Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              Dr. Kokas Károly:
                          ()

          SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ TEMATIKUS "INTERNET KONZERVEK" A TANÓRÁN

                      (JATE Egyetemi Könyvtár, Szeged
                        http://www.bibl.u-szeged.hu)

               (Az 1998. március 30-31-én megrendezésre került
                  "SULINET - ablak a világra" konferencián
                    elhangzott előadás írott változata.)

                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+

        Az  alábbi  rövid írásban vázlatosan annak módszertanát próbálom
     elmondani,   hogy   miért  és  hogyan  készítsünk  saját  Internet-
     anyaggyűjtéseket,  azokat  hogyan  kezeljük, hogyan írjuk fel CD-re
     ill.   hogyan  szolgáltassuk  hálózaton.  Mivel  munkahelyemen  (és
     általában  az  egyetemi világban) unixos rendszerekkel dolgozunk, a
     kialakult módszertan leginkább erre támaszkodik. Merthogy azonban a
     Sulinet  világában  nem  ez,  hanem  az  MS operációs rendszerei az
     uralkodóak,  igyekszem  a  Windows, Windows 3.11 ill. 95 vagy az NT
     problémáira  is  kitekinteni. Természetesen nem hallgatható el az a
     tény,  hogy  a  vegyes  operációs  rendszerek ill. a Microsoft azon
     politikája,  hogy  nem föltétlen követi a kialakult szabványokat és
     saját   formátumok   tömegét   használja,  szóval  mindez  nehezíti
     dolgunkat. Azonban ma már rendelkezésünkre áll a középiskolákban is
     egy  gyakorlatilag  ingyenes  eszköz,  a  Linux,  amellyel  meglévő
     hardver parkunkkal is kipróbálhatjuk a unixos megoldásokat.


                        1. Miért kell "konzerválni"?

   Ma  még  nagyon  nehéz  egy  tanórát úgy elképzelni, hogy a tanulók valós
időben  Interneten oldják meg a feladatokat. Erre az Internet-csatlakozással
felszerelt  kabinetben végzett metódusra igazából csak akkor van szükség, ha
kifejezetten  magát  az  Internetet tanítjuk, mondjuk számítástechnika órán.
Jóval    izgalmasabb    azonban    szakmailag,    amikor    az    internetes
információforrásokat  a  videóhoz,  a  diához, fóliához hasonlóan egyszerűen
csak   be   akarjuk   építeni   az   órai  ismeretanyagba,  akárcsak  puszta
illusztrációként. Nyilvánvaló ez esetben szükséges és elégséges feltétel az,
hogy a tanári gép képe legyen jó minőségben kivetíthető. Jó, ha ez a gép élő
internetes kapcsolattal is rendelkezik, de az sem tragikus, ha nem.

   A  tanóra  kiszámított,  pergő  menetében amúgy is nehezen fér be egy sok
bizonytalansággal   járó   "valódi"  Internet-keresés.  A  diákok  sem  erre
kíváncsiak  ez  esetben,  látják,  tanulják  ezt  a  megfelelő  tanórán. Egy
történelem  vagy  biológia  órán  a  szaktanár  - aki nem föltétlen komputer
specialista  -,  nagyobb  biztonságban  érzi  magát,  ha előre letöltött, az
iskola   szerverén  előkészített,  ne  adj  Isten,  megszerkesztett  anyagot
használhat.


                    2. Egy klasszikus módszer: a tükrözés

   A  mirroring vagy tükrözés régóta ismert módszer. Legfontosabb funkciója,
hogy  a  leterhelt vonalakat kímélendő ill. a kockázat nélküli rendelkezésre
állást biztosítandó egy nagyon gyakran használt információforrást vagy annak
egy  részéről  "tükörképszerű"  másolatot  készítünk.  Ez  a  másolat  lehet
hivatalos  is (official mirror site) vagy magánhasználatú. Ez utóbbi esetben
nem  feltétlen  kell  engedélyt kérnünk, de nem is szolgáltathatjuk tovább a
hálózaton kifelé az adott anyagot.

   A  legegyszerűbb eset tehát, amikor a tanórán vagy a tanítási folyamatban
később felhasználandó anyagot az iskola szerverére tükrözzük, hogy a későbbi
zavartalan  használatot  biztosítsuk.  Ez  a "használat" legtöbbször további
feldolgozást  jelent,  hiszen a letükrözött site legritkább esetben alkalmas
közvetlen felhasználásra.

   Nagyon  sokféle tükröző program ismert az Internet világában, az egyszerű
perl   scriptektől  a  szép  grafikus  felületekkel  és  legördülő  menükkel
felszerelt csodákig bezárólag. Az egyik legismertebb és méltán legnépszerűbb
a WGET.


      2.1 A WGET példája

   A  korábban  GETURL  néven  ismert  WGET  Hrvoje Niksic <>
horvát  programozó  munkája,  tipikus  GNU  licence  alá  eső  program.  Így
természetesen  forrásnyelven  is hozzáférhető. A grafikus felülethez szokott
Windows-felhasználónak  meglepő  lehet  a  segédprogram  mérete  (100  kbájt
alatti!)  és az is, hogy egyszerű parancsnyelvi interfésszel látták csak el.
A  WGET a különféle unixos szervereken használható elsősorban, gyakorlatilag
bármelyik Unix verzió alatt lefordítható és portolható. Így az igen népszerű
és elterjedt Linux különféle fajtái alatt is.

   A  program gyakorlatilag bárhol föllelhető az Interneten, mégis adjuk meg
a "hivatalos" site-ját:

              ftp://gnjilux.cc.fer.hr/pub/unix/util/wget>

ill. egy tükrözés:

              ftp://sunsite.auc.dk/pub/infosystems/wget>
            http://sunsite.auc.dk/ftp/pub/infosystems/wget>

   A   programmal   kapcsolatos   tudnivalókkal,   a   fejlesztéssel   külön
levelezőlista  is foglalkozik, a <> címen, amelyre 

> címen kell feliratkozni.

   Mit  tud  tehát  a  WGET?  Nagyon  sokat  és  azt nagyon biztosan. A WGET
egyszerű  kezelési felülete ellenére maradéktalanul teljesíti mindazt, amire
http  ill.  ftp site részleges vagy egészben való tükrözése során szükségünk
lehet.  Indíthatjuk  természetesen  batch  file-ból,  így  időzítve is. Nagy
előnye,  hogy  az  alfanumerikus  felület  miatt  pl.  akár otthonról dialup
hívással  is elindítható a program. Paramétereit nagyon sok kombinációban, a
szokásos  unixos  flagekkel  adhatjuk  meg.  Megadhatjuk  pl., hogy egyszerű
letöltés  vagy  tükrözés  legyen-e  a  munkafolyamat eredménye, hogy csak az
adott  könyvtártól  lefelé menjen ill. eltérjen-e az illető site-tól. Milyen
file-típusokat  hozzon  ill.  ne  hozzon  le,  konvertálja-e  relatívvá vagy
abszolúttá  a  linkeket stb. stb. A program nagyon alkalmas tükrözött helyek
karbantartására, ezt elősegíti nagyon részletesen felépített logfile-ja is.


      2.2 Web-letöltés Windows alatt

   Persze   a   windows-os   világban  is  találunk  hasonló  célból  megírt
programokat,  még ha kompaktságuk, kifinomult beállítási lehetőségeik nem is
mérhetők  a  WGET-éhez. Ha megnézünk csak két ismert "shareware lelőhelyet",
mint pl. a TUCOWS-ot (van magyar tükör!: http://www.euroweb.hu/tucows) és a
Windows95    site-ot    (http://www.windows95.com)    számtalan   ajánlattal
találkozunk, általában az "off line browser tools" terminológia alatt.

   A  WebZip 2.0 ravasz módon azzal hidalja át az eddigi problémákat, hogy a
letöltött  anyag  egy  nagy zipfile-ba, mint egy konténerbe kerül, így aztán
azt  már  nyugodtan  felírhatjuk  CD-ROM-ra.  A  WebMirror 1.15 "klasszikus"
tükröző  program,  de nem túl sok beállítási lehetőséggel, hasonlóak ehhez a
WebVCR és a Grab-a-Site is. A WebWhacker már kifinomultabb program, sőt több
mint  négy  megabájtos  méretével  egyenesen  tekintélyt  parancsoló. Ez már
közelebb   van  a  WGET  tudásához.  A  NetAttaché  programnak  a  shareware
használati  idő lejárta után külön "litte" verziója is van, ami freeware-nek
számít.  Régóta  kedvelt profi program a web-letöltők között a TelePort Pro,
amivel  szinte mindent meg lehet csinálni. S a sort folytathatnánk, hiszen a
két említett site-on legalább 30 hasonló program van.

   Mégis   szembetűnik   egy,   ami  már  csak  freeware  jellege  miatt  is
figyelemreméltó.  A  WEB  DOWNLOADER  2.2  kompakt méretével (200 kilobájtos
lévén,  akár  floppyról  is  indítható) és ügyes kezelőfelületével hívja föl
magára  a  figyelmet. Beállíthatjuk a tükrözendő helyet itt is, megadhatjuk,
hogy  más  szerverre átmenjen-e ill. az adott könyvtárnál "följebb" szabad-e
mennie   a   letöltésnek.   Indíthatjuk  időzítve  is  a  programot,  sőt  a
rendszergazdák  és  "más  hálóőrök"  nagy  bánatára  elvileg  100  csatornán
egyszerre   is   megindíthatjuk   a   tükrözést.  A  html  lapokba  ágyazott
dokumentumtípusok itt is elkülöníthetőek.


                        3. Saját anyagot szerkesztünk

   Az  alábbiakban  röviden  egy  művészettörténeti  példa kapcsán szeretném
bemutatni a munkamódszert.

   A  művészetek  története  elég  általános  téma ahhoz, hogy sokak számára
hasznosítható  anyagot  készíthessünk,  s  az  is vonzó volt, hogy számtalan
nagyon jó Internet szolgáltatást találtunk ebben a témakörben. Az első lépés
az  volt,  hogy könyvtárunk "hivatalos" magyarországi tükörszervere lett két
ragyogó  gyűjteménynek,  a  Carol Jackson-féle "Fine Art" anyagnak és az ún.
párizsi  "Webmuseum"  kollekciójának.  Mivel  hazánkban  is  van két ezekhez
mérhető  nagyon  szép  hely,  Krén  Emil  fizikus  által az NKA segítségével
szerkesztett  magyar festészettörténeti tárlat és ennek európai megfelelője,
úgy  döntöttünk  a  két  rendszeresen  tükrözött  helyhez  és  e  két utóbbi
magyarhoz közös "bejáratot" készítünk.

   A  későbbiek során jött az ötlet, hogy kiegészítsük e gyűjteményeket, más
kisebb  virtuális  múzeumok  kollekciójával,  úgy,  hogy az adjon egy 5-6000
képet  tartalmazó,  minden lehetséges szempontból "alapképtárnak" tekinthető
saját  anyagot.  Végül  is  e gyűjtő és szerkesztő munka eredményeképpen egy
majdnem   700   megabájtos   "múzeumot"   kaptunk.   Igazából   hét  nagyobb
összeszerkesztett  képtárról  van  szó, amelyek közül említettem már a Carol
Jackson-félét, a WebMuseum-ot. Ezekhez jöttek még a Louvre, a Vermeer Múzeum
ill. az Uffizi képei és két összeállítás Leonardóról és Monet-ről.

   Az  már  egyéni  megfontolás  kérdése  persze,  hogy mennyire szerkesszük
kompakttá az anyagunkat. Összefésüljük-e a párhuzamosságokat stb. Magam azon
a  véleményen  vagyok,  hogy  szerencsésebb,  ha  mennél  inkább megmarad az
eredeti  hely struktúrája. Így inkább arra szorítkozzunk, hogy ellenőrizzük,
mennyire  hibátlan  az  anyag  (az  "üres"  linkek  kikeresésére rengeteg jó
shareware  és  freeware program van a hálózaton) és szerkesszünk az együttes
használatot biztosító (ha szükséges akár többféle) tartalomjegyzéket.


                      4. CD-ROM-ra írjuk a gyűjteményt

   Mint  említettem  az  összegyűlt  anyag  700 megabájt körüli volt, így az
adott   szerver   helyproblémáit  is  figyelembe  véve  (hiszen  az  eredeti
tükrözéseket  közben is megtartottuk) jó megoldásnak látszott, hogy az egész
kollekciót  CD-ROM-ra  írjuk.  Mivel  az volt a cél, hogy ezt esetleg később
gond  nélkül  vissza  tudjuk  másolni a szerver winchesterére ill. más módon
szolgáltatni  tudjuk valamelyik unixos szerverünk segítségével, ezért a Unix
file-struktúrával  kompatibilis és amúgy is szabványos Rockridge CD formátum
mellett döntöttünk

   (Az  adott  példában  szereplő anyag unix alatti előkészítésében és CD-re
írásában Zawiasa Róbert kollégámmal dolgoztunk együtt.)


      4.1 Formátumproblémák

   A  CD-ROM  formátumgondok  onnan  adódnak,  hogy  az Interneten található
anyagok  -  unixos  szolgáltatójuk  lévén  -  magától  értetődően ismerik és
használják  a  DOS  és  a  Windows  világában  ismeretlen  hosszú  file-  és
alkönyvtárneveket  és  persze a kis- és nagybetűt megkülönböztető írásmódot.
Az  eredeti  ISO  9660  szabványú  CD-fölírási  szabvány  ezt  nem  ismerte,
ragaszkodott  a  8+3  formulához.  A  hosszú és vegyes írásmódú filerendszer
ugyan  hamarosan  CD-re  írható  lett  a Rockridge kiterjesztés révén. Ezt a
szabványt  azonban  nem  használják  a Microsoft operációs rendszerek, hanem
saját   kiterjesztésekkel   kísérleteznek,   így   a   Joliet   ill.   Romeo
formátumokkal.  A  gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden rendszer számára
jól  olvasható  (hosszú  filenevekkel  is operálni tudó) filerendszer ma nem
létezik  CD-én. Az összefüggések hosszas magyarázata helyett nézzünk meg egy
táblázatot:


----------------------------------------------------------------------------
Filerendszer      DOS    Windows  Windows  Windows  Windows  Mac      Unix
                         3.11     '95      NT 3.51  NT 4.0
----------------------------------------------------------------------------
ISO 9660 8+3      Igen   Igen      Igen    Igen     Igen     Igen     Igen
----------------------------------------------------------------------------
Más MS-DOS 8+3    Igen   Igen      Igen    Igen     Igen     Igen     Igen
----------------------------------------------------------------------------
Joliet
(Adaptec Toast,   Igen,  Igen,                               Igen,    Igen,
Easy CD Creator,  rövid  rövid     Igen    Nem      Igen     rövid    rövid
Easy CD Pro 95)   névvel névvel                              névvel   névvel
----------------------------------------------------------------------------
Joliet
(CD Creator 2.x)  Nem    Nem       Igen    Nem      Igen     ?         ?
----------------------------------------------------------------------------
ún. long file
name mód (Easy    Nem    Nem       Igen    ?        Igen     ?         ?
CD Creator)
----------------------------------------------------------------------------
Romeo (Easy                                                 Igen,   Vegyesen
CD Pro 95)        Nem    Nem       Igen    Igen     Igen    ha 31    látszik
                                                               karakternél
                                                               rövidebb
----------------------------------------------------------------------------
Macintosh HFS
(Adaptec Toast)   Nem    Nem       Nem     Nem      Nem       Igen    Nem
----------------------------------------------------------------------------
UDF                                Igen,            Igen,     Igen,
(DirectCD)        Nem    Nem       spec.   Nem      spec.     spec.    ?
                                   driverrel        driverrel driverrel
----------------------------------------------------------------------------
ISO 9660 Level3
(DirectCD         Nem    Nem       Igen    ?        Igen      Nem      ?
for Windows)
----------------------------------------------------------------------------
Rockridge
(mint Unix alatt  Igen,  Igen,     Igen,   Igen,    Igen,
legenerált image  rövid  rövid     rövid   rövid    rövid     ?       Igen
felírva)          névvel névvel    névvel  névvel   névvel
----------------------------------------------------------------------------

          (A táblázat a http://www.adaptec.com/tools/compatibility
         site adatainak felhasználásával készült. Sajnos az OS/2-ről
         nincsenek közelebbi információim, de a Rockridge formátumot
                        a hírek szerint nem ismeri.)


      4.2 Mi a megoldás?

   Mint  az  jól  látható,  sajnos  igazi korrekt megoldás jelenleg nincsen.
Szögezzük  le  elöljáróba,  amikor már hozzá kell nyúlni az anyaghoz név- és
filestruktúra  szinten,  az  sok bajnak lehet okozója. Viszont elképzelhető,
hogy másképpen nem boldogulunk. Ha teljesen biztonsággal akarunk eljárni, az
egész  anyagot  át  kellene  dolgoznunk  kézzel 8+3-as formátumúvá, hogy ti.
"azzal  biztos  nem lesz baj". De képzeljük ezt el 8-10.000 file esetében! S
akkor még a html-be ágyazott linkek kusza szövedékéről nem is volt szó.

   Erre  a  gondra  is  találunk  azonban  a  világhálón egy célprogramot, a
shareware  disztribúcióval  terjesztett  "HTML Rename!" nevűt. Ez a 32 bites
Windows-os   program   nem   csupán   a   file-ok  átnevezését,  automatikus
lerövidítését  végzi  el,  hanem  közben ennek megfelelően átalakítja a html
lapokban  a  hivatkozásokat  is.  Más  hasonló  programok közül ezt találtam
legbiztosabban  működőnek. Különleges tulajdonsága még, hogy olyan speciális
kérdéseket  is  megoldhatunk  vele  "útközben", mint pl. a Mac vagy 32 bites
Windows filestruktúrának megfelelő átnevezések.

   Természetesen  tudomásul  kell  vennünk, hogy a HTML Rename! "véglegesen"
átalakítja  anyagunkat,  ezért  a  művelet teljes befejeztéig ne töröljük az
eredeti tükrözött vagy letöltött anyagot


                         5. Szolgáltatás a hálózaton

   Elkészült  anyagunkat általában csak magánhasználatra szánjuk, hiszen nem
valószínű, hogy az összes forráshelyről engedélyt kértünk, s a belső iskolai
használat  miatt  erre szükség sem nagyon van. Mindenesetre, ha nyilvánosság
számára  készítjük a szolgáltatást, ne feledkezzünk el a hálózaton is létező
szerzői   jogi  kérdésekről,  s  tanulmányi/iskolai  használatra  hivatkozva
kérjünk  ingyenes hozzájárulást, amit a szerverünkön jól látható helyen és a
források megjelölése mellett helyezzünk el!

   Ha  a  nyilvánosság  számára  nem  is,  de  felmerülhet az igény, hogy az
iskolai  intranet  hálózatban mások számára is elérhetővé tegyük az anyagot.
Windows NT szerver esetében a winchesteren tárolt anyag, vagy a megfelelő NT
verzió  alá  felírt  CD különösebb nehézség nélkül elérhető, ha vállaljuk az
átírás  és  javítás  igen  munkaigényes  és  kockázatos  módját  (ami  meg a
célszoftver alkalmazásával sem föltétlen egyszerű).

   Érdemes  itt  röviden  még arra is kitérni, hogy az ilyen nagy terjedelmű
anyagok  összeszerkesztése  igen  nagy  figyelmet  igényel,  s kézi munkával
nagyon  nehezen  megoldható.  Ezért érdemes azokat a világhálón (az említett
shareware  helyeken  pl.)  fellelhető  ellenőrző  szoftvereket  használnunk,
amelyek  egyenként  kontrollálják  a  hibás  linkeket és kigyűjtik a hiányzó
képek és hivatkozások listáját stb.

   Jóval  egyszerűbb  és  az  eredeti  struktúrákat  legjobban  megőrző  mód
azonban, ha az elkészült anyagot az említett Rockridge formátumban írjuk fel
CD-re,  és  így  szolgáltatjuk.  Ennek  elkészítésre  és  szolgáltatására is
kiválóan  alkalmas  a  Linux.  Ezzel  egyrészt könnyedén legyárthatunk egy a
Rockridge szabványú CD kiterjesztésnek megfelelő image file-t, amelyet aztán
bármelyik  CD-ROM  író  programmal  felírhatunk  egy  nyers  CD-re.  Az  így
elkészült   CD-t   egyszerű   mountolással   részévé   tehetjük   a  linuxos
webszerverünk  file-rendszerének,  így  az  -  pl. egy szimbolikus linkkel -
bárhova  beilleszthető  a saját web-struktúrába. A mai nagy sebességű CD-ROM
meghajtók  lehetővé  teszik, hogy viszonylag nagyszámú kliens egyszerre érje
el az adott CD tartalmát.

   Az  már  az  elérhetőség  és  a  nyilvános  link  kérdése,  hogy  adunk-e
lehetőséget   arra,  hogy  kívülről,  az  egész  Internet  közösség  számára
láthatóvá  tegyük  művünket,  vagy  megelégszünk  egy  "láthatatlan", csak a
szűkebb közösség által ismert URL megadásával.

                                                   Szeged, 1998. április 13.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező