Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                               Drótos László:
                        ()

                      A HÁLÓZAT HASZNÁLATA AZ ISKOLÁBAN

            (IIF információs füzetek I/14, IIF, Budapest, 1994.)

                                   Lektor:
                Zawiasa Róbert ()

                                   Kiadó:
           Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program

                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+
Tartalom:       o Bevezető
                o Hálózati ábécé
                o A hálózatok és az oktatás
                o Jellemző alkalmazási formák
                  . Egyetemek, főiskolák
                  . Középiskolák
                  . Általános iskolák
                o Oktatási témájú információforrások a hálózaton
                  . Chatback Trust és Chatback International
                  . Consortium for School Networking
                  . Educational Resources Information Center (ERIC)
                  . EdWeb
                  . KIDLINK Society
                  . Kidsphere
                  . K12Net
                  . NASA Central Operation of Resources for Educators (CORE)
                  . Teacher*Pages
                o Tájékozódási lehetőségek, ajánlott irodalom
                                  Bevezető
                                  --------

 ##########################################################################
 #                                                                        #
 #  Az a csodálatos a  hálózatokban, hogy lehetővé teszik az elszigetelt  #
 #  vagy  közös  érdeklődési  körű  embereknek,  hogy  összejöjjenek  és  #
 #  segítsenek  egymáson,  illetve  közös   tevékenységekbe   kezdjenek.  #
 #  Ezeknek  a  kezdeményezéseknek egy  része  az  egymástól  távol levő  #
 #  tanárokat  és tanulókat kívánja  összehozni,  hogy  az  elektronikus  #
 #  kommunikáció  segítségével  megbeszéljék  a  speciális problémáikat,  #
 #  megosszák egymással  az  információkat  és a  tudásukat,  vagy közös  #
 #  akciókban vegyenek részt.                                             #
 #                                 National Public Telecomputing Network  #
 #                                       Academy One Project List         #
 #                                         1993/94-es iskolai év          #
 #                                                                        #
 ##########################################################################

   "Nem  az iskolának, hanem az életnek tanulunk" - szól a közhelyes mondás.
Az    életben    pedig    egyre    fontosabb   szerepet   töltenek   be   az
információfeldolgozó  és  -továbbító  eszközök.  A  számítástechnika  mindig
komoly kihívást jelentett az oktatási intézményeknek. Egyrészt elég drága és
az  iskolai körülményeket nehezen elviselő eszközök kellenek hozzá, másrészt
olyan  gyorsan  változik  és  terebélyesedik, hogy szinte lehetetlen követni
tankönyvvel,  tanári  felkészültséggel,  óraszámmal.  A  hetvenes  években a
számítástechnika  terminálokkal  körülvett  nagy  központi  egységeket, zárt
géptermeket,  rejtélyes  gépi nyelveket jelentett. Ekkor még elegendő volt a
felsőoktatás   egyes   területein  oktatni  a  számítógépek  felépítését,  a
nagygépes  operációs  rendszereket és az akkoriban kialakuló magasabb szintű
programozási nyelveket. A nyolcvanas években a PC-k rohamos elterjedése volt
a  meghatározó tényező. A személyi számítógépek már a középfokú oktatásba is
beépültek,   a  programozás  mellett  egyre  fontosabb  lett  az  alkalmazói
programok   (szövegszerkesztők,   grafikus   szoftverek,  adatkezelők  stb.)
használatának oktatása. A kilencvenes évek egyértelműen a hálózatoké. Az USA
-  s  egyre több más ország - kormányzatának vezetői és a tömegkommunikációs
eszközök  az  "információs  autópályáról" beszélnek; egy olyan nagysebességű
kommunikációs  hálózatról,  ami összeköti a számítógépeket és az embereket a
legeldugottabb  helyeken  is.  A  közeljövő  számítógépes  hálózatai  már az
általános  iskolákba  is  eljutnak,  és  a  gépek  programozása, a programok
használata  helyett  egyre inkább az információkhoz való hozzáférés, a világ
más részein levő emberekkel való elektronikus kommunikáció megtanulása kerül
az iskolai informatikai oktatás középpontjába.

   Ez  a füzet általános áttekintést próbál adni arról, hogy miért érdemes a
hálózatok  használatát  beépíteni  az  alsó-, közép- és felsőfokú oktatásba,
milyen lehetőségek vannak a kapcsolódásra, s hol lehet további, részletesebb
információkat  szerezni.  Közben  bemutat néhányat a - sajnos még elsősorban
külföldi - jó példák, sikeres alkalmazások közül.





                               Hálózati ábécé
                               --------------

 ##########################################################################
 #  Van  benne  valami  a  hatalom  érzéséből.  Egy  telefonhívás,   egy  #
 #  bejelentkezés, és máris kapcsolatban vagy a világgal,  része  lettél  #
 #  valaminek, ami sokkal nagyobb, mint te; része  egy rendszernek, mely  #
 #  segített a Berlini Fal ledöntésében és a  Szovjetunió  szétesésében;  #
 #  valaminek, ami informál és szórakoztat,de semmi köze a televízióhoz.  #
 #  Beléptél az Internetbe. Akár egy  terminál  előtt ülsz az iskolában,  #
 #  vagy  a  munkaidődből lopsz  el egy kicsit, vagy  a  saját  pénzedet  #
 #  költöd azért,  hogy valaki más rendszerét  használhasd, a lényeg az,  #
 #  hogy csatlakoztál a "kibervilághoz", a  valóságnak ahhoz a részéhez,  #
 #  melyet csak az elektronikus impulzusok tartanak fenn.                 #
 #                                                                        #
 #                                     Lee Hauser: A "hasznos hálózat"    #
 #                                   The Amateur Computerist - 1992. ősz  #
 ##########################################################################

   A  "hálózat"  szó  ebben a szövegben a nagytávolságú hálózatokat jelenti,
vagyis,  amikor  országnyi,  kontinensnyi  vagy világméretekben kötnek össze
egymással  számítógépeket.  Az  első  ilyen hálózatok még a hatvanas években
jelentek  meg  Amerikában,  hazánkban  pedig a nyolcvanas évek elején váltak
elérhetővé.  Ezeket  a  kezdeti  rendszereket még csak egy igen szűk csoport
használhatta:   katonák,  kormányzati  hivatalok,  kutatóintézetek,  nagyobb
könyvtárak.   Idővel   azonban   ez  a  kör  egyre  bővült,  nyilvánossá  és
megfizethetővé  váltak  a  kommunikációs  vonalak,  megnyíltak a hálózatokon
elérhető  (online)  adatbázisok és egy sor olyan új szolgáltatás jelent meg,
amelyek  mindenki számára érdekesek lehetnek: pl. elektronikus levelezés (e-
mail),  számítógépes  könyvtári  katalógus  (OPAC),  elektronikus  faliújság
(BBS),  számítógépes  programok gyűjteménye (public-domain software archive)
stb.

   Magyarországon  először  az  1986-ban  indult  Információs Infrastruktúra
Fejlesztési  Program (IIF vagy IIFP) keretében jött létre országos méretű és
széles   felhasználói   bázist   kiszolgáló  számítógépes  hálózat,  mely  a
kilencvenes  évek elejére már több száz - elsősorban felsőoktatási, kutatási
és  közgyűjteményi  -  intézményt  kötött  össze. A MATÁV által üzemeltetett
vonalakon  működő,  ún.  X.25-ös  csomagkapcsolt  hálózat pár éve nyilvános,
bárki  csatlakozhat  hozzá, sőt a telefonhálózatról is elérhető. (Az X.25 az
adattovábbítási szabvány neve, a "csomagkapcsolt" pedig azt jelenti, hogy az
adatok kisebb csomagokra darabolva és címzéssel ellátva utaznak a hálózaton,
így ugyanazon a vonalon több gép is kommunikálhat.) Az IIF jelentős pénzügyi
támogatást,   hálózati  eszközöket,  kommunikációs  szoftvereket  és  számos
hálózati  szolgáltatást  is  nyújt  a  tagintézményeinek.  A hazai hálózatok
felhasználóiból  szerveződött  HUNINET  Egyesület  pedig  ezeken  túl  -  az
1993-ban  indult  ELKöB  projekt keretében - további intézmények (főiskolák,
középiskolák)  és  magánszemélyek számára is szeretné elérhetővé tenni az e-
mail  levelezést.  (Az  ELKöB rövidítés feloldása: "az elektronikus levelező
kör bővítése".)

   A hazai hálózatépítés másik jelentős fázisát a HBONE (Hungarian Backbone)
nevű,  nagysebességű  gerincvonal kiépítése jelenti. Ez egyelőre csak néhány
nagy egyetemet és kutatóintézetet köt össze, de ez a rendszer is bővülni fog
és  már  most is elérhető az X.25 hálózatba bekötött intézmények számára ún.
átjáró  (gateway)  gépek  segítségével.  A  HBONE  a  TCP/IP  nevű szabványt
használja az adatok továbbítására és így közvetlenül kapcsolódni tud a világ
leghatalmasabb hálózatához, az amerikai eredetű Internethez. Az Internet már
szinte   minden   országra   kiterjed,   számítógépek  millióit  és  emberek
tízmillióit  köti  össze.  Ezernyi  -  nagyrészt  nyilvános  és  ingyenes  -
szolgáltatást   kínál,  és  évente  a  duplájára  nő.  A  Clinton-kormányzat
beiktatásakor  meghirdette  egy,  az Internet jelenlegi tipikus adatátviteli
sebességét  nagyságrendekkel  meghaladó,  új  hálózat  kiépítését.  Az  NREN
(National  Research  and  Education Network) feladata többek között az lesz,
hogy  az USA minden polgára és a legeldugottabb helyen levő általános iskola
számára   is  biztosítsa  az  emberiség  által  felhalmozott  tudáshoz  való
hozzáférést,  s  egy  olyan  szabad  kommunikációs  csatornát nyújtson, amin
keresztül  mindenki  egyenlő jogokkal vehet részt a helyi, az országos, vagy
akár a világméretű ügyekben. Szerényebb, de némileg hasonló célokat tűz ki a
várhatóan  1995-től  induló  magyar NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra
Fejlesztés)  projekt,  aminek szintén egyik lényeges eleme, hogy a következő
években  minél  több  emberhez  juttassa  el  valamilyen formában a hálózati
szolgáltatásokat,  s  így a már most is több tízezres hazai felhasználói kör
jelentősen tovább nőjön.

   A "hivatalos" hálózatok mellett szólni kell az "amatőr" rendszerekről is.
A  számítógépek  a  meglévő  telefonhálózaton  át is összeköthetők egy modem
(modulátor/demodulátor)  nevű, néhány ezer forintos eszköz segítségével, ami
a  számítógép jeleit a telefonvonalon továbbítható hangokká alakítja át. Már
Magyarországon  is  száznál  több  ilyen  BBS  működik,  részben  a  szintén
világméretű  Fidonet  hálózat részeként. Itt is lehet levelezni, programokat
cserélni  és  vannak  szakmai  BBS-ek  is, például a környezetvédelem vagy a
csillagászat témájában.




                          A hálózatok és az oktatás
                          -------------------------

 ##########################################################################
 #  Elaine  Blumenthal  (hálózati nevén Bootzy),  a  Roosevelt Általános  #
 #  Iskola  (River  Edge, N. J.) technikai  koordinátora megírta nekünk,  #
 #  hogy mire  használta  az  Iskolai  Hálózatot  az  idén. "Több  tonna  #
 #  információt  töltök  le  róla és tovább adom őket a tanároknak, akik  #
 #  felhasználják az óráikon."  Az elmúlt hónapokban a Roosevelt diákjai  #
 #  elektronikus leveleket váltottak a kaliforniai földrengés túlélőivel  #
 #  a madarak szokásairól  "beszélgettek" Charles Wolcott-tal, a Cornell  #
 #  Egyetem ornitológusával;  és  csatlakoztak a  Rágógumi Projekthez  a  #
 #  Tudomány Faliújságon. De a tanulók számára a Iskolai Hálózaton talán  #
 #  a  legnépszerűbb  személy  Bob  Herzog, a Kids' World sportrovatának  #
 #  újságírója volt.  "Én nem vagyok  egy  sportrajongó"  -  jegyzi  meg  #
 #  Elaine. "De Bob Herzog hatalmas siker a gyerekek között." Nekünk úgy  #
 #  tűnik, hogy Elaine számára az Iskolai Hálózat máris szerves  része a  #
 #  napi munkájának. "Nem múlik el nap, hogy ne használnánk." - mondja.   #
 #                                                                        #
 #    This Week On Scholastic Network - elektronikus hírlevél (94/04/17)  #
 ##########################################################################

   A  hálózatok  használatának  beépítése  az  oktatásba több szempontból is
fontos.  Egyrészt egyre valószínűbb, hogy a mai diákok néhány év múlva olyan
munkahelyeken  fognak  dolgozni,  ahol  valamilyen  -  helyi vagy országos -
hálózat  működik  (pl. bankok, önkormányzatok, posta stb.). Sokkal fontosabb
azonban,  hogy  a  hálózati  szolgáltatások  olyan képességek kifejlesztését
segítik,  melyek  elengedhetetlenek  a  modern,  információs társadalmakban.
Megtanulható  például,  hogy hogyan kell tudatosan informálódni, válogatni a
lényeges   és  lényegtelen  információk  között,  védekezni  az  információs
túlterhelés   ellen,  kommunikálni  és  együttműködni  másokkal,  globálisan
gondolkodni és helyileg cselekedni. A harmadik érv az, hogy a hálózat kiváló
szemléltető  és  motiváló eszköz lehet több tantárgy oktatásánál (pl. idegen
nyelvek, környezetvédelem, informatika, politika, csillagászat stb.), hiszen
"élőben"  tanulmányozhatók  egyes  jelenségek, elérhetők az adott tudományág
legfontosabb  kutatóintézetei  és  könyvtárai,  megkérdezhetők az adott téma
szakértői.  S  végül:  a  távoktatásban  is  egyre nagyobb szerepet kapnak a
hálózatok,  és már most is rengeteg elektronikus tankönyv, tanfolyami anyag,
önképzéshez használható segédlet, oktatóprogram, teszt tölthető le róluk.

   A  tanulók mellett a tanárok és az oktatási intézmények egyéb dolgozói is
sokféleképpen hasznosíthatják ezt az új kommunikációs csatornát. Kapcsolatba
kerülhetnek  az ország és a világ különböző pontjain dolgozó kollégáikkal, a
levelezőcsoportok   és   elektronikus  faliújságok  segítségével  ötleteket,
tapasztalatokat    cserélhetnek;    értesülhetnek   a   legújabb   hírekről,
rendezvényekről;  közös  akciókat  és  projekteket  szervezhetnek;  szöveges
adatbázisokat    és    archívumokat    építhetnek   tantervekből,   oktatási
segédletekből, tesztekből, saját fejlesztésű szoftverekből.

   A lehetőségek korlátlanok már a mai rendszerekben is, és néhány év múlva,
az  igazi  multimédia  (szöveg,  hang,  kép  és  video  átvitelt  biztosító)
hálózatok  elterjedésével  pedig  tényleg  csak  a fantázia hiánya szab majd
határt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a hálózati szolgáltatások csak
részben  jönnek  létre  "központilag",  többségüket  magának  a felhasználói
közösségnek kell kitalálnia, megvalósítania és fenntartania. Az USA-ban vagy
Nagy-Britanniában  már  10-15  éve  igen  intenzíven  folyik ez a munka és a
különböző  oktatási szervezetek, egyesülések, tanintézetek, s lelkes oktatók
és  diákok rengeteg, többségükben példamutatóan szervezett információforrást
és  online  közösséget  hoztak  létre.  Nekünk  ezen  a  téren  igen  nagy a
lemaradásunk;  miközben a hálózati technika színvonala már Magyarországon is
megközelíti  az  európai átlagot (és a környező országokkal szemben bizonyos
előnyünk  is  van),  addig  az  alkalmazások még csak egy nagyon szűk körre,
elsősorban számítástechnikai és egyes tudományos témákra korlátozódnak.


                         Jellemző alkalmazási formák
                         ---------------------------

 ##########################################################################
 #                                                                        #
 #           KÜLÖNLEGES ESEMÉNY: a Nesput Centennial űrsikló              #
 #           24-órás szimulált repülése 1993. április 27-én               #
 #                                                                        #
 #                Iskolák, tanárok, diákok, űrrajongók:                   #
 #                                                                        #
 #  Az  április  27-i  szimulált  és   telekommunikált   űrsikló-repülés  #
 #  egy  nagyrészt  valós  idejű, 24 órás  küldetés, mely  számos űrbéli  #
 #  tevékenységet foglal  magában. A  te iskolád  akár az egész, 24 órás  #
 #  időtartamban, akár egy sokkal rövidebb  ideig  (mondjuk  a  tanítási  #
 #  idő alatt vagy csak néhány óráig)  is  részt vehet benne. A 24  órás  #
 #  időszak  alatt  az  iskolák  kapcsolatban  lesznek  egymással,  hogy  #
 #  információkat  cseréljenek  a  telekommunikációs  vonalakon,  s  egy  #
 #  sor  olyan  tevékenység  folyik majd a hálózaton és az osztályokban,  #
 #  amelyek nagy részét a résztvevő  iskolák  és  tanulók találják ki. A  #
 #  Centennial  nevű  űrrepülőgép a  University School in Shaker Heights  #
 #  (Ohio) egyetemen  egy valódi és  állandóan  használható  szimulátor,  #
 #  mely ezúttal is működni  fog  és  Houstonból  kapja  a  vezérlést. A  #
 #  mi  igazi   diák-űrhajósaink  az   élményeiket  továbbítják  majd  a  #
 #  levelezőcsoportnak  és  ezek  megjelennek a menükben is az NPTN azon  #
 #  tagintézményeinek rendszerein,  amelyek  az  Academy  One programban  #
 #  részt  vesznek. A  te iskolád az alábbi  "szereplők"  bármelyikeként  #
 #  működhet:                                                             #
 #                                                                        #
 #  - Egy másik amerikai űrsikló.                                         #
 #  - Egy másik orosz űrhajó.                                             #
 #  - A saját körzeted egyik időjárás jelentő állomása.                   #
 #  - A NASA valamelyik alternatív leszállóhelye.                         #
 #  - Egy  tudományos  intézmény,  mely  kérdéseket és  feladatokat küld  #
 #    a szimulált űrben dolgozó asztronautáknak.                          #
 #  - Egy  információs  központ,  mely  érdekes  információkat  továbbít  #
 #    az űrsiklóról és az űrkutatási programról.                          #
 #  - Egy  képi  információs bázis,  amely GIF állományokat küld a többi  #
 #    iskolának (különösen akkor  érdekes,  ha  van egy  képdigitalizáló  #
 #    a számítógépetekhez kötve).                                         #
 #  - Bármilyen más űrkutatáshoz kapcsolódó intézmény  vagy tevékenységi  #
 #    forma, amit csak el tudsz képzelni.                                 #
 #                                                                        #
 #                                 National Public Telecomputing Network  #
 #                                 Academy One Project bejelentés (1993)  #
 #                                                                        #
 ##########################################################################

   Természetesen jelentős különbségek vannak az oktatás egyes szférái között
abban,  hogy  hogyan tudják elérni az ott dolgozók és tanulók a számítógépes
hálózatokat  és  melyek  a tipikus alkalmazási területek. Nézzünk meg néhány
példát a felső-, közép- és alsófokú oktatás területéről:


                            Egyetemek, főiskolák:

   A  felsőoktatási  intézmények  vannak  a  legelőnyösebb helyzetben ezen a
téren. Mindenhol őket csatlakoztatják elsőként a nagytávolságú hálózatokhoz,
s  ezeken  a helyeken általában megvan a szükséges számítástechnikai ismeret
és  (angol)  nyelvtudás, így az itt dolgozók és tanulók alkotják a hálózatok
legaktívabb   felhasználói   és   fejlesztői  rétegét.  Hazánkban  most  már
gyakorlatilag minden nagyobb egyetemet bekötöttek valamelyik hálózatba, és -
mint  már  korábban  utaltunk  rá  -  várhatóan  a főiskolák csatlakozása is
megoldódik  valamilyen formában. Mivel ezekben az intézményekben rendszerint
van  helyi  hálózat is, ezért ezen keresztül sokan a saját íróasztalukról, a
hallgatói  kabinetekből,  sőt  egyes  helyeken már a kollégiumi szobákból is
hozzáférnek  az Internethez vagy valamelyik másik világméretű rendszerhez. S
végül  nem  elhanyagolható szempont az sem, hogy a felhasználóknak a legtöbb
szolgáltatásért  semmit  sem  kell  fizetniük,  mert a kommunikáció központi
pénzforrásokból bérelt vonalakon folyik.

   A   hálózatok  használatát  egyre  több  helyen  beépítik  a  tananyagba,
általában  az informatikai/számítástechnikai képzés keretében. De vannak már
olyan  kísérletek  is,  amelyek  az  információforrások elérésére helyezik a
hangsúlyt  és  a  szakirodalomban  való  eligazodást, az adatbázisokban való
keresést  oktatják  például  "könyvtár-  és  információtudomány"  címmel.  A
szakirodalomhoz  való  gyors  hozzáférés  nagyon  fontos  szempont  ennél  a
felhasználói   körnél,   gyakran  veszik  igénybe  az  online  bibliográfiai
adatbázisokat,  könyvtári  katalógusokat,  és  fizetnek elő az egyre nagyobb
számban megjelenő elektronikus újságokra, folyóiratokra. A különböző szakmai
levelező  listák,  elektronikus  konferenciák  és hírcsoportok a kollégákkal
való  kapcsolattartás mind fontosabbá váló fórumai, s különösen hasznosak az
egyetemek  és  főiskolák  hallgatói  számára,  mert már a tanulmányaik ideje
alatt  megismerkedhetnek  a később rájuk váró feladatokkal, gyakorolhatják a
nemzetközi  szaknyelvet  és  bekerülhetnek  egy  olyan  szakmai körbe, amire
egyébként csak évek múlva lenne lehetőségük.

   Az  oktatási  hálózatok  és a rajtuk működő szolgáltatások fejlesztésében
jelentős  arányban  vesznek  részt  egyetemi-főiskolai hallgatók (s nem csak
számítástechnika  vagy  informatika szakosok). Például az ún. CWIS (egyetemi
szintű   információs  rendszerek)  készítése  igen  sokrétű,  önállóan  vagy
csapatban végezhető, felelősségteljes munkát kínál azoknak, akik érdeklődnek
a  korszerű  számítógépes technikák, a kommunikáció, az információszervezés,
vagy például az elektronikus publikálás iránt.

   Nálunk  ma  még  ritka,  de  a  szuperszámítógépek  hazai  megjelenésével
várhatóan  egyre  fontosabb  felhasználási  terület lesz a különlegesen nagy
teljesítményű   számítógépek   távolról   való   használata.   Ezzel   olyan
számításigényes,  élvonalbeli szoftverrendszerek (pl. modellező és szimuláló
programok)  válnak  elérhetővé,  amelyek  áruk,  nagyságuk  és  a  szükséges
speciális  gépi  háttér  miatt  eddig  egyáltalán nem kerültek bele a magyar
felsőfokú  képzésbe,  hiszen  egyetlen  oktatási  intézményben sincsenek meg
hozzájuk a feltételek.


                                Középiskolák:

   A  középfokú  oktatásnak  az a legfontosabb feladata, hogy a fiatalok egy
széles  körét  ellássa a mai világban való boldoguláshoz szükséges általános
ismeretekkel,  továbbá  megfelelő  előképzettséget  kell adnia azoknak, akik
tovább   akarnak  tanulni.  Ennek  megfelelően  a  hálózatok  felépítésével,
működésével  és  használatával  kapcsolatos alapvető ismereteket a következő
generációk   oktatásába   mindenképpen   be   kell  építeni,  célszerűen  az
informatika tantárgyba az elavuló egyéb számítástechnikai ismeretek helyett.
Az  itt  megszerzett  alapoknak  elegendőnek  kell  lenniük  ahhoz,  hogy  a
középiskola   után   munkába   állók   képesek   legyenek  hálózatba  kötött
számítógépeket  is  használni,  ill.  a  továbbtanulóknál  már  a  hálózatok
alkalmazására  lehessen  a  hangsúlyt  helyezni  az egyetemeken, az alapvető
tudnivalók megtanítása helyett.

   A  középiskolák  közvetlen vonalakkal való csatlakozása nálunk még a jövő
feladata,  az  első jelentősebb fejlesztések az NIIF programtól várhatók. De
már  most  is  folyamatban  van  néhány  "szerencsés"  iskola rákapcsolása a
hálózatra,  elsősorban  valamely helybéli felsőoktatási intézmény rendszerén
keresztül.  A  közvetlen,  bérelt  vonal helyett sokkal reálisabb és ennek a
felhasználói  körnek  (kezdetben)  jobban  megfelel  a lényegesen olcsóbb és
egyszerűbb,  modemmel  való  kapcsolódás.  A  telefonhálózaton  át elérhetők
például   a   Fidonet  BBS  rendszerei  vagy  egy  közeli  egyetem  Internet
szolgáltatásai.  Az  ilyen  kapcsolódásnál  az  offline  levelezés (amikor a
leveleket  helyben  összegyűjtik, majd rendszeres időközönként továbbítják a
hálózat  legközelebbi  szolgáltató  gépének)  és  a  számítógépes állományok
letöltése a leggyakoribb alkalmazási forma. Egy másik jó megoldás, amire már
nálunk  is van példa, hogy a középiskolások szakköri foglalkozások keretében
ismerkednek   a  hálózattal,  melyeket  egy  közvetlen  vonallal  rendelkező
intézményben (pl. egy egyetemen) tartanak.

   Ma  már  a  csak  e-mail  használattal  rendelkezők  is  el tudják érni a
hálózatok  szinte  minden  szolgáltatását  a speciális gateway megoldásoknak
köszönhetően,  bár  így  a  kommunikáció valamivel lassabb, mint a közvetlen
kapcsolatnál.  De  így  is rengeteg hasznos alkalmazási terület nyílik meg a
középiskolákban  dolgozók  és  tanulók  számára. A legkézenfekvőbb nyilván a
nyelvtanulás.    Szinte    minden    elterjedt    nyelvnek    vannak   olyan
levelezőcsoportjai,  melyeknek az illető nyelv oktatása, gyakorlása a célja.
Ezek mellett vannak más levelező listák és hírcsoportok az egyes országok és
népek kultúrájával kapcsolatban, az ilyenek olvasása egészen más értelmet és
mélységet  ad  az  iskolai  nyelvtanulásnak.  Szintén  jó gyakorlási terepet
jelentenek  a  KIDS projekt elektronikus fórumai, amelyek kifejezetten azért
vannak, hogy a gyerekek levelezőpartnereket találjanak távoli országokban.

   A  másik jellemző alkalmazási forma a szemléltetés lehet. Egészen más úgy
tanulni  az  Antarktiszról,  hogy közben az éppen ott dolgozó sarkkutatóktól
lehet  megkérdezni  az időjárást, és sokkal érdekesebb a NASA számítógépéről
letöltött  legfrissebb űrszonda-felvételek és adatok alapján tanulmányozni a
Jupitert.  Közös  akciókat  lehet  indítani  vagy  csatlakozni  ilyenekhez a
környezetszennyezés  vagy  a háborúk ellen és más hasonló globális témákban.
Országos  vagy  világméretű  tanulmányi versenyek és vetélkedők rendezhetők.
Kapcsolatba  lehet  lépni  az  egyes  tudományágak szakembereivel; a szakmai
témájú  levelezőcsoportokban  érdekesebb  és átélhető lesz a legszárazabbnak
tűnő  tudományág is; a diákok megtanulhatják, hogy hogyan kell vitatkozni és
másokkal elfogadtatni a véleményünket.

   A  középiskolai  tanároknak a kollégákkal való kapcsolattartás, s az évek
során  felhalmozott  tudás  és  tapasztalat  megőrzésének  és  megosztásának
lehetőségét kínálja a hálózat. Országos elektronikus fórumok és hírcsatornák
hozhatók  létre  az  egyes  tantárgyakhoz,  a  különböző  kísérleti oktatási
formákhoz,  a  tanárokon kívüli egyéb iskolai dolgozók számára stb. Központi
dokumentum  gyűjtemények  építhetők  például  a  Nemzeti Alaptanterv konkrét
megvalósításaiból  tantárgyak  szerint,  valamint  módszertani  és  oktatási
segédanyagokból.   Az  oktatásban  használt  saját  vagy  profi  fejlesztésű
szoftverek legkézenfekvőbb gyűjtő és elosztó helye is a hálózat.

   A legizgalmasabb formája az ilyen közös információgyűjtemény építéseknek,
amikor  a  pedagógusok  és  a  diákok  együtt  dolgoznak egy országos méretű
projektben.   Meghirdethető  lehetne  például  az  angol  Domesday  mozgalom
mintájára  egy magyar kezdeményezés, melyben a közép- és általános iskolások
a  közvetlen környezetükből összeszedett vagy saját készítésű dokumentumokat
(írásokat,  interjúkat,  fényképeket,  rajzokat)  egy  központi adatbázisban
gyűjtenék  össze.  Ez az adathalmaz logikai kapcsolatok, utalók beépítésével
egy  hatalmas hipermédia rendszerré alakítható át, mely bemutatná az évezred
végének  "mikro"  Magyarországát;  érdekes  és  hasznos böngészni és kutatni
valót  kínálna  az oktatási, kulturális, néprajzi, helytörténeti, tájnyelvi,
szociológiai,  politikai,  környezetvédelmi,  természettudományi  stb. témák
iránt  érdeklődőknek  a  távoli  jövőben  is.  A  szükséges technikai háttér
lényegében már most is rendelkezésre áll.

   Hasonló  együttműködési  lehetőséget  kínál  az  1994 novemberében indult
Magyar  Elektronikus  Könyvtár  projekt.  Ennek  az  a  célja,  hogy könnyen
másolható,  rugalmasan  kezelhető  és  ingyenesen  terjeszthető számítógépes
formában  összegyűjtsön  és  szolgáltasson  magyar  vagy  magyar vonatkozású
szöveges  dokumentumokat,  elsősorban  tudományos  és szakmai publikációkat,
valamint  a  magyar irodalom klasszikusainak műveit. A szövegek számítógépre
vitelének  és  ellenőrzésének, összegyűjtésének és terjesztésének munkájában
bárki  részt  vehet,  hálózati  kapcsolat  sem  kell  hozzá.  Bár  a  MEK fő
szolgáltatási  helye  a  hálózat  lesz, a könyvtár állományának egyes részei
mágneslemezen  is  terjeszthetők, s így ezek akár az általános iskolákban is
hasznosíthatók lesznek.


                             Általános iskolák:

   Ahogy  már  az előbb is láttuk, már most is lennének olyan hazai hálózati
alkalmazások,  amelyek az általános iskolákban is hasznosak lehetnek. Számos
külföldi példa van arra, hogy ez a technika sikeresen beépíthető még akár az
alsó  tagozatos  osztályoknál  is  az  oktatásba.  Az  USA-ban például külön
országos  hálózatokat  üzemeltetnek  ennek a körnek, természetesen különösen
könnyen  kezelhető  faliújság-  vagy  képújságszerű  megoldásokkal.  Az NREN
keretében pedig megkezdődött az általános iskolák bekötése az Internetbe is.
(1994  márciusában  jelentették  be az első általános iskolai World Wide Web
szolgáltatást.  A  minnesotai  Hillside  Elementary  School diákjai a közeli
egyetem     szakembereinek     segítségével    a    legmodernebb    hálózati
szoftvertechnikát  felhasználva  készítettek  egy hipermédia anyagot, melyet
egy Macintosh számítógépről szolgáltatnak az egész világnak.)

   Sajnos  nálunk  még  csak  elképzelések  szintjén léteznek tervek egy, az
általános  iskolák  számára is használható országos hálózat kiépítésére (pl.
Neumann  Társaság). Jelenleg arra van reális lehetőség, hogy egy-egy iskola,
ahol  van  ez iránt érdeklődés, modemmel kapcsolódjon egy helyi BBS-hez vagy
Internet   csomóponthoz,   ill.   kiépíthető   lenne   egy  telefonvonalakon
kommunikáló,  ingyenes  BBS szoftvert használó, PC-ken működő hírcsatorna és
szakmai  fórum  az  általános iskolai pedagógusok számára. Ennek minimális a
költségigénye  és  csak  a  már más felhasználói körök (amatőr csillagászok,
számítógép  rajongók,  környezetvédők)  által  működtetett  hazai rendszerek
példáját  kellene  követni.  Elképzelhető  továbbá  a  minnesotaihoz hasonló
együttműködés is az egyetemek és általános iskolák között.



               Oktatási témájú információforrások a hálózaton
               ----------------------------------------------

 ##########################################################################
 #                                                                        #
 #  Van  sok  olyan  különleges projekt, melyek érdekesek lehetnek önnek  #
 #  is. Az egyik ilyen a KIDS-94 mozgalom (a szám évente változik), amit  #
 #  a  nem  üzleti alapon szervezett  KIDLINK Society működtet. Jelenleg  #
 #  tíz  különböző  levelezőcsoportot  és  szolgáltatást fog össze, ezek  #
 #  közül  néhány  kifejezetten  csak  a 10 és 15 év közötti gyerekeknek  #
 #  szerveződött. Az  Academy One projekt (National Public Telecomputing  #
 #  Network)  egy másik  olyan  hely,  ahol  érdemes  "körülnézni",  itt  #
 #  rendszerint  5-10  projekt is  folyik  egyidejűleg. Az International  #
 #  Education   and  Research  Network  (I*EARN)  a  Copen  Family  Fund  #
 #  non-profit alapítvány  egyik  programja,  amelynek az  a célja, hogy  #
 #  elősegítse  a  telekommunikáció  használatát az  iskolákban az egész  #
 #  világon. A  Chatback  Trust  azt a célt tűzte ki, hogy  az  Egyesült  #
 #  Királyság  és  a  világ  más  részein  megteremtse  az  elektronikus  #
 #  levelezés lehetőségét  olyan iskolákban,  ahol  szellemi vagy  testi  #
 #  fogyatékos  gyerekek  tanulnak,  akiknek  kommunikációs  nehézségeik  #
 #  vannak. A  Chatback  International  az  Interneten  elérhető  minden  #
 #  iskola  számára  érdekes  lehet, s van egy  hálózati szolgáltatásuk,  #
 #  amit érdemes  megnézni. A  European Schools Project  kb. 200 iskolát  #
 #  érint 20 országban, s céljaik között szerepel egy  tanácsadó hálózat  #
 #  kiépítése a középiskolák tanárai számára.                             #
 #                                                                        #
 #                           Válaszok az "általános- és középiskolai      #
 #                        Internet használók" gyakran feltett kérdéseire  #
 #                                22. sz. FYI anyag - RFC 1578            #
 #                            Network Working Group (1994. február)       #
 #                                                                        #
 ##########################################################################

   Az  alábbiakban  néhány  hálózati információforrás címe található, melyek
többségéről   említés   történt  ebben  a  szövegben.  Ezek  olyan  központi
nyilvántartások  is  egyben,  ahol  hírek  és ismertetők vannak más, hasonló
szolgáltatásokról,   sőt   esetleg   közvetlen   "átjárási"  lehetőséget  is
biztosítanak  ilyen  rendszerekbe.  (Ezekről egyébként az irodalomjegyzékben
közölt forrásokból is tájékozódhatunk.)


                  Chatback Trust és Chatback International

   Az  angol  Chatback Trust egy olyan szervezet, ami eredetileg a különböző
   beszédhibákban  szenvedő  iskolás  gyerekekkel  foglalkozott.  A Chatback
   International ennek a projektnek a kiterjesztése az Internetre, de ez már
   valamennyi gyermek oktatását célozza a hálózatok segítségével.

   A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:

   a Gopher programmal:
         gopher sjuvm.stjohns.edu 70
         Válassza  az  "Education and Teaching Resources" menüpontot az első
         képernyőn.  Majd  válassza  az  "SJU  Unibase  Bulletin  Board  and
         Conference  System"  sort  az ezt követő menüből. Itt egyebként van
         egy  válogatás  más  oktatási  témájú Gopherekből is, az "Education
         related Gophers" menüpont alatt.


                      Consortium for School Networking

   Az  iskolák számítógépes hálózatokhoz való kapcsolódási lehetőségeivel és
   alkalmazási ötletek cseréjével foglalkozó amerikai szervezet.

   A levelezőcsoportjuk neve: Cosndisc

         A    feliratkozáshoz   egy   e-mail   üzenetet   kell   küldeni   a
           címre,  a  levél  első sorába a "subscribe
         cosndisc  Keresztnév  Vezetéknév"  parancsot  írjuk. A csoportnak a
          címre lehet leveleket küldeni. Ha ötleteit,
         óravázlatokat,   projektek  leírásait  stb.  akarja  az  Interneten
         másokkal  megosztani,  akkor  küldjön  egy  levelet  erre  a címre:
         .

   A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:

   a Gopher programmal:
         gopher cosn.org 70


               Educational Resources Information Center (ERIC)

   Az  ERIC  egy szövetségi pénzekből finanszírozott információs rendszer az
   USA-ban,  amely nagy mennyiségű oktatási témájú szakirodalomhoz, kutatási
   jelentésekhez   nyújt   hozzáférést  és  egy  sor  különböző  információs
   szolgáltatást és terméket kínál az oktatás minden szintjéhez.

   Az ERIC archívum elérése:

   a telnet paranccsal:
         telnet bbs.oit.unc.edu
         login: launch

   az FTP paranccsal:
         ftp ericir.syr.edu
         login: anonymous
         password: az ön e-mail címe
         cd pub

   a Gopher programmal:
         gopher ericir.syr.edu 70

   Az Educational Resource and Information Center által üzemeltetett AskERIC
   rendszer tanároknak, tanítóknak, könyvtárosoknak és az alap- és középfokú
   oktatásban  érdekelt egyéb foglalkozásúaknak kínál lehetőséget arra, hogy
   információt  kérjenek  szinte  bármiről. A központnak van egy e-mail címe
   (),  ahol  a  kérdéseket fel lehet tenni és 48 órán
   belül  ígérik  a választ. A Parents AskERIC egy új szolgáltatás azoknak a
   szülőknek,  akiknek  tanácsokra van szükségük a gyermekeik nevelésével és
   oktatásával kapcsolatban.


                                    EdWeb

   A  Corporation  for Public Broadcasting 1994 őszén indított szolgáltatása
   híreket és érdekességeket közöl a számítástechnika iskolai alkalmazásával
   kapcsolatban,  valamint  egy  igen  hosszú  listát az Interneten elérhető
   információforrásokról   (The   Online  K-12  Resource  Guide),  melyekhez
   közvetlen  átjárót  is  biztosít.  A  legtöbb  szolgáltatásról  részletes
   ismertetés  is van és a szakkifejezések egy online értelmező szótárban is
   megnézhetők.   Elérhető  a  World  Wide  Web  rendszeren,  pl.  a  Mosaic
   programmal az alábbi címen:

         http://198.187.60.80


                               KIDLINK Society

   A  norvég  központú  KIDLINK az a szervezet, amely az évente meghirdetett
   KIDS  projekteket  működteti,  KIDS-94,  KIDS-95,  stb. Az 1994-es adatok
   alapján  mintegy  23  ezer  10-15  éves  gyerek  vesz  részt  ezekben  az
   akciókban, több mint 60 országból.

         A  KIDLINK projektekről a hírszolgálatra való feliratkozással lehet
         megtudni    részleteket.    Ehhez    küldjön    egy    üzenetet   a
           címre  és  a levél első sorába a "subscribe
         KIDLINK  Keresztnév Vezetéknév" parancsot írja. A KIDLINK általános
         leírását  tartalmazó  állomány lekéréséhez küldjön egy elektronikus
         levelet  ugyanerre  a  listserv címre és a levél első sorába a "get
         kidlink general" parancsot írja.

   A hálózati szolgáltató gépük elérése az Internetről:

   a Gopher programmal:
         gopher kids.duq.edu 70

   a telnet paranccsal:
         telnet kids.duq.edu
         login: kidlink
         (nincs jelszó)


                                  Kidsphere

   A  Kidsphere  egy  levelezőcsoport általános- és középiskolai tanároknak,
   akik  szeretnének  közös  projekteket  indítani  vagy  a telekommunikáció
   oktatási hasznosításáról vitatkozni.

         A  feliratkozáshoz írjon a  címre
         és   kérje,   hogy   vegyék   fel   a   listára.   A  csoportnak  a
          címre lehet leveleket küldeni.

   A  KIDS egy leszármazottja a Kidsphere listának; csak azoknak a diákoknak
   szól, akik kapcsolatot keresnek más tanulókkal.

         A  feliratkozáshoz  a    címre  kell írni.
         Hozzászólni a  címen lehet.

   A USENET hírcsoport neve: alt.kids-talk


                                   K12Net

   Az  amerikai  eredetű K12Net elektronikus konferenciák együttese, amelyek
   az  általános  és  középfokú  oktatásban dolgozó tanárok által szervezett
   tantervekkel,  az  anyanyelvűekkel  való  levelezéssel,  és  az osztályok
   közötti  közös  projektekkel  foglalkoznak. A konferenciák anyagát amatőr
   hálózatokon  át terjesztik a FidoNet rendszerű elektronikus faliújságokon
   át  öt  kontinensen, s a Usenet hírcsoportok között is elérhetők a "k12."
   témacsoport alatt:

              k12.chat.elementary         k12.chat.junior
              k12.chat.senior             k12.chat.teacher
              k12.ed.art                  k12.ed.business
              k12.ed.comp.literacy        k12.ed.health-pe
              k12.ed.life-skills          k12.ed.math
              k12.ed.music                k12.ed.science
              k12.ed.soc-studies          k12.ed.special
              k12.ed.tag                  k12.ed.tech
              k12.edu.life-skills         k12.euro.teachers
              k12.lang.art                k12.lang.deutsch-eng
              k12.lang.esp-eng            k12.lang.francais
              k12.lang.russian            k12.library
              k12.sys.projects

   A   K12Net   rendszerről   további   információk  az  alábbi  faliújságon
   találhatók:

   a Gopher programmal:
         gopher gopher.psg.com 70


          NASA Central Operation of Resources for Educators (CORE)

   A  NASA  Spacelink  nevű  rendszere  mindenféle kutatási jelentést, képet
   adatot  tartalmaz  a NASA-ról, annak történetéről és az általa szervezett
   különböző   aktuális  és  múltbeli  űrrepülésekről.  Elérhető  az  alábbi
   módokon:

   a telnet paranccsal:
         telnet spacelink.msfc.nasa.gov
         login: guest
         (Kövesse a képernyőn megjelenő útmutatót a regisztrációhoz.)

   a Gopher programmal:
         gopher spacelink.msfc.nasa.gov 70

   az FTP paranccsal:
         ftp spacelink.msfc.nasa.gov

   Mitchell  Sprague (Mendocino, Calif.) a NASA "K-12 Internet Project" nevű
   kezdeményezése  keretében,  több  mint  500  mutatót gyűjtött össze olyan
   Internet  információforrásokra, melyek az oktatásban is hasznosíthatók. A
   gyűjtemény  a quest.arc.nasa.gov címen érhető el a Gopherrel. A főmenünél
   az  "Internet  Resources",  majd  a "Mitch's Internet Resources by Topic"
   nevű menüpontot kell kérni.


                                Teacher*Pages

   A  Pennsylvania  State University faliújságszerű szolgáltatása mindenféle
   szintű   oktatáshoz   kínál   rengeteg   hasznos   információs   anyagot,
   iskolatípusok  és  témakörök  szerint  csoportosítva. A kicsit "régimódi"
   kezelőrendszerrel működő dokumentumgyűjtemény elérhető:

   a telnet paranccsal:
         telnet psupen.psu.edu
         login: a hívó államának kétbetűs kódja (pl. TX)


                 Tájékozódási lehetőségek, ajánlott irodalom
                --------------------------------------------

 ##########################################################################
 #  John  S. Quarterman  híressé vált "Mátrix" metaforája  a  Hálózatról  #
 #  azt is  sugallja, hogy e változatos  sokdimenziós virtuális világban  #
 #  valahol  minden  összefügg  mindennel.   Ez   paradox  módon  nagyon  #
 #  megnehezíti  és  egyben  nagyon  megkönnyíti a  tájékozódást. Míg  a  #
 #  BITNET   (h)őskorszakában   egységes  elvek  szerint  épült  a  nagy  #
 #  mainframe  gépeket  összekötő   hálózat,   addig  az  egész  világra  #
 #  kiterjeszkedő  Internet  és  szolgáltatásai  első  pillantásra  elég  #
 #  anarchikus  képet  mutatnak. Ennek okát  -  többek  között  -  főleg  #
 #  abban  kereshetjük,  hogy  ma már  bárki lehet adatszolgáltató, s az  #
 #  egész  egyetemi-kutatói  közösség  közvetítők  nélküli   fogyasztóvá  #
 #  vált.                                                                 #
 #                                                                        #
 #  Éppen ezért a hálózati adatforgalom jelentős része "meta-hálózativá"  #
 #  vált,  vagyis magáról  a hálózatról,  az információk információjáról  #
 #  szól. Ezeknek  az  online, újságszerű, e-mailen terjedő kalauzoknak,  #
 #  segédleteknek és faliújságoknak a világa éppen úgy végeláthatatlanul  #
 #  kuszának tűnhet, mint maga a hálózat. Viszont  van egy óriási előnye  #
 #  is  (hogy  a  kezdő paradoxonra  utaljunk), ti. hogy lehetővé teszi,  #
 #  hogy  gyakorlatilag bármely szálon  elindulva sikeresen fedezzük fel  #
 #  az  egészet, ízlésünk és  szükségleteink  szerint. Ugyanis a hálózat  #
 #  önmagáról szóló "metavilága" lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a  #
 #  hálózatot magában a hálózatban tanuljuk meg. Erre a gyors változások  #
 #  miatt más esélyünk nem is igen van.                                   #
 #                                                                        #
 #                Bakonyi-Drótos-Kokas: Navigáció a hálózaton, IIF 1994.  #
 ##########################################################################


   A  számítógépes hálózatok világa sokáig egy zárt szubkultúra volt. Csupán
az  utóbbi  két-három évben került be a téma a köztudatba, jelennek meg róla
nyomtatott  könyvek és újságok, tartanak az egyes felhasználói körök szerint
szervezett  konferenciákat,  tanfolyamokat stb. (szerencsére most már nálunk
is).

   A  hazai  rendezvények  közül  hármat  érdemes megemlíteni. Ezeket minden
évben   megrendezik,   úgy   tűnik,  hogy  hagyományossá  válnak.  Mindegyik
általánosabb,  szélesebb  tematikájú,  de  mindig van egy-két szekció, ami a
hálózatok  oktatási  célú felhasználásával foglalkozik. Az előadásokat könyv
formátumban is ki szokták adni.

-  Networkshop  (az  IIF  és  a  Neumann  János Számítógéptudományi Társaság
   rendezi   minden   tavasszal,   a   hazai   hálózatokról  és  a  hálózati
   alkalmazásokról);

-  DAT  (a  Magyar  Adatbázisszolgáltatók  és  -forgalmazók Kamarájának őszi
   rendezvénye az online információforrásokról);

-  Informatika  a  felsőoktatásban (valamelyik egyetemen szokták tartani, az
   NJSZT szervezésében, újabban már a hálózati témákkal is foglalkozik).

   A  magyar  nyelvű,  nyomtatásban  is  megjelent anyagok közül az alábbiak
kapcsolódnak a témához, illetve szerepel rájuk hivatkozás ebben az anyagban:

-  IIF  felhasználói  füzetsorozat  -  IIF,  Bp.  1994-95. (a  sorozat többi
   darabja  közül  elsősorban  azokat  érdemes elolvasni, amelyek a hálózati
   alapokkal, a kapcsolódási lehetőségekkel és a különböző hálózati eszközök
   kezelésével foglalkoznak);

-  Nagy  Internet  kalauz  mindenkinek  -  IIF, Bp. 1994. (az amerikai könyv
   magyar  fordítása  az  Internet  eszközeit  és szolgáltatásait ismerteti,
   köztük  jó  néhány, az oktatásban is használható információforrást, s egy
   külön fejezet is van benne a hálózatok iskolai alkalmazásáról);

-  Bakonyi G. - Drótos L. - Kokas K.: Navigáció a hálózaton - IIF, Bp. 1994.
   (ez a könyv a hazai hálózatokat és a rajtuk elérhető információforrásokat
   ismerteti, tankönyvszerűen bemutatva a használatukat);

-  Hanák  P.  -  Nagy  G.:    levele -hoz - Networkshop'94
   konferencia előadásanyaga, Keszthely, 1994. (az élvezetes stílusú írás az
   ELKöB  projektet  ismerteti,  bemutatva  az  offline levelezés menetét, a
   szükséges technikai feltételeket és a költségeket);

-  Kovács   Győző:    Beszélgessünk   az  iskolák  számítógép-hálózatáról  -
   Networkshop'94 konferencia előadásanyaga, Keszthely, 1994. (az előadás az
   NJSZT   terveit   ismerteti   a   magyar   iskolák   hálózatba  kötésével
   kapcsolatban, külföldi példák alapján);

-  IIF  Hírek és HUNINET Hírlevél (ezek a néhány havonta megjelenő újságok a
   legfrissebb  hazai  hálózati  szolgáltatások,  a különböző projektek és a
   pályázati lehetőségek ismertetését tartalmazzák).

   A hálózatról szóló dokumentumok legnagyobb és leghasznosabb része magán a
hálózaton található. Ez azért van, mert olyan gyorsak a változások, hogy nem
érdemes  kinyomtatni őket a gyors elavulás miatt. A fenti irodalomjegyzékben
szereplő  publikációk  szinte  mind  olvashatók  online is, például a Magyar
Elektronikus  Könyvtár  anyagában  a  Miskolci  Egyetem  vagy  a  BKE Gopher
rendszerén   (gold.uni-miskolc.hu   vagy  gopher.bke.hu),  ill.  a  KATALIST
levelezőcsoport        archívumaiban        (novell.aszi.sztaki.hu       gép
pub/uploads/katalist  nevű  directory  vagy  PETRA/TRILLA archívum KATALIST,
KATAL100, KATAL200... alkönyvtárak).

   Két  további  ajánlott irodalom, melyek (gyakorlatilag) csak számítógépes
formában érhetők el:

-  Somogyiné  Kovács  Andrea: Számítógépes hálózatok használatának előnyei a
   könyvtárakban  és  az  oktatásban  -  Szakdolgozat,  1994.  letölthető  a
   miskolci  Gopherről  (valószínűleg  az  első  komolyabb hazai tanulmány a
   témában,  mely  amellett, hogy összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat,
   több  érdekes  javaslatot  is  tesz  országos  szintű  információforrások
   létrehozására);

-  J.   Sellers    (Network  Working  Group):  Válaszok  az  "általános-  és
   középiskolai Internet használók" gyakran feltett kérdéseire - 22. sz. FYI
   anyag, 1994. február, letölthető a KATALIST archívumokból vagy a miskolci
   Gopherből  (ez  az  igen alapos és részletes dokumentum ugyan az amerikai
   felhasználók  számára  íródott,  de  számos olyan kérdést is tárgyal, ami
   mindenkit  érdekel,  aki az oktatásban szeretné alkalmazni a számítógépes
   hálózatokat, s sok fontos információforrást is felsorol).

Végül néhány angol nyelvű írás és elektronikus kiadvány ebben a témában:

-  M.  Silva  -  A.  Breuleux:  The  Use  of  Participatory  Design  in  the
   Implementation  of  Internet-based  Collaborative  Learning Activities in
   K-12  Classrooms - Interpersonal Computing and Technology V.2. No.3. 1994
   július,  letölthető elektronikus levélben a et címről a
   GET  SILVA  IPCTV2N3  paranccsal  (ez  a  tudományos  igényű  tanulmány a
   hálózatok  segítségével elérhető csoportos tanulás lehetőségeit elemzi és
   bőséges irodalomjegyzéket közöl a téma angol nyelvű szakirodalmáról);

-  Academy  One  Newsletter  -  havi  elektronikus  hírlevél, megrendelni és
   információt  kérni  az    vagy    címre küldött
   levéllel  lehet  (az  Academy  One  egy  nagyon  népszerű  projekt, amely
   világméretű  akciókat és vetélkedőket szervez közép- és általános iskolai
   tanulóknak);

-  Educator's Guide to Email Lists - online katalógus, ftp-vel tölthető le a
   nic.umass.edu gépről a pub/ednet/educatrs.lst útvonalon (ez a terjedelmes
   lista  az  oktatásban  használható  levelezőcsoportokat  sorolja  fel; az
   ugyanott  található edusenet.gde állomány a Usenet hálózat hasonló témájú
   hírcsoportjait ismerteti);

-  Directory of Scholarly Electronic Conferences - online katalógus, ftp-vel
   letölthető  a ksuvxa.kent.edu gépről a library alkönyvtárból, vagy e-mail
   levélben  a  postafiókból egy GET ACADLIST README
   paranccsal,  de  sok hazai archívumban is megtalálható (ez a rendszeresen
   aktualizált,  több  részes katalógus, amelyet Diane Kovacs és munkatársai
   készítenek,  csaknem ezer tudományos/oktatási témájú levelezőcsoportot és
   egyéb vitafórumot ismertet témák szerint rendezve);

-  Incomplete   Guide   to   the   Internet  and  Other   Telecommunications
   Opportunities Especially for Teachers and Students K-12" - NCSA Education
   Group,   1993.   július,   letölthető   az  ftp.ncsa.uiuc.edu  gépről  az
   Education/Education_Resources/Incomplete_Guide     útvonalon     (nevével
   ellentétben  csaknem  teljes,  bár  egyre  jobban  elavuló,  katalógus az
   Internet   iskolai   célokra   használható   információs  forrásairól  és
   eszközeiről, valamint a jelenlegi és régebbi projektekről).

   Befejezésül  annak  a  két  szervezetnek  a  címe,  melyekre már többször
utaltunk és ahol további információk kérhetők:

- HUNINET Egyesület (ELKöB projekt)

   "Az  érdeklődők  írjanak  elektronikus vagy hagyományos levelet az alábbi
   címre:   Tárkányi   Csongor,   témafelelős,    HUNINET
   Egyesület, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19/21."

- IIF Program

   "Az  IIF  Programban  bármely  intézmény,  vagy  intézményi részleg (kar,
   tanszék,  főosztály  stb.)  részt  vehet,  ha  elfogadja  az  IIF Program
   célkitűzéseit.  Egyének  nem  kérhetik  felvételüket az IIF Programba. Ha
   valaki egyénileg szeretné az IIF egyes szolgáltatásait igénybe venni (pl.
   elektronikus  levelezés),  akkor  olyan  intézményekhez  kell  fordulnia,
   melyek   hasonló   szolgáltatást   nyújtanak,  de  egyénekkel  is  tudnak
   szerződést  kötni.  Ilyen  lehet  pl.  az  MTA  SZTAKI. Ha valaki az ELLA
   elektronikus  levelezőrendszert  szeretné  használni,  keresse meg Király
   Lászlót  (269-82-84).  Internet szolgáltatás ügyében fordulhat például az
   EuNet  magyarországi  képviseletéhez  (Holló  Krisztina,  269-82-84  vagy
   Horváth  Nándor,  149-69-86). Ha egy intézmény vagy annak önálló részlege
   az  IIF  Program  résztvevője  szeretne  lenni, az intézmény vagy részleg
   vezetője  csatlakozási  szándékát  juttassa  el az IIF Koordinációs Iroda
   vezetőjének   (Nagy   Miklós,  1132  Budapest,  Victor  Hugo  u.  18-22).
   Válaszként  küldünk egy kitöltendő és cégszerűen aláírandó nyilatkozatot,
   űrlapot  és  a  programról  néhány  ismertető  anyagot.  A  visszaküldött
   nyilatkozattal az intézmény/részleg a program résztvevőjévé válik."
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező