Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Kokas Károly:
                          ()
              (József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtár)

            HAGYOMÁNYOS ÉS ELEKTRONIKUS PEDAGÓGIAI SZAKINFORMÁCIÓ

        (In: Magyar Pedagógia, 1992., 92. évf., 2. szám, 153-166. o.)

                                     Az irányzatokat  (trendeket),  akárcsak
                                     a lovakat könnyebb  abban  az  irányban
                                     meglovagolni, amerre maguk is haladnak.

                                                               John Naisbitt
                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+
                                  Bevezetés
                                  ---------

   Ma  már közhelynek számítanak a társadalomtudományok művelői között is az
információ  hihetetlen  felduzzadásáról,  a  szükséges  ismeretek szelekciós
problémáiról  és  gyors  elavulásáról  szóló  híradások.  Az  a tény, hogy a
tudományos  ismeretek  megkettőződési  ideje manapság már csak mintegy 10-20
év,  jelzi,  hogy  a  mégoly  szűk  szakterület kutatója is egyre nehezebben
boldogul  a  számára  releváns szakirodalom áttekintésével, beszerzésével és
feldolgozásásval.  Évente  kb.  60  millió  oldalnyi  tudományos információt
publikálnak  a  világban, megközelítve azt a határt, amit az un. hagyományos
módon  még  meg  lehet  emészteni, fel lehet dolgozni. Tehát már a jelenlegi
információtömegben  való  eligazodás is súlyos problémákat vet fel és erre a
feladatra  a  még korszerű információkereső eszközök sem jelentenek végleges
megoldást. Nyilvánvaló, hogy a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz azoknak az
eszközöknek  amelyek  a szakmai tájékozódás "meta" felületével foglalkoznak,
vagyis  magáról az információról, annak eléréséről, feldolgozásáról szólnak.
Ezekre  az  eszközökre  nem csupán a publikációk mérhetetlen felduzzadása és
szóródása  miatt  van  szükség,  hanem  az  időtényező  miatt is: felmérések
szerint  a  tudományos  közlemények  iránti érdeklődés két év után rohamosan
csökken   és  több  területen  a  10  évnél  régebbi  publikáció  elavultnak
tekinthető.  A  nyomtatott  információhordozók  egyre növekvő előállítási és
terjesztési  költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra
kényszerítik  a  kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak.
Egyes  amerikai információs szakemberek úgy látják, a világon megjelentetett
információk    90%-a    már    most    is    digitális.    Az   elektronikus
információterjesztésnek  van  azonban  egy  másik aspektusa is: elektronikus
úton  a kommunikáció is könnyebb. Francis Crick Nobel-díjas tudós mondta: "A
tudomány  lényege  a  kommunkáció".  A  kutatók  az  idők  során  összegyűlt
ismeretek  elsajátításával kezdik tevékenységüket és aktív munkájuk során is
meghatározó szerepe van a szakmabeli társaikkal való kapcsolattartásnak.

   Mindezekből  következik, hogy a kutatóknak, szakembereknek az eddigieknél
jóval  hatékonyabb  információs "viselkedési kultúrát" kell elsajátítani, és
ameddig  beköszönt  a  minden  információt  egyetlen  rendszerben feldolgozó
világ-hipertext   rendszer,   addig   a  hagyományos  és  újonnan  kialakult
elektronikus  eszközök használatának kombinációjával lehet csak eredményesen
tájékozódni.  A fent jelzett trendek sokkoló hatása itthon még fokozottabban
jelentkezhet  az  eddigi  mesterséges  fékező  erők  eltűntével.  Ezekkel  a
tendenciákkal nem harcolnunk kell, hanem megtanulni velük együtt élni.

   Ez  a  rövid  írás  nem  akar,  nem  tud  a  pedagógiai információ minden
területére  kitérni, inkább csak a legfontosabb nemzetközi eszközöket említi
a  jelentősnek  tűnő  változások  illusztrálására,  nem alábecsülve persze a
hazai pedagógiai információ máris gazdag eszköztárát.


                     A tájékozódás hagyományos eszközei
                     ----------------------------------

                  Általános társadalomtudományi információ

   Mivel  a tágan értelmezett pedagógia tudománya igen sok helyen érintkezik
a   legkülönbfélébb   társadalomtudományokkal,   célszerű,   ha   az  átfogó
társadalomtudományi   szakirodalmi  eszközökre  is  vetünk  egy  pillantást.
Megjegyzendő,  hogy  az  alábbiakban  társadalomtudományok  alatt,  a magyar
szokásoktól  eltérően  csak  az  un.  "social  science"  kategóriát  értjük,
kirekesztve  a  szempontunkból  ugyan  szóbajöhető,  de mégis kevésbé fontos
művészeti tudományokat (Arts and Humanities).

   Igazán  hatékony és friss művel, ami a társadalomtudományi szakinformáció
egészében  eligazítana,  ma  nem rendelkezünk. A retrospektiv irodalmazásnak
igen  sok  egymást  átfedő,  de lyukakat is bőven hagyó az eszköztára. Erről
általánosságban   annyit   lehet   elmondani,  hogy  az  alább  ismertetendő
kiadványok   régebbi  köteteivel  ill.  a  később  tárgyalandó  számítógépes
óriásbibliográfiák  segítségével  valamennyire  áthidalható ez a nehézség. A
naprakész  informálódásnak  viszont  kitűnő  eszközei  vannak, elsősorban az
amerikai ISI (= Institute for Scientific Information) jóvoltából. Az intézet
speciális szempontú (az idézettség tudománymetikai szempontjára épülő) egyik
kiadványa  a  SOCIAL  SCIENCES CITATION INDEX, amely többek között lefedi az
antropológia,  kommunikáció, oktatás-pedagógia, pszichológia és szociológiai
területét  is.  A kiadvány évente mintegy 1500 folyóiratot dolgoz fel teljes
egészében,  további 3500-at pedig részben. Ez kb. évi 150.000 cikket jelent.
Bár  összefoglalókat  az  egyes  cikkekről  nem ad, más fontos információkat
viszont  igen:  így  hozza  az  illető  szerzők  címét  és  a  cikkek összes
hivatkozását.

   Ugyanezt  az  anyagot  dolgozza  fel  az  ISI  másik  kiadványa a CURRENT
CONTENTS, ill. annak "Social & Behavioral Sciences" c. alsorozata. A Current
Contents jellegéből adódóan a naprakész tájékoztatás eszköze, ugyanis minden
héten  közli  az illető területeken megjelent folyóiratok tartalomjegyzékét,
tárgyszó   és   szerző  szerinti  visszakereshetőséget  biztosítva.  Az  ISI
harmadik,    általános    társadalomtudományi    érdeklődésre    számottartó
bibliográfiája az INDEX TO SOCIAL SCIENCES AND HUMANITIES PROCEEDINGS, amely
a konferncia- és meeting-anyagokat dolgozza fel.

   Az  egyoldalú  Amerika-központú  tájékozódást  ellensúlyozhatja egy német
kiadvány,   amely   nem   kevesebbre  törekszik,  mint  a  világ  tudományos
folyóirattermésének   szakmailag  válogatott,  de  minden  tudományterületet
átfogó indexelésére. A szakkörökben csak "Dietrich" néven ismert vállalkozás
(teljes  címe:  INTERNATIONALE  BIBLIOGRAPHIE DER ZEITSCHRIFTENLITERATUR AUS
ALLEN   GEBIETEN   DES  WISSENS)  1896-tól  jelenik  meg,  évente  kb.  8000
folyóiratot dolgoz fel, ami mintegy 100-120.000 cikket jelent. Természetesen
ennek csak egy része társadalomtudományi. Jelentősége az interdiszciplináris
területeken való tájékozódásban és az "európaibb" merítésben van.

   Szintén   általános,   minden   területet  átfogó  kiadvány  az  amerikai
BIBLIOGRAPHIC  INDEX,  amely  sajátos megközelítésben, olyan, főként rejtett
bibliográfiákat  tartalmaz,  amelyek  akár önállóan, akár könyv, nyomtatvány
vagy  cikk  részeként (kb. 3000 folyóiratot figyel) jelentek meg, s legalább
az  50  tételt  eléri  nagyságuk. E kiadvány rokona a német kiadású és ebből
adódóan kicsit más orientációjú BIBLIOGRAPHISCHE BERICHTE, amely az amerikai
kiadványnál   szigorubban   válogat,   viszont  európai  ill.  kelet-európai
vonatkozásai sokkal erőteljesebbek.

   Hely  hiányában  csak utalok arra a lehetőségre, amelyet az egyes nyelvek
ill.  országok  könyv-  esetenként  cikk-irodalmát  közlő  különféle nemzeti
bibliográfiák   jelentenek   (Cumulative   Book   Index,   British  National
Bibliography,  Bibliographie  de  la  France, Deutsche Nationalbibliographie
stb.).  Szintén csak utalásszerűen említem a legkülönfélébb kötetes formában
megjelent  nagykönyvtári katalógusokat (British Library, Library of Congress
stb.),  amelyek azonban lassan az egyre gyarapodó és sokoldalúan használható
számítógépes könyvtárkatalógusok miatt jelentőségüket vesztik.


                          Segédtudományi információ

   Sokszor  más nagy tudományágak a pedagógiai kutatás "segédtudományaiként"
aposztrofálódnak  a  szakirodalmi  kutatás  szintjén,  így  célszerű röviden
kitérni  ezen  kapcsolódó tudományok legfontosabb referáló eszközeire is. Az
Unesco kiadásban megjelenő INTERNATIONAL BIBLIOGRAPHY OF THE SOCIAL SCIENCES
négy  alsorozatban  referálja  a  gazdaság,  a  politológia, a társadalmi és
kulturális  antropológia  és a szociológia területein megjelent könyveket és
periodikus   kiadványokat.  Távolabbi  területről,  de  bő  neveléstudományi
vonatkozásai  miatt említendő a modern kori (1492 utáni) történeti irodalmat
bemutató  HISTORICAL  ABSTRACTS,  a történeti-társadalmi földrajzi irodalmat
indexelő  GEO  ABSTRACTS "Social and Historical Geography" alsorozata, amely
minden témát referál, aminek akár csak formálisan is, de földrajzi aspektusa
lehet  (pl.  valaminek  a vizsgálata x területen stb.). Az Egyesült Nemzetek
genovai könyvtárának kiadásában jelenik meg a MONTHLY BIBLIOGRAPHY, amely az
ENSZ   tagállamokkal   ill.  azok  projektjeivel  kapcsolatos  kiadványokat,
cikkeket  ismerteti. Így pl. megtalálhatók benne az ENSZ ill. társzervezetei
által  menedzselt  oktatási-pedagógiai  tervekre  vonatkozó  irodalom  is. A
logika  tudományának  kurrens szakirodalmát nem külön orgánum, hanem a NOTRE
DAME  JOURNAL  OF  FORMAL  LOGIC: DEVOTED TO SYMBOLIC LOGIC c. szaklap közli
rendszeresen.  A  kapcsolódó  alkalmazott  területek  közül  még  egyet kell
megemlíteni,  a statisztikai irodalmat. Itt egy néhány évenként rendszeresen
megjelenő kiadványra fontos felhívni a figyelmet, amely valamelyest eligazít
a  tengernyi  statisztikai  sorozat,  évkönyv  között:  1962-ben publikálták
először Wasserman, P. és O'Brien, J. szerkesztésében a STATISTICS SOURCES: A
SUBJECT   GUIDE  TO  DATA  ON  INDUSTRIAL,  BUSINESS,  SOCIAL,  EDUCATIONAL,
FINANCIAL AND OTHER TOPICS FOR THE UNITED STATES AND INTERNATIONALLY c. 1000
oldalas   kézikönyvet,   amely   azóta   már   hetedik  kiadásánál  tart.  A
statisztikából  a  megjelent  irodalmat  referáló  index mű az INTERNATIONAL
STATISTICAL  REVIEW.  Ez  a kiadvány mind a statisztika elméleti kérdéseinek
irodalmát,  mind  magukat  a  statisztikai kiadványokat ismerteti. (Az egyes
szűkebb statisztikai szakterületeknek külön referensz eszközei is vannak.)

   Két  kiadványt  említenék  még  itt,  különösen jelentős neveléstörténeti
anyaga    miatt.   Az   egyik   a   nemzetközi   reneszánszkutatás   kurrens
bibliográfiája: a BIBLIOGRAPHIE DE L'HUMANISME ET DE LA RENAISSANCE, a másik
a  nemzetközi  reformációkutatás  eredményeit  és irodalmát közlő ARCHIV FÜR
REFORMATIONGESCHICHTE.  (A történeti jellegű kutatásokhoz egyébként célszerű
igen  alapos  tájékozódást folytatni, mert a legkülönbözőbb korok történeti,
művelődési  stb.  irodalmát  ismertető retrospektiv és kurrens bibliográfiák
már-már kaotikus képet mutatnak.)


                           Szociológia és lélektan

   Két  tudományterület a fentieknél azonban jóval szorosabban kapcsolódik a
neveléstudományokhoz,  ezért  ezekről  kicsit  részletesebben  lesz  szó.  A
legfontosabb   megemlíteni   a   világ   szociológiai   irodalmát   referáló
SOCIOLOGICAL  ABSTRACT-ot,  amely a hivatkozott cikkek tartalmi kivonatát is
adja (abstracts). Ez a kiadvány válogatva ugyan, de ismerteti a legfontosabb
pedagógiai  szakcikkeket  is,  főleg  természetesen,  ha  azoknak valamilyen
szociológiai  vonatkozása  is  van.  A  világ  legjelentősebb nem angolszász
kiadású   referáló-lapegyütese,   a   francia  BULLETIN  SIGNALÉTIQUE  egyik
szekciója  szintén szociológiai (521. SOCIOLOGIE, ETHNOLOGIE). Ez a kiadvány
évente   kb.   4000  szociológia  cikket  referál  mintegy  5-600  folyóirat
feldolgozásával. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban az
említett  amerikai Sociological Abstracts-el együtt használható ki igazán (a
referátumok  nyelve  francia, de angol index is van). Talán még az előbbinél
is   fontosabb   a   másik  nagy  szakterület,  a  pszichológia  irodalmának
figyelemmel  kísérése.  A  legjelentősebb  referáló  lap  itt is amerikai, a
PSYCHOLOGICAL  ABSTRACTS,  amely  évi 13-15.000 cikket ismertet, mintegy 150
lap  teljes  és  kb.  650  részleges  feldolgozása  után. A gyorstájékozódás
eszköze  lehet  a  svájci  kiadású  THE  PSYCHOLOGICAL  READER'S GUIDE. Ez a
havonta  megjelenő  lap  kb. 200 vezető lélektani folyóiratról ad rendszeres
keresztmetszetet.  Az  említett  Bulletin  Signalétique  ezen a területen is
rendelkezett  saját  index-művel,  amely  a  legutóbbi  időkben  különvállva
jelenik  meg  PASCAL  EXPLORE  néven. A francia lap figyelme a szorosan vett
pszichológia   mellett   kiterjed   a   pszichoterápia  és  pszichopatológia
területére   is.   Évente  mintegy  15  ezer  cikket  referál,  orientációja
bevallottan  francia, de igen sok angol, német nyelvű irodalmat is ismertet.
Pszichológiából  az  említetteken kívül még van két alternatívnak tekinthető
referáló  orgánum,  a  THE  ANNUAL  REVIEW  OF PSYCHOLOGY és a PSYCHOLOGICAL
BULLETIN,  amelyek  ugyan  általánosságban nem jobbak mint az említettek, de
néhány   szakterület  alaposabb  ismertetése  és  eltérő  szerkezetük  miatt
(szemletanulmányok  pl.)  már 30 éve versenyképesek az információs piacon. A
pszicholoógiai  téma lezárásaként még pár fontos speciális területet figyelő
kiadványról  néhány szót. Chicago-ban jelenik meg az évi kb. 1500 szakcikket
ismertető  CHILD  DEVELOPMENT  ABSTRACTS AND BIBLIOGRAPHY, amelynek jelentős
része   foglalkozik   a   neveléstudományt  is  érintő  területtel.  Angliai
megfelelője,  az  ANNUAL  PROGRESS IN CHILD PSYCHIATRY AND CHILD DEVELOPMENT
inkább  szemletanulmányokban foglalja össze egy-egy év kutatási eredményeit.
A szellemi fejlődési rendellenességek nevelési-pedagógiai vonatkozásaival is
foglalkozik  a  DEVELOPMENTAL  DISABILITIES  ABSTRACTS,  ez  az évi kb. 3000
cikket, könyvet ismertető amerikai kiadvány.


                         Neveléstudományi információ

   A szorosabban vett neveléstudományi-pedagógia szakirodalom áttekintésének
speciális eszköztára szerkezetileg és műfajilag (referáló- és index-művek) a
fentiekben ismertetetekhez hasonló.

   A  legjelentősebb, referátumokat is közlő bibliográfiai sorozat a CURRENT
INDEX  TO  JOURNAL  IN  EDUCATION, amely 1969 óta jelenik meg az Educational
Resources  Information  Center (ERIC) kiadásában. Innen kapta népszerű nevét
is,   főleg   elektronikus  adatbázis-változatát  a  szakma  csak  ERIC-ként
emlegeti.  A  mintegy  500, vagyis szinte pedagógiai szempontból szóbajöhető
lapot  referáló  kiadvány  havonta jelenik meg, kb. 20.000 cikket ismertetve
évente.  Hasonló,  bár  jelentőségében  kisebb  kiadvány  a  brit szigeteken
megjelenő,  elsősorban  a  szigetország  neveléstudományi irodalmát indexelő
BRITISH  EDUCATION  INDEX,  amely  kb.  évi 3-4000 cikket ismertet. Az egész
világ angol nyelvű cikkirodalmából válogat az amerikai Wilson cég kiadványa,
az  EDUCATION  INDEX. Az évente tízszer megjelenő lap 350 folyóiratot figyel
részletesen,  beleértve  a könyvismertetéseket is, de referátumot nem közöl.
Ez  a  munka  később  elektronikus  formában  lett  népszerű.  A  pedagógiai
szociológia  a  témája  a  Liverpoolban  megjelenő  SOCIOLOGY  OF  EDUCATION
ABSTRACTS-nek.  Az  évente  négyszer  megjelenő  angol index-mű alkalmanként
6-800  tartalmi  ismertetést  hoz, mintegy 270-300 szaklap állandó figyelése
alapján   válogatva..   A   francia   BULLETIN   SIGNALÉTIQUE-nek   is   van
neveléstudományi   szekciója   (520.),  mégpedig  sok  szakember  szerint  a
vállalkozás  egyik  legjobban  sikerült  része  a SCIENCES DE L'ÉDUCATION. A
kiadvány  1961  óta  jelenik  meg,  évi 350-400 folyóirat alapján kb. 4-5000
cikket  referál.  A  kivonatok  nyelve  itt is francia, de az igen részletes
tárgymutató   angolul  is  rendelekezésre  áll.  Talán  még  annyit  érdemes
megemlíteni  a  hazai  kutatói körökben kevésbé ismert Bulletin Signalétique
sorozatról, hogy előfizetési költségei töredékét teszi ki nevesebb amerikai-
angol társaiénak.

   Az előzőektől eltérően érdemes fölhívni a figyelmet egy nagy retrospektív
bibliográfiai  segédeszközre,  amely  a  bemutatott index-művek régebbi ill.
elektronikus változataival együtt kitűnően használható. A Harvard University
Library  kiadásában  jelent meg 1968-ban egy kétkötetes gyűjtemény EDUCATION
AND   EDUCATION   PERIODICALS   címmel   (Harvard  Univ.  Press).  Könyvtári
gyűjteményt  tartalmaz  a  University  London  Neveléstudományi  Intézetének
könyvtárkatalógusa  (LONDON UNIVERSITY. INSTITUTE OF EDUCATION. CATALOGUE OF
THE  COMPARATIVE  EDUCATION  LIBRARY).  Ez  a  kézikönyv  hat  kötetben és a
szuplementum  kötetekben  a  könyvtár  teljes cédulakatalógusát (kb. 160.000
kötet)  hozza.  Jelentős  kiadvány még az 1939 óta megjelenő angol EDUCATION
YEAR  BOOK,  amely  kb. 30.000 statisztikai, bibliográfiai stb. adatot közöl
egy-egy  kötetében,  ill.  az alapos szemletanulmányokat tartalmazó amerikai
REVIEW  OF  EDUCATIONAL  RESEARCH,  amely  most  negyedévente jelenik meg. A
hagyományos  információs  eszközök  vázlatos ismertetésének lezárásaként még
érdemes   megemlíteni,   hogy  az  egyes  korosztályok  oktatásához  ill.  a
neveléstudományok  egyes  részterületeihez,  az  egyes  országok pedagógiai-
neveléstudományi  programjaihoz  kapcsolódóan  speciális kurrens tájékoztató
eszközök  is  léteznek, mint pl. a RESEARCH INTO HIGHER EDUCATION ABSTRACTS;
EDUCATIONAL  DEVELOPMENTS  AT  HOME  & ABROAD; EDUCATIONAL DOCUMENTATION AND
INFORMATONEXCEPTIONAL  CHILD  EDUCATION RESOURCES; THE BACIE BIBLIOGRAPHY OF
PUBLICATIONS  IN  THE  FIELD  OF  EDUCATION  AND  TEACHING  IN  COMMERCE AND
INDUSTRY; TECHNICAL EDUCATION ABSTRACTS FROM BRITISH SOURCES stb. stb.


                       Az elektronikus szakinformáció

   A  fentiekben  többször  történt  arra utalás, hogy az egyes nyomtatásban
megjelenő  referens-eszközöknek  létezik  elektronikus változata is. Ma már,
több   esetben   mind   a  kutatók,  mind  a  kiadók  jobban  preferálják  a
számítógéppel  kezelhető  változatot.  Őszintén  szólva  nem hiszem, hogy az
Educational   Index-nek   és   társainak  nagy  jövője  lenne  a  nyomtatott
változatban.

   A  kérdés  persze  az, hogy ezeknek az elektronikus adathordozón elérhető
bibliográfiai,  faktográfiai stb. eszközöknek a használatához megvannak-e és
ha igen, milyenek a hazai feltételek.

   Néhány  éve  az  MTA,  az  OMFB  és a Művelődési Minisztérium Információs
Infrastruktúra   Fejlesztési   Program  (IIF)  néven  indított  projectet  a
kutatások  és  fejlesztések  támogatására.  Az IIF elsősorban egyetemeket és
kutatóintézeteket   kapcsol  össze  az  X.25  hálózaton  keresztül  (újabban
telefonvonalon  történő  elérés  is lehetséges). A rendszer üzemszerűen 1989
elejétől   működik,   jelenleg  mintegy  200  intézménynél  4-5  ezer  ember
használja.  Az  IIF  szolgáltatások  közül  a legfontosabbak az elektronikus
levelezés  (ELLA)  és a tudományos adatbázisok, de emellett van elektronikus
hírdetőtábla  (ELF),  állományokat  átvivő program (PETRA) és lehetőség lesz
távoli  nagy  számítógépek  használatára is. Az ELLA nevű e-mail (electronic
mail)  rendszer  külföldi  levelezőrendszerek  elérését  is  lehetővé teszi,
kapcsológépeken  keresztül gyakorlatilag a világ minden fontosabb hálózatára
lehet  levelet  küldeni.  A magyar adatbázisok közül kb. 70 érhető el az IIF
keretében,   ezek   részben   szakirodalmi  adatbázisok,  részben  különböző
faktografikus  adatbankok.  Ezenkívül  néhány  hazai  könyvtár katalógusa is
hozzáférhető már a magyar hálózaton (BME, BKE, JATE).


             Elektronikus levelezés és elektronikus konferencia

   A  kutató  és szakember számára a gyors elektronikus üzenetküldés előnyei
nyilvánvalóak.  Azonban  azt már kevesebben tudják, hogy üzenetet nem csupán
személyeknek  küldhetünk,  hanem  a  levelek (ill. az azokban lévő parancsok
fogadására) felkészített számítógépeknek is. A világban sok ezerre tehető az
olyan  gépek  száma,  amelyeken  különböző  típusú,  az üzenetek automatikus
kezelésére  alkalmas  program fut. Ezek közül is legelterjedtebb, s bizonyos
szempontból  a  többiek  számára  is mintául szolgáló szoftver a listserv, A
listserv  (list  server)  program  eredetileg  BITNET  hálózat  levélelosztó
programja volt, s kitűnő tulajdonságai miatt terjedt el. Ez a funkció, amely
ma  is  igen  népszerű, azt jelenti, hogy egy hálózatba kötött nagyobb gépet
alkalmassá  tesznek  arra,  hogy  a  géphez  címzett  leveleket az elosztási
címlistára  (distribution list) serverként automatikusan továbbküldje, így a
speciálisan  címzett  leveleket  -  szinte  egyidőben  -  minden  a  listára
feliratkozott   személy   megkapja.  A  listák  szakmai  érdeklődés  szerint
alakulnak  meg  ill.  át.  Jelenleg  a hálózatban mintegy 3000 szakmai lista
működik.  Természetesen  egy  gépen  több  lista is lehet. Egy-egy címlistán
található  azonos  érdeklődésű kutatók száma igen változatos, általában egy-
két  ezer, de a jelentősebb listák esetén elérheti az öt-hat ezret is, tehát
ennyien kapják meg a beérkezett leveleket.

   Vegyünk  egy  példát a listserv használatára. Az "Educational Research E-
conference" nevű lista elektronikus címe a következő:

                             ET

   Ez  azt jelenti, hogy ha erre a címre küldenénk egy e-mail üzenettet, azt
percek,  vagy  legföljebb  órák  alatt  az  "elektronikus  konferencia"  (e-
conference)  minden  résztvevője  megkapná.  De  hogyan  lehetünk  magunk is
olvasói  a listán közölt anyagoknak? A fenti címből képezzük az un. listserv
címet, tehát azt ahova parancsainkat címezzük. Ez azt jelenti, hogy a címben
a  @  előtti  részt  kicseréljük  a 'listserv' szóra és a következő egyetlen
parancsot   tartalmazó   levelet   küldjük   el   erre  a  címre  (vagyis  a
ET):

                        SUBSCRIBE ERL-L Janos Kovacs

   Ha  subject nélküli levelünk első sora a fenti volt, akkor 1-2 órán belül
kapunk egy üdvözlő levelet a géptől, amelyben a program közli a legfontosabb
tudnivalókat.  A  fel- és kiiratkozás természetesen bármikor szabadságunkban
áll.  Levelet,  kérdést  küldhetünk  olyan  listára  is, amelyen nem vagyunk
feliratkozva,  de  ekkor  persze  jeleznünk  kell,  hogy  a  válaszokat  nem
nyilvánosan,  hanem  saját  címünkre  kérjük.  Fontos  még  tudnunk,  hogy a
levélelosztás  a  listserveknek  csak  egyik funkciója, mert archivumként és
adatbázisként is működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti pl. hogy a listserv
tematikájával    megegyező    tartalmú   írások,   tanulmányok,   projectek,
dokumentációk  is  találhatók a távoli gépen, amelyek szabadon lehívhatók. A
listserv   program  működéséről  úgy  kaphatunk  bővebb  információt,  ha  a
feliratkozás  utáni  sorban,  vagy egy külön levélben elküldünk egy egyszerű
'help' vagy 'info' utasítást.

   Ezekután  nézzük meg, melyek a legfontosabb neveléstudományal, oktatással
kapcsolatos  témák (megjegyzendő, hogy az igen erős egyetemi részvétel miatt
gyakorlatilag legtöbb lista érinti az oktatás témakörét, így itt most csak a
kifejezetten ezzel foglalkozók közül említek néhányat):

CGE@MARIST                  Computer Graphics Education E-conference
COMMED@RPIECS               Communication education
ACADV@NDSUVM1               Academic  advising services in higher education
ADLTED-L@UREGIN             Canadian Adult Education Network
               Application of art. intelligence to education
ALTLEARN@SJUVM              Alternative Approaches to Learning Discussion
ANET-L@UALTAVM              Alberta Post-Secondary Education Network
CNEDUC-L@TAMVM1             Computer Networking Education E-conference
COCAMED@UTORONTO            Computers in Canadian Medical Education
COGSCI-L@MCGILL1            COGNITIVE SCI. CENTRE  Discussion Group
COMLAW-L@UALTAVM            Computers and Legal Education
    Computer Literacy in Higher Education
DEOS-L @PSUVM               Internat. discussion forum  for distance edu.
DEOSNEWS@PSUVM              Distance Education Newsletter
ECONED-L@UTDALLAS           Research in Economic Education
EDAD-L@WVNVM                Educational Administration E-conference
EDINFO-L@IUBVM              Educational Information e-conference
EDPOLYAN@ASUACAD            Education Policy Analysis ListServ
EDISTA@USACHVM1             Distance Education  -  Univ. of Santiago (Chile)
EDTECH@OHSTVMA              Educational technology
EDUC@UQUEBEC                Chercheurs en education
EDUCAI-L@WVNVM              Educational Applications of Art. Intelligence
EDUTEL@RPIECS               Considering CMC Applications in  Edu. Contexts
ERIC-L@IUBVM                Teaching and Study of Literature in Edu.
ERL-L@TCSVM                 Educational Research E-conference
HYPERMED@UMAB               Biomedical Hypermedia Instructional Design
ICU-L@UBVM                  Topics and  articles related to comp. in edu.
L-HCAP@NDSUVM1              Handicapped people in education
MEDIA-L@BINGVMB             Media in Education
MMEDIA-L @VMTECMEX          The Multimedia in education and training.
NEWEDU-L@USCVM              New Paradigms in Education E-conference
SCHOOL-L@IRLEARN            Primary and post-primary schools
STLHE-L@UNBVM1              The Soc. of Teach. and Learning in Higher Edu.
TAG-L @NDSUVM1              Talented and Gifted Education
TEACHEFT@WCU                Teaching Effectiveness
TECHED-L@PSUVM              TECHED-L Employment, training and literacy
TESL-L@CUNYVM               Teachers of English to Stud. of Other Languages
I-VIDTEK@UIUCVMD            Video Technology
VT-HSNET@VTVM1              Virginia K-12 School Network
WIP@SUVM                    Teaching Tools Works in  Progress  E-conference

   A jól működő e-konferencia szinte minden naprakész információval elláthat
szakterületünkön  (az  igazán jól működő listákon akár napi 10-15 anyagot is
kaphatunk),  értesülhetünk  konferenciákról,  sőt  a  jelenkezési  lapot  is
megkapjuk,  majd  az illető rendezvény után többnyire az értékelést, sőt nem
egyszer  az  előadások  kivonatait  is  olvashatjuk.  Felhívják figyelmünket
fontos  információkra, frissen megjelent szakirodalomra stb. Az elektronikus
konferenciáknak  kialakult szokásrendjük, etikettjük van, amely a "közösség"
elektronikus  életét  hivatott  szabályozni. Pl. ha valaki kérdést tesz föl,
illendő   a   személyreszóló   e-mailben   beérkezett   válaszokat  összegző
dolgozatban  közreadni,  viszont  nem  helyénvaló  reklámjellegű információt
közreadni, és így tovább.

   Ha   az   a  számítógép,  amelyet  munkánk  során  használunk,  közvetlen
kapcsolattal   rendelkezik   a  BITNET  ill.  EARN  hálózat  felé,  akkor  a
listserverekkel    kapcsolatos    lehetőségeink   kibővülnek.   Egyrészt   a
körülményesebb   levélírás   helyett   közvetlenül  ahatunk  utasításokat  a
listservnek   (feliratkozás,  egy  archiv  anyag  lekérése  stb.),  másrészt
használhatjuk  a listserven eladdig megfordult levéltömeget adatbázisként is
(ez  puszta e-maillel is lehetséges, csak igen körülményes). Ez azt jelenti,
hogy  kulcsszavainkat  beadva  megkérdezhetjük,  hogy  az  elmúlt időszakban
esett-e  szó  a  minket  érdeklő témáról, s ha igen, lekérhetjük a fontosabb
dokumentumokat.  Ne  feledjük,  a "gazdagabb" listáknál ez azt jelenti, hogy
5-8   ezer   archiv  állomány  fölött  rendelkezünk!  A  listserverek  egyik
továbbfejlesztett   változata,  amely  szintén  csak  közvetlen  BITNET/EARN
kapcsolat  esetén  érhető  el,  az  olasz-francia gépeken lévő adatbázisokat
üzemeltető   ASTRA  program.  Ennek  a  projectnek  a  segítségével  nem  is
elsősorban   bibliográfiai   információkhoz   juthatunk,   hanem  magukat  a
dokumentumokat  is  elérhetjük.  Pedagógiai-neveléstudományi  szempontból  a
következő  ASTRA  adatbázisok jöhetnek szóba: az AEP7, amely a University of
Texas  "The Advanced Educational Project" adatbázisa; a BBSD, amely oktatási
céllal  kifejlesztett számítógépes programok katalógusa; BIED, az oktatással
kapcsolatos nemzetközi érvényű dokumentumok archivuma és a RIED adatbázisok,
amelyek  oktatáskutatási projectek dokumentációit tartalmazzák 1980-tól stb.
stb.

   Miután  Magyarország  is  része  a  BITNET  hálózatnak, pontosabban annak
európai  részének  az  EARN-nek  (European  Academic  Research  Network)  és
hazánkban  is  működik un. nemzeti csomóponti gép, annak sem lenne akadálya,
hogy  a  későbbiekben  pl.  a  könyvtárosok  mintájára  a hazai pedagógiával
foglakozó szakemberek is üzemeltessenek egy saját listservet.


                                  E-journal

   Az   elektronikus   kommunikáció,  ill.  az  e-mail  használatának  másik
lehetősége,  hogy  nemcsak  a  fent  jellemzett elektronikus konferenciákra,
hanem az azokhoz kapcsolódó, vagy azoktól független elektronikus hírlevelek,
sőt  újabban  folyóiratok  terjesztési listájára is feliratkozhatunk. A csak
számítógépes  periodikák  komolyságára  jellemző,  hogy  legalább  70-80 már
közülük  ISSN  azonosítót  is  kapott,  és  nem  egyet a legkomolyab szakmai
referáló  lapok  is feldolgoznak. A feliratkozás itt nem mindig automatikus,
néha   a   szerkesztőségnek  küldött  e-maillel  történik.  Néhány  idevágó,
úgynevezett e-journal pl. a következő:

       - THE DISTANCE EDUCATION ONLINE SYMPOSIUM
          Feliratkozás: Richard Lee Holbert * ET

       - NEW HORIZONS IN ADULT EDUCATION
          Feliratkozás: ET (szerkesztőség címe)

       - ONLINE JOURNAL OF DISTANCE EDUCATION AND COMMUNICATON
          Feliratkozás: e-mail a ET címre:
          SUBSRIBE DISTED Janos Kovacs

       - RESEARCH AND EDU. APPL. OF COMPUTERS IN THE HUMANITIES
          Feliratkozás: Eric Dahlin * ET

       - PSYCOLOQUY
         Feliratkozás: e-mail a ET címre
         SUBSRIBE PSYC Janos Kovacs

   A  sikeres  "előfizetés"  után rendszeres időközönként elektronikus levél
formátumban  kapjuk meg a lapot, hasonlóan esetleges cikkeinket is íly módon
juttathatjuk  el  a  lap impresszumában megadott elektronikus szerkesztőségi
címre.


                          Elektronikus faliújságok

   A  közcélú  számítógépes  szolgáltatások egyik legnépszerűbb változata az
elektronikus  faliújság,  vagy  angol  nevén  BBS (Bulletin Board System). A
magyar  IIF  közösség  két  hasonló  rendszerrel is rendelkezik, az egyik az
Elektronikus  Faliújság,  névszerű  nevén  az  ELF.  Ezek  a  faliújságok  a
televizió  teletex  szolgáltatásához  hasonló,  csak  jóval  több információ
tárolására  képes  szöveges adatbázisok. Majdnem hasonló funkciókat lát el a
PETRA,  az  IIF  program fileservere. Mindkettőről számtalan, a számítógépes
rendszerekben  (pl.  listserv, e-journal) való eligazodást segítő információ
kérhető  le,  sőt  mi  magunk  is  küldhetünk fel hasznos információkat, pl.
tudományos  rendezvények  reklámját stb. Természetesen kifejezetten oktatási
tematikájú  BBS-ek  is  találhatók  szerte  a  világban,  s  ezek elérése az
INTERNET hálázathoz való kapcsolódással már a közeli jövőben a hazai kutatók
széles  rétegei  számára  lehetséges  lesz.  A  listserverhez  képest itt az
újdonság, hogy a távoli számítógéppel nem csak levelezünk, hanem valóságosan
is  bejelentkezünk  és azzal interaktív kapcsolatba kerülünk. Pl. a Syracuse
University  SUINFO  nevű  elektronikus  faliújságját  a a következő internet
címen érhetjük el: 128.230.1.21 (login: suvm és userid: suinfo). A faliújság
több   más  neveléstudományi  információ  melett  tartalmazza  pl.  az  ERIC
elektronikus  változatát  1984-től  napjainkig,  vagyis  több  mint  200.000
referátummal ellátott szakcikk bibliográfiai adatait.

   De  elérhetőek a szimpla X.25-ös hálózaton is oktatással kapcsolatos BBS-
ek,  így  pl. az angol Open University felnőttoktatási faliújságja. Hivása a
később  említendő  brit  könyvtárkatalógusokhoz hasonlóan az un. Rudtherford
gépen  keresztül  történik,  ami azt jelenti, hogy egy közbülső gépet hívunk
fel az X.25-ös hálózaton (hívószám: 023422351919169).

   Itt   aztán   már  az  angol  JANET  hálózat  belső  hívását  alkalmazzuk
(.000041500030).  A  szükséges  username: 'ICDL'. A távoli brit számítógépen
nemcsak    az   angol   felnőtt-távoktatási   projectekről   tájékozódhatunk
kimerítően,  hanem  az ezzel kapcsolatos elméleti-gyakorlati szakirodalomban
is kereshetünk.


                         Online könyvtárkatalógusok

   Csak  röviden említem meg azt az általános lehetőséget, hogy a 80-as évek
végétől   már   számtalan   kutatóintézet,  egyetem  stb.  számítógépesített
könyvtárkatalógusa  elérhető  a  hálázaton  keresztül. Európában az említett
X.25-ös  hálózat  segítségével  keresztül  (amin  az  ELLA  is működik!) pl.
elérhető  négy  német,  három  svájci,  egy  osztrák és 67 brit nagykönyvtár
katalógusa,  a számítógép kínálta összes keresési lehetőséggel egyetemben. A
korszerűbb  INTERNET hálózat elérésével (amely minden bizonnyal tömeges lesz
a  93-as  év elejére) további több száz (!) amerikai, ausztrál stb. könyvtár
katalógusát  használhatjuk, beleértve olyan óriás-katalógusokat is, mint pl.
a  kaliforniai  felsőoktatási  intézmények  20 milliós egyesített állományát
tartalmazó  Melvyl-t (ez a lehetőség már néhány könyvtárban, kutatóhelyen ma
is  adott!).  Sokszor  a  távoli  könyvtárkatalógusok magukba integrálják az
illető  intézmény valamilyen speciális gyűjteményét is, így pl. a colorado-i
CARL  rendszerben  számos  könyvtárkatalógus mellett megtaláljuk az amerikai
iskolakísérletek adatbázisát is.


                                   CD-ROM

   A  számítógépes  szakinformáció  ma legnépszerűbb megoldásait a különféle
optikai   lemezeken   (CD-ROM)   tárolt   adatbázisok   jelentik.  Ezek  már
elterjedtnek  mondhatók  hazánkban  is,  a  legfontosabbak  megtalálhaták  a
jelentősebb  egyetemi  könyvtárakban.  Jelentőségét az adja, hogy viszonylag
frissen  hozza  a  drágább  számítépes kapcsolattal és esetleg bizonytalanul
elérhető  adatbázisok  anyagát,  ezen  az  adathordozón a keresés nem kötött
időhöz  és az információ saját diszkünkre való letöltése is kényelmesebb. Az
alábbiakban   a  legfontosabb  pedagógiai-pszichológiai  CD-ROM  adatbázisok
táblázata következik:

        cím:                  kiadó:           téma:                rekord:

British Education Index     HMSO Books      educational
                                            literature (UK)         54 000

College Blue Book           Macmillan       education,
                                            colleges (USA)

ECCTIS CD-ROM               ECCTIS          education,
                                            universities (UK)       60 000

Education Index             Wilson Co.      educational
                                            literature              131 000

Education Library (EMIL)    OCLC            educational
                                            literature              500 000

EMIL                        CONSER          educational
                                            literature              500 000

ERIC                        Dialog          educational
                                            literature              600 000

ERIC                        SilverPlatter   educational
                                            literature              600 000

ERIC                        OCLC            educational literature  400 000

First Nat. Item Bank & Test Tescor Inc.     education (tests)        65 000

GCSE Compl. Maths Worksh.   Format PC       education (maths)

ICDL Distance Education     Open Univ.      education (directory)

NERIS CD-ROM                NERIS           education, schools (UK)

Peterson's College Database SilverPlatter   education, univ. (USA)    3 400

Peterson's Gradline         SilverPlatter   education,  univ. (USA)  28 000

ProDirect:Education         UMI             education, schools

SchoolMatch                 OCLC            education, univ. (USA)   24 000

Science Helper K-8          EBSCO           educational materials     1 000

US Civics/Citizenship Disc  Quanta P. Inc.  education, citizenship

ASSIA Plus                  Bowker-Saur     social sciences         100 000

Cross-Cultural CD 1-3       SilverPlatter   social sciences,
                                            humanities                1 000

NATASHA                     Knowledge A.    sociology, health
                                            care (data)              40 000

Social Sciences
Citation Index              ISI             social sciences       2 200 000

Social Sciences Index       Wilson Co.      social sciences         164 000

Sociofile/SOPODA            SilverPlatter   sociological literature

Women:Partners in Dev.      CD Res. Inc.    social sciences (women)

Psychiatry (E.M.)           SilverPlatter   psychiatry              200 000

PsycLit                     SilverPlatter   psychology              300 000

Psyndex                     SilverPlatter   psychology (Germany)     65 000

Int. Encyclopedia
of Education                Pergamon        encyclopedia(education)   1 500

Texas Education Encyclopedia Quantum A. I.  encyclopedia(education)

Dissertation Abstracts
Ondisc                      UMI             dissertations           900 000

Grants Database             Dialog          grants, fundations        8 900


   Természetesen  a  szakinformációt  tartalmazó  CD adatbázisok esetében is
irányadóak  lehetnek  a  bibliográfiai  és  referáló  lapoknál  elmondottak.
Munkánk  során  kitűnő segítséget adhatnak más szakterületek adatait hordozó
CD-ROM-ok, így pl. a nagy kereskedelmi könyvkatalógusok (Books in Print Plus
stb.), vagy faktográfiai adatbázisok (World Map stb.).


                             On-line adatbázisok

   Bár   az   on-line  infrmációs  adatbankok  között  is  vannak  csupán  a
kummunikációs  költségek  fejében  használható adatbázisok (pl. a Közös Piac
ill.  Európai  Unió  és  ENSZ témakörén belüli adatbázisokat tartalmazó ECHO
rendszer,  amely  az  X.25-ös  hálózaton a 0270448112 számon hívható, 'echo'
password-del),   mégis   inkább   a  nagy  adatbázis-szolgáltatókat  szokták
idesorolni.   Közöttük   is   legjelentősebb  a  DIALOG  és  a  DATASTAR.  A
gyakorlatban  ezek  adatbázisként  szolgáltatják  a  dolgozat  első részében
említett  legtöbb periodikus referáló munka anyagát, mégpedig általában több
évtizedes  kummulációban,  ill.  azoknak  a  CD-ROM-oknak  az adatbázisai is
megtalálhatók  itt, amelyekről szintén volt szó. Lényeges különbség, hogy az
adatok  frissessége  itt már napokban, hetekben mérhető. Ezek a szolgáltatók
azonban  már  nem  ingyenesek, mind a password-ért, mind a kapcsolati időért
fizetni  kell. Éppen ezért, általában véve még nyugaton sincs arra mód, hogy
maguk  a  kutatók  keressenek ezekben az adatbázisokban, hanem ezt könyvtári
informatikusok,  az  un.  közvetítők  segítségével  tehetik  meg.  Az adatok
keresés közben (on-line) is letölthetők, kinyomtathatók, vagy nagyobb tömegű
lekérdezés  esetén  a  távoli számítógép nyomtatóján is kiprintelhetők (off-
line), amit aztán légipostán kapunk meg.

   A  legfontosabb  kapcsolódó  adatbázisok  csaknem  minden  szolgáltatónál
lekérdezhetők,  azt  hogy  hol  történik  a keresés, azt jobb ha az említett
közvetítőre  bizzuk,  aki  a  napi  árfolyamokkal,  praktikus  változásokkal
tisztában van.

   A   legfontosabb  vonatkozó  adatbázisok  a  nagy  adatszolgáltatáknál  a
következők:

            Név:                   Téma:                   Rekordszám:

         A-V ONLINE         audovizuális oktatás            324 000
         AIM/ARM            szakképzés, pályaválasztás       27 000
         BILINGUAL EDU      kétnyelvű oktatás                21 000
         BRIT. EDU.IND.     oktatás (brit)                   60 150
         CHILD ABUSE...     hátrányos helyzet                12 000
         EDU TESTING        oktatási tesztek                 10 000
         ERIC               oktatás                         720 000
         EUDISED            EGK oktatási kutatásai           10 000
         EXCEPT CHILD       speciális oktatás                73 000
         FAMILY RES.        család                          110 000
         FRANCIS            ált. társ.tud. (francia)        990 000
         PSYCINFO           pszichológia                    760 000
         PSYNDEX            pszichológia (német)             48 000
         SOC. SCISEARCH     társ.tud. hivatkozási index   2 200 000
         SOC. ABSTRATS      szociológia                     310 000
         SOLIS              ált. társ.tud. (német)           70 000

                                 Kitekintés

   A  bevezetőben vázolt okok miatt a jövő mindenképpen az egységesülés felé
mutat.  Ugyan  a  CD-ROM-ok  nagy  szerepet  kapnak  majd,  de nem annyira a
bibliográfiai,  mint  inkább  a teljes szövegű adatbázisok terülén. Már most
mutatkozik  az  a tendencia, hogy komplett archiv periodikákat (egyelőre még
inkább napilapokat) kiadnak un. full text adatbázisokban. De effelé látsznak
elmozdulni  az utoljára említett szolgáltatók is, itt is egyre több jel arra
mutat,  hogy  megpróbálják kielégíteni a dokumentum-szolgáltatásra vonatkozó
igényt  is,  nemcsak  a  bibliográfiait.  A nagysebességű hálózatok globális
elterjedése  nehezen  jósolható  csak  meg, annyi azonban biztosnak látszik,
hogy   minden   más  információhordozónál  gyorsabban  fejlődnek,  s  ha  az
adatátviteli sebességek és a tárolókapacitás ilyen tempóban növekedik, nincs
messze  az  idő,  amikor  szakirodalmi  és  faktográfiai  tájékozódásunk  fő
forrásai  a  multimedia-szerű  (grafikus,  képi  és  hangos)  információt is
biztosító elektronikus adatszolgáltatók lesznek.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező