive Internet Language Learning:
     http://www.babel.uoregon.edu/yamada/interact.html
   * International E-mail Tandem and Forum Project
     http://www.enst.fr/~benenson/lgv
   * International E-mail Tandem Network címe:
     http://www.slf.ruhr-uni-bochum.de
   * International Language Centres Group (International House):
     http://www.ilcgroup.com/home.html
   * Internet Bookshop: http://www.bookshop.co.uk
   * Internet Resources for Language Teachers: http://www.cti.hull.ac.uk
   * JLTC General Language Resource: http://www.aros.net
   * Jobserve http://www.jobserve.com
   * Language Page: http://www.villamette.edu/~tjones/Language-Page.html
   * Language Resource Centre: http://www.dartmouth.edu/~hr/lrc
   * Language Specific Activities: http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang
   * Language Testing Resources: a University of Survey:
     http://www.surrey.ac.uk
   * LATTICE: http://www.cltr.uq.oz.au:8000
   * Learn (Medical) Hungarian:
     http://www.gizi.dote.hu/~hajnal/learnhu.html
   * Lingnet: http://lingnet.army.mil
   * LINGUIST: http://www.emich.edu/~linguist/issues.html
   * Linguistic Funland E-mail Pen-Pal Opportunities for Students:
     http://math.unr.edu/linguistics/teslpnpl.html
   * Linguistic Funland: http://math.unr.edu/linguistics/tesl.html
   * Literature from many countries:
     http://www.xs4all.nl/~pvessel/country.html
   * New Tools for Teaching: http://ccat.sas.upenn.edu/jod
   * Ohio University, Call Teaching Resources:
     http://www.tcom.ohiou.edu/OU_Language/teachers-general.html#Resources
   * Oxford University Language Centre:
     http://info.ox.ac.uk/departments/langcentre
   * Pizzaz! http://darkwing.uoregon.edu/~leslieob/pizzaz.html
   * Teaching with the Web:
     http://www.polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/teach.html
   * University of Wisconsin:
     http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/nflrc.html
   * Virtual Catalogue: http://www.pvp.com/esl.html
   * Virtual Library, Language Section:
     http://www.willamette.edu/~tjones/languages
     www_Virtual_Library_Language.html
   * WWW Address Book: http://www.educ.wsu.edu/esl/index.html
   * WWW Virtual Library: http://www.brown.edu
   * Yahoo Linguistics and Language Resources List:
     http://www.yahoo.com/Social_Science/Linguistics_and_Human_Languages
   * YAHOO: http://yahoo.com/Education/Languages
     English_as_a_Second_Language
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező