Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                              Dorozsmai Károly:
                            ()

                    AZ INTERNET HASZNÁLATA AZ ISKOLÁKBAN

          (Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola)


         (Networkshop'97 konferencia, Keszthely, 1997. május 27-29.)
   (http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/index.htm)

                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+

                                  Abstract

        During  the  last  decade  the  teaching content of the computer
     science  and  the  whole  applied  computer  science  with its most
     important  point been changed. Technical institutes make use of not
     only  single  computers but much rather network systems in teaching
     programming and use application programs. It is used mostly locale,
     internal  networks  first.  In  this  case  is advisable to develop
     conditions  they are similar to the intranetwares. To organize jobs
     on the Internet is very important, in which special questions could
     came  up. There problems that from the limited technical conditions
     (e. g. limited  bandwidth), but there are also methodological tasks
     have to be solved many times.


                                1. Bevezetés

   A  számítástechnika  ma divatos fogalom, sokszor sok helyütt szerepel. Az
iskolák  nagyon  gyakran  egyfajta  értékmérőként  említik,  ha magukat kell
jellemezni. Ezen a téren talán csak a nyelvoktatás súlya mérhető össze vele.
Ugyanaz  a  megfogalmazás  azonban  nagyon  széles  spektrumát  öleli  fel a
minőségnek  is,  a  mennyiségnek  is.  Utóbbi a heti óraszámok, az esetleges
csoportbontások,  valamint  a  tanítási  időn  kívüli szakköri foglalkozások
óraszámával  elég  jól  meghatározott.  Előbbit  a  pedagógus felkészültsége
mellett  a  rendelkezésre  álló  géppark  és általában a műszaki lehetőségek
alapvető módon befolyásolják.

   Mára elég jól meghatározott az, melyik évfolyamon mit érdemes és mit kell
tanítani.  A  Nemzeti Alaptanterv világosan és a szakma nagyobbik fele által
is elfogadott tartalomban jelöli ezt meg. A témakörök között fontos szerepet
kap   a   számítógépes   hálózatok  használata  és  használtatása.  Ennek  a
jelentőségét   még   az   is   növeli,  hogy  remek  lehetőség  csoportmunka
kialakítására.  Mint  ilyen,  az általános pedagógiai haszna sem megvetendő.
Másfelől  viszont ez az a témakör, amit még a jelentősebb számítástechnikai,
informatikai  előképzettséggel,  esetleg  "csak" gyakorlattal érkező tanulók
sem  ismernek  feltétlenül.  Így  ezen keresztül szinte biztosan tudunk újat
mondani valamennyi tanulónknak.

   Előadásomban  a  számítástechnika oktatásának és a hálózatok, az Internet
(illetve  lokálisan,  "házon  belül"  az  intranet)  használtatásnak  néhány
tapasztalatát, illetve az ezek kapcsán felmerülő és továbbgondolásra érdemes
jellemzőjét  szeretném  kifejteni.  Két  alapvető dolgot kell azonban itt, a
bevezetőben  megemlítenem.  Az  egyik  az,  hogy  a továbbiakban elmondottak
átlagosan  motivált  tanulókkal  kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján
fogalmazódtak.  A másik jellemző a szakközépiskolában a kis számítástechnika
óraszám  és/de  az  órákon  az  elmélet mellett (olykor sajnos a körülmények
kényszerének  engedve:  előtt) a gyakorlat preferálása egy-egy óra menetének
megtervezésében.


                      2. Oktatás hálózatos környezetben

   A    következőkben   elmondottak   alapját   szerzett   tapasztalat   egy
autószerelést  oktató  szakközépiskolában végzett több éves számítástechnika
oktatás  képezi.  Feltehetően  a  nem-műszaki,  avagy éppen ellenkezőleg: az
informatikai  képzésben  szerzett oktatói, pedagógusi gyakorlat nem pontosan
ezen észrevételek megfogalmazását eredményezhetik.

   A  középiskola  műszaki,  de  nem  számítástechnikai,  így a beiskolázási
tanulmányi átlag valahol a közepes táján van, alig felette. A gyerekek közel
fele itt, az iskolában kerül először fizikailag gépközelbe, alig 10%-nak van
otthon  PC-je.  Előképzettségről  sem igen lehet beszélni, mert bár alig van
általános  iskola,  ahol  ne  szerepelne az "étlapon" a számítástechnika, ez
gyakorta   inkább   csak   csoportos  bemutatókat,  matematikai-számelméleti
tanítást  jelent, semmint alkalmazói programok tanítását és gyakoroltatását.
(Mindez természetesen nem általában igaz, hiszen számtalan jól felszerelt, a
számítástechnikát  intenzíven  oktató  alapoktatási  intézmény van, csupán a
nálunk beiskolázott gyerekekre jellemző...)


      2.1. A hálózat kezelésének oktatása

   A  számítástechnika  oktatás  általánosságban  arra  kell  felkészítse  a
tanulót,  hogy  később,  napi  tevékenysége,  munkája során felismerje azt a
helyzetet,  amikor  munkáját hatékonyabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a
számítógép  alkalmazásával,  amikor  is  mint  munkavállaló,  géphasználatot
integrálva tevékenységébe, versenyképesebb lehet mint az, aki ezt nem teszi.
Ez  a  roppant  általános megfogalmazás nagyon sok mindent magába foglal. Ha
nem  köthető  meg  a szakmacsoport, a szakterület, akkor az általános irodai
alkalmazások  azok,  amik  -  a  gépkezelés, a géppel való információkezelés
mellett - beleértendők az elsajátítandó tevékenységek körébe.

   A  géphasználat  oktatása  mindenképpen  az  elemi  tevékenységekkel,  az
információ  gépi  megjelenésének  kezelésével és kezeltetésével kezdődik. Ez
nem   kíván  feltétlenül  hálózati  munkát.  A  lemezmeghajtók  kezelése,  a
lemezformázás,  a  katalógus-  és  állománykezelés,  az állománytömörítés, a
víruskeresés  és  vírusmentesítés,  és  kicsit  később  a  szöveg- illetve a
táblázatkezelés,  a  bittérképes  rajzolás  vagy  a vektorgrafika használata
olyan  tevékenység,  amit  teljes  értékűen  meg  lehet  taníttatni  hálózat
használata  nélkül is. E lokális gondolkodásmód helyett azonban már akkor is
érdemes  globális  szemléletmód  elsajátítására  rávenni  a  tanulókat, ha a
rövidtávú napi munka ezt nem is igényli. Célszerű tehát egészen az elején, a
géphasználat elsajátíttatásával egy időben hozzászoktatni a tanulókat ahhoz,
hogy  hálózaton  dolgoznak,  és  hogy  ennek  alapfeltétele a bejelentkezés,
önmaguk azonosítása.

   Ennek  a  szemléletmódnak több előnye is van. A tanulók gyakran tévesztik
össze  az  esetlegest  az  általánossal. A számítógép-használat egyébként is
olyan  tevékenység,  ami - a bevezetőben a tanulói populációval kapcsolatban
említett jellemzők miatt - a legtöbbjük számára sajátos, egyedi, különleges,
sohasem  látott  dolog.  Semmiképpen  sem  napi gyakorlat! Így mindazt, amit
elsajátítanak, hajlamosak ahhoz a géphez kötni, mellyel dolgoznak. Ha már az
elején  a  hálózatos  tevékenységet  erőltetjük,  a  tanár számára számtalan
alkalom  adódik  annak hangsúlyozására, hogy a tanulók munkájuk tartalmát és
ne formáját tekintsék elsődlegesnek. (Ezen tovább lehet azzal segíteni, ha a
tanár  óránként  "rotálja"  tanulóit,  azaz erőszakkal megváltoztatja óráról
órára  azt  a  gépet,  amin  dolgoznak a tanuló helyének változtatásával. Ez
természetesen csak akkor járható út, ha elég homogén a géppark!)

   A   globális   szemléletmód,  azaz  az  egyedi  alkalmazások  tanításával
párhuzamosan  a  hálózat  használtatása  számtalan  más,  bár  nem  teljesen
nyilvánvaló  előnnyel  is jár. Ha hálózaton dolgoztatjuk tanulóinkat - és ez
nem  csak  annyit jelent, hogy bejelentkeztetjük őket, de mindenekelőtt azt,
hogy  munkájukat a hálózaton számukra kialakított munkaterületen helyezik el
-, akkor ezzel a munkájuk tanári előkészítése, illetve az órán végzett munka
(osztályozott vagy más módon történő) értékelése is egyszerűbbé válik.

   A   számítógép-használatot  tapasztalatom  szerint  a  gép  használatának
oktatásával  kell  kezdeni, ha ezt megelőzi, de még ha ezzel egyenrangú is a
hálózatkezelés   oktatása,  az  zavart  okozhat.  Végtére  is  önálló  gépek
hálózatba  kötésével kialakult architektúra képezi az oktatás alapját. Amint
azonban  ebben  gyakorlatot szereztek a tanulók, célszerű elemi LAN fogalmak
oktatása:   a  topológiai  és  a  logikai  struktúra  elmagyarázása  után  a
kiszolgáló   szerepének  magyarázata.  Nagyon  jó  (de  ma  még  messze  nem
feltételezhető)  az  a helyzet, amikor az oktatás alapját képező gépek minél
többféle  hálózatnak részei. Nagyon hasznos, ha nem csak elméleti tananyag a
kiszolgáló  és  az egyenrangú hálózat, de a tanulók kezelhetnek is ilyet. Az
egyenrangú  hálózat  kiépítése látszólag egyszerűbb, hiszen a kábelezés és a
LAN   kártyák  mellett  csak  megfelelő  szoftvert  kíván,  és  mivel  a  ma
legelterjedtebbnek   mondható   GUI   alapértelmezésből  támogat  ilyen  LAN
kezelést,  látszólag ehhez nem is kell különösebb eszköz-feltétel. A valóság
az,  hogy elég erős munkaállomások szükségesek ahhoz, hogy valamennyi tanuló
gépe  egyszerre  részese  lehessen  egy egyenrangú hálózatnak - mindenképpen
erősebb, mint amennyit pusztán az egyedi alkalmazások oktatása megkívánna.

   A  kiszolgáló  alapú  hálózat  kezeltetése  szervert  és szoftvert kíván,
mindkettő  anyagi  beruházás,  nem  is csekély. Mindenképpen megéri azonban,
mert ezen az alapon sokkal kevesebb hardverrel lehetséges a hálózatos munka,
arról  nem  is  beszélve,  hogy a következőben tárgyalandó IntraNetware ezen
környezetben   egészen  egyszerűen  kivitelezhető.  Mindezek  előtt  azonban
célszerű ilyen LAN létesítése, mivel ezáltal olyan környezet lehet a tanítás
alapja,  ami  a  vállalati  felhasználók  nagy  többsége (ha nem a többsége)
számára  is alaprendszer, azaz a tanítás olyasminek a használtatására készít
fel,  amire  a  képzettséget  használó  munkáltatók  jelentős  része  számot
tarthat.

   A  hálózati  fogalmak  ismertetése  során  a  hardver elemekre is érdemes
kicsit  több  időt  fordítani,  mint a PC használtatás során általában. Az a
tapasztalatom, hogy meglehetősen leköti a tanulókat az erről szóló tananyag.
Bár  saját  tapasztalatuk nincs arról, mi a különbség a sodrott érpáras és a
vékony ethernetes LAN között, de nem is ez az, amit célszerű ekkor elmesélni
nekik.  Sokkal nagyobb érdeklődére tart számot, ha a galvanikus kapcsolattal
való  LAN  építés  mellett  legalább felemlítésre kerül az optikai illetve a
rádiós  jelátvitel.  Itt  ki lehet térni egyfelől a műholdas kommunikációra,
másfelől  a mobil kommunikációnak a számítástechnikát érintő részére illetve
ezek  diszjunktjaként  például  a  GPS rendszerekre. (Autós iskolában mindig
fokozott   az  érdeklődés  ezek  iránt.)  A  hálózati  alapelvek,  fogalmak,
struktúrák  és  architektúrák  oktatásának  mennyiségét csak a rendelkezésre
álló   idő   korlátozhatja.   Ha   azt   is   szem  előtt  tartjuk,  hogy  a
számítástechnika    taktikai    célja,    azaz    az   információtechnológia
használtatásának  oktatása  mellett legalább olyan fontos a stratégiai célja
is,  azaz a tanulók általános műveltségének gyarapítása, akkor ez egyáltalán
nem elhanyagolható. Feltehetően a heti két órás órakeretben erre alaposan ki
lehet  majd térni - a heti egy órás időkeret csupán a legfontosabb alapelvek
és hálózatfajták megismertetésére elegendő.

   Amikor  az  elméleti fogalmakat - pl. szerver, munkaállomás, felhasználó,
operátor, rendszergazda - már ismerik a tanulók, érdemes azonnal gyakorlatai
tevékenységet  is a tananyaghoz kapcsolni. (Ez következik a tárgy jellegéből
is,  de  a  bevezetőben  említett, nem számítástechnika orientációjú tanulók
érdeklődése roppant hamar lankad, hacsak nincs tennivaló, hacsak nincs olyan
tanagyag,  ami  tevékenység  is  egyben...)  A  LAN  oktatása ideális, mivel
kicsiny,  önállóan  elsajátítható elemből felépíthető egy LAN kezelése elemi
felhasználói  szinten.  Tulajdonképpen  mindegy,  NetWare  alapú  vagy  UNIX
rendszerű   hálózatról  van  szó.  A  vállalati  (ma  már  inkább  a  kisebb
vállalkozási)   alkalmazások  inkább  az  előbbit  preferálják,  de  például
szakkörön,  az  anyagban  fokozottabban  elmélyedni  tudó  és  akaró tanulók
számára   nagy   haszonnal  jár  az  utóbbi  tanítása  is.  NetWare  hálózat
használtatása  esetén nagyon jól lehet a DOS alapokra építeni - még ha az is
a  valóság,  hogy  itt  nem DOS alapokon tevékenykednek a tanulók -, de UNIX
rendszerű  LAN  oktatása  esetén  számtalan  eltérést és különbözőséget kell
elmagyarázni. Így arra, hogy ezt ne keverjék állandóan össze a tanulók, csak
az  értelmesebb,  motivált,  gondolkodni  is  hajlandó  diákok  esetében van
remény.

   A  LAN  használtatás során célszerű azt nyomatékosan tudatosítani, hogy a
felhasználó   azonosítója   és   jelszava   révén  korlátozott,  de  állandó
mozgásteret  kap.  Ezért nagyon fontos - szakmailag? pedagógiailag? - ezen a
ponton  a tanuló kezébe tenni saját azonosítóját és jelszavát. Ezt igazán az
teszi  a  szép  szavakon  túl és felett valóságos ténnyé, ha lehetőség van a
tanulók számára adott, nem csökkenő tárolóterület biztosítására a kiszolgáló
gépen.  Tapasztalatom  szerint  szinte  nem  is  lehet  elégszer elmondani a
tanulóknak,  miről  is szól ez a szabadság... Folytonosan felbukkan: ez vagy
az eltűnt a hálózatról, mert a rendszergazda törölte. Ebben nem is az a baj,
hogy  tudják,  a  rendszergazda  ezt  megteheti,  hanem az (és ezt nem lehet
túlhangsúlyozni!) a baj, hogy elfogadják hogy ezt megtette (ha megtette), és
még csak nem is tiltakoznak ellene! Ha van a korszerű informatika oktatásnak
pedagógiai,  általános  értékközvetítési, nevelési feladata, akkor szerintem
az,   hogy   a   21.  század  munkavállalói  ne  fogadjanak  el  információs
rendszerekben  ilyen  korlátozhatatlan  lépést,  legyenek érzékenyek egy-egy
ilyen  esetleges "atrocitással" szemben. Nagyon hasznos a rendelkezésre álló
óraszámok  alapján  adódó  pedagógiai  lehetőségekkel élve a tanulók köréből
lehetséges  operátorok  kijelölése,  akik  a "mezei" felhasználók alap- és a
rendszergazda felső szintje közzé beékelődhetnek...

   A  LAN tevékenység mindig az önazonosítással kezdődik és - jó esetben - a
LAN-ra   kitett  személyes  adatterületen  levő  adathalmaz  feldolgozásával
folytatódik.  Ennek az "apróságnak" is messze hordó pedagógiai mondanivalója
lehet.  A  tanulók  a  hálózatos  tevékenység  során magukat azonosítják. Ha
szükségből - de javaslatom szerint nevelési céllal műszaki szükség nélkül is
-  megteszi  az  óravezető  tanár, hogy a tanulókat forgatja, nem hagyja egy
gépen  tevékenykedni  több  órán  keresztül,  akkor  előbb-utóbb meg lehet a
tanulókkal  is  értetni:  nem  a  gép  számít,  hanem ők maguk. Az a fontos,
ismerik-e azonosítójukat és jelszavukat, hogy ennek használatával be tudnak-
e  jelentkezni  egy  LAN-ra?  Képesek-e  ezeket  a  saját  magukat azonosító
adatokat   titkosan  megőrizni  és  ezzel  a  valóban  egyedi  bejelentkezés
szükséges feltételét megteremteni.

   Fontos  dolog  a  LAN-os  kommunikáció is. Ebbe több minden beletartozik.
Tapasztalatom  szerint  a LAN üzenetkezelő apparátusának használtatása olyan
tananyag,  amelyet  ritkán  kell  kétszer  ismertetni:  az  élelmesebbje  az
utalásokból  megérti,  mit  kell  (mit lehet) tennie, de a többség is elsőre
megérti  és  használja.  A  mi  iskolánkban öt éve üzemel NetWare LAN, és az
oktatásban  erre  már  akkor  súlyt fektettünk, amikor XT PC-ken voltunk még
kénytelenek  oktatni.  A  hatás  alig  leírató.  Mivel a személyi azonosítók
tényleg  név-jellegűek,  az üzenetkezelés egyben a csapat (egyszerre egy fél
osztály)  összekovácsolódását  is elősegíti, támogatja. Azok a tanulók, akik
eddig  egymás  mellett  koptatták az iskolapadot - a mi gyakorlatunkban ez a
tananyagrész az első osztályokban, úgy a harmadik hónap, azaz november eleje
környékén  bukkan fel - nos ezek a tanulók innentől, mert érdekes módon (PC-
vel,  LAN-on  tehetik)  kommunikálhatnak  egymással,  egyszerre  érdeklődést
mutatnak  egymás  iránt.  (A dolog alkalmas arra is, hogy a metakommunikatív
elemek  súlyát  csökkentse,  hogy  a  tartalmi elemek súlyát növelje - erről
lentebb, a levelezésről szóló résznél bővebben...)

   Sajátos  momentum  bukkan  azonban  itt  fel - a személytelenségnek a szó
legrosszabb  értelemben  vett  felszabadító hatása! Aki vett már részt főleg
fiatalabbak által látogatott fórumokon, Interneten keresztül megvalósuló on-
line  kommunikációban,  tudja  mire  gondolok: a durva, brutális, ugyanakkor
felszínes  és  üres nyelvhasználatra, arra, amint obszcén jelzők megfojtanak
minden tartalmi mondanivalót. A tanulók ugyan azonosítójukkal üzengetnek, ez
pedig  egyedi,  továbbá  a  nevük  alapján  képzett,  de  ez mégsem azonos a
nevükkel.  Ráadásul  üzeneteiket "csak" a címzett kapja. A címzett pedig nem
szemtől  szemben  áll, térben, esetleg időben is máskor, más helyen kapja az
üzenetet,  amire  legfeljebb  hasonlóval  reagálhat... Ez a két dolog azután
sajnos  oda vezet, hogy az amúgy meglevő (bár olykor elég gyenge) önkontroll
is  semmivé  foszlik,  ami a kommunikáció "szalonképességét" illeti. Ugyan a
LAN-on  ennek  talán  nincs  nagy  jelentősége, de tapasztalatom szerint már
ekkor   kell   ezen   jelenségek   ellen  fellépni,  másként  az  internetes
kommunikáció során már csak a tények után kulloghat a tanár...


      2.2. Az intranet oktatásának jellemzői

   Az  eddigiek  alapján  a  tanulók  ismereteket  szereztek  a  számítógép-
hálózatok  alkalmazásában. Tisztában vannak az alapfogalmakkal, habár erre a
pontra  elérve  ez a tudás még meglehetősen szorosan kötődik a konkrét helyi
körülményekhez.  Ez természetes is, hiszen az előzőekben leírtaknak az volt,
az lehetett csak a célja, hogy a tanulók kilépve az egyedülálló gép köréből,
szokják azt, hogy a LAN-on nincsenek egymaguk.

   Az   Internet   eléggé   ismert   fogalom.  Sokszor  bizony  félreismert.
Használatát  előbb "házon belül" taníttatjuk meg. Szintén divatos fogalommal
élve:  az  Internet használatát az intranet használata vezeti be. Az oktatás
legalapvetőbb  korlátja,  az  anyagi-financiális korlátok is ezt támogatják.
Pedagógiai haszna-értelme is van azonban ennek a fokozatosságnak.

   Az  intranetes  tevékenység  alapja  a  hardvert,  a LAN-t nem számítva a
telepített  szoftver.  Természetesen  ideális  lehetőség az, ha a megfelelő,
éppen  erre  a  célra  szolgáló  szoftverrel van lehetőségünk tevékenykedni,
például  a  Novell  IntraNetware  szoftver  rendelkezésre áll. Ennek azonban
tetemes az ára. A korábban elmondottak valamilyen kiszolgáló alapú szoftvert
feltételeztek,   ennyi  elég  is.  Csupán  egy  shareware  levelezőprogramra
(esetleg  egy  SMTP/POP3  gateway  kiegészítőre) illetve egy - gyakorlatilag
szintén ingyenes - HTML böngésző programra van feltétlen szükség.

   Az  intranetes  tevékenységet  célszerű - bár nem feltétlenül szükséges -
GUI  környezetben  tanítani.  (Ennek fokozott hardver igénye kétségtelen, de
számottevő  előnye,  hogy  egyszerű  kezelni és tetszetős is, azaz a tanulók
ilyen  környezetben  motiváltabbak,  mint  karakteres felületen. Az otthoni,
vállalati  alkalmazások  körében  is  elterjedtebb a grafikus felület, ez is
amellett szól, hogy ebben a környezetben tanítsunk.)

   Az első részletesebben tárgyalt témakör az elektronikus levelezés. Bár ez
messze  nem annyira látványos, mint a HTML anyagok olvastatása, a böngészés,
de  sokkal  több benne az aktív elem, sokkal tágabb teret ad a tanulók saját
kifejezésére.  A  GUI  alatt futó levelező programok használtatása számtalan
dolog  megtanítására ad lehetőséget. Elsajátíttatható velük az ablakkezelés,
illetve  általánosan  sok  olyan  fogás, ami elsősorban a GUI-hoz kötődik, a
levelező  program  használata  de  az  e-mail  kezelés szokásai szintén. Nem
érdemes  kihagyni  azt a számtalan apróságot, szokást, ami az e-mail kezelés
velejárója.  Tapasztalatom szerint a tanulók érdeklődve hallgatják a smiley,
a  reply,  a  spam,  a  flame-war, a junk-mail idegen fogalmakhoz kapcsolódó
tudnivalókat,  és nagy élvezettel vetik bele magukat azoknak a használatába.
Lényeges,  hogy  ne  csak  a  műszaki  eszköz  használatát  tanítsuk  meg az
elektronikus  levelezés során, de itt, a kezdeteknél kialakítsuk a helyesnek
vélt szokásokat a tanulókban ezzel kapcsolatban.

   Kiszolgáló alapú hálózat szerverére léteznek elég "intelligens" SMTP/POP3
gateway programok, amelyek megfelelő felkonfigurálás után akár az intraneten
történő  levelező  lista  kezelésre  is alkalmasak. Ennek használata szintén
kimeríthetetlen  tárháza  fogalmak  egész sorának. Számtalan dolgot el lehet
ezekkel  kapcsolatban mondani (moderáció egy listával kapcsolatban, a digest
fogalma, a lista és a listakezelő címek közötti különbségek, stb.)

   A  tapasztalat  az,  hogy  a  levelező  program használtatása során még a
gyengén  motivált  tanulókat  is  könnyű  munkára  fogni. Lehetőségük van az
időbeli   korlátok  átlépésére,  azaz  évfolyam-  vagy  iskolatársaikkal  is
kapcsolatot   tarthatnak,   amivel  általában  élnek  is.  Egy  egészen  más
felhasználása  a  levélkezelésnek  a  számonkérés.  A  dolgozat-kérdéseket a
tanulók  e-mail útján kapják meg és a tanult technikák felhasználásával kell
ezekre  választ adniuk majd a feladónak, azaz a tanárnak visszapostázni. Bár
természetesen  a számonkérés messze nem népszerű, de ilyen módon végrehajtva
sokat   lehet   a   dolog   kényszer   jellegén  csökkenteni  úgy,  hogy  az
"elszámoltatás", a tudás elsajátításának mérése azért ne szenvedjen csorbát.

   Meglehetősen   ismert  az  Internet  használat-lehetőségei  közül  a  Web
böngészés.  Sokan egyenesen ezzel azonosítják az Internetet, ebben számtalan
fél-szakmai  publikáció  is  megerősíti sajnos a tanulókat. A levelezés első
helyen  való gyakoroltatása sokat számít ennek a tévhitnek a tompításában. A
Web  elérést a szerverre feltett HTML anyagok elérésével lehet "modellezni".
Természetesen  az  az ideális eset, ha IntraNetware szoftverrel rendelkezünk
és  a  Web  böngészőt  "egy-az-egy"-ben  van  lehetőségünk használtatni. Egy
komplett  IntraNetware  csomag azonban sokba kerül, egy egyszerű NetWare 3.x
(vagy  más állomány-kiszolgáló) szerver esetén sem kell erről a lehetőségről
lemondani.

   Iskolánkban   a  NetWare  szerver  egy,  az  összes  felhasználó  számára
elérhetővé  tett tárolóterületére helyeztünk fel Web lapokat. Ezek egy része
Internet  szerverekről származott. Letöltésükkor külön ügyelni kellett, hogy
a  böngésző lehozza és saját cache-ében elhelyezze a lapon található képeket
is.  A  lapok  másik  része  helyben készült. Szakkörösökkel és a HTML nyelv
alap-utasításaival  meglepően  tetszetős, sokrétű, információ-gazdag lapokat
lehet   előállítani.   A  munkához  nem  kell  a  HTML  nyelvet  alaposabban
megismertetni, erre sem idő sem lehetőség nincs is. Az így összeállt anyagot
elhelyezve   az   állomány-kiszolgálón,  az  intranetes  környezetben  máris
kereshető valamelyik Web böngészővel.

   A  gyerekek  számára természetesen a tevékenység elején nem világos, hogy
amit  látnak  az  pontosan  honnan  származik.  Bármennyire is kínálkozik az
alkalom  elfedni  a  valóságot, ez még középtávon sem jó taktika: igaz, hogy
megtudva,  hogy  nem  a  "nagy"  Interneten,  hanem csak a belső, intranetes
hálózaton  tevékenykednek  ekkor, némileg lelohad a lelkesedésük, de ha elég
nagy  mennyiségű HTML anyagot sikerül a kiszolgálóra feltelepítenünk és ha a
szűkebb   környezetről   szóló   információ   elég   gazdag,   erről   hamar
megfeledkeznek.  Utóbbi  jelentősége  elég  nagy:  sokat  számít,  ha az így
feldolgozott anyag nem csak nekik, de ha lehet, róluk is szól. Nagyon fontos
előny,  hogy  úgy gyakorolhatják mindeközben a Web anyagok kezelését, mintha
internetes  környezetben  tevékenykednénk,  de  munkájukat nem hátráltatja a
szűkös  sávszélesség  és  nem akadályozza egy esetleges vonalszakadás. Az is
előny,  hogy  ezzel  a  módszerrel  - bár nagyon sok előkészítést igényel az
intranetes  Web  anyag  létrehozatala  illetve  kialakítása  -  teljesen  és
egyszerűen kézben lehet tartani, mit is tekintenek meg a tanulók. Így ab ovo
nincs hozzáférésük fajgyűlölettel, erőszakkal, pornográf anyagokkal teli Web
site-okhoz!

   Az  Internet-használatnak  a  levelezésen és a Web anyagok elérésén kívül
számtalan  más  vetülete  is  van.  Ezek azonban a mi gyakorlatunkban csak a
tananyag  és  nem  a  gyakorlati tevékenység részét képezik. Ennek nem elvi,
csupán  gyakorlati  oka  van.  Egyfelől  a  nagyon kicsi óraszám, másfelől a
szükséges  szoftverek  hiánya okozza ezt. Az FTP illetve a telnet használata
hasznos  lenne,  de leginkább UNIX (esetleg Linux) szerver felállítása révén
lenne   kivitelezhető.  Hasonlóan  problémás  a  Gopher  szerver  elérésének
gyakoroltatása intranetes környezetben.


      2.3. Az Internet oktatásának jellemzői

   Fentieket  követve,  amikor  az oktatás idáig jutott, a tanulók tisztában
vannak azzal, mi is az a ma oly sokszor emlegetett, divatos - és ezért aztán
sokszor,  de  nem mindig megfelelő helyen és értelemben említett - Internet.
Tudtukon  kívül  ekkorra  már begyakorolták azokat a technikákat, fogásokat,
szokásokat és magatartásformákat, amiket az internetes munka megkíván.

   Az  Internet használatának oktatása elsősorban nagy sávszélességet kíván.
Egy  átlagos középiskolai osztály 30 fős, illetve ennél is több. Nálunk ezek
az  osztályok  két csoportra vannak bontva. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a
számítástechnika  alapfogásainak  megismerését  a  tanulók  önállóan végzett
munka  során  tehessék meg. Ez azt jelenti, hogy a számítógéplaborunk 18 PC-
ből  áll.  Az  Internet  használatának  tanítása  ezen  18  gépnek  a Net-re
csatlakozását  jelentené.  Ezt  sávszélességgel  nem  lehet  megoldani,  így
kisegítő megoldásokat kellett alkalmazni.

   Az egyik megoldás az, hogy az Internet-elérést a levelezésre korlátozzuk.
(A  Web  anyagok  elérése  másként,  nem "élőben" történik, lásd fentebb.) A
levélforgalmazást  poll-ozással  lehet  megoldani a korlátozott sávszélesség
optimális  kihasználásával,  az on-line idő minimalizálásával. Ennek során a
tanulók  a  leveleiket ugyanúgy adják fel, mint az Internet elérés során, de
azok ekkor még nem kerülnek valóban a Net-re, "csak" a kiszolgáló számítógép
tárolja  azokat. Adott időpontban a kiszolgáló gépen futó program felveszi a
kapcsolatot  a  telefonvonalon  a  hosttal, és elvégzi az addig az időpontig
összegyűlt   levelek   elküldését,  valamint  a  hostról  leszedi  azokat  a
leveleket,  amik  a  kérdéses  LAN-on  definiált felhasználók számára lettek
elküldve.  Ezután  bontja  a  kapcsolatot.  (Bár a fentebb leírt tevékenység
elvégeztetése  ideális esetben időzítve, off-peek időszakban elvégeztethető,
de  ennek  kivitelezése  bizonyos  műszaki  problémákba ütközik. Elég nagy a
kockázata  annak,  hogy  a  poll-ozást végző program "beleragad" a telefonos
kapcsolatba,   nem   hajtja   végre   a   hang-up  utasítást,  ami  egetverő
telefonszámlát  okozhat. Így a gyakorlatban inkább tűnik járhatónak a "kézi"
poll  indítás,  még  ha  ezt  olykor  csúcsidőben is kell elvégezni. További
sajátossága  a leírtaknak, hogy a szolgáltatónak a host konfigurálásával fel
kell az ilyen forgalomra készülni.)

   A   poll-ozott  levélforgalom  elég  jól  modellezi  a  teljesen  on-line
levélkezelést.  Fel  is  vet  azonban problémákat. A műszaki jellegűeket már
említettem  fentebb.  Sajátos  kérdés  a  levelezőlisták elérése. Ha a belső
hálózatról egynél több tanuló tagja ugyanannak a levelezőcsoportnak, a poll-
ozás a drága on-line időben elég jelenős redundanciát kénytelen átvinni. Ezt
elfogadva,  ha  a  műszaki  problémákon úrrá lehet lenni - hosszú kapcsolati
idő!  -, akkor a levélkezeléssel kapcsolatban nem kell szigorításokat tenni.
Ha  ez  nem  lehetséges,  akkor  a listák bejövő forgalmát esetleg a gateway
géppel  kell  elosztatni,  illetve  szigorúbb esetben a listák elérhetőségét
korlátozni.


                              3. Összefoglalás

   A  Nemzeti  Alaptanterv  által  rögzített,  a  számítástechnika  tantárgy
számára  elvégzendő  feladatok között, az alkalmazói programok között fontos
szerep  kell  hogy jusson a hálózatok használatának és használtatásának. Ezt
célszerűnek  látszik  előbb  helyi  szinten bevezetni és használtatni. A LAN
használat  műszakilag, szakmailag az intranetes tevékenységet készíti elő és
alapozza  meg.  Pedagógiailag,  általános  értékek közvetítőjeként is nagyon
fontos  a  szerepe. Kapcsolatot teremt, ráébreszt, sőt jó esetben rászoktat,
hogy  amint  a  PC-ink,  úgy  mi  magunk  sem  vagyunk elszigeteltek. Többet
végezhetünk,  ha másokkal kapcsolatot tartunk. Ez bizonyos esetekben - ilyen
a   mai   szakközépiskolai   első   évfolyam   -   a  csoport-  és  osztály-
összekovácsolódásnak  is lehet egy fontos eleme. Az így elsajátított fogások
és  szokások  lehetnek  azok  az  eszközök,  melyek  birtokban  a  tanuló az
intranetből  kiléphet  az  Internetre.  Mindeközben  rá  van kényszerítve az
idegen  nyelv  (angol)  használatára,  aminek  a  motivációs  hatását szinte
lehetetlen túlbecsülni. A számítástechnika oktatás fontos, ha nem elsődleges
feladata  az,  hogy  alaposan  átgondolt  tartalmi  előrelépések sorozatával
felkészítse   arra  a  tanulót,  hogy  a  kétségkívül  elég  bonyolult,  sok
buktatóval   terhes   munkafolyamat   során   az   értékeket,  az  előnyöket
tapasztalja,  és  a  nehézségek ne riasszák el, ne vegyék kedvét a virtuális
világméretű barangolástól, kapcsolatkereséstől és -teremtéstől.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező